Payday Loans

Keresés

Nemzeti Hírháló hírlevél 2015 július 27. PDF Nyomtatás E-mail
OLY KORBAN ÉLÜNK ABC
Nemzeti Hírháló hírlevél 2015 július 27.


ZARÁNDOKLAT MÁRIA JELENÉSEK és 
FÖLDANYÁNK ÉPÍTETT TÁJTEMPLOMAIBAN

SOMLÓSI LAJOSSAL, a tájtemplomok szakértőjével
11 nap: 2015. szeptember 3-13-ig

Jelentkezési és fizetési határidő az egyedi szervezés és foglalások miatt: 2015. július 31.
Részletek itt: egipatrona.hu

GYORSMENÜ
• Feliratkozás
• Olvasás honlapon
• Napi programajánló
• Facebook oldalunk
• Támogatás-tagdíj
Jelen levőkLetöltési statisztika

Na vajon kik voltak azok a "magyarok", akik elkövették Ausztria legnagyobb hamispénz-csalását?
2015. június 7. 20:07 Kuruc.info

Pénteken adta hírül az MTI azt a szenzációt, hogy magyarok követték el az euró 2002-es bevezetése óta az egyik legnagyobb hamispénz-csalását Ausztriában. Lássuk hát azokat a "magyarokat", akik sokadjára veszik át önkéntesen - bár sajátosan értelmezve - az Országimázs Központ kissé feledésbe merült tevékenységét.

A talmudista irodát ismerve nem is várnánk el, hogy pontosan megnevezze a gazemberek származását, de abban reménykedtünk, hogy nem csúsznak le pl. a Zsindex nyíltan kaftános szintjére (a közelmúltból lásd: Mit lop a magyar?, vagy éppen a Mivel gyilkol a magyar? cikkeket). Csalódnunk kellett. A híradás még csak nem is magyar állampolgárokról, hanem "három magyar férfi és két magyar nő" őrizetbe vételéről szól. Kéjes örömmel közlik azt is, hogy az elfogottak között található a pénzhamisítási ügylet kitervelője, egy 43 éves, "Bük térségében élő magyar férfi" is. Sokadjára is el kell keserítenünk a rajvédelemből élő galíciáner horda által orránál fogva (egyébként is meglehetősen könnyen) vezethető kárörvendőket, hogy a tettesek természetesen most is koszos cigányok voltak. 

Pénzhamisítási botrány borzolja a Vas megyeiek (de cikkünk megjelenése után kijelenthetjük, hogy az egész ország) kedélyállapotát. Ötszázezer eurónyi (!) hamis bankjegyet foglaltak le Vas megyében, a szakonyi pénzhamisító bűnbandát az osztrák (nem a magyar) rendőrség buktatta le. Pénteki cikkünk az esetről: A származás magabiztos megnevezésével tudósít az egyik legnagyobb ausztriai hamispénz-fogásról az MTI

Íme a hamispénz-csalás rekordját beállító "magyar" család: 

A fotó bal oldalán Erdélyi "Kincsó" György (fehér ing) - ő az ötletgazda, az MTI szerint a "43 éves, Bük térségében élő magyar férfi" 

Erdélyi Rolandra is ráégtek Verecke összetéveszthetetlen rasszjegyei 

Erdélyi Roland felesége és a géppark egy másik tagjának társaságában 

Erdélyi Roland dubaji kalandjait még Kis Grófó is megénekelte (lásd alább)

Ez a cigány család nem az a balhés fajta, azt sem lehet rájuk mondani, hogy rettegésben tartják a környéket. Ők szépen, csendesen bűnöztek. Többen azt vélik, hogy a környéken több ezer hektárnyi földterületen gazdálkodó, dúsgazdag külföldi férfit (Újhelyi Gábort) zsarolták egy fiatalkorúval (15 éves cigánylánnyal) elkövetett szexuális bűncselekménnyel. A pletykák szerint az aktusról titokban videó készült, melynek titokban tartásáért havonta több ezer eurót tejelt a németországi tulaj. 


Erdélyi Zoltán, az egyik testvér - bizonyára sok segélyt kellett összekuporgatnia, hogy befizesse autójának kezdőrészletét 

A Porsche sem keltette fel a NAV érdeklődését 

Egyesek a közértbe viszik gyerekeiket, mások Disneylandbe

Az Erdélyi család gyakorlatilag olyan életet él/élt, mint a leggazdagabbak. Több százmilliós autópark, nyaralások a világ minden táján. 

Az alábbi videón a Kis Grófó nevű, elcigányosodott magyarok között is nagy becsben tartott "celeb" "énekel". Ő még dalt is írt Erdélyi Rolandnak. 

Az alábbi videón pedig Erdélyi Zoli purdéjának keresztelője: 

A mellékelt fotók és videók alapján valójában csak a nagyon retardáltak vagy a tenyészetet biológiai fegyverként használó TASZ-fejek nem láthatták, hogy bűnözésből élnek. De sem a Pintér-őrség, sem a NAV nem kérdezte meg tőlük, hogy hány havi segílykét kellett félretenni ehhez a fényűzéshez. Az osztrákoknak kellett felszámolni ezt a bűnbandát. Persze a "magyar" hatóságok sem tétlenkedtek, miután a sógorok borították a poshadt ágytálat: a TEK kénytelen volt előállítani több környékbeli cigányt, de természetesen már mindegyiket szabadon engedték. 



