Válogatott: A pótselejtező lesz életünk párharca – Dzsudzsák

Dzsudzsák Balázs (jobbra) állítja, meg kell ragadni az esélyt (Fotó: Földi Imre)

– Balsors?
– Talán az, talán nem – sóhajtott fel Dzsudzsák Balázs, a magyar válogatott csapatkapitánya. – Nem vagyok jól, nagyon nem, de nem akarok siránkozni. Ha a balszerencsére fognám, hogy nem jutottunk ki az Európa-bajnokságra egyenes ágon, tévúton járnék.

– Akkor fogjuk a lettekre?
– Róluk vagy jót, vagy semmit, úgyhogy inkább semmit. Az izlandiak előtt ugyanakkor megemelem a kalapom, becsülettel odatették magukat, rajtuk nem múlt semmi.

– Akkor mégis min vagy kin múlt?
– Úgy gondolom, a kötelezőt teljesítettük, tizennyolc esztendő után elértük, hogy pótselejtezőt játszhatunk. Ajándék lett volna, ha legjobb harmadikként továbbmegyünk – nem kaptuk meg. Egy év alatt felépítettünk valamit, az első és az utolsó selejtezőnk között nyolc mérkőzésen át veretlenek voltunk. A ránk jellemző szervezettségnek azonban nyoma sem volt Görögországban, az a meccs sehogyan sem illik a képbe, abból okulnunk kell. Mindegy, milyen áron, de a pótselejtezőt sikerrel kell megvívnunk, az igazán nagyot szólna. Az Eb-részvétel kiharcolásához most már bravúr kell, hát tessék, előttünk a lehetőség, hogy megmutassuk mindenkinek, ott a helyünk!

– Szíve szerint melyik válogatott ellen mutatná meg?
– A szlovén ellen. Nem azért, mert meggyőződésem, hogy oda-vissza megvernénk, és még azt sem jelenthetem ki, hogy jobb játékosaink vannak. A stílusa az, ami feküdhet nekünk. Ám legyünk realisták, bárkit kapunk, nehéz dolgunk lesz, de nem lehetetlen! A dán, a norvég, az ír és a szlovén futballt is magasabban jegyzik, mint a magyart, csakhogy lesz kétszer kilencven percünk arra, hogy bizonyítsuk, a négyből bármelyik válogatottal felvesszük a versenyt, sőt le is tudjuk győzni. Úgy kell hozzáállnunk, hogy november lesz életünk hónapja, a pótselejtező lesz életünk párharca.

– Ami a csövön kifér?
– Pontosan. Csapatkapitányként kutya kötelességem a sereg élére állni. Elismerem, Feröer és Görögország ellen nem úgy futballoztam, ahogy az elvárható tőlem, ám a szívemet kitettem a pályán. Ez persze a pótselejtezőn kevés lesz. Azon a két meccsen góllal, gólpasszal, jó játékkal kell vezérré válnom. Én már ma is hiszem, hogy leküzdhetjük az utolsó akadályt, de ezt el kell hitetnem a többiekkel is.

– Megoldható feladat?
– Az. Amikor szerteszét vagyunk, telefonon, zárt csevegő csoporton keresztül tartjuk egymással a kapcsolatot. Ami kedd este történt, azt nyomban lezártuk magunk között, megegyeztünk abban, hogy csak bizakodva tekintünk a jövőbe. A továbbjutás azon is múlhat, ki milyen mentális állapotban van. Ha mindannyian úgy megyünk ki a pályára, hogy nem megúszni akarjuk a mérkőzést, hanem megnyerni, akkor meg is nyerhetjük. Jobban mondva: csak akkor nyerhetjük meg. És még valami: ha valamikor, most van szükség igazán az összefogásra. Arra, hogy akinek kicsit is fontos a magyar foci, a válogatott mellé álljon. Elfogadom, hogy vannak olyanok, akiknek nem szívügyük ez a csapat, akik ilyenkor előszeretettel találnak meg minket például azért, hogy milyen zenét hallgatunk a győztes meccs után az öltözőben. Hogy két éve ez szól, már nem fontos… Sebaj, a megmondóemberek is motivációt adnak, nekik is meg kell mutatnunk, hogy érünk annyit, mint az Eb-re már kijutó együttesek. Félreértés ne essék, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbben bíznak bennünk. Ezért is remélem, hogy a pótselejtezőn nem kell zárt kapuk mögött játszanunk. Számunkra létfontosságú, hogy ott legyenek a szurkolók, Feröer ellen is bebizonyosodott, mennyit jelent a támogatásuk. Ha nem tartanak ki mellettünk a kritikus pillanatokban, nem biztos, hogy fordítottunk volna. Tudom, elcsépelt duma, jelen esetben mégis igaz: együtt lehetünk sikeresek. Óriási esély előtt állunk, élnünk kell vele! És ha mindenki hozzáteszi a magáét, élünk is. Megcsinálhatjuk, tényleg megcsinálhatjuk, csak ezt végre-valahára el kell hinnünk.

