Payday Loans

Keresés

A legújabb

Szmerka Dániel: János pap országa - Tamás legendája PDF Nyomtatás E-mail
MAGYARSÁGISMERET ABC

SZMERKA DÁNIEL:
JÁNOS PAP ORSZÁGA –MEGJEGYZÉSEK SZENT TAMÁS APOSTOL LEGENDÁJÁNAK FORRÁSAIHOZ

1. Bevezetés

Az Érdy-kódex 169. paginájának 33. sorától a 170. pagina 26. soráig terjedő részben, Szent Tamás apostol legendájában János pap országáról olvashatunk; erről az eddig megnevezett forrásokban nem esik szó. [1] Conradus de Brundelsheim Sermones de sanctisának VII. sermójában [2] azonban szerepel a keleti papkirály. A szövegegyezések alapján nem lehet kizárni, hogy a Karthauzi Névtelen forrásként használta volna Conradus de Brundelsheim munkáját. Dolgozatomban a forrásvizsgálat eredményeit szeretném bemutatni, a János pap-mítosz ismertetése és a középkori irodalomban elfoglalt szerepének rövid bemutatása után.

 

2. A legenda születése

János pap, [3] keleti keresztény uralkodó alakja és a köré épített mítosz több évszázadon át a nyugati egyházi irodalom meghatározó motívuma volt. Először Otto, Freising püspöke tesz róla említést Chronicájában [4] mint keresztény, de nesztoriánus uralkodóról. Otto az 1145-ben Itáliába érkező Hugo, Gabala püspökének elbeszélése alapján írta le János pap országát: [5] a messze keleten – Perzsia és az örmények földje mögött – élő János harcban állt a médekkel és a perzsákkal. Megtámadta Ebactanust, és három napig tartó véres küzdelem után győzelmet aratott az ellenséges népek serege felett. Győzelme után rögtön Jeruzsálem segítségére sietett volna, de megtorpant a Tigris partjánál. Észak felé indult, mert azt hallotta, ott befagy a folyó. Évekig várt, de a szokatlan éghajlat miatt megfogyatkozott seregével végül mégis visszatért hazájába. A püspök azt állította, János az evangéliumi napkeleti bölcsek leszármazottja, s hasonló népek fölött uralkodik, mint elődei, dicsőségben és gazdagságban.

A szakirodalom Otto Chronicáján kívül egy másik jelentős forrást is említ, egy levelet – melyet a legenda szerint maga János pap írt. A levél 1160/70-ben keletkezett, s a bizánci császárnak, I. Manuel Komnénosznak (1144-80) címezték. A korai forrásokat összehasonlítva e levél már terjedelménél fogva is jelentősebb Otto rövid beszámolójánál – olyannyira, hogy a János papról szóló szakirodalom nagyrésze csak e levéllel és az utókorra gyakorolt hatásával foglalkozik. A levél feltárja olvasója előtt János papkirály országát, a három India csodás világát, ahol különféle különös, mitikus lények laknak, köztük az egyszeműek, egylábúak, fejetlenek, kutyafejűek, gigászok, küklopszok, pigmeusok, a kevertek, mint a faunok, kentaurok, szatírok, mesés állatok, mint a griff, a főnix és a szalamandra, bibliai népek, Góg és Magóg törzsei. A birodalom természeti gazdagsága paradicsomi állapotra utal, s ezt a képet erősíti az Yconus folyó is, mely a Paradicsomból ered, és átszeli János pap országát drágaköveket görgetve medrében, erre utalnak a növények, melyekben az ország bővelkedik. Nincs bűnözés, lopás, rablás, gyilkosság, nincs hazugság, a népek békében élnek egymás mellett. János pap pedig a palotája kertjében felállított tükrön keresztül mindent lát, ami a birodalmában történik, így arról is rögtön tudomást szerez, ha összeesküvés készülődik ellene. [6] És mindezen csodák ellenére szerénységben él, magát csak halandó embernek tekinti. Erre a szerénységre utal a pap megjelölés is. Dolgozatom fő témájának, azaz az Érdy-kódex szövegforrás vizsgálatának szempontjából pusztán csak mellékesen említendő, hogy a levelében is esik néhány szó Tamás apostol testéről, mely János pap országában nyugszik.