Plavecz László: Teljesen egyetértek Svájc álláspontjával !! 
Ma kaptam - továbbítom. 
Most már értem, miért nem mennek a cigányok Svájcba - csak Kanadába, Franciaországba, Dániába... 
Hat napos tanulmányi útról tértem haza, Svájcból. Ott is rengeteg a cigány, de ott azt látjátok, hogy keményen dolgoznak, mint ahogy azt nekem két hotel tulajdonosa elmondta: 

Következő motivációjuk van: 
- munkanélküli segélyt csupán öt megszakítás nélkül ledolgozott év után kapnak. 
- ha a felkínált munkát elutasítják, semmilyen támogatást nem kapnak. 
- ha a munkát saját hibájuk miatt vesztik el - pl. alkoholt fogyasztanak a munkahelyen, - akkor támogatást nem kapnak. 
- ha a községi lakást vagy az állami tulajdont megkárosítják, akkor ki kell fizetniük a javítást, vagy leülni börtönben és ott dolgozni, míg ki nem fizetik az adósságot. 
Érthetetlen számomra, hogy senki sem kritizálja Svájcot, hogy nem akarják munkanélkül etetni a hátrányos helyzetűeket. És Európában senki sem beszél svájci rasszizmusról.. 
Ezért azt szeretném, hogy a parlamenti pártok gondolkozzanak el ezen és ők fizessék a különböző szociális segélyeket, ha már ilyen megfordított rasszizmust tettek lehetővé a rendszer váltás után...! 

Kapcsolódó: 
Váratlan fordulat: magától lemondott Vida Ildikó?
Svájcba költöznének a miskolci romák



Még megakadályozhatjuk a szabadkereskedelmi egyezményt
2015. 07. 25. 19:47 Alfahír

Az emberi civilizáció fejlődik, ez a folyamat nem áll le egy pillanatra sem, a mindennapjaink része. Az iránya bizonyos törvényszerűségeket követ, kényszerhelyzeteket szül. Vajon a nemzetállamok eltűnése, leépítése a fejlődésünk elengedhetetlen feltétele, vagy éppen a társadalmi összeomlás kiváltója? Cikksorozatunkban erre a kérdésre keressük a választ.

A küszöbön áll az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (USA) közti szabadkereskedelmi egyezmény (Transatlantic Trade and Investment Partnership - TTIP) megkötése. A tárgyalások a legnagyobb titokban zajlanak (2013 óta tíz alkalommal ültek asztalhoz a felek), és csak komoly küzdelem árán lehet információhoz jutni, ám az egyezmény kerete, az ebben megtestesülő világkép tökéletesen kidomborodik már így is. 

Ami kijelenthető, hogy a TTIP nem egy kereskedelmi egyezmény, hanem egy új (gazdasági) világrend legfontosabb letéteményese. 

Sorozatunk ötödik részében megismerkedhetünk a civil szervezetek véleményével, és a korábbi időszak küzdelmeivel. Kérdéseinkre Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének kampányfelelőse válaszolt.

- Mennyire törvényszerű a TTIP ratifikálása? - kérdeztük Fidrich Róbertet. 

Nem feltétlenül az, sőt az elmúlt másfél évtizedben a civilszféra ellenállása több hasonló szerződés megkötését is megakadályozta - válaszolta az Alfahírnek 

Az egyik ilyen, a 90-es években a Multilaterális Befektetési Egyezmény (Multilateral Agreemant Investment - MAI), amely egyébként már számos olyan elemet tartalmazott, amelyeket a CETA-ban, és a TTIP-ben is viszont láthatunk majd. A tiltakozó akciók eredményeként sikerült létrehozni egy globális civil együttműködést az Atlanti-óceán mindkét partján. 

1. rész 

A polgárok ellenállásának egy másik jelentős állomása a seattle-i csata volt, 1999 decemberében több tízezer ember akadályozta meg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) aktuális tárgyalását. De civil demonstrációk után bukott el a hírhedt Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreemant - ACTA) is 2012-ben. 

Ezekkel egy időre sikerült megakadályozni azt a lehetséges pusztítást, amit a WTO-n keresztül érvényesíteni próbáltak. 

- Mire készült a WTO?

A WTO, mint egyezmény és végrehajtó szervezet 1994-es létrejötte, működési gyakorlata a bizonyíték arra, hogy a világunknak komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Erre mondok két klasszikus példát is. A José Bové nevével egybekötött globalizáció-ellenes francia parasztmozgalom létrejötte szintén az amerikaiak által indított kereskedelmi háborúra vezethető vissza. Amikor az EU megtiltotta a hormonkezelt marhahús forgalmazását, a WTO az USA-nak adott igazat, és lehetővé tette, hogy megtorló intézkedésként 100 százalékos büntető vámokat vezessen be francia termékek ellen. Ezt követte José Bové szimbolikus támadása a McDonald's étterem ellen. 

Az USA, Kanada és Argentína 2003 tavaszán egy hasonló kereskedelmi háborút kezdeményezett az EU ellen, a "de facto" GMO-moratórium, és az egyes tagállami tiltások miatt. Azt tudni kell, hogy az Unióban 1998 óta volt érvényben a génmanipulált szervezetekre vonatkozó "de facto" moratórium, azóta új fajtákra nem adtak engedélyt, azonban az Európai Bizottság (EB) a WTO eljárását ürügyként felhasználva 2004 májusában feloldotta a tiltást, és engedélyezte a GM-növények kereskedelmét. A vicc az, hogy a WTO döntőbírósága végül nem döntött egyértelműen egyik fél javára sem 2006-ban, az EB saját elhatározása volt moratórium felfüggesztése - két évvel megelőzve az ítéletet. 

