Konferencia és díjeső a Magyar Operett Napján
2015-10-24
Két napos konferenciával, a Magyar Operett Napjának ünnepi díjátadásával, Farkas Ferenc Csínom Palkó című előadásával és a Milánói Világkiállításon megrendezésre kerülő ünnepi gálával köszöntötte az Operettszínház a műfaj éves napját.
A Budapesti Operettszínház és a Színház és Filmművészeti Egyetem tudományos és szakmai konferenciáját az operett-hagyományról és a műfaj performativitásáról október 24-25-én az Operettszínházban rendezik meg.
A Magyar Operett Napján - október 24-én - kezdődő kétnapos eseménysorozaton ismert alkotóművészek és tapasztalt történészek elemzik az operett élő hagyományát azzal a szándékkal, hogy újra a szakmai és tudományos beszéd tárgya legyen ez a zenés színházi műfaj.
Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napja szimbolikus pillanat, a két intézmény közös konferenciája az elmúlt száz év legendás operett-előadásainak megidézésével elemzi kultúrtörténetünk sajátos hungarikumát.
Az idei különleges konferencián kívül immár hagyomány tizenhárom éve, hogy átadják az Magyar Operett Napja díjait.
2015-ben a Bársony Rózsi emlékgyűrű díjazottja Kállay Bori Érdemes művész lett. A Nagymező utcai teátrum egyik nagyasszonya, igazi díva, aki a nagysikerű debreceni évek után jóideje már a Budapesti Operettszínház társulatát erősíti. Sokoldalúságára mi sem jellemzőbb, mint hogy aktuálisan játszott szerepeiben a legváltozatosabb karaktereket jeleníti meg. A Csárdáskirálynő Anhiltéjeként varázslatos, hervadhatatlan nőként, a Mozart! Cecile Weberjeként egy mindenre elszánt, bestiális anyaként, a Csínom Palkó Koháry grófnőjeként pedig mint ellenállhatatlan komika tündököl.
 |
| Kállay Bori Oszvald Marikával a Csínom Palkóban |
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a színészet tanulható-e, avagy sem. Nyilván sok minden tanulható, de a legfontosabb talán mégis az, hogy aki színpadra lép, olyan különleges személyiséggel rendelkezzen, és olyan hatalmas energiákat tudjon közölni, amelyek leveszik a lábáról a nézőt. Az Operettszínház fiatal művésznője, akit az Elfújta a szél Scarlett O'Harájaként, a Mozart Nannerljeként valamint a Fame Carmen szerepében láthatnak estéről estére kivételesen erős, szuggesztív személyiség. Az évad legígéretesebb ijfú művészének járó Marsallbot-díjat ez évben Gubik Petraérdemelte ki.
 |
| Gubik Petra a Fame-ben |
Kislányos báj és elbűvölő nőiesség, egy tűzről pattant sepsiszentgyörgyi művésznő, aki ma már nem csak szülőföldjének nagy kedvence, de a budapesti nézők szívébe is belopta magát. Csodálatos énekhangját és szertelen játékkedvét több műfajban is gyakorolja:operett,musical,zenés játék,stepp,rocky,keringő számára egyremegy. Ez idő szerint a Csínom Palkóban, az Ördögölő Józsiásban és a Csárdáskirálynőben játszik. A Csínom Palkóban nyújtott alakításáért - Kati/Imola szerepének megformálásáért - kapta az Évad Legjobb Operettszínésze díjat - Dancs Annamari.
 |
| Dancs Annamari A Csárdáskirálynőben |
Az Évad Legjobb Musical Színésze díjat a némiképp rendhagyó pályával rendelkező Szomor Györgynek ítélték. Már tizenegy évesen zenekart alapított, és előbb lett országos népszerűségű rocksztár, mint színész - ez azonban nem látszik rajta. Igazi férfiszínész, önkínzó alkat; rendkívüli aprólékossággal, mindig belülről építkezve alkotja meg a figuráit. Emlékezhetünk rá többek között az Elisabeth Rudolfjaként, később pedig Ferenc Józsefjeként. A tavalyi évad nagy sikerű musicaljében, az Isten pénzében a főszereplő Scroogot alakította. E szerep lenyűgöző megformálásáért érdemelte ki a 2015-ös Magyar Operett napjához kötődő díjat.
 |
| Benkóczy Zoltán |
Az Életmű-díjat a Musica Hungarica Kiadó képviselője Benkóczy Zoltánnak adta át. Éliás Tibor a kiadó igazgatója elmondta, szerették volna még életükben elismerni azon művészek munkáját, akik nagyot alkottak az operett nehéz, összetett műfajában, ezért született meg az Életműdíj. Benkóczy Zoltán 1972 óta aBudapesti Operettszínház tagja. 1980-ban alapítója volt a Rock Színháznak. 2006 ótaApátfalva község díszpolgára. Az operett műfaj egyik legkedveltebb szerepkörében, mint bariton buffo arat sikereket, de musicalekben is gyakran látható.
