|
Ëszpërente—magyar
szómagyarázatok
vagyis
rejtvénymondatok mëgoldással ëgyütt
1. Ëgy terëm keretëzëtt szëme, melyën beleshetsz e terëmbe.
? Ablak.
2. Merëngve eget les.
? Ábrándozó.
3. Mestërembër. Szërkëzetëket szerel ëgybe, melyeknek terhe termëknek fëdele.
? Ács.
4. Embërëk elseje.
? Ádám.
5. Este fekhelyed. Fekhely, melyre testëdet lëtëszëd, s elernyedhetsz.
? Ágy.
6. Szerettedet lepëd mëg vele.
? Ajándék.
7. Leveled, melyet bejegyëztetsz, s nem veszhet el.
? Ajánlott levél.
8. Ëgy terëmbe ezën mëhetsz be.
? Ajtó.
9. Kezed jegye. Ëgy lepelre lëntre tëszëd, s ezzel beleëgyezël e lepelre lëjegyzëttekbe.
? Aláírás.
10. Ketrecëk, melyekben ezër beste leselkëdve hever, s e helyën rëngeteg ëgyebeket, elevenëket gyerëkëk, embërëk lesnek.
? Állatkert
11. Kezdetben ezt ëtte mëg embërëk elseje. Ez embër s neje lëtt këgyvesztëtt, s elveszëtt e këllemes hely.
? Alma.
12. Szëndërëg.
? Alszik.
13.Szesz ellenëse.
? Antialkoholista.
14. Delej. Ereje veszëdelmes embërre, embër mëgmered, teste beleremëg, lelke mënnyekben lësz.
? Áram.
15. Fenekednek ëgy mëgbetegëdëtt ere, melynek neve nemës elemët jelëz.
? Aranyér.
16. Këgyetlen melegben enyhet lelhetsz e helyën, mert levelek rejtenek el, s fëllegtelen eged melegenem përzsëlhet.
? Árnyék.
17. Rëngetegben lepel, melyben lëesëtt levelek hevernek.
? Avar.
18. Szëmre helyës.
? Bájos, szép.
19. Nedves meredëk helyekre ereszkëdnek lë; lënt mëg keskëny, veszëdelmes helyekën keverëgnek.
? Barlangászat.
20. Jellemjegy. Rëndëlkëzël jellemëdben e nemës jeggyel? Persze! Lelkëdnek tëttereje veszëdelmes helyzetëkben sëm lësz kevesebb, s eszëddel ëgyetëmben cselekszël.
? Bátorság.
21. Ëgy szeletke, melyet mëgvëszël, s nyelveddel mëgnedvezve leveledre fëlenyvezël.
? Bélyëg.
22. Testës, de kedves ëb, mellyel hëgyekben rëkedt, s jeges pelyhekkel betemetëtt embërëket kerestethetsz.
? Bërnáthëgyi.
23. Ëgy mëg ëgy kerek perec, melyet rëndnek embëre tëhet kezedre.
? Bilincs.
24. Fëgyencëk keze ebbe lësz helyëzve.
? Bilincs.
25. Përëk helye.
? Bíróság.
26. Tehenek gyermëke, tehenek gyermëke, fekete pëttyëkkel tele. Sëm szerve, mellyel zëngzetëket fëlvëgyën, sëm szerve, mellyel legyeket elhessëgessën.
? Boci, boci tarka. Së füle, së farka.
27. Hëgyën termëtt szëmëk szeszës leve.
? Bor.
28. Nyeles pënge, sërte ellenszëre.
? Borotva.
29. Pënge, mellyel fëlëslegës pelyheket szëdsz lë.
? Borotva.
30. Szenvedëtt lelkëdben kelt gerjedelëm, melynek ereje këgyetlen ellen-tëttët kerestet veled, s të ezt remëgve, eszëdet vesztve keresëd.
? Bosszúvágy.
31. Fëgyencëk helye.
? Börtön.
32. Kertben vërësen termëtt eledel, melyet eltësznek. Elvërësëdëtt embërt ezzel neveznek mëg.
? Cékla.
