Payday Loans

Keresés

Magyar néphit - Pócs Éva PDF Nyomtatás E-mail
Magyar "pogány" ősvallás - Magyar népi hiedelmek/kereszténység

Magyar néphit

Pócs Éva

L'Harmattan Kiadó

 



 

 

 

 

A varázslók

E futólagos áttekintés után, amelyet céltudatosan a boszorkányhiedelmeknek a samanisztikus varázslók rendszereivel érintkező pontjaira sarkítottam, nézzük meg röviden a

Idővarázsló (tengeri vihart támasztó) boszorkány képeOlaus Magnus: Histioria de gentibus septentrionalibus c. művéből(Róma, 1555)

varázslók rendszereit. Ami a rendszerezés alapjául szolgáló hiedelemkontextusukat illeti, adataink igen hézagosak, nehezen értelmezhetők. Ezért is volt szükségszerű, hogya Ginzburg és mások által rekonstruált európai rendszerek //–// és az alapjukul és kiegészítésükül szolgáló közép-dk-európai adatok //–// képezzék a kiindulást perszövegeink értelmezéséhez, amelyekben szintén benne rejlett ez a kettősség: a mennyben viaskodó és atermészetfölötti kommunikációt a //„//földi//“// alternatív létben gyakorló (olykor alvilágiassegítőszellemekkel rendelkező) látók, nézők, féltáltosok kétfélesége. Tehát az egyes típusok bemutatását európai megfelelőik rövid ismertetésével kezdem:

1. A //„//mennyben viaskodó//“// termésvarázslók

1.1. A halottak csapataiban, mégpedig a viharfelhőkben vonuló széllelkeknél (a közösség //„//jó//“// halottai, örzőszellemei) beavatódó //–// többnyire férfi szélvarázsló, aki közössége terméséért/időjárásért a felhővezető lelkek csapatában viaskodik a túlvilágon(zduhaè, vetrovnjak, chmurnik, p³anetnyk, stb.; középkori tempestatum ductor). Ellenfeleka szonszéd/idegen közösség széllelkei, örzőszellemei/varázslólelkei, illetve az esőlopó/terméslopó démonok/boszorkányok). A csaták időpontja általában az évkezdő, évadkezdő //„//halotti//“// napoknak/időszakoknak felel meg. Egész Közép- és Délkelet-Európában dokumentálható, a Balkánon még a legújabb kor rituális praxisából is tudunke típusról.[610]

1.2.Ún. werwolf-varázslók: Az európai samanisztikus varázslók több típusát jellemzik werwolf-sajátságok (állattá változási képesség, //„//werwolftermészet//“//, burokban, kígyóbőrben, szárnnyal, foggal, dupla fogsorral vagy egyéb többlettestrésszel születés, démonikus werwolf örző/segítőszellemek; a //„//többlettestrészek//“// transzképességének biztosítékai, állathasonmásának szimbolikus megtestesítői).[611]Születése, //„//elhívása//“//, beavatása sorsasszonyokkal, tündérekkel, állatok urával is kapcsolatban lehet. E //–// többnyireférfi //–// varázslók és/vagy hiedelmeik az egész magyarsággal érintkező közép- és kelet-európai térségben honosak voltak, rituális praxisuk a Balkánon a legújabb korból is adatolt.[612]

1.2.1. Egyik típusuk a másvilágon a termés megszerzéséért, vagy az elrabolt termésvisszaszerzéséért csoportos lélekcsatákat vív (a szerb és horvát stuha, zduhaèburokban született változata, a friuli benandanték, korzikai mazzerik; livóniai és lett werwolf-varázslók pereiről is tudunk, a 16//–//17. századból). A werwolf-lények harcos természeteaz indoeurópai //„//harcos//“// (germán népeknél Odin hadi funkciójával[613]kapcsolatos) samanizmushoz köti őket. A stuháknak oldalukon harcoló alteregó-állataik vannak; a csatákházi és mezőgazdasági eszközökkel folynak; egyidejűleg katonai tisztségeik, zászlós csapataik is vannak. Az ellenfél: az idegen varázslók, vagy a termést elrabló halottak és termésrabló démonikus werwolfok, werwolf-természetű boszorkányok, akik sokszor másországbeli aktuális hadi ellenfelekkel azonosulnak (például török-szerb, albán-monte-negrói ütközetek). A lélekcsaták időpontjai Szent György, Szent Iván, Luca, karácsonynapjai és más halotti illetőleg werwolf-napok.[614]

1.2.2. A szerb, bolgár, macedon zmej, zmaj, zmija, zmajevit èovek (‘kígyó’, ‘sárkány’, ‘kígyóember’) varázsló burokban, vagy gyakrabban kígyóbőrben, kígyóként, illetve szárnyakkal, sasként születik //–// mégpedig kígyó, sas, kakas, gúnár, stb. apától. Az állatapaegyúttal a közösség őseit megtestesítő védőszellem. Vihar esetén, jégeső közeledtekortranszba esnek; kiszálló lelkük az apjuknak és születési jegyeiknek megfelelő állatalakotöltve tüzes, villámló őrző-szellemeik vezetésével csatát vív a jégesőt hozó alvilágias vizes sárkányok és egyéb démonok ellen. Állatlelkeik sokszor kísérő alteregóként harcolnak oldalukon.[615]

1.2.3. A kresnik, krsnik, vedomec, mogut, stb. nevű horvát-szlovén varázsló állathasonmásai páros csatákat vívnak a szomszéd falu, nemzetség, vidék varázslójával, a termést visszaszerezni a termésrablóktól. Az ellenséges démonok, halottak, boszorkányoksorában egy alvilági kígyós istennő is megjelenik.[616]

Nézzük ezek után a mennyei viaskodók magyar képviselőit. A szélvarázslók adatai a boszorkányperekben //–// Európa más részein csakúgy, mint minálunk //–// elég gyérek, amibiztosan nem a valós helyzet tükre. E varázslók a boszorkány mitikus ellenfelei voltak, de ennek a ténynek a perjegyzőkönyvekben is tükröződő gyakorlati vetülete csak annyiban lehetett, amennyiben az esőrablás konkrét boszorkányvád tárgya volt. Európánakcsak néhány pontján (például Stájerországban) volt ez így és akkor is csak időrőlidőre.[617] Úgy látszik, magyar vonatkozásban nem sok terük nyílt a kora újkori falusi boszorkányság szomszédsági konfliktusokra, személyes vádaskodásokra épülő rendszerében az esővarázslóknak, lévén az időjárás manipulálás közösségi varázslók feladata. Mint említettem fentebb, mégsem hiányoztak az esőrabló boszorkányok hiedelmei. Ezeket egészítik ki //–// más szemszögből //–// az ellenük fellépő táltosokról szóló narratívok. Közösségi varázslóként működő táltosaink a perek tükrében igen sok mindent csinálnak, néha //„//viaskodnak//“// is, csak éppen a viaskodás céljára, gyakorlati funkciójára ritkán derül fény, és haigen, akkor az általában más cél. Egyetlenegyszer fordul elő az időjárásért viaskodás (egy alább említendő sárkányos //–// nem szélvarázsló-típusú //–// táltos esetében). Ez az egy adatazonban nem elszigetelt jelenségre mutat, hanem nagyon is mélyen gyökerező, jól funkcionáló gyakorlatra. E vonatkozásban úgy látszik, igen erősen számolnunk kell forrásanyagunk fent jelzett korlátaival.