Feltételezések szerint a keleti keresztény király nevében írt levél egy nyugati klerikus tollából született. Ezt Knefelkamp két fő érvvel támasztja alá: az erős Bizánc-ellenesség (amit indokol pl. a császár és a bizánci nép megszólításának módjával – előbbire a gubernator, utóbbira pedig a graeculi [7] megnevezést használja) és a szerző műveltsége, mely nem tér el egy korabeli egyházi személy műveltségétől. [8] A bizánci császár után kapott levelet Frigyes császár és a római pápa, III. Sándor is, aki nem sokkal később, 1177-ben választ is küldött a messzi keleten uralkodó indiai pátriárkának.

E rövid ismertető után rátérek dolgozatom valódi témájára, melynek fő irányát az Érdy-kódex és egy bizonyos „magister Soccus [9] (Conradus de Brundelsheim) [10] Szent Tamás apostol ünnepére írott prédikációinak szövegösszehasonlítása és annak eredménye határozza meg. A két szöveg hasonlóságai és eltérései alapján nem zárható ki, hogy a Karthauzi Névtelen forrásként használhatta a fent említett latin nyelvű szöveget. Bár eddigi kutatásaim során nem találtam olyan latin forrást, mellyel ennyi egyezést mutatott volna az Érdy-kódex szövegrészlete, nincs egyértelmű bizonyíték a közvetlen forráshasználatra, és feltételezhető az is, hogy a Karthauzi nem egy szövegből dolgozott, hiszen a vizsgált részlet tartalmilag bővebb, mint az általam megnevezett Soccus-féle sermorészlet.

 

3. Latin nyelvű egyházi források

A 16. század elején nyomtatott formában is hozzáférhető irodalomban [11] János papkirály mítosza szorosan összefonódik Szent Tamás apostol legendájával, csodatételeivel. Ezt bizonyítják azok a források is, melyek az indiai pátriárkáról nem ejtenek ugyan szót, de Tamás holttestének szent erejéről számolnak be. Vincentius Bellovacensis a következőket írja Speculum historialéjában: „Sicque translatum est de India corpus apostoli, et positum in civitate Edyssa in locello argenteo, in qua civitate nullus haereticus potest vivere, nullus Iudaeus, nullus idolorum cultor, sed nec barbari invadere aliquando eam potuerunt.” [12] Caracciolus [13] és Paratus [14] is hasonlóképpen vélekedik. A Karthauzi is említést tesz Szent Tamás apostol testének erejéről: „...Ymaran holta wtan mynemew meltosaggal megh tyzteseytette ewteth az wr Isten hallyok megh. wgy olwassok ew rola hogy mykoron yrnanak keth zaaz harmyncz eztendo’ben : Alexander czazaar az syriabelieknek kerelmesekre hozaa zeņt Thamas apostolnak testeeth Edissa new varasban, hol oth az ew zent erdemeenek myatta sem sydo, sem erethnek, sem pogan nem eelhet, hanem awagy ky kel onnan fwthny : awagy meg kel halny, awagy megh kel fordwlny ez hytre...” [15]

Temesvári Pelbárt és a Discipulus [16] már szűkszavúan ugyan, de megemlíti az indiai pátriárkát, mindketten korábbi forrásokra hivatkozva. Pelbárt a következőket írja: „...Denique magister Soccus in suo sermone de sancto Thoma refert, quod ex ore ipsius patriarchae narrantis coram domino papa, scilicet audierit, qui quolibet anno in festo sancti Thomae eius corpus, quid servat integrum absque corruptione locari solet per sacerdotes in episcopali sede super altare et ipso patriarcha missam celebrante. Tandem consecratae hostiae super paternam servari solent coram sancti apostoli corpore. Quo mirabile dictu manu propria Eucharistiam accipiens singulis communicantibus tribuit dignis, et retrahit ab indignis. Quid utrum sit narrandum vel non lectoris arbitrio relinquo. Verumtamen hoc licet sit maximum miraculum...” [17]Nem elhanyagolható tény, hogy Pelbárt Soccusra hivatkozik: a Karthausi közvetett forráshasználata nem zárható ki, már csak azért sem, mert Temesvári Pelbárt Sermones Pomerii de sanctisát több helyen is forrásként használta, tehát jól ismerte.