33. Ëgy elvetemëdëtt rëndszër embëre. Keze mellett rëngeteg eszme lëtt eltemetve, s mëgnyesëtt jeltengërëk leplekre lëvettessenek, mert teljes jeleket e rëndszër nem szeret.
? Cënzor.
34. Kezedbe vëszëd, s hëgyëzëtt szenes bele szeletre, lemezre lëkenve jeleket tësz.
? Cëruza.
35. Hengër szeletëlt levelekkel. Ezën tekerccsel embërëk fëllegëket erëgetnek. S veszëdelmes: embër beteg lësz.
? Cigarëtta, szivarka, dohány.
36. Fejre helyëzëtt fekete, emeletës hengër, melyben ëgyesëk kedvtelve rejtëgetnek beste gyermëkëket.
? Cilindër.
37. Ëgy beteg szenvedelëm, melyben ëgy embër neve nevezetës lësz, s embërnek ez rëngetegët jelënt.
? Címkórság, kóros törekvés a hírnévre.
38. Egerekkel ëgy nyelvën csevëg.
? Cincog.
39. Mestërembër. Ëgy zsebës testët szërkeszt ëgybe, melybe lënt testëd nyele bele lësz helyëzve, s mëhetsz vele benne.
? Cipész.
40. Eledel. Rezessel szëmben ezt ëszëgesd, erre nyelve leve mëgered, zene-szërkëzete tele lësz nedvekkel, s reze rëcsëg.
? Citrom.
41. Nemzet elengedhetetlen sejtje.
? Család.
42. Kënyeret keres, gyermëkët nevel.
? Családfő, szülő.
43. Jellemtelen embër. Csevëgve s embërëket mëgkeverve ezresëket elvësz.
? Csaló, szélhámos.
44. Neveletlen embër fej-eleje eledelt nyelve rëngeteg mëgnedvezëtt eledelt nem fëd el, s neszëket ereszt.
? Csámcsog, csemcsëg.
45. Veszekëdve s befejezve ezt temetëd el.
? Csatabárd.
46. Ez ëgy pëcëk, mellyel elemëket szerelhetsz ëgybe. Teste hengërës, s e hengërës testbeëgyenletësen emelkëdve s tekerten mënetëket nyestek bele. Feje lëhet szëgletës s kerek, s e fejjel këll pëckëdet betekernëd.
? Csavar.
47. Csëppëcske gyermëk. Rëngetegët szëndërëg, s ëgyetlen eledele mellnek teje.
? Csecsemő.
48. Ëgy medënce nem messze. Nemzete e-s. Sërje nevezetës.
? Cseh.
49. Szerelëm kedves, gerjedelmes jele, melyben nedvem nedveddel keverëdve, ëgyre-ëgyre belemelegëdve nyelvem nyelveddel tekerëgve enyelëg. Teljesen belefeledkëzhetëk, szëmëm nem meresztëm, ellenben szëmfëdelem lëeresztëm, s jelënëm pereme, melyën ëgyebek leledzenek, rëttenetes messze derëng, s szellemëm fëlemelkëdve mënnyekben lebëg. Mellesleg nemëgyszër fëllelhetëd szerelmes versëkben, jelënetëkben s esetëkben, melyekben zene mellett nyelved zëngedëzve rëzgetve lelkëd lëngetëd.
? Csók.
50. Gyerëkëk kedvenc csemëge fekete eledele.
? Csokoládé.
51. Mestër. Teheneket legeltet, kezdve rëggel, s este eresztve be e teheneket.
? Csordás.
52. E jellegnek mëgfelelve fëdëd be testëdet.
? Divat.
53. Feneke verve zeneszër, mellyel nem szërzël verebet.
? Dob.
54. Szërtelen, de kedvelt zene, melyet fekete embërëk zëngenek.
? Dzsëssz.
55. E terëmben embërëk ësznek.
? Ebédlő.
56. Szërkëzet, mely rëggel csëngetve fëlkelt.
? Ébresztőóra.
57. E szër kënyeret keleszt.
? Élesztő.