Akad azért néhány további peradat, amely valószínűleg (ha nem is viaskodásra) errea varázsló-típusra vall: Szvetics Mihály, egy 1752-es pécsi per táltosa [618] kincsásó, jós, gyógyító és jégesőt elhárító idővarázsló. Utóbbi tevékenységére nézve az egyetlen konkrét adat egy szabad ég alatt mondott jégesőküldő //–// keresztény tartalmú //–// ráolvasás; ez az adat főleg a táltos-praxis kereszténnyé válásához adalék. Szélvarázslót sejthetünk esetleg a termést (a jégveréstől?) óvó őrzőszellem szegedi adatai[619] és egy 1654-es vasi per mezőőrzőjében, aki kőesőtől óvja a vetéseket.[620]

Pereink huszonhat táltosának legtöbbje a werwolf-varázslók körébe sorolható (és sajátos módon: nő), olykor összes, olykor csak néhány jellemzője révén. (Ugyanezen táltosoknak mora-sajátságaik is lehetnek, főleg ami a kettős táltosok földi/alvilági apsektusát illeti //–// erről még alább lesz szó.) Mediátori képességeiket werwolf mivoltuk határozza meg, jellemzőjük a többlet-testrész //–// fog, dupla fogsor //–// és a természetfeletti kommunikáció hasonmásaik révén. Némelyikük sajátos módon egy személyben képviseli az európai mediátorok fent említett mennyben viaskodó és a még alább tárgyalandó alvilágias látó típusait. Azt is mondhatjuk, hogy viaskodó táltosaink majd mindegyike ilyenkettős táltos. A mennyben viaskodás mediátor-típusaink közül csakis a táltosokra jellemző, ugyanakkor e //„//mennyei//“// táltosok majd mindegyike keresztény konnotációt, szent gyógyító tulajdonságokat nyert. Ilyen Tóth Erzsébet jászberényi táltos (egy 1728-asboszorkányperből),[621] aki a werwolf-varázslóra jellemző dupla fogsorral született. Krisztus avatta be, egy fogát őneki adta (vö. beavató csontkiszedés), és tőle kapta az orvosságot is, amivel gyógyít. Ő az egyetlen határozottan az időjárásért viaskodó táltos: a vetést, szőlőt óvja a jégveréstől, a gonoszok (= rossz halottak, boszorkányok) rontása ellen. Mennyei viaskodása keresztény elhívó és őrzőszellemei patronálásával zajlik:

...midőn az ég villámlik, akkor nékem mindgyárt el kell mennem és az szent keresztet az én vállamraadják…

E Krisztussal szinte unió misztikában azonosuló nő isteni hívásra indul a csatába, mégpedig mennyei villámcsatába, ami a zmejtípusú termékenységvarázslók sajátsága (aholPerun szláv mennydörgésisten pozícióját gyakran Szent Illés vagy a keresztény Istenfoglalja el), de isteni patrónusai mellett még sárkány segítőszelleme is van: //„//kivette asárkányt, amit a garabonciás nem vehetett//“// //–// ez is a //„//sárkányos//“// varázslókhoz köti. A csata után karján //„//lövéseket, vágásokat//“// (az alternatív létből hozott sérüléseket) mutat. Még egy valószínűleg zmej-típusú táltosunk van: Fejes Istvánné Ormos Erzsébet:[622] a //„//sárkányok neki közössi//“//.

Meglehetősen párhuzamos eset a debreceni Bartha Andrásné Balási Erzsébeté, akit1725-ben fogtak perbe.[623]Ő is kettős táltos, a táltosságra ő is //„//Istentől taníttatott//“//, szinténfoggal született (véleménye szerint a táltost //„//Isten anyja méhében úgy formálja//“//).[624] Neki is a keresztény Isten az elhívó és őrzőszelleme a mennyei csoportos török-német csatákban. Ez az asszony a harcias zduhaè-típusú werwolf-varázsló mellett a sárkányos, sasos zmej jegyeivel is rendelkezik: Isten a //„//szárnyai alatt//“// viszi őt a mennyei viadalra //„//és szárnyat ad, mint a madárnak//“//.[625] (A zmej-típusú táltos jelenlétét az alföldi magyar néphitben számos jelenkori mondaadat is igazolja.)[626]

Szaniszlai Mihályné 1711-ben perbefogott debreceni asszony[627] szintén kettős táltos, elsősorban pénznézéssel foglalkozott, mégis, a német táltosokkal lefolytatott csatáról isbeszél. A mennyei lélekcsata a //„//birodalomért//“// folyik: az időjáráscsata itt is a talán pillanatnyilag aktuálisabb politikai háborúra váltott át (ez is csoportos zduhaè-viaskodás). Három borsodi táltos, Kőmives Suska, Tapodi György és Szőcs Judit 1741-es miskolciperének[628] középpontjában a viaskodás különböző vonatkozásai állnak. //„//Utazásaikon//“//galamb, hal, róka alakot öltenek; ez pünkösd és Szent János napján történik, akkor mennek //–// transzban //–// viaskodni: mindkét dátum a termésrablás közép-délkelet-európai, boszorkánnyal kapcsolatos rítusainak és hiedelmeinek napja. Külön férfi- és leány-csapatokban mennek, említés történeik egy 700 fős seregről is. Fényes csapatzászlójuk aboszorkánylelkek Borsod megyéből is ismert fekete zászlós seregeinek ellenfeleit sejtteti; ez egybevág azzal, hogy egyébként is a zduhaè/benandante rokonsági körébe illenekezek a táltosok. A transzba esés módja érdekes: Szőcs Judit pünkösd hajnalán egy tál vízbe //„//belé nézvén hallá változott, és eltünt, és harmad napig oda járt//“//.[629] A vízbenézés a rituális mágia európai eljárásai felé vezet.[630] Végül szóljunk Borsi Ilona ceglédi származású táltosról, akit 1735-ben Munkácson fogtak perbe. [631] Foggal született, a tudománytIstentől kapta. Perének nevezetessége egy részletes elbeszélés egy páros táltosviaskodásról, amelyre őt is elviszik a férfitáltosok //–// hogy végignézze (megtanulja?) küzdelmüket. (Belőle azonban nem lett viaskodó táltos, hanem csak féltáltos.) Két férfi, bikáváváltozva, felemelkedik, és Borsi Ilona az égen //–// mint látomásban //–//látja őket viaskodni//„//másfél óráig hasztalanul//“//. Az égből leszállva újra emberi alakot vesznek fel. Történetianyagunkban ez az egyetlen páros, mennyei férfi-viaskodás: a 20. századi táltosmondák táltosának egyetlen közeli, 18. századi rokona. Térben legközelebbi kapcsolatait a párosan viaskodó balkáni kresnik-típusú werwolf-varázslók körében jelölhetjük ki, továbbimesszemenő következtetések nélkül, lévén egyetlen adat.[632] (A foggal születés //–// ami szintén alapvonása a 20. századi mondai táltosnak //–// már tágabb werwolf-rokonsággal rendelkezik.) Megtudjuk még, hogy a táltosoknak pünkösd, valamint Szent Jakab és SzentMihály havaiban kell összegyűlniük; ez ismét csapatos (zduhaè-) küzdelemre utal. Akétféle //–// páros és csoportos //–// viaskodás összehozása egy elbeszélésben valamiképpen rokon rendszerekként állítja elénk őket. Ez a helyzet a másik kettősséggel is: az égben viaskodók egész táltossága és a gyógyítók, látók fél táltossága itt határozottan együtt, egy azonos rendszer részeiként, alternatíváiként szerepel.[633]

2. Ami az alvilágias ág európai képviselőit illeti, röviden összefoglalva a következőket mondhatjuk:

2.1. Többnyire női varázsló, aki a téli napforduló idején hazalátogató (karácsonyi)halottak csapataiban avatódik be. Mora-sajátságokkal rendelkező hasonmások révén a földi másvilágokkal kommunikáló látók (főleg látó nők), akik legfontosabb közösségi feladata a halottak látása, távoli, rejtett dolgok (tolvaj, eltűnt tárgyak/emberek/állatok, kincs) felderítése volt. A kora újkorból legtöbb képviselőjüket az Alpok vidékéről ismerjük, 16//–//18. századi boszorkányperekből, [634] a 20. században elsősorban az Alpok vidékén, északnyugat-német területeken, Skandináviában, íreknél, skótoknál ismerjük.[635] Halotti, olykor alvilágias (antik, kelta, germán, szláv) istennőalakok reminiszcenciáitörző női beavató szellemek is megjelennek a lélekcsapatok veztőiként (osztrák-délnémet Perchta, Holda, svájci Frau Saelde, szlovén Pehtra baba, pannoniai, cseh-morva Lucia/Luca, stb.) helyenként változóan //–// a helyi mitológiai hagyatékoknak megfelelően //–// fonással és más női munkákkal tejjel/tehénnel kapcsolatos attributumokkal.