A lényeg, hogy a WTO döntései befolyásolják az életünket. A multinacionális cégek viszont a látványos bukások után stratégiát váltottak, és a nagy globális egyezmények helyett kétoldalú, regionális szerződések megkötésére helyezték a hangsúlyt. Így kezdődhetett meg 2013-ban a TTIP-ről szóló tárgyalási sorozat is. 

2. rész 

- Mi áll a transzatlanti partnerség mögött?

A TTIP ötlete nem az Európai Bizottságtól származik, de még csak nem is Obama fejéből pattant ki. Az előzmények két évtizedre nyúlnak vissza. 

A multinacionális vállalatok befolyásolják a döntéshozatalt, ezt támasztja alá, hogy az olyan globális kereskedelmi hálóval rendelkező piaci szereplők, mint többek között a Coca Cola, az Audi, Deutsche Bank, a Ford vagy épp a Phillip Morris által létrehozott lobbiszervezet, a Transzatlanti Üzleti Párbeszéd (Trans-Atlantic Business Dialogue - TABD) már az 1990-es években szorgalmazta a szabadkereskedelmi övezet létrehozását. A témát aztán egy ideig jegelték, majd 2007-ben vették elő újra, és 2011-óta az EB is próbál megágyazni a kezdeményezésnek. 

- Miért olyan fontos a multinacionális cégeknek egy ilyen övezet létrehozása?

Az elmúlt néhány évtizedben számos, az emberek számára fontos vívmányt sikerült jogszabályba foglalni, például a környezetvédelem, a munkajog, az egészségügy, az élelmiszer-biztonság és a szociális szektor területén. Ezek azonban költségesebbé tették az említett cégek működését. A profitjuk növelése miatt szorgalmazzák a nem-vámjellegű, kereskedelmet korlátozó jogszabályok, törvények felszámolását. 

A vámokat globális szinten már szinte teljesen leépítették, a mértékük szimbolikus, néhány százalék. 

- De ezek az egyezmények az Egyesült Államokban is gondot okoznak.

Az, hogy a lakosság szegényebb rétegei, sőt még a középosztály is rosszul járt, elvesztette a munkahelyét például a NAFTA megkötésével, csak járulékos veszteség azoknak az amerikai központú vállalatoknak, amik a termelésüket kihelyezték külföldre, az olcsóbb munkaerő kihasználása érdekében (erre egyébként kiváló példa a Nike, a vállalatnak egyetlen termelői állása sincsen az USA-ban - a szerk.). Azok a multinacionális cégek is jól jártak, akik a Kanadával megkötött egyezményre hivatkozva több millió dollárra perelték az észak-amerikai ország kormányát. 

Az EB főmotivációja, hogy az európai szolgáltatók majd bejutnak az amerikai piacra, azonban az amerikai termékek, főleg az olcsóbb energiaárak miatt, versenyképesebbek, mint az európaiak. Ha a TTIP keretében kinyitjuk Európa kapuját az amerikai cégek előtt, akkor a kontinens vállalkozásai térdre kényszerülnek. 

Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a Szenátusban is egyre nagyobb az ellenállás, és több demokrata politikus se szavazta meg Obama elnök számára a felhatalmazást a további tárgyalásokhoz, persze ez az Unióban fel sem merül, mert itt az EB tárgyal a témában, és még az sem tisztázott, hogy a tagállamoknak egyáltalán milyen szerepe lesz a végső döntésben. 

3. rész 

- Németországban, Angliában komoly leleplező cikkek jelennek meg a TTIP-ről, érzékelhető egy társadalmi vita is. Azonban Magyarországon ennek jelét nem tapasztalni. Miért?

Sokat sejtető, hogy a hazai sajtóban nemhogy vita, de még csak híradás sem nagyon jelenik meg a TTIP-ről, egy-két kivételtől eltekintve. Sőt, az üzleti, gazdasági lapokban kifejezetten az egyezményt támogató anyagokat találni. 

Ez magyarázható azzal is, hogy a mainstream, neoliberális újságírók szerint nem problémás ez az egyezmény, valamint az is tény, hogy a magyar médiából egyszerűen kiszorultak a civil szervezetek, a véleményüket, sajtóközleményeiket még az MTI is ritkán veszi át, dolgozza fel. 

Az is valószínű, hogy az amerikai nagykövetségnek is van ráhatása arra, hogy ne foglalkozzanak a témával. Az Orbán-kormány tavaly egyértelműen támogatta a TTIP-et, azonban a belebegtetett korrupciós ügyek és a kitiltási botrány idején, 2014 decemberében a bekerült a TTIP a kormányzati kommunikációba. Olyannyira, hogy Mikola István, a külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára még azt is megpendítette, Magyarország kész megvétózni a TTIP-et, amennyiben az ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, igaz az nem derült ki, hogy mit is ért nemzeti érdek alatt. 

Jellemző az is, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter néhány nappal később az amerikai kereskedelmi kamarával való tárgyalása után, sajtónyilatkozatban üdvözölte az egyezményt: a TTIP felpörgetné a gazdaságot, növelné a GDP-t, és új munkahelyeket teremt. Tehát párhuzamosan elindult egy ellentétes kommunikáció is. 

Többször elhangzott, hogy a kormány számára továbbra is fontos a GMO-mentesség, viszont az ISDS-t nem tartja szükségesnek. Azonban arról nincs egyértelmű álláspont, hogy az egyezmény ratifikálása vajon felülírja-e az Alaptörvényben foglaltakat. Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok látnak erről napvilágot, miközben például Szabó Marcel ombudsman szerint ez bekövetkezik, Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter szerint nem kell félni ettől. 