Az Operettszínház a hosszú hétvégén számos helyszínen képviselte a magyar operettjátszást. Bangkokban operettgálával ünnepeltek, mely esemény a thaiföldi magyar diplomáciai képviselet hivatalos rendezvénye is volt az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezve, a Csínom Palkó közel négyezer nézőt szóliított meg a teátrum nagyszínpadán, de Milánóba is elindult egy csapat, hogy a Világkiállításon méltóképpen képviseljék a műfajt. A Budapesti Operettszínház szólistái: Frankó Tünde, Vadász Zsolt, Vágó Zsuzsi, Laki Péter, valamint Ifj. Sánta Ferenc és Zenekara szórakoztatta szombat este a közönséget. Napközben az EXPO látogatói operett-történeti előadásokat hallhattak, melyeket élőzenei illusztrációval kísértek a művészek három alkalommal. Az esti műsor a 100. születésnapját ünneplő Csárdáskirálynőnek állított emléket. Emellett a látogatók megtekinthették a pavilon Operett-történeti kiállítását, melyen bemutatásra került a múlt és a jelen, az operett-történet nagy alakjai személyes tárgyainak bemutatásán keresztül.
 |
| Vágó Zsuzsi‚ Laki Péter‚ Frankó Tünde‚ Vadász Zsolt‚ ifj. Sánta Ferenc és Zenekara a Milánói Világkiállítás magyar pavilonja előtt |
Az állami ünnep és Magyar Operett Napjának hétvégéjén a műfaj sok helyen képviseltette magát és több tízezer emberhez jutott el, bebizonyítva, hogy igen is élő, friss és kortalan ez a magyar hungarikum.
A magyar operett napja - Konferencia a Budapesti Operettszínházban
Élő hagyomány címmel az operettről rendeznek tudományos és szakmai konferenciát a Budapesti Operettszínházban a Színház-és Filmművészeti Egyetemmel közös szervezésben szombaton és vasárnap. A magyar operett napján, október 24-én kezdődő kétnapos eseményen ismert alkotóművészek és tapasztalt történészek elemzik az operett élő hagyományát azzal a szándékkal, hogy újra a szakmai és tudományos beszéd tárgya legyen a zenés színházi műfaj - áll a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napja szimbolikus pillanat, a két intézmény közös konferenciája az elmúlt száz év legendás operett-előadásainak megidézésével elemzi kultúrtörténetünk sajátos hungarikumát. Jákfalvi Magdolna, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a konferencia szervezője az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: az évfordulók, a centenáriumok mindig eszünkbe juttatják, milyen hagyományok ritmizálják napjainkat, milyen események hatnak közérzetünkre.
Mint kiemelte, a Csárdáskirálynőt száz éve mutatták be. "Száz éves ez a karakter, mely egyrészt világszerte ismertté tette az operettnek ezt a magyar-monarchiás változatát, másrészt emlékezetünkben Melinda, Éva, Tünde mellett foglal helyet" - jegyezte meg. A kétnapos konferencia a Csárdáskirálynőt és a többi operettkaraktert veszi sorra, így a műfaj egészéről kapunk képet - tette hozzá.
A nyitó előadást Batta András, zenetörténész tartja. A felszólaló történészek kitérnek egyebek mellett az operett jelenségére, beszélnek fordításról, átírásról, játékhagyományról, vándormotívumokról, primadonnákról. Mivel a művészetek elemzése az alkotókkal együtt alkot teljes diskurzust, felkérték a szakma évtizedes tapasztalattal rendelkező nagyjait - rendezőket, dramaturgokat, színházigazgatókat -, fogalmazzák meg ők is, szerintük mi is az operett.
Jákfalvi Magdolna kitért arra, hogy a konferenciára meghívták Kevin Clarke történészt, az Operetta Research Center igazgatóját, az Emmerich Kálmán und die transatlantische Operette című monográfia szerzőjét. Hozzátette: olyan nemzetközi tudományos kutatás beindítását tervezik, amely a magyar operettet hungarikumként definiálva Offenbach, Donizetti, Strauss, Stoltz, Gilbert és Sullivan kisoperái mellett elemzi az egykori monarchia területén kialakult különleges műfaj sajátosságait és különös hatástörténetét. Szavai szerint az operett műfajáról tudományos konferencia Magyarországon még nem volt.
A konferencia szombaton Kerényi Miklós Gábornak, a színház művészeti vezetőjének köszöntőjével és M. Tóth Gézának, az egyetem rektorának megnyitójával kezdődik. Ezt követően Batta András, Szinetár Miklós, Kerényi Miklós Gábor, Selmeczi György, Ring Orsolya és Mátrai Diána előadása hallható. Délután Gajdó Tamás, Muszatics Péter, Kevin Clarke, Heltai Gyöngyi, Herczeg Tamás, Kiss Gabriella és Somogyi Szilárd tart előadást.
A vasárnapi programban Hermann Zoltán, Szabó-Székely Ármin, Molnár Dániel és Jákfalvi Magdolna felszólalása szerepel. A konferencia utolsó, Újrafordítás, átírás, átalakulás című szekciójában Lőrinczy Attila, Mohácsi István, Bozó Péter, Anger Ferenc, Imre Zoltán és Kovács Dániel előadása hallható.
|