2.2. Hasonló szerepű és hiedelemkontextusú, de inkább werwolf-természetű látók, kígyó-, gyík- csirke- és egyéb alvilágias segítőszellemekkel. A legújabb korban Délkelet-Európából ismerjük, legvilágosabb példái román, bolgár varázslónők illetve ambivalens varázsló-boszorkányok. Ezek transzképességű látók, jósok, gyógyítók, akik e képességüket kígyó/gyík/csirke segítőszellemüknek köszönhetik. Látói feladataik gyógyításra, szülés körüli dolgokra, kincs és tolvaj, valamint halottak látására terjednek ki. Egy-ben transzban tett rontó éjszakai lélekutazásokat tulajdonítanak nekik,[636] ezeket természetfeletti boszorkányként vagy vámpírként viszik véghez. Megjelennek olykor velükkapcsolatban a (már varázsló-ellenfélként is említett) kígyós, alvilági istennőnél történt beavatás motívumai is. Az iIyesféle istennők kultuszát Ginzburg kelta, thrák/illir, illetőleg krétai-kisázsiai kultuszokra vezette vissza //–// mint már jó fél évszázada Waldemar Liungmann is; //–// pontosabban ezeken keresztül iráni eredetűnek tartja és végső soronegy feltételezett szkíta, kígyó attributumokkal rendelkező halotti termékenységistennőhöz köti.[637]

Ezek az alvilágias látók/varázslók mind középeurópai/germán, mind kelet- és dél-kelet-európai szláv vonatkozásban jellegzetes kettős rendszereket alkotnak a fent említett mennyei viaskodókkal (termékenységvarázslókkal). A mora jellegű női halott- éskincslátók egyazon rendszerbeli alvilági/női párjai a szintén lélekcsapatok (széllelkek)által beavatott szélvarázslóknak, a werwolf-jellegű női látók pedig a mennyei/viaskodówerwolf-varázslóknak. Utóbbiak esetében a mennyei varázslók alvilági ellenfele az alvilági varázslók beavató/segítő szellemeiként jelenik meg: a tüzes zmej varázsló az ellenfelei, az alvilági vizes démonok az itt említett ambivalens varázsló-boszorkányok segítőszellemei. Ezt a tüzes//–//vizes kettősséget egy, elsősorban a szláv mitológia foklórmaradványaiban nyomon követhető mitologémával (//„//a viharisten harca az alvilági szörnnyel//“//), valamint egy, az ószláv Perun viharisten illetőleg Velesz szarvasmarha-és halotti isten alakjához köthető szláv samanizmussal hoztam egy régebbi tanulmányomban kapcsolatba: eszerint a feltételezett Velesz-samanizmus nyomai párhuzamosan fennmaradtak volna a feltételezett Perun-samanizmussal, ugyanazon mitikus-rituális rendszer fehér és fekete ágaként.[638] De a mennyei és alvilági samanizmus kettőssége e mitologémák hatókörén túl is megfogható, hiszen, mint említettem, a Ginzburgkönyvében megrajzolt varázsló-típusok is szinte mindannyian e kettős sémát követik.

Nézzük az //„//alvilágias//“// látók pereinkben fellelhető magyar példáit. A kora újkori magyar falusi, mezővárosi közösségek legnépesebb szakértői gárdája a térben-időben távoli, vagy föld alá rejtett, eltűnt dolgok felfedésével foglalkozott: elveszett állatok, távollevő emberek sorsának megtudakolása, elásott kincs, tolvaj kézrekerítése, halál, születés, betegség kimenetelének, a várost fenyegető tűzvésznek, háborúknak a megjövendölése. Egy esetben biztosan, két esetben bizonytalanul halottlátás is előfordul,[639] és gyakori aboszorkány azonosítása, rontás gyógyítása. Tevékenységük lényegét leggyakoribb terminusuk, a néző (ritkábban látó) is kifejezi. E csoportba tartoznak pereink pénznézéssel, //„//látással//“//, gyógyítással foglalkozó táltosai és féltáltosai is, akiket gyakorlatilag semmi sem különböztet meg a nézőként nevezett látóktól. Mint Borsi Ilona, a mennyei viaskodók közt előbb említett féltáltos kijelenti:

Az egész táltosok... ...csak viaskodnak, ki melyik ország részéről, a féltáltosok pedig csak gyógyítanak, de nem rontanak senkit, ezek megismerik a boszorkányokat is és tudják cselekedeteiket. [640]

Balási Erzsébet már említett debreceni táltos saját, szinonímaként használt kifejezéseiszerint //„//féltáltos//“// és //„//néző//“//.

Pereink látói közül igen kevésnek a hiedelemkontextusáról tudunk meg bármit is, többnyire tevékenységük említésével, esetleg technikáik némely részletével kell beérnünk. Kivétel néhány fentebbi táltosunk; például Tóth Örzse jászberényi kettős táltos//„//alvilágias//“// oldalának több jellemzőjére fény derül, elsősorban is látói képességei mögöttrejlő morakarakterére; hasonmásai révén kommunikál az alternatív létben, alteregójátmesszire tudja küldeni. Szathmári Istvánné Belényesi Anna hajduszoboszlói asszony, akinek tetteiről 1715-ös peréből értesülünk,[641] szintén jellegzetes mora-táltos. Van egy őrzőszellemszerű táltos gazdasszonya, tőle tanulta a táltosságot, úgymond törökországifogságában. Azóta is hasonmás-kapcsolatban van vele: gazdasszonya a nagy távolságbólis tudja és hallja, hogy mit beszél. Páskulyné nézőasszony a mora-lényekre jellemző módon szélsebesen jár: egy óra alatt gyógyfüveket tudott hozni a havasról, továbbá//„//Bukurest városát harmad alatt megjárja//“//.[642]

Néhány adatunk egyértelműen az alvilágias beavatás fentemlített európai módszereit jeleníti meg: Ontó Mihályné halottlátót karácsonykor ragadják el a halottak, amikor is (transzban fekve) //„//egy darabig nem volt ezen a világon//“//.[643] A halotti csapatokba elhívás jászberényi kettős táltosunknál is felbukkan: mint az ő //„//lelki társai//“// (mennyei viaskodóként ellenfelei!) tünnek fel a halottak és hívják őt maguk közé. Ami a segítőszellemeket illeti, a lidércet tartó ambivalens boszorkányok mellett a lidérccel rendelkező (wer-wolf-sajátosságú) látók néhány adatát kell megemlítenünk, így például Somogyi Jánoskeresztúri werwolf állatgyógyítót, aki tolvajt is lát lidérce segítségével.[644] Egyedülállóak a Borsi Ilona fentemlített perében szereplő világosan segítőszellem lovak (ez e per másik kapcsolata a 20. századi táltosnarratívokkal, a mondai-mesei táltoslóval). Balási Erzsébet táltos éjszakai csatáiban, melyekről még alább lesz szó, saját kislánya tölt be segítőszellem szerepet: karddal a szájában [!] viaskodik mellette a rátámadó halotti démonok ellen. E gyér adatokból túl messzire következtetni nem lehet, de némileg kiegészítik majd még őket az éjszakai örzőszellem-csaták adalékai. Előbb azonban nézzük megalvilágias látóink közösségi szerepeit és gyakorolt technikáit.

Pereink látóinak és táltosainak legtöbbje pénznéző, aki a falusiaknak vagy (a 18. századi Erdélyben sokszor) nemesi megbízóinak segít az elásott kincs, pénz fellelésében. Adataink egy 1582-es per kolozsvári nézőasszonyától egy 1768-as egri csaló pénznézőig terjednek, és felölelik az egész nyelvterületet, de a Tiszától keletre //–// ezen belül is Debrecenben és néhány erdélyi városban //–// az átlagosnál nagyobb számban fordulnak elő.[645] (Apénznézők közül nézőnek, vagy sehogyan sem neveznek meg harminckét személyt, táltosnak tizenegyet.[646]) Hogy ez mennyiben fedi az igazi arányokat, nem tudjuk, hiszen boszorkányságtól független nézők, táltosok adatai csak véletlenszerűen kerültek a boszorkányüldözés iratanyagába. Három debreceni táltosunk, két férfi és egy nő az okiratokszerint csakis pénzt néz, egy negyedik a gyógyítás mellett űzi ezt.[647] A jóslás, vagy elveszett állatok keresése nem vált boszorkányváddá, de önmagában a pénznézés sem, hacsaknem volt csalás, jogtalan pénzkicsalás: a perekben a nézők és táltosok szinte mind gyógyító és/vagy boszorkányazonosító ténykedésük révén szerepelnek. Ami a gyógyítást illeti, a nézők és táltosok peradatai természetszerűleg majdnem kivétel nélkül rontás okozta bajok helyrehozására, tehát a boszorkányság rendszerébe beépült gyógyítókravonatkoznak. A rontás gyógyítása, csakúgy, mint az azonosítás, törvényszerű (mert a //„//látás//“// mediátori technikáin alapuló) szerepe a nézőknek és táltosoknak. Némelyik táltosolyan szorosan a boszorkányság rendszerébe tartozik, hogy a rontó-gyógyító boszorkány kettős funkcióját is ellátja: vannak rontásesetei is.

