Payday Loans

Keresés

A legújabb

Minőségi embergyártás PDF Nyomtatás E-mail
Az emberi test
2015. október 14. szerda, 10:16

Minőségi embergyártás

csaladhalo.hu
Gyarmati Orsolya
2015. 09. 28. 09:00
Sterilizációs törvények és következményeik

Mendel genetikai felfedezései és Darwin főműve, A fajok eredete alapjaiban változtatta meg a XIX. századvég emberének gondolkodását. Hamarosan megjelentek az új elméletből fakadó ideológiai irányzatok, közöttük az ún. eugenika, amely utat engedett a XX. század egyik legszörnyűbb tettének: a faji és / vagy mentális állapot alapján történő erőszakos sterilizációnak.


A genetika tudománya nem sokáig maradt a laboratóriumok falai között, s hamar az ún. társadalmi manipulálás (social engineering) egyik alapvető eszközévé vált. Francis Galton, Charles Darwin unokatestvére kidolgozta az eugenika ideológiáját, amelynek lényege az általa felsőbb- és alsóbbrendű fajoknak tartott csoportok közti különbségtétel megfogalmazása volt valamint az, hogy előbbi csoportot különböző juttatások és előnyök révén kell sok gyermek „produkálására” ösztönözni, miközben a genetikailag nem kívánatos embereket korlátozni abban, hogy „szaporodjanak.” Ez a gondolat már 1865-ben megfogalmazódott Galtonban, s hamar követőkre talált. A cél az volt, hogy az emberiséget megóvják a genetikai hibáktól, márpedig, vélte Galton, ennek egyetlen módja az, ha szabályozzák, kinek kitől születhet gyereke, valamint, hogy egyáltalán kinek lehet utóda.

"A gyengeelméjűek gyengeelméjűeket szülnek / nemzenek. Mi fizetjük meg az árát."

Galton valósággal megszállottjává vált annak a gondolatnak, hogy ő maga felsőbbrendű ember, és hogy a felsőbbrendűség örökölhető. Gondolatait az 1869-ben megjelent Hereditary Genius (Örökölhető zsenialitás) című kötetében foglalta össze. Megállapította, hogy vannak jó és rossz örökölhető tulajdonságok, és hogy a genetika ismeretével lehetséges jobb genetikai típusokat létrehozni, s ezzel párhuzamosan megakadályozni a „gyengébb” genetikai tulajdonságokkal rendelkezőket abban, hogy utódokat nemzzenek, vagy hozzanak a világra. Galton egyik fanatikus követője, Karl Pearson megalkotta az eugenikus házasság fogalmát, és az követelte, hogy a brit kormány adjon ki egy olyan tanulmányt, amelyben megfogalmazza a „kívánatos” és a „nem kívánatos” egyedekről szóló ismérveket.

A szigetországban Galton és követői nem tudták elérni, hogy kormányzati szinten bevezessék és foganatosítsák az eugenika elméletét. Annál inkább népszerűvé vált az új irányzat az Egyesült Államokban. 1904-ben a Carnegie Intézet genetikai kutatóközpontot hozott létre többek között John D. Rockefeller anyagi támogatásával. Ezzel párhuzamosan Henry Goddard pszichológus megismertette az USA-val a Binet-féle intelligenciatesztet, amely remekül illeszkedett az eugenetika mozgalmához, amennyiben végre szigorú számok és mérések alapján „pontosan” meghatározhatóvá vált, ki számít hülyének, idiótának vagy elmebetegnek…

A mentális elváltozások szintjei

Az első sterilizációs törvényt Indiana állam vezette be. 1931-ig további 26 amerikai követte a példáját. Az eugenika híveinek száma egyre nőtt. Köztük volt Harry Laughlin is, aki sokat bosszankodott afelett, hogy hiába a sterilizációs törvény, ha azokat nem tartják be. Éppen ezért 1922-ben könyvet jelentetett meg Eugenical Sterilization in the United States címmel, ami a hatékonyabb szabályozást követelte. Ennek hatására sok államban módosították a törvény szövegét, és már belevették egy másik fanatikus, Madison Grant eugenikus „egy csepp szabályát” (One Drop Rule), amelynek értelmében, ha valakinek akármilyen távoli felmenője néger, zsidó, hindu, indián volt, (magyarul: akár egyetlen csepp ilyen vér is folyik az ereiben), akkor az illető alsóbbrendű fajból származónak tekintendő, azaz: legálisan sterilizálható. 1941-re több mint 100 ezer amerikai esett át ilyen műtéten – természetesen kényszer hatására, néhány éven belül pedig Kanada, Németország, Svájc és a skandináv országok is követték az USA példáját. A pokol hamar elszabadult: A sterilizációs törvények minden kórházat, börtönt, pszichiátriát, stb. feljogosított arra, hogy a pácienseket és fogvatartottakat gyengeelméjűség okán sterilizálják. Természetesen a gyengeelméjűséget mindenkire rámondták, így egészen elképesztő számú mulatt, indián és fekete gyereket, valamint várandós, vagy egyszerűen beteg színesbőrű nőt sterilizáltak.