58. Lëesëtt nedvek, mënnycsëppek ellen fëlemelt nyeles, feszës, fekete lepellel fëdëtt szërkëzet.
? Esernyő.
59. Szerelmesëk ëgybekelnek.
? Esküvő, házasságkötés.
60. Nyelvezet, mellyel embërëk rëngeteg eë-t elzëngve mekëgnek szellemësen, esetleg ellenszenvesen.
? Ëszpërente.
61. Rëngeteg eë-vel szërkesztëtt nyelv.
? Ëszpërente.
62. Eledelëk rëndben, nyelvekën fëljegyëzve.
? Étlap.
63. Këllemetës hely, melyben kedvedre ëhetsz ëlëget, ellenben e nevezetës helyën teljes keresetëdet elverhetëd.
? Étterëm.
64. Fekete ellentëttje.
? Fehér.
65. Rejtelmes jelek, melyeket mëg këll fejtenëd.
? Fejtörő.
66. Rëttëg.
? Fél.
67. Embërnek neje.
? Feleség.
68. Nem kedvese, neje embëre.
? Férj.
69. Eszetlen embërëk kergetnek ëgy kerek fekete pëttyëst, mellyel cselëzve keverëgnek, esetleg eleshetnek, de eme pëttyës ëgy fejessel e ketrecbe belemënne, ezër embër kedve fëllegëkbe emelkëdne.
? Foci.
70. Meleg helyën eledelt kever.
? Főz. Főzés.
71. Fejedën lelëd, s zëngzetëket vëszël fël vele.
? Fül.
72. Berëkben este nem rëppen, s legkedvesebben zëngedëz.
? Fülemüle.
73. Emeletës verebek, s kelepëlnek. Telente messze lësznek.
? Gólyák.
74. Këllemetlen jellemjegy, melyet pëckësen fëlemelt fej jelëz.
? Gőg.
75. Szërëket kever betegëknek.
? Gyógyszërész.
76. Sebësen.
? Gyorsan.
77. Jelek szellemës rëndszëre, mellyel sebësen jegyëzhetsz.
? Gyorsírás.
78. Fegyverës seregëk feje.
? Hadvezér.
79. Rëggel kezdete.
? Hajnal.
80. Embërnek tengërben s erekben lelt eledele.
? Hal.
81. Nedves hely, melyben keszegët termelnek.
? Halastó.
82. Elernyedt embërnek meleg fekhelye, melyet belefekve bereteszël.
? Hálózsák.
83. Mëgrëzëgtetëtt elemëkben zëngzetëk, neszëk terjednek. Ez eme këllemëknek (esetleg fërtelmeknek) legcsëppebb eleme.
? Hang.
84. Testëdnek eleje nemëdnek szerve fëlëtt. Rëndszërësen sërt nyelve mëgkerekëdhetsz e helyën.
? Has.
85. Hevederre szerelt szërkëzet, melybe rëngeteg fëlëslegëst tëhetsz, s mënve cepelhetsz.
? Hátizsák.
86. Legmeredëkebb helyekën vezet fël e mënet fëllegëkbe, hëgyek teteje sëm lësz elrejtve.
? Hëgymászók, hëgymászás.
87. Embërt lëfejez.
? Hóhér.
88. Tengër mellett ebben heverhetsz; nem mellesleg eme rëngeteg szëmcse zsënge gyerëkëk kedvence.
? Homok
89. Szerepëlve nevettet, s embërëk nevetnek vele.
? Humorista.
90. Ketten lëttek ëgyszërre; eme embërëk feje s szëme s jelleme ëgy.
? Ikrëk.
91. Mënetzene.
? Induló.
92. Szërkëzet, mely tengërën, terepën mënve helyës helyre terelhet. S nem veszël el.
? Iránytű.
93. Nyelv mestëre. Hëgyës szërkëzettel jeleket erëget: këllemes, rejtelmes, szent esetekët; versëket.
? Író, költő.
