Payday Loans

Keresés

A legújabb

Az eugenika napjainkban PDF Nyomtatás E-mail
Az emberi test
2015. október 14. szerda, 10:25

Az eugenika napjainkban

2005. március 3. csütörtök 10:01

A kisgyermekek és az idősek a legveszélyeztetettebbek

Washington: Januárban két jelentős emléknap idézte fel az emberi élet veszélyeztetettségét: Lengyelországban az auschwitzi haláltábor felszabadításának 60. évfordulójára emlékeztek. Az Egyesült Államokban pedig életvédő szervezetek tüntettek a Legfelsőbb Bíróság 1973-ban hozott határozatára emlékezve. Az emlékezetes „Roe kontra Wade” per ítélete legálissá tette az abortuszt a terhesség egész ideje alatt. 

„32 évvel később még mindig rajtunk ül ennek a pernek az átka, amely ártatlanok vérével szennyezi be alkotmányunkat; 40 millió magzat halála szárad nemzetünk lelkiismeretén” – mondta prédikációjában William Keeler január 23-án, a „Szeplőtelen Fogantatás nemzeti szentélyben, Washingtonban. 

Egyre több ártatlan élet pusztul el emberi kéz által: a BBC egyik tudósítása szerint holland orvosok beismerték, hogy 1997 óta összesen 22 gyógyíthatatlan beteg gyermeket öltek meg. Közülük egyet sem helyeztek vád alá, jóllehet a gyermekek eutanáziáját Hollandiában törvény tiltja. A szörnyű gyilkosságokra egy holland orvosi lapban megjelent tanulmány derített fényt. Többnyire „spina bifidával”, vagyis nyitott gerinccel született gyermekekről van szó. A nyomozás arra enged következtetni, hogy holland orvosok évente 15-20 fogyatékos újszülöttet segítenek a halálba, az esetek többségét mégsem jelenti be senki. 

A fogyatékos gyermekektől való megszabadulás holland gyakorlatáról a londoni Telegraph is hírt adott 2004. december 26-i számában. A cikkben Eduard Verhagen, a groningeni egyetemi kórház pediátriai osztályának főorvosa védelmébe vette a módszert, és úgy vélte: a kisgyermekeknek beadott méreginjekció „emberi alternatívája” annak, hogy gyermekeket „szenvedésre kényszerítsünk”. Verhagen ezenkívül utalt arra is, hogy a holland kormány éppen azokat az irányelveket dolgozza ki, amelyek az orvosokat feljogosítják, hogy kisgyermekeken is végrehajthassanak eutanáziát. Az írás idézi a groningeni püspököt, Wim Eijket is, aki kijelentette: az államnak nincs joga, hogy orvosokat kisgyermekek életének elvételére hatalmazzon fel, akiknek ráadásul lehetőségük sincs ebbe beleegyezni. 

Az eutanázia melletti érv: „csillapítani a szenvedést”

„A kormány terve egy darwini rémálom, és Isten parancsának súlyos megsértése. Ez túl van azon a határon, amelynek átlépését eddig minden törvénykönyv tiltotta” – nyilatkozta a püspök szóvivője. A helyzetet egy meredek lejtőhöz hasonlította, amelyen nem lesz megállás: „Ezzel az orvosok kezébe adjuk az élet és halál jogát, ez pedig oda vezet, hogy ezt a jogot minden emberre ki akarják majd terjeszteni” – mondta. 

Azt a sejtést, hogy az eutanáziát szabályozó törvények fellazulása aggodalomra ad okot, egy brit orvosi újságban januárban megjelent tudósítás igazolja: egy hároméves vizsgálat, amelyet a Holland Királyi Orvosi Társaság megbízásából készítettek, arra az eredményre jutott, hogy az orvosoknak meg kellene adni azt a jogot, hogy olyan, fizikailag egészséges embereknek is segítsenek, akik „magától az élettől szenvednek”. 

Az eutanáziatörvény nem határozza meg kifejezetten, hogy egy páciensnek egy pontosan definiált testi vagy lelki betegségben kell szenvednie, csupán azt mondja, hogy „reménytelenül és elviselhetetlenül szenved” – írja a cikk. Ezzel szemben az ország legfelsőbb bírósága 2002-ben úgy döntött, hogy a betegnek egy „osztályozható testi vagy lelki betegségben kell szenvednie”. Az akkori döntéssel egy orvos elleni vádra reagáltak, aki egy 86 éves embert segített a halálba. A páciens bár nem volt beteg, testi hanyatlásának és „reménytelen” létének nem tudott véget vetni – így az indoklás. 

Jos Dijkhuis, a klinikai pszichológia professzora, aki ezen a téren kutatásokat végzett, a következőket fogalmazta meg: „Mi abban látjuk az orvos feladatát, hogy a fájdalmat enyhítse. Ezért ilyen eseteket nem zárhatunk ki eleve. Meg kell néznünk, húzhatunk-e határt valahol, és ha igen, hol.” A beszámoló szerint azonban az orvosok nincsenek a megfelelő tudás birtokában ahhoz, hogy ezt a határt egyedül húzhassák meg. 