– Ennyin múlna?
– Lehet, papíron erősebb ellenféllel találkozunk, de ez a csata elsősorban fejben dől el. Kerüljünk szembe bárkivel, állok elébe. Kedden borzasztó volt tétlenül szemlélni az eseményeket, senkinek sem kívánom azt, amit a lefújás pillanatában éreztem. Akkor megfogadtam magamban, hogy még egyszer nem élek át hasonlót. Nem félek, nem tartok senkitől, jöjjön, aminek jönnie kell! Az mindenesetre megnyugtató, hogy ezúttal nekünk is lesz közünk ahhoz, hogyan alakul a meccs…

EB 2016, A PÓTSELEJTEZŐ
Kiemeltek: Bosznia-Hercegovina, Ukrajna, Svédország, MAGYARORSZÁG
Nem kiemeltek: Dánia, Írország, Norvégia, Szlovénia
Október 18., 11.15: a pótselejtező sorsolása
November 12–14.: pótselejtező, 1. mérkőzések
November 15–17.: pótselejtező, 2. mérkőzések

AZ EB RÉSZTVEVŐI
24 csapat jut ki. A rendező Franciaország, a 9 csoportelső, a 9 csoportmásodik, a legjobb csoportharmadik és a pótselejtezős párharcot megnyerő 4 válogatott.

FRANCIAORSZÁG (házigazda)
CSEHORSZÁG (A-csoport)
IZLAND (A-csoport)
TÖRÖKORSZÁG (A-csoport)
BELGIUM (B-csoport)
WALES (B-csoport)
SPANYOLORSZÁG (C-csoport)
SZLOVÁKIA (C-csoport)
NÉMETORSZÁG (D-csoport)
LENGYELORSZÁG (D-csoport)
ANGLIA (E-csoport)
SVÁJC (E-csoport)
ÉSZAK-ÍRORSZÁG (F-csoport)
ROMÁNIA (F-csoport)
AUSZTRIA (G-csoport)
OROSZORSZÁG (G-csoport)
OLASZORSZÁG (H-csoport)
HORVÁTORSZÁG (H-csoport)
PORTUGÁLIA (I-csoport)
ALBÁNIA (I-csoport)

KALAPOK, KIEMELÉSEK
1. kalap (6 biztos, 0 hely kiadó): Franciaország (A1, házigazda), Spanyolország (címvédő), Németország, Anglia, Portugália, Belgium

2. kalap (5 biztos, 1 hely kiadó): Olaszország, Oroszország, Svájc, Ausztria, Horvátország

Ha Bosznia-Hercegovina továbbjut pótselejtezőjéről, 2. kalapos lesz. Ha nem, és Ukrajna kvalifikálja magát, az ukránok kerülnek a 2. kalapba. Ha mindkét csapat elveszti a pótselejtezőjét, Csehország kerül a 2. kalapba.

3. kalap (0 biztos, 6 hely kiadó)

4. kalap (4 biztos, 2 hely kiadó): Izland, Wales, Albánia, Észak-Írország

Ha Magyarország sikerrel veszi selejtezőjét, a 3. vagy a 4. kalapba kerül.