94. Szeptembër elseje, rëggel ezër s ezër gyerëk mëgy ëgy helyre, mely helyën nyelveket, neveket, embërëket, helyeket s ëgyebeket tësznek fejedbe. S ezëknek fejedben helyet këll keresnëd. E nyelveket, neveket, embërëket, helyeket s ëgyebeket eszës embërëk, melyek nem szeretnek nem eszës gyerëkët, helyëznek të fejedbe, eszëdbe. S ezëket nem felejthetëd el.
? Iskola.
95. Gyermëkfejekbe e helyën vernek ëgyszërëgyet. Emellett versëket këll beseggëljenek, s nemrëndetlenkëdhetnek.
? Iskola.
96. Mënnyeknek fejëdelme: tereket, elevenëket mëg embërt terëmtëtt.
? Isten.
97. Keletën tengër nemzete, mely mëgyerëket kedvel. Fejlëtt s rëngetegët termel. S ëgyszër mëg ëgyszër rëttenetësen szenvedëtt repeszëk mellett.
? Japánok. Japán.
98. Engëdetlen gyerëkëket nevelnek e helyën.
? Javítóintézet, gyermëkvédelmi intézmény.
99. Kërësztje embërëket mëgmentëtt. Szeret s vezet bennetëket.
? Jézus Krisztus.
100. Kedves, engëdelmes, rëndës.
? Jó.
101. Eme hëgyës ëgyed meleg helyën ered. Cserepedben kedvelëd, esetleg kezedën sebët ejt.
? Kaktusz.
102. Nemez. Embërëk fejet fëdnek be vele.
? Kalap.
103. Test szenekkel, mely mellett melegëdhetsz telente.
? Kályha.
104. Levest ësznek vele.
? Kanál.
105. Kecske kedvenc eledele.
? Káposzta.
106. Decembërt nem teljesen befejezve rëngetegën ëgybesereglenek szerettekhëz. Szent helyën rebëgve: Mënnyek Embëre! Ezër mëg ezër esztendeje szent gyermëk kelt Bëtlehemben.
? Karácsony.
107. Kerevetëk mestëre.
? Kárpitos.
108. Ëgyes esetëkben nyerhetsz, ëgyes esetëkben veszthetsz eme embërëk kedvelte fëstëtt szeletëkkel rëndëzëtt szërëncsemënetëkben.
? Kártya.
109. Fëlesketëtt fegyverës embër.
? Katona.
110. Fegyverrel fëlszerelt embërëk fëgyelmezëtt serege.
? Katonaság.
111. Ebben rëngeteg embër fekete mellett merëng s csevëg.
? Kávéház.
112. Fekete embër, de nem szerecsën. Szërëncse jele.
? Kéménysëprő.
113. Tëttetëtt tëttëk tëttëse.
? Képmutató.
114. Embërëk kedvtelve, csëndesen, esetleg eszeveszëtten kerekekën tekerëgnek.
? Kerékpározás.
115. Ëgybesereglëtt vëgyës ëgyedëk lelkës mënete këllemes helyekre.
? Kirándulás.
116. Hëgyekën fël s lë szervezëtt këllemes mënet, keveset keresëtt remëk helyekre.
? Kirándulás, hëgymászás.
117. Embërëket vezet tervezëtten këllemes helyekre.
? Kirándulásvezető.
118. Ëhetsz mëgkent kënyeret hëgyekbe mënve, mert rëggel betëtted eme szërkëzetët zsebëdbe.
? Konzërvnyitó.
119. Betegëk enyhelye, menhelye. E helyën lësznek teljesek.
? Kórház.
120. Versëket szërëz.
? Költő.
121. Remëgve esd.
? Könyörög.
122. Keskëny szeletëk serege, melyekre rëndëzëtt jel-rëngetegët tëttek. E jeleket szëmëddel szëdhetëdeszëdbe.
? Könyv.
123. Ëgy mëg ëgy kezes szërkëzet, mellyel leplekën szërkeszthetsz. Ëgy keze hëgyës, ezt mëgvetëd ëgy helyën. Beles keze kerëng, s nem mëgy së messzebb, së beljebb (elvben). Ennek bele lësz lëkenve. Lepledre kerek jelet, esetleg ëgy teljes kerek elemët tëhetsz e nyeles szërkëzettel.
