Egyre többen ajánlanak nekem mindenféle jó kis történetet meg ötletet, hogy miről is írjak a Hétzáró gondolataimban.
A most következő tanmesét is így kaptam. Nem tudom hogy kitől-mitől származik eredetileg. Pedig megpróbáltam utánanézni. Az interneten többfelé közkézen forog.
Tanulságos!
Tulajdonképpen a vezetők kineveléséről és kiválasztásáról szól!
Így válassz vezetőt!
És így ne válassz vezetőt!
Olvasd el a mesét, és akkor érteni fogod, hogy mire gondolok!
Akkor lássuk!
Egy sikeres amerikai üzletember már idős volt. Érezte, hogy eljött az ideje, hogy kiválassza az örökösét, aki továbbviszi az üzletet. Viszont nem az egyik igazgatót vagy az egyik gyermekét választotta.
Hanem valami egészen mást tett!
Összehívta az összes fiatal alkalmazottat!
Ezt mondta nekik:
"Eljött az ideje, hogy visszavonuljak és kiválasszam az utódomat a vezérigazgatói székben. Elhatároztam, hogyközületek fogok kiválasztani valakit.
Mindegyikőtöknek adok egy magot!
Szeretném, ha elültetnétek ezt a magot, és öntöznétek. Egy év múlva meglátjuk, hogy ki mit nevelt a magból. Akkor majd megnézem a növényeiteket, és kiválasztom, hogy ki lesz a következő vezérigazgató."
Volt a fiatal alkalmazottak között egy Jim nevezetű is. A többiekhez hasonlóan ő is kapott egy magot. Nagyon izgatottan tért haza. Elmondta a feleségének a történteket. A felesége segített cserepet, földet és komposztot keríteni.
Jim elültette a magot. Minden nap meglocsolta és figyelte, hogy nőtt-e a növénye.
Körülbelül három hét elteltével a többi alkalmazott már a gyönyörűen kikelt növényéről beszélt. Jim is minden nap megvizsgálta az ő magját. De neki semmi sem kelt ki belőle.
Eltelt három-, négy-, végül öt hét, de még mindig semmi. Addigra már mindenki a szép növényéről mesélt.
De Jimnek nem volt növénye!
Úgy érezte, kudarcot vallott!
Már eltelt hat hónap, és még mindig nem volt semmi Jim cserepében. Tudta, hogy biztosan elpusztította a magját. Mindenkinek fái és magas növényei voltak.
De neki semmije sem volt!
Jim mégsem szólt egy árva szót sem a kollégáinak.
Tovább locsolta és trágyázta a földet!
Annyira akarta, hogy kikeljen a mag!
Amikor végre letelt az egy év, a cég minden fiatal alkalmazottja elhozta a növényét, hogy megmutassa a vezérigazgatónak.
Jim azt mondta a feleségének, hogy ő bizony nem fog bevinni egy üres cserepet. De a felesége azt javasolta, hogyőszintén mondja el, ami történt.
Jimnek kavargott a gyomra!
Úgy érezte, ez lesz élete legkínosabb pillanata!
De tudta, hogy a feleségének igaza van!
Elvitte az üres cserepét a tanácsterembe!
Amikor Jim megérkezett, csodálattal nézte a sokféle növényt, amit a többi alkalmazott nevelt. Gyönyörűek voltak. Mindenféle alakú és méretű növények.
Jim letette a földre a saját üres cserepét!
Sok kollégája kinevette!
Néhányan sajnálták őt!
Amikor a vezérigazgató belépett a terembe, körülnézett, és köszöntötte fiatal kollégáit.
Jim megpróbált meghúzódni valahol hátul a sarokban!
"Istenem, milyen gyönyörű növényeket, fákat és virágokat neveltetek. – mondta a vezérigazgató – Ma egy embert kinevezek közületek az utódomnak."
Sorra nézte mindenkinek a cserepét és növényét!
Hirtelen megpillantotta Jimet az üres cseréppel a tanácsterem végében!
Előrehívta!
Jim megrémült!
Azt gondolta, hogy a vezérigazgató tudja, hogy kudarcot vallott!
Talán ki is rúgja!
Amikor Jim előrement, a vezérigazgató megkérdezte, hogy mi történt a magjával. Jim elmondta a történetét. A vezérigazgató mindenkit arra kért, hogy üljön le.
Kivéve Jimet!
Ránézett Jimre és azt mondta:
Íme az új vezérigazgatótok!
Jimnek hívják!
Jim nem hitt a fülének
Hisz még ki sem kelt a magja!
Hogyan lehetne ő az új vezérigazgató?
A vezérigazgató ekkor azt mondta:
"Egy évvel ezelőtt az itt lévők közül mindenkinek adtam egy magot!
Arra kértelek titeket, hogy ültessétek el, öntözzétek, és hozzátok ma vissza nekem!
Én mindenkinek főtt magot adtam!
Halott magok voltak!
Lehetetlen volt, hogy kibújjanak a földből!
Jimet kivéve mégis mindegyikőtök fákat, növényeket és virágokat hozott nekem.
Amikor észrevettétek, hogy a magok nem kelnek ki, kicseréltétek a tőlem kapott magot egy másikra.
Jim volt az egyetlen, akiben megvolt a kellő bátorság és őszinteség, hogy egy olyan edényt hozzon ide, amiben az én magom van.
Ezért ő lesz a következő vezérigazgató!"
Eddig a tanmese!
Tényleg tanulságos!
Miért írtam korábban, hogy így válassz vezetőt?
Mert fontos, hogy elég bátor legyen az őszinteséghez!
A hazugság gyávaság és gyengeség!
Miért nem mered megmondani az igazat?
Mert félsz a következményeitől!
Hidd el, a legjobb hazugság az igazság!
Elmondod!
Túl vagy rajta!
Jól érzed utána Magad!
Minden egyes hazugság ott tart magán az életenergiádból és figyelmedből egy keveset. Mindig figyelned kell rá, hogy legközelebb ugyanazt hazudd.
Minden egyes alkalommal rosszul érzed Magad ettől. Ha csak megpillantod azt, akinek hazudtál, ha csak rágondolsz, már kényelmetlenül érzed Magad.
Miért írtam korábban, hogy ne így válassz vezetőt?
Mert az őszinteség csak az egyik szempont a vezető választásnál!
Van ott még jó néhány dolog amire figyelned kell!
És persze vezérigazgató barátom helyében a többi hazug kollégát gyorsan lapátra tenném! :-)
De ez már másik történet!
Kedves Barátom! Légy bátor! Merj őszinte lenni! Meghozza a gyümölcsét!
