TARTALOM, FÜLSZÖVEG

SZÉKELYHIDI ÁGOSTON: Józan Péter egyetemi hallgató barátom egyszer bejött hozzám a bizottmányba azzal, hogy a debreceni fõrabbi beszélni szeretne velem. Mondtam, hogy jó, hozza el. Délután megjelent a debreceni fõrabbi – én akkor Ménes János szobáját foglaltam el –, és azt mondta, úgy hallotta, hogy Budapesten zsidóellenes megmozdulások vannak, Hajdúnánásról is ezt üzenték, és kérdezte, hogy errõl mi a bizottmány véleménye. Megdöbbentem. Zsidóellenesség, hát miért? Azt válaszolta, hogy sajnos a kommunista párt vezetõi között Debrecenben is meg Budapesten is nagyon sok zsidó volt, talán azért. És félnek a zsidók. Én akkor találkoztam elõször ezzel a különös politikai logikával, hogy a kommunista mozgalmon belüli zsidók ilyen sötét árnyé- kot vetnek általában a zsidóságra. A beszélgetés nem tartott hosszú ideig, talán félóra hosszat, és igyekeztem megnyugtatni a rabbit, hogy szó sincs politikai zsidóellenességrõl. Mondtam neki, hogy eddig még egyetlen olyan tanácskozáson sem vettem részt, ahol azt a szót, hogy zsidó, akár csak kiejtették volna. Nem is tudom, hogy a bizottmány tagjai között van-e zsidó, lehet, hogy van, lehet, hogy nincs, de ez semmit sem jelent. Bennünk ilyen szándék nincs, és ha találkoznánk ilyen szándékkal, azon nyomban tiltakoznánk ellene. A fõrabbi elmondta azt is, hogy néhányan már a Debrecenbõl való elköltözés gondolatával foglalkoztak. Így 28-án, 29-én kirajzolódott az a tapasztalat, hogy a bizottmány tevékenységével és a bizottmány mögött álló testületekkel, lakossági tömegekkel szemben van egy másik csoport is a városban, amelyik rémhíreket kelt, és vannak olyanok, akik készek az események visszafordítására. Az a félelem, amirõl a rabbi beszélt, kétségkívül rémhírtõl keletkezett, semmiféle igazságalapja nem volt.

Fülszöveg

Az Oral History Archívum gyűjteményéből készült válogatásunkkal a résztvevők elbeszéléseiből, emlékeiből kirajzolódó 56-ot próbáljuk megragadni és továbbadni. Nem történészek elemzik a forradalmat a legkülönbözőbb - megbízható és kevésbé megbízható - források alapján, hanem a szereplők, a tanúk mondják el saját személyes élményeiket, történeteiket 56-ról.