? Körző.
124. Tekergetëtt kendër.
? Kötél.
125. Termetës embër; teste fëlësleggel.
? Kövér.
126. Mënetre tervezëtt nemës levek helye; e szërkëzet kerek s benne eme levek.
? Kulacs, üveg.
127. Vëdrët eresztenek bele, s vele levet mernek.
? Kút.
128. Veszëdelmes elem vërës nyelve.
? Láng.
129. Remëken fejlëtt elme.
? Lángész.
130. Test betegës melege.
? Láz.
131. Emeletre ezën tekerëgve mënnek fël.
? Lépcső.
132. Tengër, melyet embërëk belehelnek, s erre testëk elevenëk.
? Levegő.
133. Emeletëkre e szërkëzettel sebësen mëhetsz fël.
? Lift.
134. Egerek veszëdelme.
? Macska.
135. Fegyverës embërëk rëttenetës fekete serege.
? Mátyás király hada (Fekete Sereg).
136. Ëgy hely tele termëkkel, s e termëkben fenekeknek terëmtëtt helyekkel. Jegyet vëszël, mellyel beengednek, helyedet mëgkeresëd, s lëtelepszël. Kedvesëd melletted, feje tenyeredben, s beceneveketrebëgtëk. Ëgy leplet lestëk, melyën embërëk jelënnek mëg (persze nem elevenëk, mert ezëk fëlvëttjelënetëk), s felesëlnek, szeretkëznek, verekëdnek. Nemëgyszër mëgnevettetnek, de lëhetnek këgyetlenëk, s mëgrëttenthetnek. Ëgyes esetëkben embërëk mellett, esetleg helyëtt rëngeteg beste szerepël, s csëpp gyermëkëknek kedvence ëgy sereg szërzet, melyeket mëglëtt embërëk fëstëttek, szellemës, kedves lelkët lehelve nem ëgybe. Jelënleg rëngetegën nem mënnek el e helyre. Ehelyëtt tekercsëket vagy lemezëket vësznek, s ezëket ëgy szërkëzettel lëpërëgtetve lelnek kedvet ejelënetëkben.
? Mozi; házimozi.
137. Zene s këllemes terefere mellett embërëk ësznek, szeszt nyelnek s lelkesëdnek.
? Mulatság.
138. Hëgyën termëtt szëmëk szeszmentes leve.
? Must.
139. Helyës rëndben fëljegyzëtt esetëk, melyek këllemesek, nem këllemesek, ëgy helyën elrejtve.
? Napló.
140. Meleg helyek fekete embëre.
? Négër.
141. Embërëk ëgy nyelvvel.
? Nemzet, nép.
142. Nyelveddel sëpërd fël fenekemet.
? Ny… ki!
143. Szërëncse mëglep embërëket ezzel.
? Nyeremény.
144. Metszenek vele.
? Olló.
145. Eme ëgybeszëgecsëlt, mëgfent kezekkel szelhetsz leplet, s nyeshetsz fejekën mëgeredt sërte-rëndëket.
? Olló.
146. Mestëre kerekes, nem kerekes szërkëzetnek, mely rëggelt, delet, estët jelëz.
? Órás.
147. Hëgy teteje.
? Orom, csúcs.
148. Këllemetlen (esetleg këllemes) kevert szër, melyet beteg vësz be.
? Orvosság.
149. Rëggel e helyre mënnek csëpp gyerëkëk. Ësznek, gyerëkszërëkkel lësznek s rëngeteg mese zëng.
? Óvoda.
150. Fekete, esetleg këllemes lepelbe tekerëdëtt embër, szent cselekëdetëket tësz.
? Pap, szentmise.
151. Egekhëz esd, kërësztël, esket, temet.
? Pap.
152. Levelek s szemetek veszthelye.
? Papírkosár.
153. Keresëd, de nem lelëd, legfëljebb ëgy keveset.
? Pénz.
154. Lë-fël rëppen s lebben, gyerëkëk tenyere kedvence.
? Pillangó.