A perek nézőinek, táltosainak tevékenysége általában komplex: a pénznézésen ésgyógyításon/azonosításon túl minden egyéb //„//látó//“// tevékenységre kiterjed. Említsünknéhány példát e sokoldalú nézőkre, táltosokra, éspedig elsőként a fent említett (mennyei viaskodó) kettős táltosokat, akiknél //–// legalábbis a boszorkányperek tükrében //–// azalvilágias, //„//fekete//“// látói hivatás látszik fontosabbnak:

Tóth Erzsébet jászberényi táltosnő kincset lát, //„//mindeneket tud világon ki földbenvan//“//, tolvajt azonosít, tűzvészt és halált jósol; a boszorkányság rendszerében rontást gyógyít és azonosít, sőt ront. Másik mennyei viaskodónk, a debreceni Balási Erzsébet konkrét tevékenységére nézve elsősorban gyógyítóasszony: boszorkány rontását gyógyítja //–// és boszorkányként ront is //–//, de pénznézésről is szó esik perében. Emellett jósol is tűzvészre, betegség kimenetelére, halálra, és végül: rontás azonosításával is foglalkozik. A szinténdebreceni Szaniszlainé pénznéző és jós jóslatai a hadi események körül forognak. Ő is fennen hirdeti //–// mint Tóth Erzsébet //–//, hogy táltosi hatalma van az egész városon, de ez ittaz ő legfontosabb szerepével, a pénznézéssel kapcsolatos (voltaképpen rontó boszorkányként teheti meg, hogy //„//ha akarja, az egész város sem veheti fel a pénzt//“//). EgyébkéntSzaniszlainé sokoldalúan, magas szinten műveli a pénzlátást, sokaknak ad tanácsot is, másokkal is ásat. Úgy látszik, Debrecenben virágzó mesterség volt ez a háborús 18. században, amit táltosok és táltosgenerációk hagyományoznak egymásnak.[648] Hasonlóan sokoldalú látói tevékenységet regisztrálhatunk több nézőként megnevezett látónál //–// ezek tevékenysége lényegében egyezik kettős táltosaink praxisának alvilágias vetületével. [649]

A táltosok boszorkányellenes tevékenységének lényege a gyógyítás; a féltáltosok pedig //–// saját bevallásuk szerint is //–// par excellence gyógyítók: így a fentemlített Borsi Ilona a füvek ismeretét egy asszonytól tanulta, akinél három és fél évig szolgált, úgy tűnik, éppen ebből a célból. A másfél évtizeden át (1716//–//32) sok északkelet-magyarországitelepülésen felbukkant Fejér Anók gyógyító és féltáltos.[650] Hasonlóképpen természetes szerepe látóinknak, akár táltosnak/féltáltosnak, akár nézőnek nevezik őket, a rontás, illetőleg a boszorkány azonosítása. Boszorkányazonosító nézőink hosszú sorát nincs terünk dokumentálni, de álljon itt táltosaink közül azok neve, akik (a már említett kettős táltosokon kívül még) rontás/boszorkány-azonosítók is voltak: Tótika Jánosné 1743-as simontornyai perében említenek egy dunapataji táltost, aki rontást azonosított,[651] Csonka Puskásné 1749-es hódmezővásárhelyi perében pedig egy szegedi tátos asszonyt, aki a rontó személyét mondta meg. Vecsési Péter kecskeméti táltos betegség kimenetelét jósolja meg, továbbá gyógyít és boszorkány rontása ellen ad tanácsot,[652] Tóth Jánosné Túrkevében csillagból nézett, feltehetően rontást.[653]

Ami a módszereket, technikákat illeti, e tekintetben nem látszanak különbségek akülönböző elnevezésű közösségi szakemberek esetében, de még a látás egyes területeinsem, a pénznézés néhány sajátos módszerét kivéve. Ilyen pénznéző technika az acéltükörből nézés és ennek egy //„//népiesebb//“// változata, amikor a mákolajjal vagy nyállal megkent körmöt használják tükör gyanánt. Egyébként mindegyik módszer mindenfajta látó célra alkalmaztatást nyer, a transzban látást is beleértve.

A spontán látás, a közvetlen kommunikáció eseteit feltehetően nem tekintették feljegyzésre érdemesnek, nem tudhatjuk, mi az arányuk a gyakorolt technikákkal szemben. Általában erről lehet szó, amikor valakiről csak annyit tudunk meg, hogy //„//lát//“//, mint például Páskuly Demeterné szászrégeni néző asszony[654] esetében, vagy amikor egy néző megálmodja a tolvaj kilétét.[655] A fentebb említett halottlátókról feljegyezték, hogytranszban feküdtek, sőt, azt is, hogy ezenközben a másvilágon, illetőleg a pokolban jártak.[656] Farkas Demeter (alias András) 1748-as egri néző transzban //„//látja//“// a halottak mellett az eltűnt állatokat is. Itt valószínűleg tudatosan, akaratlagosan létrehozott transzrólvan szó: ez az ember előkészületül lekötözteti magát és böjtöl.[657]

Ami a boszorkányazonosítást illeti: megfejthető peradataink közt legtöbb a spontán kommunikációra vonatkozik, a mora-és werwolf-hasonmások látásán alapszik (például ahasonmások révén idézik a házhoz a tettest, vagy: a pacienst követő alteregó-kutyát csakaz azonosító személy látja, de ő azonosítani is tudja ennek révén a rontó személyét).[658]

Ami a véghezvitt technikákat illeti, legáltalánosabbak a viaszöntés, a babvetés, rosta-forgatás, a függesztett kenyérrel és más függesztett tárgyakkal végzett divinációs eljárások és különösen Erdélyben a csillagnézés. Létezik még varázskönyv használata és sok egyedinek látszó speciális módszer, valamint //„//kombinált//“// technikák is. Az előbb említett egri néző például társaival együtt néz pénzt fehér mákolajjal kent körméből és kincskereső varázskönyve segítségével.[659] Ezen eljárásokmindegyike általános európai //–// és ismerten nagy múltú //–// divinációs módszer, amely (a benyálazott körmöt és a babvetést, viaszöntést kivéve) az elitvarázslók gyakorlatából is ismert. A babvetés Közép- és Délkelet-Európában, különösen a Balkánon terjedtel,[660] a viaszöntés mint népi diagnosztikus próba egész Európában ismert volt. A //„//tükrös//“// módszerek szintén az általános európai //–// kora újkori //–// kincsásói gyakorlat részét képezték.[661] Két dolog tűnik fel, ha a technikák összességét vesszük szemügyre: részint az elit mágia varázslói és divinációs eljárásainak széles körű és változatos felhasználása, részint a spontán látás, illetve a mediátori technikák és a természetfelettivel csak szimbolikus kapcsolatot létesítő divinációs technikák együttes alkalmazása. Szemmel láthatóan egyenértékűnek tekintették őket, a divinációs eljárások mindegyikét alkalmazták jóslástól boszorkány azonosításig bármire, azzal párhuzamosan, hogy a transzban látás módszerei is alkalmasnak látszanak pénznézésre éppúgy, mint elveszett tehén megtalálására. Egy jellemző példa: egy 1717-ben Kecskemétről Békésbe jött néző a rontó személyének megtudakolására virgát hány: ez nem más, mint a közismert, kincs fölött elmozduló varázsvessző.[662] Általában jellemző, hogy inkább egy-egy személynek vannak sajátos, rá jellemző //„//kedvelt//“// technikái (vagy egy technikája) amelyeket tetszőlegesen alkalmaz minden látói feladata megoldására. Például Lénárt Ilona nézőnek jóslásra, elveszett tárgyakra, rontás azonosítására két módszere van: a csillagnézés és valamiféle cérna //„//kötögetése//“// az ujjaira (ez valami megfejthetetlen divinációs eljárás).[663]

A módszerek, technikák is arra vallanak tehát, hogy itt egyazon hiedelemszerep variációiról van szó //–// beleértve a boszorkányazonosítást is. Ha megnézzük a gyógyítók, azonosítók éjszakai szellemcsatáira utaló néhány adatot is, még világosabb lesz, hogy anézők, táltosok törvényszerűen kapták ezt a szerepet, hiszen technikáik a természetfeletti boszorkány //„//látására//“// minden további nélkül alkalmasak voltak:

Ezek a viaskodások szinte szó szerinti megfelelői az ambivalens rontó-gyógyító boszorkány tevékenységét kísérő szellemcsatáknak. Tóth Erzsébet jászberényi féltáltos perében például a boszorkány-kontextusból ismerős halotti csapatok a táltos gyógyításátakadályozó ellenséges szellemekként jelennek meg, akiket a gyógyítandó betegek körüllát, például mint //„//pösgő hangyák//“//-at; máskor sok madár jelenik meg, de ezeket is csakő, Tóth Erzsébet látja, és így tovább: több, rossz szellemek által akadályoztatott gyógyítás esetére derül fény. Világos, hogy rontó, gyógyító, azonosító tevékenysége egyazonrendszerben, a különböző hasonmások, segítő- és őrzőszellemek közös szellemi csata-terén zajlik. Balási Erzsébet éjszakai viaskodásaiban egyéni és csapatos hasonmásokkalés rosszakkal küzd. E csaták gyógyító és rontó tevékenységét kísérik (például a sikertelen pénznézését követő rontását: a kincsásásra felvett előleg visszafizetése helyett amegkárosított ügyfélre három sorsasszonyt //„//küld rá//“// //–// vö. a werwolf és mora küldött hasonmásai). Sérüléseket is hoz magával a viaskodásokból: reggel láthatóan össze van//„//körmölve, hasogatva, vagdalva//“// //–// amint ez a mennyei és földi boszorkánycsatákon éstáltoscsatákon egyaránt szokásos. Szinte elő sem fordul, hogy gyógyítását ne próbálnák az ellenséges szellemek (kutya, macska, varjú, dongó stb. alakban) megakadályozni.