A Discipulus a következőket írja: „Octavum privilegium eius fuit, quod in principio sepulturae eius olim communicavit de manu propria dignos, sed indigni non poterant recipere sacramentum. Unde in Chronica Helinandi legitur, quod anno Domini MCXX. venit Iohannes patriarcha Indorum ad Romam narrans papae Calixto, cardinalibus et omnibus praelatis praesentibus in consistorio publice, qualiter sanctus Thomas apostolus amni anno communicaret populum suum manu propria porrecta dignis et retracta ab indignis. Unde in longa eius legenda habetur exemplum de quodam famulo, qui furatus fuit ficus pro duobus denariis, et non poterat sumere sacramentum de manu apostoli, donec confiteretur plenarie et satisfaceret” [18] Szövege több közös vonást is mutat az Érdy-kódexszel: Jánosként nevezi meg az indiai pátriárkát, aki Rómába Callixtus pápához látogat, és nyilvánosan beszámol Szent Tamás apostol csodatételeiről. Callixtus nevét a Karthauzi is megemlíti, mégpedig a Discipulushoz hasonlóan II. Callixtus nevét, [19] aki 1119 és 1123 közt volt pápa, nem esik tehát bele János pátriárka látogatásának időpontja. A rövid megjegyzést a Discipulus hivatkozással is ellátta, forrásként Helinandus Chronicájának longa legendáját nevezi meg, és szemléltetésként hozzáfűz egy rövid történet: egy tolvaj, aki két dénárért fügét lopott, nem tudja elvenni az apostol kezéből a szentséget.

 

kep1

Szent Tamás apostol évente megáldoztatja a népet az indiai Hulna városában

Hartmann Schedel Világkrónikájának illusztrációja [20]

 

 

4. Szövegösszehasonlítás

A következő táblázat Conradus de Brundelsheim szövege és az Érdy-kódex szövege közti összefüggéseket mutatja. E két forrás tartalmában, formai eszközeiben és felépítésében csaknem teljesen egyezik. A táblázat az Érdy-kódexszövegfelépítését követi, a latin szövegrészek eredeti helyüktől való eltéréseire lábjegyzet utal.

 

Érdy-kódex

Conradus de Brundelsheim

1

Azon Eztendo’ben, mykoron xpusnak ffel tamadattya es menyben menetynek wtanna yrnanak Ezer es zaaz hwzon harom eztendo’ben

2

Neegyed Calixtus wr papanak ydeyn, es papassaganak negyed eztendyben

3

yewe az belssew yndyay Ianos patriarcha

patriarcha Indorum

4

Romaban wr papahoz Es ez dyczo’seeghes zenth Tamas apostolrol eelyen czodalatos Isteny zent dolgot bezeelle myndeneknek hallasaara . mondwan

unius anni spatio orationis gratia Romam navigio pervenit, qui requisitus a summo pontifice de Thoma apostolo et eius miraculis coram clero et populo ita, ut novit, respondit dicens:

5

Egy varas vagyon yndyaban kynek Hwlna newe, kyben Istennek enghedelmebo’l en feyedelem vagyon:

„Civitas, in qua venerabilis Thomae corpus requiescit, Ulna vocatur, totius regni nostri caput

6

Kynek nagysaga annee hogy kerekseeghe es zelesseeghe negy napy yaro feldet tarth. kynek ew kewfalynak zelesseeghe es temerdekseeghe hogy keth romay zekeer egymas mellet raytta el mehethnee, Es magassaga wgynak lattatik hogy az romay tornyokat ffel eernee

7

Es az egheez varasth egy paranczombely folyo vyz follya atal kynek ffyson newee,

per medium autem civitatis illius Physon, unus de Paradisi fluminibus emanat,

8

ky nagy dragalatos ko’weket hayt ky paranczombol, kykkel az yndyay orzaagh nagy kazdagh.

9

Es az varasban sem pogan sem erethnek, sem hytetlen nem lakhatyk, De mynd az egheez orzaghban nagy hywseeghes kerztyen neepek lakoznak,

quae a fidelissimis Christianis tota ut decet inhabitatur, inter quos nullus erroneus aut infidelis habitare potest,

10

quin aut citius resipiscat, aut inopinatu casu moribundus corruat.

11

Az varasnak azert kywle vagyon egy heegy zakadaas, kyt nagy bewseeghes vyz foly kerw’l.

Paululum autem extra moenia urbis illius mons separatus est aquis profundissimi lacis (sic) undique saeptus,

12

Oth az heegyen vagyon Dyczo’seghes zent Thamas apostolnak egyhaza nagy draga ko’wekbo’l rakathwan

in illo monte est turris excelsa, in cuius summitate beati Thomae apostoli ecclesia posita est,

13

in circumitu autem eiusdem lacus de foris in honore XII apostolorum XII sunt monasteria.

