Payday Loans

Keresés

A legújabb

A nomenklatúra és privilégiumai. PDF Nyomtatás E-mail
Jövőrontó közelmúlt

A nomenklatúra és privilégiumai.

Az előző poszt a Kádár-rendszer vezetőinek üdülési privilégiumairól szólt. A pártvezetők és párthatáskörben kinevezett állami vezetők, azaz a nomenklatúra privilégiumai egészen széleskörűek voltak. Ezek közül a lakás- és ingatlan szerzési jogokról egy tanulmány ezt írja:

... „a közérdekû lakáscserékhez szükséges anyagi eszközök biztosítására” KB Pártgazdasági és Ügykezelési Osztálya (a továbbiakban PÜO) kezelésében 1972-ben Központi lakásgazdálkodási alap létrehozásáról rendelkezik. 
[...]
1. A megyei pártbizottságok mind gyakrabban kértek a lakásgazdálkodási alapból lakásépítéshez és tanácsi értékesítésû vagy szövetkezeti lakások vásárlásához támogatást. 2. A lakásigények elbírálásakor gyakran egyáltalán nem, vagy csak nehezen lehet köz- és magánérdeket szétválasztani… A meglévõ lakással nagyobb minõségi lakáscsere iránti igény is felmerült, „amelynek támogatására a határozat szerint nincs lehetõség… 3. „A vonatkozó jogszabályok alapján az apparátus dolgozói támogatás kértek szövetkezeti, társas- és családi ház építéséhez, OTP öröklakás megvásárlásához, illetve tanácsi bérlakásuk tanácsi értékesítésû lakásra, családi házra vagy OTP öröklakásra való cseréjéhez.”
[...]
. A KB maga is rendelkezett meghatározott – nagy értékû, párttulajdonban lévõ – lakás, villa odaítélésérõl. Ezek késõbb családi tulajdonba mentek át. Külön jogosítványai voltak a KB titkárainak. A PGO, e tulajdon gondozója birodalom volt a pártbirodalmon belül, vezetõik Karakas László, késõbb Köbli Kádár bizalmi emberei voltak, felügyeletüket személyesen látta el. Ugyanakkor a PGO vezetõi maguk is rendelkeztek meghatározott jogosítványokkal. Titkosított határozatok alapján s hatáskörükben vagy (és) a pénzügyminiszter hozzájárulásával lakásépítéshez 1 millió forintos vissza nem térítendõ hitelt adhattak.
Még nagyobb mozgásterük volt a megyei, városi tanácsoknak. A megyei, városi párttitkár tanácselnök nem csak a város fõterén vagy villanegyedében tarthatott – s Veszprém, Csongrád, Baranya megyei tapasztalataink alapján tartott is – igényt luxuslakásra, de a Városgazdálkodási Vállalt „méltányos” árkalkuláció mellett azt folyamatosan fel is újította.
A lakás-vagyonszerzési láz átterjedt az üdülõtelek megszerzésére, illetve üdülõk építésére. A kérlelhetetlen puritanizmusáról elhíresült Pest megyei párttitkár – Cservenka Ferencné – akciója révén Szentendre legexkluzívabb üdülõ negyedében a nómenklatúra csúcspozícióban lévõ tagjai telekvásárlási ajánlatot kaptak; Veszprém megyében a nómenklatúra Balatonalmádiban, Balatonfüreden jutott hasonló módon üdülõ építési lehetõséghez. A Balaton-felvidéki helyi tanácsok a körzetesítés során „hozzájuk csatolt” balatoni településen úgy parcelláztak, hogy a központi újraelosztásban döntési helyzetben lévõk, vezetõ riporterek, az államvédelem munkatársai is üdülési telekhez juthattak. Ez a folyamat a hatvanas-hetvenes évek folyamán gyorsult fel, de a Tervhivatalt felügyelõ PB-tag még a nyolcvanas évek második felében is a tsz, illetve a tanács révén a meliorizációért – kellõ jogszabályi fedezettel – nagy értékû ingatlanhoz és szõlõtulajdonhoz juthatott.
AZ ELITTÕL A NÓMENKLATÚRÁIG
Az intézményesített káderpolitika kialakulása és néhány
jellemzõje Magyarországon (1945–1989)
HUSZÁR Tibor
http://www.szociologia.hu/dynamic/0503huszar.pdf

A csatolt videón a Történeti Levéltár főigazgatója, Gyarmati György, és Szakadát István, a BME egyetemi docens szociológusa beszél a Rákosi- és Kádár-korszak nomenklatúrájáról.

Rendszergazdák – Rákosi és Kádár káderei.
MNO.HU