A rontás azonosításának és gyógyításának szerepét tehát úgy látszik, törvényszerűenkapták a látók, táltosok; Európa-szerte így lehetett ez, amennyire gyér adatainkból következtetni lehet. Van például néhány részletes francia elemzés: a halottlátás és a boszorkánylátás itt azonos természetfeletti kommunikációs rendszerben, azonos módszerekkel történik[664]. (Úgy látszik tehát, helytelen lenne //–// és helytelen volt //–// időrendet felállítani, a varázslók, látók boszorkányság rendszerébe integrálódásáról beszélni: törvényszerű,örökös helyükön látszanak lenni a látók //–// táltosaink is //–// mindeme szerepekben.) Feltevésem szerint ilyesfajta //„//látó-gyógyítókat//“//jelölhetett javas szavunk, amelynek azonos tőből származó variánsa a jós.[665] E feltevést támasztja alá a néző szó kétféle jelentése is: Erdélyben ‘gyógyító’-t jelent,[666] perszövegeinkben viszont vagy ‘látó’-t, vagy olyan gyógyítót, aki //„//lát//“// is: kincset, tolvajt vagy a boszorkány rontását.

Az alvilágias látók boszorkány-kapcsolataihoz további adalékokkal szolgálnak pereink a lucaszék, illetőleg a lidérc vonatkozásában. A mennyei viaskodások két ellentétes táborával (pl. boszorkányok//–//táltosok) szemben az alvilágias/földi ágra inkább az azonos lények önmagukban hordott ambivalenciája jellemző: gondoljunk a fent említett archaikus rontó-gyógyító boszorkányra, vagy a hozzá igen hasonló hiedelemkontextusú, halotti csapatokba avatott látóra (vagy az itt épp csak megemlített, boszorkánypereinkbenkevéssé képviselt lidérces varázslóra), vagy akár a féltáltosra, aki ront is, gyógyít is.

Az archaikus, ambivalens varázsló/boszorkány eme típusaival hozható kapcsolatbaboszorkánypereink néhány rituális beavató és látó technikákra utaló adata. Ide tartoznak egyrészt az összefoglalóan lucaszékes technikáknak nevezett módszerek: ezek az egészKözép- és Nyugat-Európában ismert rítusok egyértelműen a téli napforduló idején visszajáró halottakhoz kötődnek. Lényegük: rituális kapcsolatteremtés a halottakkal, tudásszerzés a halottaktól egy //„//alvilágias//“// rítussal, a jelenkori magyar (és középeurópai)mondai megfogalmazások szerint a lucaszéknek nevezett zsámolyra ülve, vagy más Luca és karácsony között készített szimbolikus tárgy segítségével. A jelölt beavatása kiterjedhet halottak vagy kincs látására, tolvajlás felderítésére, jóslásra; Közép-Európa felénkeső területén sokszor boszorkányfelismerésről, illetve boszorkányságba avatásról vanszó.[667] Mint már Róheim Géza megállapította, ezek a szimbolikus boszorkány- éshalottlátási módszerek talán a nordikus samanizmushoz, a seid-extázishoz köthetők. A seid látónők mediátori gyakorlatának lényege ugyanaz volt, mint a lucaszékes technikáké: a téli napforduló idején rituálisan indukált transz révén érintkezni a halottakkal, elsősorban a jövő évre vonatkozó információk nyerése céljából.[668] Kimutathatók a //„//lucaszékes//“// beavatásban a fő származási vonalnak tartott nordikus örökség mellett ókori, alvilági, halotti istenek //–// Hermész, Hekaté, Szeléné (akiket már fentebb, a halotti menetekben beavatottakkal kapcsolatban említettünk) kultuszának nyomai is.[669] Jelen kontextusunkban fontos tényező a nordikus samanizmus középkori emlékeiben a fekete varázslás megjelenése: a hasonmások //„//kiküldése//“// ártó céllal, a jó és rossz varázslók szembenállása a saját//–//idegen ellentét jegyében.[670] Ezek tükrében a samanizmus, vagy bárhogyan is nevezzük ezt a mediátori gyakorlatot, a boszorkánysággal együttműködő, egyazonos rendszer ambivalenciájának két oldalát megtestesítő, közös gyökerű rendszervolt. Ez még az újkori lucaszék-adatokban is tükröződik (a lucaszék-módszer minthalottlátás, boszorkánylátás és beavatás; a lucaszéken boszorkányságba beavatott //„//jó//“//boszorkányok a //„//rossz//“// boszorkányok ellenfelei, látói, azonosítói és rontásaik gyógyítói). Ez a boszorkányság szoros kapcsolatban van a halottakkal: egyazon rituális módszerrellehet a halottakkal és a boszorkány halotti/démoni alakjaival kommunikálni.

A nyugat- és közép-európai mora-látók és mora-boszorkányok lucaszékes beavatásának mintegy a közép- és kelet-európai, werwolf-lényekhez kapcsolódó megfelelője abeavatás kígyóval, kígyófej segítségével, amelyre szintén van boszorkányper-adatunk.[671] A jelenkori párhuzamok[672] alapján világos, hogy e módszerek Közép- és Kelet-Európa werwolf-boszorkányához[673] kapcsolhatók egyrészt, a kígyó, illetve lidérc-segítőszellemesvarázslókhoz, boszorkányokhoz és varázsló-boszorkányokhoz másrészt, akiket //–// főlegromán, bolgár, szerb képviselőiket //–// már fentebb említettünk. A magyar lidérces boszorkány és varázsló csirke vagy gyík, kígyó segítőszellemmel rendelkezik (amely, mint vizes lény oppozicióban van a mennyei, tüzes lidérccel //–// v.ö. tüzes zmej varázsló vizes ellenfelei):[674] egy alvilágias, éjszakai konnotációjú látó, aki a werwolf-varázslók fekete,vizes és többnyire női változatát testesíti meg. A lidércet tartó boszorkány magyar perekben található ördögi konnotációja, másodlagos demonologizálódása mögött tehátvalószínűleg ez az //„//éjszakai//“// látó rejlik.[675]

Táltosaink kettősségei megfelelnek az Európa samanisztikus varázslóival kapcsolatban taglalt mitikus kettősségeknek. Mint Ginzburg már a benandanték példájával is bemutatta, a két rendszer egyidejűleg, egyazon közösségben is működhetett.[676] Hogyegyetlen személy töltse be egyidejűleg a két szerepet, arra a mi kettős funkciójú táltosainkhoz elég messziről, Korzikából tudunk párhuzamot hozni: a fentebb említettmazzeriket.[677]Noha táltosaink gyakorlati tevékenysége összetett, a kétféle funkció megkülönböztetése nálunk is fennáll, ezt fejezi ki szemléletesen az egész táltos//–//féltáltos terminológia (amelynek absztrakt szimbolikája egy menny //–//alvilág oppozíciót rejt magában). Hasonló oppozíció van jelen a magyar lidérc-lények tüzes-vizes/mennyei-alvilágipolarizációjában. Ha igaz, hogy a lidérc egyfajta magyar werwolf-variáció, akkor e kettősség az itt tárgyalt (werwolf )varázsló- és táltos-párosok kettősségének megfelelője, mégis függetlennek látszik amazoktól. A lidérc hiedelemrendszerbeli kontextusát egyelőre sok homály fedi (boszorkányperadatunk igen kevés); nem tudjuk, miért él //–// és élta boszorkányperek századaiban is //–// a magyar néphit rendszerében ez a táltostól független, de vele rokon, nyilvánvalóan samanisztikus kontextusú hiedelemlény. A mediátorirendszerek számbavételekor azonban nem maradhat ki mégannyira rejtélyek öveztealakja sem.