14

kyben az nagy oltaron vagyon egy zeep ezystbo’l zerzeth zekreen, es elo’tte egy lampas balsamommal tellyes, ky eztendo’ro’l eztendo’re meg nem alyzyk. Oth az zekrenben vagyon zent Tamasnak zen‚t testhe ffeen alwan, ollyan eeppen eghezzen, mynt ha ezen napon tetteek vona oda, myndden herwadatossaghnal kyl,

Est etiam inter sancta sanctorum illius ecclesiae ciborium argento et lapidibus pretiosis mirifice decoratum, intra quod pretiosissima concha argenteis dependet catenis, habens intra se pretiosum illum thesaurum, scilicet corpus apostoli, quod adhuc integrum et illaesum, ac si illa die sit depositum, perseverat, in qua concha tamquam adhuc vivus erectus stare videtur. Ante cuius conspectum aurea lampas plena balsamo argenteis restibus pendet, quae semel in anno accensa nec balsamum diminutum, nec lampas exstincta reperitur,

15

 

quo balsamo quicumque punctus fuerit, sanabitur a quacumque infirmitate. [21]

16

 

Praedictus autem mons, ubi Thomae apostoli monasterium est, nulli hominum accessibilis est infra annum, neque illum temere adire aliquis audet, sed et patriarcha in die Thomae sacra myteria celebraturus non nisi semel in anno cum circumquaque advenientibus locum et ecclesiam ingreditur.

17

De senky eztendeegh oda nem mehet, hanem mykoron az ew zent ynnepe napya el yew, akoron az vyz el fogy ew kerw’le nyolczad nappal elette es wtanna,

Adveniente autem annua festivitate apostoli VIII diebus ante festum et VIII diebus post festum lacus praedictum montem circumdans ita totus evanescit,

18

 

ut vix discernatur, utrum aqua ibi fuerit et ideo fit concursus fidelium et omnes male habentes languorum suorum remedia meritis apostoli indubitanter consequuntur.” [22]

19

Es mynd egy hosweth napyara hozyaa kezw’lween nagy Isteny tyztesseeghel es feelelemmel

20

Az varasbely patriarcha, erzekekkel pyspekekkel es papokkal, myndennek elette be mennek es ew wtannok zamtalan sok neepek :

21

Es mykoron nagy tyztessegghel az zent Misseth megh mongyaak : es Communicalny valo zenthseeghet zentelnek.

22

Annak wtanna az zent apostolnak testeet ky vezyk az zekrenből es egy pyspeky aranyas zekben helheztetyk az nagy oltar elo’t.

Deinde praedictus patriarcha accedens ad missarum sollemnia cum suis suffraganeis praedictam concham expandit, et corpus apostoli in sede aurea collocat super altare, cuius adhuc figura et integritas talis permanet, qualis fuerat, cum per mundum discurreret propter Deum.

23

Facies eius tamquam sidus rutilat, capillos habens rubeos et paene usque ad humeros defluentes. Barbam vero ruffam et crispam, sed non prolixam, universam formam visui pulcherrimam, vestium etiam duritia et integritas eadem adhuc permanet. Itaque corpore eius sacro in cathedra posito statim missarum sollemnia celebrantur.

24

Es egy nagy aranyas patenan, awagy talnyeeron az Communicalo zenthseeghet elyben vyzyk,

Cum autem Eucharistiae percipiendi tempus advenerit, patriarcha consecratas hostias in altari componit, et cum magna reverentia ad locum, ubi apostolus sedet,

25

es mykent nagy heetben soktaak teenny :

 

26

egy mas wtan myndden ember eleyben yarwl nagy ayoytatossaggal es ysteny feelelemmel, es myndenyknek neky aggya az zenthseeghet, mynt ha eelne,

eas defert, et flexis genibus eas apostolo offert, quas apostolus extensa manu dextera suscipit, ut non mortuus, sed vivus esse credatur. Susceptas autem hostias in palma extensa conservat singula singulis mox daturus. Universus itaque utriusque sexus populus cum magna devotione et reverentia accedit unus post alium, et hostias de manu apostoli ore suscipiunt apostolo porrigente.