Alapvetően azt látom, hogy az utóbbi hónapokban a kormány megpróbálja kicsinyíteni a veszélyeket, és konkrét fellépés nem érzékelhető. 

Hiába érvel az Orbán-kormány a TTIP kapcsán azzal, hogy még tartanak a tárgyalások, a CETA már elkészült, az 1600 oldalas szöveg ismert, s az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény szerves része a befektetésvédelmi mechanizmus. Egyelőre még az sem biztos, hogy a nemzetállamoknak lesz-e módjuk a ratifikálásra, ezt tavaly még a külügyminisztérium is elismerte. Az EB korábban jogértelmezési kérelemmel fordult az ügyben az Európai Bírósághoz, hogy a grémium kimondja, a kereskedelmi szerződések esetében a Bizottságnak van tárgyalási, döntési jogköre. 

De, hogy jó hírt is mondjak, a tárgyalásokat ért rengeteg kritika miatt, amelyek annak antidemokratikus, átláthatatlan gyakorlata miatt záporoztak az EB-re, most már igyekeznek konszenzust keresni ebben a kérdésben is... 

- Egy pillanatra maradjunk még a CETA-nál. Mi történik, ha ezt mégis ratifikálják?

A biotechnológiáról szóló fejezetben szerepel, hogy az egyezményt támogató két fél között egyfajta egyetértés alakult ki a biotechnológiára vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt káros negatív hatások csökkentése érdekében (azaz el kell tüntetni minden akadályt a géntechnológiai cégek térnyerése elől). Európában az elővigyázatosság elve képes lehet megakadályozni, hogy egészségre káros élelmiszerek kerüljenek a polcokra, azonban az Egyesült Államokban és Kanadában az ipar által szolgáltatott tudományos bizonyítékok alapján döntenek, és ha kiderül, hogy tévedtek, csak azután tiltják meg a termékek forgalmazását. 

De nemcsak az elővigyázatosság elve sérti például a Monsanto üzleti érdekeit; az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetekből származó szennyezésre vonatkozó zéró toleranciát is szívesen feloldanák. 

Az Európai Unió jelenlegi gyakorlatában, ha egy génmódosított termék nincs engedélyezve, de egy szállítmányban kimutatják, visszafordítják azt, ami viszont komoly veszteséget jelent az Egyesült Államok cégeinek. Ezért akarják elérni, hogy bizonyos mértékű alacsony jelenlétet engedélyezzenek az EU hatóságai olyan fajták számára, amelyek nem mentek keresztül egyetlen engedélyezési folyamaton sem, így arról sem lehet tudomásunk, hogy milyen hatással van az emberre, és a környezetre. Elfogadhatatlan, hogy az EU háttérintézményei azon munkálkodnak, hogy ezt valahogy elérjék. 

Joh Dalli, korábbi egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos leveléből azonban az is kiderült, hogy a tárgyalások során az EB ígéretet tett Kanadának arra, hogy engedélyezni fogja a génmódosított repce terjesztését az EU-ban. Nem véletlen, hogy ezt Kanadában ennyire szorgalmazzák, hiszen az országban egyszerűen lehetetlen GMO-mentes repcét termeszteni, akkora a szennyeződés mértéke. 



4. rész 

- Korábban már szóba került a hazánkra nehezedő amerikai nyomásgyakorlás. Gondolom, ez igaz a többi EU-s tagállamra is.

A különféle korrupciós botrányok kapcsán meg kell jegyezni, hogy az amerikai titkosszolgálat valószínűleg sokat tudhat az egyes magyarországi közszereplők viselt dolgairól, és így is akár zsarolhatóvá is válhatnak ezek a vezetők, de ez valószínűleg igaz minden más európai országra is, gondoljunk csak a francia, német lehallgatási botrányra. Mindenesetre feltűnő, hogy csak igen rövid ideig tartott a kormány hangos ellenállása. 

- Az Orbán-kormány a GMO-elleni harcot sikertörténetként próbálja eladni. Ön egyetért azzal, hogy a génmódosított termékekre vonatkozó moratórium a nemzetállamok döntési jogkörébe kerüljön?

Miután a GM-termesztésre vonatkozóan elfogadta az EU, hogy a döntés nemzetállami hatáskörbe kerüljön, most a forgalmazás esetében is ez a cél. 

Azzal érvelnek, hogy egyszerűbb lenne, ha a tagállamok dönthetnének ebben a fontos kérdésben, ám mivel a javaslatot tudomásom szerint az éppenséggel ellenünk szavazó hollandok vetették fel először, sejthetünk mögötte egy kis turpisságot. 

Véleményünk szerint, mivel a Bizottságot szorongatja a Pioneer, a BASH, a Monsanto és a többi cég, ezért ezzel a trükkel próbálják gyorsítani a GMO-k engedélyezési folyamatát. Arra számítanak, hogy nemzeti szinten egyszerűbb betiltani a termesztést, akkor a tagállamok könnyebben hozzájárulnak az EU-szintű engedélyezéshez. 

Egyébként a génmódosított élelmiszerek forgalmazása esetén, a tiltás nemzeti hatáskörbe vonása során, technikailag is kivitelezhetetlen, hogy minden szállítmányt ellenőrizzenek, miközben egy tétel vizsgálati költsége óriási. A GMO-termesztés és a forgalmazás nemzeti körbe vonása a TTIP egyik háttéralkuja lehet, egy újabb trójai faló Európában. Teljesen más álláspontot képviselünk, mint a magyar kormány, európai szinten szükséges betiltani az egészet, és akkor nem kellene ezzel szórakozni. 