155. Cselekëdnek: Nyelvet mëgeresztve rëngeteg helytelent fëcsëgnek.
? Plëtykálnak.
156. Szërkëzet nyekerëg, melyën lesëd, lësz-ë zene s csevejëk.
? Rádió.
157. Nyelv rëngeteg jele, melyeket kërësztben këll mëgfejtenëd.
? Rejtvény.
158. Rënd embëre.
? Rëndőr.
159. Kerekekre szerelt fëdeles szërkëzet, mely fëllegëk fëlëtt bërrëgve lebëg, s vele sebësen mëhetsz.
? Rëpülőgép.
160. Rëngeteg szeszt nyelt lë, s nyelve mered, s elheverëdve lësz.
? Részëg.
161. Gyerëkëknek fëllegëkbe erëgetëtt, enyvezëtt, rëndësen keretëzëtt szërkëzete.
? Sárkány.
162. Lëesëtt nedvek ellen szërkesztëtt fëdëtt hely rëngetegben, mely nem merev.
? Sátor.
163. Mestër. Veszëtt s eltekergëtt ëbëk veszëdelme. (Gyëpët emlëgetnek…)
? Sintér (gyëpmestër).
164. Hely, melyre feneked lëhelyëzhetëd, benne këllemesen eltespedhetsz, testëd erre mëg erre lëngethetëd, kezed mellette lëeresztheted. Lëhet benne rëngetegnek eleme mëgtekerve, ëgybeszërkesztve, szëgelve, esetleg enyvvel mëgeresztve. Ëgyes esetëkben fëlemelhetëd, s fejbe verhetsz vele mëgveszekëdett, ellened hërgëlt embërëket.
? Szék.
165. Tehenek s pejëk kedves eledele telente.
? Széna.
166. Delejes csëppek kehelyben, fejeket mëgkevernek.
? Szeszësital: bor, sör, pálinka, édëspálinka.
167. Erjedt levek. Ezëknek ereje veszëdelmes, embërëket mëgdelejëz.
? Szeszësital. Alkoholos ital.
168. Este fëstve jelmezben szerepël, mëgnevettet, esetleg keserëgtet.
? Színész.
169. Emeletësre mëgszërkesztëtt hely, melyben ëgyesëk ëgy emelkëdëttebb s lepellel elrëkesztëtt helyën fejben mëgjegyzëtt szerepëket csevëgnek, esetleg szerelmes jelënetëket. Rëngeteg embër remëgve, esetleg nevetve mered e jelënetëkre, s ëgyszërre tenyereket hevesen ëgybever. Ezt befejezve ëgyszërre elmënnek, mëgjegyëzve: ejnye, de këllemesen telt el e remëk este.
? Színház.
170. Mënnycsëppek estek; erre messze, terek s hëgyek fëlëtt leget mëgfëst.
? Szivárvány.
171. Engëdelmes.
? Szófogadó.
172. Szëme gyerëkëk s embërëk kedvence, remëk szeszës leve mëg nekëm kedvencëm.
? Szőlő.
173. Helyeket terepën kerestëk sebësen mënve szërte hëgyëkben, s rëngetegëkben. Lesve jeleket s lesve përcëket sebësen mënve versënyëztëk.
? Tájfutás.
174. Ecsettel lëfëstëtt hëgyek, berkëk, fëllegëk.
? Tájkép.
175. Jellemjegy. Fëlëslegët szërëz, melyet eltësz. Ez embërëknek segëdelme. Esetleg embërëknek nem segëdelme.
? Takarékos. Adakozás vagy fukarság.
176. Zene mellett kerge testëk kerëngnek.
? Táncmulatság, buli.
177. Eledelt tëszël bele, rëndësen levest.
? Tányér.
178. Jellemës embër, rëndës s rëndetlen esetëket nem fëcsëg el.
? Tapintatos, titoktartó.
179. Ezt mëgfejve tejet nyersz.
? Tehén.
180. Elszëndërëdëttek kertje.
? Temető.
181. Mëgfëstëtt jelek ëgyvelege ëgyberëndëzve: hëgyek, terek, erek s rëngetegëk.
? Térkép.