Az említett cikk idézi Henk Jochemsent is, a Lindeboom Orvosi Etikai Intézet vezetőjét, amely az eutanázia elleni harc elkötelezettje. A tanulmány felhívja a figyelmet a fejlődés veszélyes jeleire, intett Jochemsen. „Orvosok egyesületeként talán azt kellene mondanunk az embereknek, akik életüket értelmetlennek találják: ’Hát, jobb lenne, ha lelépne’?” 

A „lehető legjobb gyerek”

Úgy tűnik, némely vélemények olyan mentalitás eredményei, amelyek a szörnyű náci fajelméleti programra emlékeztetnek: „Ha gyermeket akar, tegyen meg mindent, hogy a legjobbat kapja”. Ez a mondat Julian Savulescutól ered, aki az oxfordi egyetem és a Murdoch Gyermekkutatási Intézet professzora. Az idézet az „Age” című lapban jelent meg 2004. november 16-án. Savulescu a géntechnológiát ajánlja a szülőknek, hogy a „lehető legjobb gyermeket kapják”. 

A tudósítás után egy melbourne-i szeminárium során Savulescu azt jósolta, hogy eljöhet az ideje annak, hogy a szülők ezeknek a módszereknek a segítségével még a jellemző magatartást és más személyiségjegyeket is előre kiválaszthatnak. Azt ajánlotta a leendő szülőknek, hogy úgy válasszanak, hogy azzal gyermeküknek „a legjobb esélyt” tudják megadni. 

A „Times”-ban december 5-én megjelent, hogy Flather bárónő, egy családtervező egyesület egykori elnöke azt javasolja, hogy a szegények ügyeljenek arra, hogy ne legyen olyan sok gyermekük. A nemesi származású brit mindeközben Nagy-Britannia egyik legnagyobb abortuszklinikájának („Marie Stopes International”) igazgatója. Azzal vádolták meg őt, hogy az eugenika támogatója. 

Az Egyesült Államokban egyre inkább terjed a preimplantációs diagnosztika (PID). Ez végső soron arra szolgál, hogy a genetikailag sérült embriókat kiszűrjék és elpusztítsák. A „Wall Street Journal 2004. november 23-i számában arról ír, hogy a kezeléseket gyakrabban veszik igénybe az emberek, amióta a társadalombiztosítás átvállalta ennek magas költségeit. Egy PID-kezelés 4-5000 dollárba kerül. 

„A fogyatékosságokat tenyésztéssel kiküszöbölni”

Több mint 1500 újszülött jön a világra a PID segítségével, közölte Jurij Verlinszki, a reproduktív genetikai intézet – egy termékenységi laboratórium – igazgatója, Chigagóban. „A PID robbanásszerűen terjed a világon”, állítja William Kearns, a Shady Grove Center igazgatója a marylandi Rockville-ben. 

Skóciában a házaspárok számára a nemzeti egészségügyi program keretében hamarosan hozzáférhetővé válik a PID. Egy skót újság, a „Scotland on Sunday” 2004. december 19-i kiadásában öt PID-újszülöttről ír, akik orvosi felügyelet alatt a glasgow-i kórházban születtek meg. A kórház állami finanszírozási kérelmet nyújtott be, hogy még több párt kezelhessenek. A kérelmezés ténye Ian Murray-t, a meg nem született gyermekek védelme társaságának (Society for the Protection of the Unborn Child) igazgatóját is a küzdőtérre hívta: „Teljes mértékben a kezelés ellen vagyunk, és nagyon szomorúnak találjuk, hogy a glasgow-i királyi kórház közpénzt követel erre” – mondta Murray. „A kezelésnek nincsen therapeutikai értéke, és az eugenikából ered. Nincs segítségére a fogyatékos embereknek, inkább megöli azokat, akik fogyatékkal születnének. 60 évvel ezelőtt elítéltük a náci orvosokat eutanáziaprogramjuk miatt. A genetikai preimplantációs diagnosztika semmivel sem jobb”, hangsúlyozta Ian Murray. 

A december 27-i „Scotsman” hasábjain Katie Grant arra utalt, hogy a PID nem a gyógyítás eszköze. „A betegséget eltávolítják, de nem a hibás gén újraelőállításával, hanem azáltal, hogy embriókat állítanak elő és azért vizsgálják őket, hogy a betegeket kiszűrjék, és csak az egészségeseket ültessék be. A gondolat, hogy a fogyatékosságot tenyésztéssel küszöböljék ki, színtiszta eugenika. Rossz szolgálatot teszünk a társadalomnak és önmagunknak, ha eufemizmusokat használunk, csak azért, mert idegesek leszünk az emberek negatív asszociációi miatt, ha Hitler eutanáziaprogramjára gondolnak. 

„Nagyon dicséretes arra használni az emberi leleményességet, hogy az emberek életét javítsuk” – ismeri el Grant. De felteszi a kérdést is: „Az a feladata az embernek, hogy először teremtsen, s azután hóhérrá változzon?”

Zenit/MK

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!