4. Tündérvarázslónak azt a Közép-és Délkelet-Európában a legújabb korban is ismert (főleg női) mediátort nevezem, aki a tündérek mitikus túlvilágával tartott rituáliskapcsolatot, feladata a tündérek okozta betegségek gyógyítása volt. Ők a jó halottak (őrzőszellemek, halotti istennők) jellemzőivel rendelkező tündérek beavatottjai, ilyenformán lényeges vonásaikban megegyeznek az alvilágias női látótípussal, azok helyi tündérmitológiákhoz- és kultuszokhoz illeszkedett változatai. A rituális kapcsolatok lényege a halotti karakterű áldozatok bemutatása volt. Transzban érintkeztek a tündérek mennyei túlvilágával; a zenés-táncos extázis és a megszállottság is szerepet kap kultuszukban. A legújabb korban elsősorban balkáni és ír képviselőikről tudunk; a boszorkányperek századaiból közép-európai, szicíliai, skandináv adataink is vannak.[678]

Ami a magyar tündérvarázslókat illeti, változatos közép- és délkelet-európai tündérrégiók között létezvén, többféle típusuk jelenik meg pereinkben (mintegy 15//–//20, több-kevesebb valószínűséggel tündérvarázslóként értelmezett személy): némelyikük atáltossal, mások a szent látókkal vannak közeli rokonságban, illetve mora- és werwolf-karakterük egyaránt lehet. Magyar adataink homályosabbnak, másodlagosabbnak tűnnek balkáni párhuzamaiknál; erőteljes balkáni hatást kell feltételeznünk hiedelemrendszerükben és esetleges rituáléjukban.[679] Említsünk példát boszorkányper-adataink közül, mégpedig egy, régebben a kutatás által (az elragadtatás okán) táltosnak tekintett asszonyt. Antal Mihályné egri gyógyító

...9 napig halva feküdvén elragadtatott az más világra az Istenhez, ottan nagy gyönyörűségben volt ésvendégségben, s jól volt ott mely az nyaka alatt a válla között találtatott, mikor feltámadt kilenced-napra…[680]

Ide tartoznak tündéri beavatásra vonatkozó adataink többé-kevésbé boszorkányos változatai: sabbath-narratívok, amelyek voltaképpen tündérekkel, tündéreknél tett másvilági utazások, vagy a sorsasszonyok általi beavatás demonologizált változatai.[681] E sokszor boszorkány-kontextusban megjelenő tündér-túlvilágok mitikus képeinek alapjaivilágosan transz- és álomélmények: a tündérek beavatottjainak elragadtatása az alternatív létbe. Másrészt //–// szintén boszorkány-kontextusban //–// a természetfeletti boszorkányok éjszakai rontás-jelenteinek //„//helyén//“// találkozunk olykor tündérvarázslókhoz köthető gyógyítás-jelenetekkel, amelyek igen hasonlóak az ambivalens természetfeletti boszorkány hasonló, álombeli gyógyításaihoz.[682] Máskor női őrzőszellemekról szólnak a boszorkányvallomások (amelyek egyik fent említett táltosunk táltosgazdasszonyának párhuzamai). [683] A tündérvarázslók tündéristennőktől nyert mennyei beavatása és tudása //–// a mennyben viaskodó táltoshoz hasonlóan //–// keresztény színezetet is nyerhet: a tündérek helyett/ mellett Szűz Máriához, keresztény szentekhez, a keresztény látomásokmennyországához fűződhet, ezt láthattuk előbb idézett egri varázslónőnk esetében is.

A Balkánnak különösen ortodox területein sok adat képvisel egy alvilágias, //„//fekete//“// tündérvilágot is, amelyhez egy alvilágias konnotációjú, halotti //„//tündéristennő//“// istartozik. Ez az istennőalak (//„//tündérkirálynő//“//) különösen a ruszália-rítusokban kapfontos szerepet (A ruszália és egyéb balkáni megfelelői rituális társaságok, amelyekneka tagjai //–// a tündérek mediátoraiként //–// zenés-táncos extázisban, megszállottság révéngyógyítanak). [684] Talán a mediátoroknak ezt a típusát képviseli //„//Harangöntő//“// Suppuny András békési táltos, aki több vonását (például rontás állat-hasonmások képében) tekintve jellegzetes werwolf varázsló illetőleg ambivalens boszorkány. Alakjában egy (egyébként párhuzam nélküli) magyar //„//fekete sámánt//“// szoktak látni,[685] azonban eme balkáni rítusok felé is van legalábbis egy kapcsolódási pontja. A //„//sötétség fejedelme//“//, akinek áldozatot mutat be Suppuny maszkos társasága, legkézenfekvőbben a ruszáliákhalál-konnotációjú tündéristennőjével (vö. a többször említett kígyós, alvilági istennő)azonosítható. A gyógyító boszorkány és jó segítőszellemének párosa tulajdonképpen nagyfokú egyezést mutat a tündérvarázslóval és jó őrzőszellemeivel. Ennek oka a feltételezett rokonság, mintegy unokatestvéri viszony a kora újkori közép- és kelet-európaitündér és boszorkány között: halotti aspektusa révén a tündér egy //„//jó irányba//“// elágazott leszármazottja az előbb említett ambivalens halott- és boszorkányősöknek.

5. A szent látó az európai boszorkányperek kontextusában is elterjedt típusa a gyógyítónak: a keresztény konnotációjú közösségi szakember, akit a magyar kutatásban általában szentembernek neveznek, az európai kutatók élő szentként, világi szentként emlegetnek.

Vízen el nem süllyedő, rostában úszó //„//moraboszorkány//“// egy vízpróba-ábrázoláson.(A Witches Apprehended, examined and executed c., Londonban, 1613-ban megjelent pamfletből)

A túlvilággal tisztán vallásos mediátori kapcsolatot tart fenn (álmok, látomások, illetőleg transztechnika révén); keresztény segítőszelleme van. Az egyetemes látó kereszténységbe oltott típusának tekinthető. Helyenként változóan, a helyi adottságoknak megfelelően sok kereszténység előtti elemet is őrizhet, az őrzőszellemekben, beavatásimozzanatokban, és mindenekelőtt a halottakkal való kommunikációban. A falusi közösségekben a mágikus specialista funkcióját is betölthette; a gyógyítás mellett látókénttevékenykedett, például tolvajt azonosított, vagy halottlátó volt. Mindez //–// gyógyító tevékenysége is //–// szorosan összefügg látó képességeivel, ennek révén juthatott a boszorkányság szerepeihez is. A halottlátás Európában csakúgy mint Magyarországon néhaönálló funkcióként, de sokkal gyakrabban a világi szentek egyik mellékszerepeként jelenik meg. Ami pedig gyógyító tevékenységüket illeti, ők azok, akiket általában a fekete boszorkány ellenfeleiként fellépő fehér boszorkányként írnak le. Hans Sebald példáulfrank-német területről közölt ilyen, jó szellemekkel dolgozó, keresztény konnotációjúfehér boszorkányokat, akik látók és egyidejűleg boszorkány-azonosítók.[686]A boszorkányüldözés korából német, skandináv, olasz, francia dokumentumok állnak rendelkezésünkre, a jelenkorból különösen az ortodox Balkánon tudunk alakjukról, de nem hiányoznak a 20. századi magyar katolikus közösségekből sem.[687]

Az élő szentek magyar //–// a tündérvarázslókhoz sok vonásukban igen hasonló //–// típusai nehezen foghatók meg pereinkben; mindenesetre a tündéri vonásokkal kevésbé, ehelyett inkább vagy csakis keresztény konnotációval rendelkező gyógyítók, a perek számtalan, füvekkel dolgozó, füvekhez értő, vagy tudását álmában szerző gyógyítója[688] közt kell keresnünk őket, mint amilyen például Boda Kata simontornyai boszorkány.[689] Nekik megszólalnak a füvek,[690] //„//Isten után//“//, //„//Jézus nevében//“// gyógyítanak.[691] Talán e körbe tartozik két táltosunk is //–// Miskolcról és Désről //–// akiről csak annyit tudunk, hogygyógyítottak.[692]

A szent gyógyítók, látók léte egyrészt egy keresztényiesedési folyamat eredménye: aközépkor folyamán a gyógyítók, látók a demonologizált boszorkány ellenfeleivé lettekés ezzel egyidejűleg isteni konnotációt nyerhettek, párhuzamosan a démonvilág polarizálódásával. E folyamat révén kaptak eredetinek feltételezett samanisztikus őrzőszellemeik mellett/helyett keresztény patrónusokat (emellett a halottak őrzőszellem szerepeis megmaradhatott). Szinkretisztikus mediátori technikák (és hiedelmek) alakultak ki, olyan //„//pogány-keresztény//“// ötvözetekkel, mint például a halott szentek őrző- és segítőszellem szerepe.[693] Ilyen értelemben minden mennyei táltosunk voltaképpen szent látó: hiszen láthattuk, hogy az őket övező szellem- és istenvilág mennyire kereszténnyé lett. Másrészt az eleve szent látók, akik (a boszorkányságtól, népi látótechnikáktól függetlenül) a keresztény túlvilággal kommunikáltak (a középkori és újkori keresztény látomásokra gondolunk itt), adott esetben felvállalhatták a falusi gyógyítók, látók közösségiszerepeit, a boszorkányellenes akciókat is beleértve.