- Civil ellenállással kezdtük, fejezzük be azzal is. Megakadályozható a TTIP és CETA elfogadása?

Optimista ember vagyok, nem tartom reménytelennek a helyzetet. 

A napokban zajlott le a tárgyalások 10. fordulója, és még mindig nincs vége a sorozatnak, pedig korábban azt ígérték, hogy 2014-ben, de légkésőbb 2015-ben már ratifikálhatják a TTIP-et. Azonban egyre több olyan nyilatkozat lát napvilágot, hogy még 2017-re sem lesz hivatalos szöveg. Bár a folyamatok nagy része titokban zajlik, de az EB a nyilvánosság és a közvélemény nyomása miatt számos kérdésben meghátrálásra kényszerült, többek közt tavaly kénytelen volt felfüggeszteni a tárgyalásokat az ISDS-ről 

Az is sokat sejtető, hogy az Európai Parlamentben elmaradt a júniusi szavazás, ugyanis félő volt, hogy nem kapja meg a TTIP-et támogató állásfoglalás a szükséges számú szavazatot. 

Az Unió polgárainak ellenállása is egyre hangsúlyosabb, már Magyarország is teljesítette az országkvótát a "STOP TTIP!" aláírásgyűjtő civil kezdeményezés során. 

- Mi történik, ha sikerrel járunk, és megakadályozzuk a TTIP-et?

Ebben az esetben sem lesz jobb a világunk, de legalább rosszabb nem lesz. Bár azt talán hozzátenném, hogy a TTIP elleni nemzetközi tiltakozás ráirányítja a figyelmet a jelenlegi szabadkereskedelmi rendszer árnyoldalaira, és talán végre elkezdhetnénk azok felszámolását is.... 

Ez a globalizált berendezkedés fenntarthatatlan. A pénz dominál, miközben feléljük a természeti erőforrásokat, a társadalmunk is széthullik, és egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek. A kereskedelmi egyezmények pedig csak továbbfokozzák ezeket a negatív folyamatokat. A változáshoz a fenntarthatatlanság okait kellene felszámolni, vagy legalábbis fontos lenne beszélni azokról, például hogy a kamatos kamat miképpen hat a világra, és a GDP-re végre nem úgy tekinteni, mint egy szent tehénre. 

(A Stop TTIP oldalon Ön is támogathatja aláírásával a szabadkereskedelmi egyezmény elleni civil küzdelmet.) 

Kapcsolódó: 
A TTIP és a CETA jelenlegi helyzete
Négy év után szakít Magyarországgal a megmentője



Csatlakozás az Országgyűléshez intézett felhíváshoz

Kérünk mindenkit, aki még nem tette meg, most csatlakozzon! 
http://nemzetihirhalo.hu/joo/index.php/csatlakozas-az-orszaggyuleshez-intezett-felhivashoz


Orbán: európai szabadságharcra van szükség
2015.07.25. 17:11 hidfo.ru

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde már elhangzása pillanatában éles kritikák tárgyává vált. A kormányfőt érő kritikák ugyanakkor arról árulkodnak, hogy az elhangzottakból a politikai elemzők is mindössze a választók számára megfogalmazott üzenetet értették meg.


Ameddig a baloldali és jobboldali ellenzék az egyszerű belpolitikai üzenetek befogadásával vagy elutasításával, esetleg hitelességének kétségbe vonásával van elfoglalva, a magyar gondolkodói réteg tisztában kell legyen azzal, hogy az elhangzottaknak milyen más tartalmai vannak. A kormányfő beszéde ugyanis az új évszázad geopolitikájával kapcsolatos üzenetek hordozója volt, és a magyarországi elit egyértelmű állásfoglalását fogalmazta meg a globális hatalmi átrendeződéssel, hazánk abban betöltött szerepével kapcsolatban, valamint kifejtette a magyarországi elit állásfoglalását az új globális hatalmi viszonyok térségi struktúrájára vonatkozóan. 

Orbán Viktor beszédének a választók számára megfogalmazott üzenete a következő kulcsszavak mentén szerveződött: bevándorlás, baloldal, kormányzati eredmények. Ezek röviden összefoglalják a beszéd felszínes tematikáját. Az ellenzéknek heteken, hónapokon át témát szolgáltat és kritikai alapot ad. Ugyanakkor a magyar gondolkodói rétegnek a következő kulcsszavakkal kell foglalkoznia: védvonal, saját út, struktúra. Előbbiek egy olyan politikai állásfoglalást hordoznak, amivel az Orbán-kormány az európai politika egy új irányvonalához hozzáigazodik. Utóbbi pedig kifejezetten a magyarországi elit saját elképzeléseit tükrözi. 

Orbán Viktornak ez már második olyan tusványosi beszéde, ami kiindulási alapnak nem egy egypólusú világrendet tekint, aminek megkérdőjelezhetetlen alapja a nyugati hegemónia, hanem mondanivalóját a multipoláris világrend kialakulásának tudatában fogalmazza meg, az arról folyamatban lévő nemzetközi diskurzushoz magyar részről konkrét javaslatot tesz hozzá, és egyúttal képes arra, hogy azt másodlagos üzenettel a választók számára könnyen emészthető üzenetekbe csomagolja. Az elhangzott beszédet ennek megfelelően nem a mostanra felbomlott egypólusú világrend, hanem a kialakulóban lévő multipoláris világrend keretein belül kell értelmezni, - és igen, a bevándorlás tematikája abszolút másodlagos üzenet. 