27

ha ky kedeegh tyzta gyonast nem tett vona, awagy pogan vona, awagy hytetlen es erethnek vona, awagy ottan megh kel az ew gonossagaat yelenteny awagy meg kel terny, awagy ottan meg kel halny

Si quia autem infidelis vel alia qualicumque peccati macula infectus communicaturus accesserit, omnibus videntibus apostolus manum cum hostiis retrahit et claudit, nec quamdiu praesens est peccator, eam aperit. Peccator autem ille numquam evadit, quin aut statim resipiscat et poenitentia ductus ab apostolo communionem sumat, aut antequam exeat, moriatur,

28

Ellyen czoda dolgokat lathwan, koronkeed sok poganok ternek ez zent hyttre

quod cernentes quique infideles relicto errore suo mox ad fidem convertuntur.

29

Annak wtanna az zent apostolnak ew zent testeet esmeegh az aranyas Ezyst zekrenben helhetyk nagy tyztesseegghel,

His omnibus sollemniter peractis et tota illa hebdomada in laude apostoli transacta patriarcha cum episcopis suis sacrum corpus apostoli in locum suum cum debita reverentia reponunt singulis cum laude in sua redeuntibus.

30

es nagy halaat adwan az wr Istennek es az zent apostolnak eellyen Isteny dolgokrol, nagy eremmel ky mynd hazahoz meegyen.

31

Annak wtanna az vyz esmeg ottan kerw’l vezy az heegyet, es senky eztendeegh oda nem mehet :

Post haec tota illa laci profunditas montem cingentis aquis alveum suum ut antea fuerat, uberrime replet, et in latum et profundum, sicut ante fuerat, se extendit.

32

Eellyen czoda dolgokat bezeelween az yndyay patriarcha, ottan mynd wr papa, mynd kyt hallyaak vala, nagy halaat adnak raytta wr Istennek es az zenth apostolnak.

Talibus autem patriarcha referente auditis Callixtus papa secundus cum toto clero Dominum laudavit pariter et benedixit.

33

Azert mynd ez ellyen meltosagokbol ysmerhettyek mynemew erdemes legyen bodoghsagos zent tamas apostol :

34

mynd mennyen, mynd felden, kynek essedo’zese es erdeme myat engheggyen mynekw’nk ees az wr Isten malaztot es erek eletet amen.

 

A Karthauzi Névtelen leírása sokkal szemléletesebb, részletesebb, mint a latin szövegé, annak ellenére, hogy bizonyos részek kimaradtak belőle, pl. Szent Tamás apostol holttestének leírása, a tizenkét apostol kolostorának megemlítése stb. Amint a táblázatban látható, több részlet hiányzik a latin szövegből, valamint az összepárosított szövegrészletek bizonyos pontokon nem egyeznek egymással, pl. a 3. pontban: a Karthauzi egészen pontosan megjelöli a személyt – belső indiai János pátriárka –, míg Soccusnál sehol nem szerepel a pátriárka neve, ő csak patriarcha Indorum-ként jelöli meg. Ilyen hiányosság még 1123, Callixtus pápa uralkodásának megemlítése. (Az évszámmal és a pápával kapcsolatos problémára már rávilágítottam.) De van ennél egy jelentősebb kérdést felvető szövegrész is, mégpedig „Hwlna” (vagy Ulna) részletes leírása; a városról egyik általam olvasott forrásban sem esik ennyi szó. Az egyszerűség kedvéért ismét idézem: „...Kynek nagysaga annee hogy kerekseeghe es zelesseeghe negy napy yaro feldet tarth. kynek ew kewfalynak zelesseeghe es temerdekseeghe hogy keth romay zekeer egymas mellet raytta el mehethnee, Es magassaga wgynak lattatik hogy az romay tornyokat ffel eernee...” A tartalmi eltérések alapján tehát nem zárható ki sem az, hogy a Karthauzi Névtelen több forrásból, sem pedig az, hogy Soccusszal egy közös forrásból dolgozott.

 

 

 

Dániel Szmerka: The land of priest John – notes on the sources of Saint Thomas apostle's legend

The Carthusian Anonym's sermon collection written in Hungarian (1526-27) was primarily compiled by choosing texts from printed Latin sources available for the author. For the identification of these sources a close, word-for-word comparison of the possible source texts with the old Hungarian text is inevitable, because the results of our research group's previous works show that during the compilation our author selected texts remarkably carefully and knowingly for the Hungarian translation.

Parallels registered by early researches before World War II contain no model for one of the most interesting element of Saint Thomas' sermon: the land of priest John. The Carthusian Anonym very often uses Pelbartus de Themeswar's model sermon collection as basis; and now it seems to be proved that following Pelbart's bibliographical reference he opens another book, as well: the sermon collection written for the saints' feast of Conradus de Brundeldheim (mentioned as Soccus). The origin of the detailed town description in his writing has not been found out.