A keresztényiesülési folyamat részben a boszorkányság rendszerében, részben attólfüggetlenül is végbement. A boszorkányüldöző démonológia mellett egyéb egyházi hatások is (prédikáció és prédikáció-irodalom, vallásos látomások és látomás-irodalomstb.) polarizálta a keresztény világképet sátáni (boszorkányos) és szent világra: kialakította az ördöggel konspiráló boszorkány és az ördögi boszorkányszombat tanait, amelyekkel a szent látó keresztény őrzőszellemek segedelmével végzett tevékenysége, mennyeitúlvilága áll szemben. Bizonyára e folyamatok is hozzájárultak a boszorkányság archaikus ambivalenciájának //„//új//“// boszorkánnyá és vele szemben álló samanisztikus varázslóvá polarizálódásához, másrészt a varázslók hiedelemrendszereinek és rituáléjának egységesítéséhez, a helyi sajátságok összemosásához, a varázslók egységes európai //„//boszorkány-ellenséggé//“// válásához. Amennyiben például a magyar táltosok élő szent vonásokat nyertek, anynyiban még inkább //„//európaizálódtak//“//: ez lehetett egy feltételezett Európába illeszkedés második menete.



[610] Moszyñski 1967, 652//–//653; Ðorðeviæ1953, 237//–//250; Zeèeviæ1981, 149//–//151; Ud¿iela 1898; Burkhart 1989, 83//–//84. Francia: Bouteiller 1958. A horvát és magyar garabonciás, román ºolomonar mondai alakja is rendelkezik //–// valamikor létező és mediátori tevékenységet folytató //–// szélvarázslók vonásaival: Jagiæ1877; Gaster 1883; Erdész 1984, 114//–//138. Lásd e kérdésről jelen kötet //„//Sárkányok, ördögök és szövetségeseik…//“// c. tanulmányát.

[611] A burokban születésről mint werwolf-sajátságról a keleti szláv hősepikában lásd Jakobson//–//Szeftel 1947, 345//–//346.

[612] A varázslók egyes típusairól összefoglalóan és egy-egy típusról külön is, további fontos irodalommal: Moszyñski 1967, 654//–//655; Pócs 1987a, 232//–//241; 1988; 1989a.

[613] Vö. Dumézil 1968; uő 1985; Ward 1970; Lecouteux 1987, 240//–//248. A szláv hősepika harcos wer-wolf/varázsló alakjáról: Jakobson//–//Szeftel 1947; Jakobson//–//Ru¾ièiæ1950. Az ír hősepikából sem hiányzika samanisztikus vonásokkal rendelkező //„//harcos látó//“//; pl. a burokban született Fionn Mac Cumhaill, akiharcosként tesz, hadi kisérőivel, túlvilági utazásokat: O’hOgain, D. 1990: 213//–//223.

[614] Lásd az egyes varázslók részletesebb leírását: Ginzburg 1983; Bo¹koviæ//–//Stulli 1960, 288//–//289; Klaniczay 1983, 122; Ðorðeviæ1953, 237//–//250; Zeèeviæ 1981, 149//–//151; Multedo 1982; Ravis//–//Giordani 1979; Pócs 1987a, 236//–//237 és Pócs 1997a, 7. fejezet, további irodalommal.

[615] A zmej varázsló adatai: Moszyñski 1967, 654//–//657; Ðorðeviæ1953, 248; Zeèeviæ1981,149//–//151; Marinov 1914, 208//–//209; Georgieva 1983: 79//–//83; lásd részletesebben kifejtve e kötet //„//Sárkányok, ördögök és szövetségeseik…//“// c. tanulmányában.

[616] Róheim 1984, 191; Bo¹koviæ//–//Stulli 1953; Klaniczay 1983. Lásd még a szlovén adatokat:Kelemina 1930, 35//–//40; 89//–//90, továbbá a varázsló tágabb kontextusát Pócs 1987a; 232//–//235 és uő 1989.

[617] Az idővarázslás szerepéről a boszorkányvádak keletkezésében lásd részletesebben: Pócs 1998b. Vö. Thomas vélekedését a kora újkori boszorkányvádakról: olyan szerencsétlenségre, amely nem magyarázható személyes viszonyokkal, nem vonatkoztatják a boszorkányságot (Thomas 1971, 665).

[618] Szentkirályi 1917. A pert helytelenül adták közre //„//garabonciás-perként//“//: a latin perszövegbenelőforduló magyar terminus: táltos.

[619] 1737, Hódi Györgyné vallomása, Reizner 1900, 519.

[620] Szauer Kristóf Szalónakon, Schram 1970, II. 724.

[621] Tóth Erzsébet pere, 1728. Jászberény,

[622] 1626, Komáromy 1910, 91.

[623] 1725. Debrecen, Bartha Andrásné pere. Komáromy 1910, 354//–//363 .

[624] Komáromy 1910, 360.

[625] Komáromy 1910, 362.

[626] E kapcsolatokról röviden: Pócs 1988b; 1994b. A szárnyas táltos, a sas, sárkány elhívó ésőrzőszellemekkel rendelkező jelenkori táltosok adatai pl. Erdész 1985, 62; Diószegi 1958, 77, 194, 228.Általában erősen jelen vannak a 20. századi mondákban a táltos werwolf-sajátságai: kígyó-, farkas-, sárkány-alak, állatős, //„//farkasküldés//“//, stb. Sok ilyen adat található például: Diószegi 1973, 191//–//196.

[627] 1711, Komáromy 1910, 249//–//254.

[628] Bodgál 1960.

[629] Bodgál 1960, 309.

[630] Vö. a tükördivináció eljárásaival; van rá adat, hogy a víztükör is kaphatott transzindukáló szerepet. Lásd Dodds 1971, 216//–//217; Delatte 1932.

[631] Lehoczky 1887, 304//–//306.

[632] Az újkori magyar táltos hiedelmeinek és mondáinak kapcsolatát e werwolf- illetve varázslótípussal érintette Róheim 1984; Klaniczay 1983. A kapcsolatok részletesebb bemutatását, a táltos werwolf-jegyeinek elmezésével lásd: Pócs 1989a, 266//–//268.

[633] Jámbor Lajosné Virág Jutka csaló pénznéző asszony perében is esik szó viaskodásról, bővebb részletek nélkül: 1764, Schram 1982, 220//–//223.

[634] Lásd pl. a bludenzi törvényszék 1525-ös perét, ahol a vádlott az //„//anyaméhből//“// arra volt rendelve, hogy a //„//halottakkal járjon//“//; vagy egy 1573-as luzerni per a //„//Seelenmutter zu Küßnacht//“// ellen: Brandstetter é. n.; Schell 1901.

[635] Néhány fontos adatközlés egész Nyugat- és Észak-Európa vonatkozásában: Meyer to Bernd1952. Skót és ír: Campbell 1902; Macrae 1908; skandináv: Simpson 1977, 121//–//128; német, osztrák: Peuckert 1936/37; Schmëing 1938; Ebermut 1978; Grober//–//Glück 1966; Bretagne: Camus 1988,38//–//40; szerb: Zeèeviæ1978; görög: Blum//–//Blum 1970, 48//–//68.

[636] A román, bolgár, szerb boszorkányok, varsázslók adatai: Marian 1899, III. 96//–//97; Muºlea//–//Bîrlea 1970, 174//–//181; Marinov 1914, 213//–//214; Zeèeviæ 1981, 114//–//119.