"Nem találtam semmit, ami versenyképes inzultus lenne a mai nyugati ideológiai főáramlat szemében"

Orbán beszédének kezdete a nyugati ideológiai fősodorral való nyílt szembehelyezkedésre tett utalás. Egyértelműsíti a változás irányvonalát, a korábban dogmaként elfogadott ideológiai elemek megkérdőjelezését, amit a dogmák gyakorlati megnyilvánulásának sikertelenségére alapoz. "Ki gondolta volna, hogy Európa nem tudja megvédeni a saját határait, még a fegyvertelen menekültekkel szemben sem. Ki gondolta volna, hogy oda jutnak a dolgok például Franciaországban, hogy az ottani iszlám közösség vezetője nyíltan ajánlatot tesz a francia államnak, hogy adják át az elnéptelenedett keresztény templomokat, szívesen alakítanak ki belőlük iszlám templomokat." 

Az egypólusú világrend alapja az amerikai hegemónia volt, így a változásra vonatkozó üzenetek egyértelműsítéseként az amerikai fél megbízhatatlanságára, az amerikai hegemónia elfogadhatatlanságára tesz utalást, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ez az asszimetrikus viszony, miközben globális szinten megkérdőjeleződött, napjaink Európájában még tartja magát. "Ki gondolta volna, hogy az Egyesült Államok lehallgatja a német politikai vezetőket, ez kiderül, és nem szakad le az ég? És ki gondolta volna, hogy mi európaiak úgy teszünk mintha mi sem történt volna, és barátságosan folytatjuk szabadkereskedelmi tárgyalásainkat azzal a féllel, aki valószínűleg hamarabb ismeri tárgyalási álláspontjainkat, mint mi saját magunk? És ki gondolta volna egy éve, hogy amerikai fegyvereket telepítenek Közép-Európába, és a magyar parlamentnek az okoz majd fejfájást, hogy Magyarország is beálljon-e a sorba?" 

A fent elhangzott mondatok utalás arra, hogy miközben az amerikai hegemónia globális viszonylatban megbomlott, Európában még tartja magát - Európa ugyanis az amerikai fél ellenséges cselekedetei ellenére "úgy tesz, mintha mi sem történt volna". Ez az üzenet - felszín alatti - problematikájának megjelölése, Közép-Európa korai említése pedig a felszínes üzenettel ellentétben nem hurráoptimista kormánypropaganda, hanem a megfogalmazott válasz hatókörét jelöli meg. A kormányfő beszéde által hordozott üzenet hatókörre vonatkozó része annak deklarálása, hogy Magyarország a multipoláris világrendben egy saját magunk által meghatározott működésű, közép-európai független cselekvő részeként képzeli el a jövőt. 

"A jövő megismerhetőségének természetrajza"

A kormányfő beszédében kijelöli azt a belpolitikai és külpolitikai irányt, amit a magyar kormány a geopolitikai átrendeződés közepette követni fog. A közérthetően megfogalmazott filozófiai eszmefuttatás lényege az ideológia és valóság viszonyában bekövetkező változást vetíti előre. "Semmi értelme előrefelé meresztgetnünk a szemünket. [...] Abból kell megfejteni a jövőt, amit már ismerünk. Vagyis a jövőről való gondolkodás nem távolbanéző verseny. Inkább a múlt megértésének a versenye. Az győz, aki mélyebben érti meg a múltat, és aki abból gyorsabban és bátrabban vonja le a tanulságokat. Ez a mindenkori politikai vezetés és tervezés kiindulópontja." 

A fenti sorok a kormány jövőbéli belpolitikájának és többirányú külpolitikájának alapjait vetítik előre, melynek középpontja az elmúlt évtizedek történéseinek újraértelmezése lesz. Újraértelmeződik hazánk Európai Unióhoz fűződő viszonya, a liberalizmus és multikulturalizmus megítélése. Továbbá, hogy az Orbáni retorikával éljünk; a szabadságharcot Európában folytatjuk. Ami nem azt jelenti, hogy a magyar kormány az Európai Unió ellen akar szabadságharcot folytatni; "Az Európai Unió úgy ahogy van, önmagában egy nagyszerű siker." 

Önmagában. Tehát nem az Amerikai Egyesült Államokkal együtt. Orbán beszédében arra tett - egyelőre mérsékelt - utalást, hogy a magyar kormány állásfoglalása szerint 
nem a tagállamok, hanem az Európai Unió egésze kell szabadságharcot folytasson az amerikai hegemónia ellen.

Ennek egyértelműsítéseként a kormányfő kifejti, hogy Európa mindeddig nem saját maga rendelkezett Európa sorsáról. "A második világháború óta tartó békét nem magunknak köszönhetjük, hanem az amerikaiaknak és az oroszoknak, akik helyettünk eldöntötték Európa ügyeit." Ugyanakkor "Mi magyarok egy erős Európai Unióban vagyunk érdekeltek, és azt gondoljuk, hogy a sikeres megoldások teszik erőssé." Az amerikai példa pedig nem követendő példa többé, és Európa lépéseket kell tegyen arra, hogy ne az amerikai minta szerint rendezze belső ügyeit, hanem saját úton kezdjen járni. "Az Amerikai Egyesült Államoknak a természete, és nem a struktúrája, hogy nincsenek különálló nemzettestei, - ezért nem szabad utánozni. Ezzel szemben Európának az a természete, hogy nemzetek alkotják, vagyis őrültség egy nemzetek feletti Európai Egyesült Államok létrehozására törekedni. [...] Ha az unió sikeres akar lenni, akkor neki is meg kell találnia saját, jól működő megoldásait." 