182. Të mëg të.
? Ti (mi).
183. Rejtelëm, melyet nem fëcsëgnek el.
? Titok.
184. Ezren ëgy ellen.
? Túlerő.
185. Gyerëkëm gyerëke.
? Unokám.
186. Përt vezet, mëgnyer, esetlegësen elveszt.
? Ügyvéd.
187. Legremëkebb eledelëket elejbe tëhetëd, ez lësz felelete: nem këll, ezt sëm ëszëm.
? Válogatós, finnyás.
188. Rëngeteg teherrel mëhetsz, heteket, rëngeteg helyre.
? Vándortábor.
189. Befejezve.
? Vége.
190. Testëdben erekben vezetëtt vërës nedv. Sebëkben ez sërken, de mëgdermed, s ezzel sebëd beheged.
? Vér.
191. Kedvenc helye: mënet eleje; eme embër embërëket vezet; fëgyelmet rëndël el.
? Vezető.
192. Ezt evezve tëhetëd mëg, këllemesen s embërëkkel ëgyetëmben.
? Vízitúra.
193. Kedvelt zene-szërkëzet, melyën fekete s nem fekete keskëny lemezëket verëgetve zëngzetëket kelthetsz. Lëhetsz mestëre, remëkëlve ezreket delejëzhetsz mëg, s ehhëz neved nem këll Ferenc lëgyën.
? Zongora.
194. Keze zsebëkben tësz szërt keresetre.
? Zsebmetsző (zsebtolvaj).
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Ëszpërente fordítások
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Ismeretlen szërző
ËSZPËRENTE KÖZMONDÁSOK
1. Ëgyszër lëhetëtt Pesttel szëmben ëbëk kereskëdelme.
2. Në mënj sebësen, s mënetelëdet messzebb fejezhetëd be.
3. Embër, mely embërnek vermët termel, helyëtte eshet bele.
4. Fëdëzetmentesen szërzëtt gebe nyelve mellett s fëlëtt leselkëdve në kereskëdj!
5. Fekhelyedet, mely esetben rëndësen, esetleg nem rëndësen vetëd mëg
— këllemesen, esetleg nem këllemesen szëndërëghetsz.
6. Nem lelhetsz szentët, melynek keze në befele tekerëdne.
7. Eszës enged, esztelen szenved.
8. Szent hely remëk embëre rëngetegët fejbe vësz s mëgjegyëz,
e cselekëdete ëgyszër lësz befejezve, mely esetben ez embër el lësz temetve.
9. Csermelylevet emlëget szent helyekën, ellenben hëgylevet vedel.
10. Kevesën mëgvëtt eledelnek leve gyënge.
11. Cserepes szërkëzet rëndszërësen mëgy nedvvel telt verëmhëz,
de ëgyszër elreped, s ez lësz veszte.
12. Terpeszkëdj, merre fekhelyed leple enged, de në messzebb.
13. Mëgkergetve beteg ëbët (mely nem mëhet rëndësen) ëgyszërre mellette
terëmhetsz, de nem nehezebb mëgtënnëd ezt ëgy jellemtelen embërrel,
mely mëglëtt esetëkkel ellenkëzve nem helyësen fëcsëg.
14. Fekete eledel terjedelëmben lëhet csëppecske, de ereje rëngeteg.
(A mëgoldásokat a követkëző oldalon olvashatjuk!)
A KÖZMONDÁSOK MËGFEJTÉSE
1. Ëgyszër volt Budán kutyavásár.
2. Lassan járj, tovább érsz!
3. Aki másnak vermët ás, maga esik bele.
4. Ajándék lónak në nézd a fogát!
5. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.
6. Mindën szentnek maga felé hajlik a keze.
7. Okos enged, szamár szenved.
8. A jó pap is holtig tanul.
9. Vizet prédikál, és bort iszik.
10. Olcsó húsnak híg a leve.
11. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.
12. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!
13. Hamarabb utolérik a hazug embërt, mint a sánta kutyát.
14. Kicsi a bors, de erős.
http://nyelvmuveles.hu/erdekessegek/771
|