[637] Ginzburg 1990, 205//–//224; Liungmann 1937/38, II. 596//–//670. Ginzburg az iráni eredet vonatkozásában elsősorban Karl Meuli (1975) eredményeire támaszkodott. (Vö. Alois Closs 1969, 87//–//88. cáfolatát.)

[638] Lásd Pócs 1994 tanulmányát erről a kérdésről. A fekete samanizmus kérdéseiről például Eliade1957, 180.

[639] 1750, Hódmezővásárhely, Horváth alias Ontó Mihályné //–// Schram 1970, I. 283//–//285, 290//–//291;1730, Debrecen, Vezendi Andrásné pere; 1748, Eger, Farkas Demeter //–// Sugár 1987; 173//–//180.

[640] Lehoczky 1887, 305.

[641] Balogh 1958.

[642] 78 1734, Szászrégen, Maros//–//Torda vm., Páskuly Demeterné pere.

[643] 1750, Schram 1970, I. 283//–//285.

[644] 1743, Sopron vm., Schram 1970, II. 188//–//193.

[645] A boszorkányperek pénznézőinek sorát újkori adatokkal egészítette ki Füvessy 1992. Apénznézés (és a perekből megismerhető módszerei) mondai motívumként általánosak az Alföldön a 20. században is.

[646] Nem számítva a fenti, komplex tevékenységű táltosokat, valamint a meg nem határozotttevékenységu táltosok említéseit.

[647] Csillám János, Széll 1892, 110; Késcsináló Péter 1712, Debrecen, Komáromy 1910, 203; BarnaErzsébet, Széll 1892, 110; Nagy Judit, Balogh 1958.

[648] Lásd például Széll 1892, 110.

[649] Például: Belényesi Anna Debrecenből, Balogh 1958; Lénárt Ilona 1685-ből Gyulafehérvárról:Herner 1988b, 224//–//227.

[650] 1728//–//1729, Nagyszöllős, Ugocsa vm., Komáromy 1910: 420. Kristóf Ildikó a debreceni boszorkánypereket feldolgozó tanulmányában nyomon követte a Debrecenben is felbukkanó Fejér Anók sorsát, lásd Kristóf 1993, 115.

[651] Schram 1970, II. 507.

[652] 1691, Schram 1970, I. 459.

[653] 1743, Túrkeve, Kelemen Istvánné és Vámos Istvánné pere.

[654] 1750, Szászrégen, Maros//–//Torda vm., Páskuly Demeterné pere.

[655] 1740, Pölöske, Zala vm., Schram 1970, II. 594.

[656] 1734, Schram 1970, I. 283//–//285, 290//–//291. 1730, Debrecen, Vezendi Andrásné pere.

[657] 1748, Eger, Sugár 1987, 174//–//175.

[658] Sopron vm., Schram 1970, II. 98.

[659] 1748, Eger, Sugár 1987, 174//–//175.

[660] Lásd részletes leírását: Wichman 1907.

[661] 98 Lásd: Róheim 1919; Flint 1991, 217//–//225; Delatte 1932; Dodds 1971. A rostaforgatásról és egyébszitával kapcsolatos módszerekről: Fehrle 1916/19; Gunda 1984.

[662] 1717, Békés, Békés vm., Csákabonyi 1960, 22//–//23. A varázsvesszős kincskeresés története, magyaradatai röviden: Pócs 1990a, 683.

[663] Herner 1988b, 224//–//227.

[664] Delcambre 1959, 27//–//41; Pinies 1983, 153//–//202.

[665] Vö. Pais 1975.

[666] Lásd például Vajkai 1943.

[667] Lásd összefoglalóan Róheim Géza gazdag anyagát egész Közép- és Nyugat-Európa vonatkozásában: Róheim 1920, 174//–//177, 229//–//233. Lásd még Weber//–//Kellermann 1958; Kovács 1977. Hasonló nyugat-európai módszereket ír le Puhvel 1976 és Seidl 1968. A látásra, beavatásra vonatkozó adatok:Pócs 1983, 194//–//200; 1992a, 49//–//50, vagy szlovákiai németek lucaszék-adataiban: Karasek-Langer1931.

[668] Meier to Bernd 1952, 134//–//135. kimutatja a nordikus samanizmus bizonyos vonásainak továbbélését a lucaszék-rítusokig.

[669] Pl. Hekaté keresztúti áldozata, amelynek még kora középkori adatai is vannak: Puhvel 1976,173; Lecouteux 1987a, 24.

[670] Benedikz 1964/65; Davidson 1973.

[671] 1717, Paks, Tolna vm., jósvafői vádlott, Schram 1970, II. 463, 465.

[672] A jelenkori párhuzamok legteljesebb összefoglalása: Füvessy 1993.

[673] Lásd erről kissé bővebben: Pócs 1992a, 49-50. A módszerek sok közép- és kelet-európai adata:Róheim 1920; Kovács 1977.

[674] A bolgár, román boszorkányok e vonatkozásáról, a magyar lidérccsirkéről, mint vizes, alvilágiassegítőszellemről lásd kicsit bővebben a //„//Sárkányok, ördögök és szövetségeseik…//“// c. tanulmányt e kötetben.

[675] Néhány adat: 1743, Sopron vm., Schram 1970, II. 188//–//193; Szirmay 1809, 81. //–// utóbbi határozottan samanisztikus segítőszellem, boszorkány tulajdonában.

[676] Ginzburg 1983.

[677] Ravis-Giordani 1979; Multedo 1982.

[678] Gustav Henningsen sziciliai //„//tündérperei//“// (Henningsen 1990) érdemelnek említést, továbbáWolfgang Behringer közelmultban publikált könyve //–// amely Chonrad Stoeckhlin tehénpásztor 1578-as ausztriai perét dolgozza fel (Behringer 1994), valamint a magam közép-délkelet-európai tündéreketvizsgáló tanulmánya (Pócs 1987a.). Skandináv vonatkozásban lásd Wall 1989; ír: Cross 1952, 119//–//210;Ryan 1978.

[679] Lásd e hatásokról Pócs 1987a.

[680] 1720, Diószegi 1958, 77. (A Szendrey Ákostól származó levéltári szövegmásolat eredetije //–//amelyet ő Diószegi Vilmosnak átadott //–// nem került elő.)

[681] Például 1749, Földvár, Heves vm., Schram 1970, I. 412; vagy 1743, Sopron vm., Schram 1970, II. 188//–//193.

[682] Schram 1970, II. 195//–//196, 204.

[683] Például 1742 Barbac, Schram 1970, II. 169; 1750 Hódmezővásárhely, Schram 1970, I. 285.

[684] Legfontosabb irodalmából néhány összefoglaló mű: Majzner 1921; Kligman 1981; rövid összefoglalás további irodalommal: Pócs 1987a, 228//–//232.

[685] Oláh 1886/87, 149//–//161. Maga a közlő is ősvallási kapcsolatokról beszél, ehhez azonban nincs bizonyító párhuzam.

[686] Sebald 1984.

[687] Néhány példa Európából: a svéd Catherina Fagenberg: Edsman 1967; a végül boszorkánysággal vádolt német Sophia Agnes von Langenberg: Burkhart 1994, 132//–//147. Balkáni adatok: Pócs 1987a:226//–//228. Osztrák: Valentinitsch 1987. Francia kutatók boszorkányperekből nagy mennyiségu adatotközöltek: Bouteiller 1950, 201//–//235; Delcambre 1951. Sok jelenkori magyar adat közül: Orosz István, a Bálint Sándor által közzétett szent ember (Bálint 1942, 18//–//21.), vagy a Grynaeus Tamás leírta EngiTüdő Vince (Grynaeus 1974.)

[688] Erre egy példánk van egy debreceni perből: Kiss Mihálynét, egy 1715-ös debreceni per vádlott-ját egy //„//ősz öreg ember álmában tanította, úgy főzé a feredőt//“//, Komáromy 1910, 265.

[689] 1741, Schram 1970, II. 475//–//478. Mintegy tizenöt ilyen vallomást ismerünk.

[690] Például Csonka Lukácsné, 1681, Debrecen, Komáromy 1910, 135; Gyarmati Kata, Szatmárnémeti, 1709, uo. 226. Mintegy 40 ilyen típusú gyógyítóról tudunk pereinkből.

[691] Például Vörös Jánosné 1755, Hódmezővásárhely, Schram 1970, I. 315//–//318; Horváth Györgyné, Körmend, 1751, uo. II. 728.

[692] 1686, dési kihallgatás, Herner 1988a, 86; Szendrei 1904, 648.

[693] Lásd: Flint 1991, 59//–//169, 270//–//272.

 

 

 

LAST_UPDATED2