Ezen a ponton a más helyi elitek számára megfogalmazott üzenet összetalálkozik a választók számára megfogalmazott, könnyen befogadható tartalmakkal. Ami ugyanis Észak-Afrikában történt, az az amerikai érdekérvényesítés mellékterméke. Orbán Viktor beszédében ezt nem jelenti ki, de hivatkozik az - Arab Tavasz néven mostanra általánosan ismertté vált - eseménysorozatra, melynek során az észak-afrikai országokon végigsöpört a "demokráciaépítés". Az észak-afrikai rezsimek ugyanis mindeddig megakadályozták, hogy afrikaiak milliói hagyják el a kontinenst, és induljanak el Európa irányába. 

"Az újkori népvándorlás felerősödése politikai folyamatok következménye. Az észak-afrikai országok korábban Európa védőbástyáiként működtek, és felfogták az Afrika belseje felől érkező néptömegeket. Az igazán komoly fenyegetés nem a háborús övezetekből érkezik, hanem Afrika mélységeiből. Az észak-afrikai országok szétesésével ez a védvonal látványosan összeomlott, és Észak-Afrika ma már nem tudja megvédeni Európát az irdatlan méretű embertömegektől. Ezáltal rövid idő alatt elképesztő méretű probléma keletkezett." 

Orbán itt Sarkozy volt francia elnökre hivatkozik, aki szerint a jelenlegi népvándorlási hullám csak a kezdet; Afrikában 1,1 milliárd ember van, akinek több mint fele 25 év alatti, és nemsokára nem lesz hol laknia, nem lesz elég vize, és követve a korábban érkezők példáját, nemsokára el fog indulni valamerre. Mire ez az embertömeg ideér, Európának készen kell állnia, hogy megvédje magát. "Vagyis számunkra a tét ma már Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek, és az európai nemzetek megmaradása, vagy eltűnése, még pontosabban: felismerhetetlenségig történő megváltozása." 

Civilizációs identitás

A korábbiak szerint, Orbán Viktor beszédét már a jelenleg stabilizálódó multipoláris világrend keretein belül kell értelmezni. A multipoláris világrendnek pedig sajátossága, hogy abban nem a nemzetállamok, hanem a civilizációk lépnek fel a globális politikában független cselekvőként. Tehát a jövő világpolitikájában nem nemzetközi, hanem civilizációközi kapcsolatokról beszélhetünk, az új, multipoláris rendszerben pedig a civilizációk nem a nyugati civilizáció - ami csak egy a sok közül - standardja szerint szerveződnek, hanem minden civilizációs egység saját történelmi hagyatéka mentén szervezi saját politikai, gazdasági és kulturális életét. Alekszandr Dugin a következőképpen határozza meg a civilizáció fogalmát: "se nem állam, se nem politikai rezsim, nem osztály, de nem is hálózat, nem közösség, nem egyének csoportja, de nem is különálló egyének. A civilizáció egy kollektív közösség, amit közös spirituális, történelmi, kulturális, mentális és szimbolikus tradíció egyesí t (gyökereit tekintve gyakran vallásos, bár nem szükségszerűen kell egy adott vallás fogalmaiban megjelennie), melynek tagjai tudatában vannak ennek a közelségnek, függetlenül a nemzeti, osztály-béli, politikai és ideológiai hovatartozástól." 

Orbán Viktor beszédének tartalmaiban mindinkább fellelhetőek a civilizációs identitásra tett utalások, ami egyértelműen jelzi, hogy a kormány a globális viszonyok alakulásának ismeretében új alapokra helyezi a politikát. "Mi azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna. Azért csak szeretnénk, mert ehhez a többiek szándéka is kell." A kormányfő ezzel a kijelentéssel a nemzetállamok megmaradását középpontba helyező retorika ellenére arra tesz utalást, hogy a nemzetállamok ma nem képeznek független cselekvőt a nemzetközi kapcsolatokban, tehát a nemzetközi viszonyok megváltoztatásához egyetlen ország kevés, a gyakorlati lépésekhez a közös civilizációhoz tartozó országok közös fellépésére van szükség. Ami a multipoláris világrend alapja. Orbán ugyanakkor kérdésessé teszi, hogy ezt az Európai Unió egészére kell-e vonatkoztatni, és utalást tesz arra, hogy az Európai Unió abban az esetben számít civilizációs egységnek, amennyiben függetlenedni tud más civilizációk befolyásától . 

"Több európai ország döntött úgy az elmúlt években, hogy nagy számú, más civilizációs alapú embertömeget fogad magába. [...] Mi ezt a kísérletet - látva az eredményeit - magunkon nem akarjuk megismételni, és ehhez jogunk van." 

A kormányfő ezen felül egyértelmű utalást tesz arra, hogy amennyiben Nyugat-Európa nem hajlandó magát függetleníteni tőlünk idegen civilizációs befolyások alól, Magyarország megkérdőjelezi az Európai Unió egypólusúságának jogát - "Nem mindenki Németország!" -, és Közép-Európa egységes ellenpólusként fog fellépni a külső befolyás alatt álló Nyugat-Európával szemben. 