 

 



[1] Vargha Damján, Kódexeink legendái és a Catalogus sanctorum, Bp., 1923, 27.

[2] Conradus de Brundelsheim (= Soccus, Frater Ord. Cisterciensis), Sermones de sanctis, Strassburg, 1484 (Verteilte Digitale Inkunabelbibliothek), Sermo VII. ad idem tertius, De sancto Thoma.

[3] Presbyter Io(h)annes, Priester(könig) Johannes, Prester John, Prêtre Jean, Preste Gianni etc.

[4] Otto von Freising, Chronica sive Historia de duabus civitatibus, ed. Hofmeister, Adolfus, Hannover, 1912.

[5] Egyes források szerint a szíriai püspökkel Otto személyesen találkozott Viterbóban 1145. november 14-én. Olschki, Leonardo, Der Brief des Presbyters Johannes = Historische Zeitschrift, 1931, 144., 1-14.

[6] A levél több ellentmondást is tartalmaz, melyeket csak a levél írójának szándéka által lehet feloldani: ezek szerint a levél egyik célja az olvasó szórakoztatása, elbűvölése volt. Knefelkamp, Ulrich, Der Priesterkönig Johannes und sein Reich = Journal of Medieval History, 1988, 14, 337-355.

[7] Az előbbi kormányzót jelent, mely a bizánci császárra nézve igencsak sértő megjelölés, az utóbbi pedig görögöt, mely az egész bizánci népre nézve sértő, hiszen ők magukat a rómaiak leszármazottjának s ezzel együtt az igazi rómaiaknak tekintették.

[8] Knefelkamp, i.h.

[9] Így hivatkozik forrására Temesvári Pelbárt Szent Tamás apostol ünnepére írott negyedik sermójában: Pelbartus de Themeswar, Pomerium de sanctis, Augsburg, 1502, Pars hiemalis, Sermo XIV. „K” (De sancti Thomae privilegiis et fide sectanda, Sermo quartus in ordine)

[10] Azt, hogy a két név egy személyt takar, több forrás is alátámasztja, pl. CIH 1065 = GW 7413, Bibl.nat. Inc. 337.

[11] A később nem idézendő, megvizsgált ősnyomtatványok: Jacobus de Voragine, Lombardica historia que a plerisque Aurea legenda sanctorum appellatur, Augsburg, 1489V. De sancto Thoma apostolo; Hugo de Prato Florido, Sermones de sanctis, Heidelberg, 1485, Sermo I-II.; Meffret, Sermones de tempore et de sanctis, sive Hortulus reginae, Nürnberg, 1496, Sermo XIII-XIV.; Petrus de Palude, Sermones Thesauri novi de sanctis, Strassburg, 1485, Sermo XV-XVI.; Paraldus, Guilielmus, Sermones de tempore et de sanctis, Tübingen, [14]99, Sermo VII-IX.; Johannes de Verdana, Sermones ’Dormi secure’ de sanctis, Nürnberg, 1494, Sermo VII.

[12] Vincentius Bellovacensis, Speculum historiale, Augsburg, 1474 (CIH 3492), li. 8, c. 62-66.

[13] Caracciolus, Robertus, Sermones de laudibus sanctorum, Basel, 1490, Sermo XXXVIII.

[15] A Karthauzi Névtelen szövegéből vett idézetek Volf György átiratát követi (ÉrdyK 169a34-169b4Nytár IV, 254).

[17] Pelbartus de Themeswar, i.h.

[18] Herolt, i.h.

[19] A Karthauzi IV. Callixtust ír, de pápaságának negyedik évét 1123-ra teszi. Kétségtelenül elírásról lehet csak szó, hiszen IV. Callixtus pápa nem létezett.

[20] Színezetlen példány fotója az 1493-as német nyelvű kiadásból:http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b2200022x/f369.item.

[21] A két szöveg közül az Érdy-kódex szerkezeti felépítését vettem mintának. A latin szövegben az Est etiam inter ...szavakkal kezdődő szövegegység és a Praedictus autem mons ... az eredeti szövegben fordított sorrendben következnek egymás után. A szövegek felépítésében ez az egyetlen megfigyelhető nagyobb eltérés.

[22] A szövegrész eredeti helyére a fenti jegyzet utal.

LAST_UPDATED2