A Binet-féle IQ-teszt „megkérdőjelezhetetlen” mérési módszerei és az alacsony sorból származás nem volt éppen szerencsés kombináció ezekben az időkben. Az egyik leghírhedtebb eset, amely a sterilizációs törvényhez kapcsolódik Carrie Buck tragikus története. Carrie nagyon szegény családból származott, nevelőszülőknél élt, amikor 17 évesen megerőszakolta a család egyik rokona, akitől Carrie teherbe esett. Mivel a nevelőszülők nem akarták, hogy kiderüljön, mi történt, kijelentették a lányról, hogy bolond, valamint megvádolták promiszkuitással és prostitúcióval is.  Fontos, hogy az eset Virginia államban történt, mivel itt különösen nagy hévvel tombolt a faji megkülönböztetés és sterilizáció mozgalma. Carrie-t végül 1927-ben sterilizálták, csakúgy, mint kislányát, aki tökéletesen egészséges volt. Nem sokkal később Carrie húgát is alávetették a műtétnek, de mivel ezt egy vakbélműtéttel együtt végezték el, szegény nő csupán idős korában, egészen pontosan 1980-ban tudta meg, miért nem születhetett soha gyermeke.

Carrie Buck kislánya

Tudományként az eugenika gyorsan megbukott, ám ez nem zavart túl sok embert a genetikai selejt és kiválasztottság hívei közül. Megszületett a diszgenika ideológiája, amelyben már megjelent a többek között a náci Németországban olyannyira népszerűnek bizonyuló fajirtás elmélete is. 1905-ben Alfred Poeltz megalapította a Társaság a Faji Higiéniáért-ot…

Az a darwini elmélet, amely szerint mindig a legerősebb marad fenn vezetett ahhoz a gondolathoz, hogy egy nemzet vezetésének oda kell figyelnie arra, hogy javítson saját genetikai „tőkéjén”. Darwin maga is ellenezte a védőoltások és egészségügyi programok alkalmazását a „gyengébb” embereken, valamint szorgalmazta náluk a fogamzásgátlást, miközben természetesnek és elfogadhatónak tartotta bizonyos bennszülött fajok számának csökkenését, vagy éppen kihalását Ausztráliában, Új-Zélandon és Argentínában.

Amikor a nácik 1933-ban átvették a Hatalmat Németországban, rádöbbentek, hogy az emberi tisztaságról vallott elméletüket számos orvosi és tudományos szervezet támasztja alá. Az eugenikus sterilizációs törvényt abban a pillanatban bevezették, amint Hitlert kancellárrá nevezték ki. Birodalomszerte tökéletes bürokráciát építettek ki a genetikai klinikák, a több mint 200 genetikai bíróság és hivatal számára. Az öröklött betegséggel születendő gyermekek elleni törvény (Gesetz zur Verhütung erbkranken Nachwuchses) minden orvostól megkövetelte, hogy jelentse azokat a pácienseket, akik szellemileg vagy mentálisan „elmaradottak” (ide tartozott a mániás depresszió és a skizofrénia is), epilepsziások, vakok, süketek, vagy bármiféle testi deformitással rendelkeznek. Ha egy orvosról kiderült, hogy nem jelentett be egy-egy esetet, komoly pénzbüntetést kellett fizetnie. A sterilizálási kötelezettség az alkoholistákat is sújtotta. Mire a világháború kitört, 600 ezer embert sterilizáltak, de emellett előszeretettel alkalmazták az eutanáziát a mentálisan retardált betegek körében. Körülbelül 70 ezren haltak meg így.

Karikatúra a XX. század első feléből: lánykérés kizárólag genetikai tisztaságot bizonyító irattal lehetséges

A sterilizáció gyakorlata egyes helyeken egészen a 2000-es évek elejéig tartotta magát: Virginiában csupán 1979-ben törölték el a törvényt, Peruban csak 1995 és 2000 között majd’ 332 ezer nőt és 26 ezer férfit sterilizáltak Alberto Fujimori elnöksége idején, amikor megalkották a Közegészségügyi Tervet. Az áldozatok elsősorban a kecsua és ajmara indiánok voltak. Az Egyesült Államokban egy kísérleti program keretében 2006 és 2010 között 148 női rabot sterilizáltak. A hivatalos verzió szerint a nők beleegyeztek a műtétekbe, ám később kiderült, hogy ebből egy szó sem igaz.

Kínában és Üzbegisztánban a mai napig érvényben vannak azok a törvényes vagy nem mindig legális eszközök, amelyekkel igyekeznek a túlnépesedést megakadályozni. A legfrissebb ezzel kapcsolatos adat Nagy-Britanniából származik, ahol idén a Gondnoksági Bíróság úgy határozott,hogy azokat a hat gyermekes nőket, akiknek az IQ-juk 70 alatt van, saját biztonságuk érdekében sterilizálni lehet.

LAST_UPDATED2