Ez egy kérdőjel a kormány jövőbéli politikájára vonatkozóan, aminek döntő pontja az lesz, hogy Európa képes-e egységes fordulat végrehajtására, és a tagállamok problémáinak független cselekvőként megoldására, vagy inkább gyarmati sorban akar maradni. Orbán szerint "Európa valódi megoldások helyett ideológiává vált", ami nem a tagállamok problémával foglalkozik, hanem azt tekinti elsődlegesnek, hogy a megoldás "gyengíti, vagy erősíti-e a saját zárt eszmerendszerét", vagyis összeegyeztethető-e az uralkodó ideológiával. Ez az uralkodó ideológia pedig az euro-atlanti civilizációs egység által a népekre erőltetett liberalizmus és multikulturalizmus. 

Orbán beszédében egyértelmű utalást tesz rá, hogy a nemzetállamok nem működnek független cselekvőként. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja Brüsszel azon törekvéseit is, hogy a nemzetállamok szuverenitásának felszámolására törekszik. A kormányfő ezzel egy új gondolattal hozzájárul egy jelenleg folyamatban lévő, a multipoláris világrend kialakulásáról folytatott nemzetközi diskurzushoz, és a nemzetállamok felszámolásának elutasításával, ugyanakkor a nemzetállam szintű szuverenitás szükségességének hangsúlyozásával indirekt módon javaslatot tesz a közép-európai civilizációs egység jövőbéli struktúrájára vonatkozóan; arra vonatkozóan, hogy a multipoláris világrendben a közép-európai országok viszonyát - az államközi kapcsolatok szintjén - milyen struktúra, milyen alá-fölérendeltségi viszonyrendszer határozza meg. A kormányfő kijelentései alapján a magyarországi elit egy olyan közép-európai államközi struktúra kialakításában érdekelt, ami megőrzi a nemzetállamok kezdeményezők épességének jogát, de a civilizációként cselekvést konszenzus alapján és egységes fellépésként képzeli el. 

Végszóként pedig egy intő jel mindazok számára, akik az idegen civilizációs befolyás oldalára állnak: "Magyarország olyan ország kell legyen, ahol nem történhet meg bármi." Mindez egy igen központosított, zárt irányvonalat követő belpolitika megjelenésére utal, ami a közép-európai országok elitjei által adott gondolati impulzusokon kívül nem fog mást figyelembe venni a gazdaság- és társadalompolitika terén. Védvonal, saját út, struktúra. Ez volt a beszéd lényege, ami kijelölte a magyarországi elit állásfoglalását a napjainkban zajló geopolitikai átrendeződésre vonatkozóan. 

Kapcsolódó: 
Orbán Viktor beszéde - Tusnádfürdő 2015. 07. 25.
Tusnádfürdői beszéd: össztüzet zúdítottak Orbánra
Orbán megismételte: "ne figyeljenek oda arra, amit mondok"
WikiLeaks: Orbán azt kérte, ne arra figyeljenek, amit a kampányban mond
Olvasatlanul aláírták!
Amiért az emberek nem szavaznak a Fideszre
Ipsos: a bizonytalanok száma nőtt legjobban
"Magyarország" Habsburg Eduárdot küldi nagykövetnek a Vatikánba

Orbánék döntöttek: Egy Habsburgot küldenek a Vatikánba nagykövetnek

Bécsben él, osztrák állampolgár, apósa Ausztria vatikáni nagykövete; ősztől Habsburg Eduárd képviseli hazánkat a Szentszéknél - értesült a Válasz.hu. 

Habsburg-Lotharingiai Eduard Karl Joseph Michael Marcus Antonius Koloman Volkhold Maria, rövidebb nevén Habsburg Eduárd lesz ősztől Magyarország vatikáni nagykövete - írja a Válasz.hu. 

Habsburg Eduárd Bécsben élő osztrák állampolgár. Egy év óta intenzív tanfolyamon tanul magyarul. A Kereszténydemokrata Néppárt a Fidesz koalíciós partnere. Milyen kár, hogy soraikban nincs egy alkalmas keresztény ember a poszt betöltésére... A Magyar Vöröskeresztet is egy Habsburg irányítja, megfelelő magyar egészségügyi dolgozó, illetve orvos hiányában. 

A Habsburgoknak sok jót nem köszönhetünk. Ausztria nem is hódol nekik olyan kitartó szeretettel, mint az aktuális magyar hatalmak. 
SVPSZ


Részletek a Luganoi tanulmány-ból, azaz a nemzetközileg készülő szervezett tömeggyilkosságokról
2015. július 26., 2:55 Facebook

KI ROSSZABB, SUSAN GEORGE, VAGY HITLER?KI ROSSZABB, SUSAN GEORGE, VAGY HITLER?

MINEK KELLENE NEVEZZÜK EZT A KÖNYVET? 
SZERINTEM EZ A KAPITALIZMUS "MEIN KAMPF"-JA. 

Hát Hitlert nem rugdosnánk-e agyon, ha visszatérve az időben szembetalálkoznánk vele? 
De hiszen van egy új "Hitlerünk"... 
Susan George-nak hívják, és történetesen vissza sem kellene mennünk az időben... Ez egyszerűen érthetetlen. Nincs az emberiségben annyi önvédelmi reakció, hogy a könyvárusoknál kapható könyv szerzőjét - aki a Wikipedián is ellenőrizhető - hogy ezt a fertelmes nőt "eltávolítsa" közülünk? Hát miféle világban élünk? Semmit sem tanultunk a történelemből? 

A Luganoi tanulmány első része - kb. az egynegyede - felvezető jellegű, és a tömeggyilkosságok elfogadtatására irányul. Ez a kapitalizmust megmenteni szándékozó tanulmány népesedési és gazdaságtörténeti áttekintéssel indul, és társítja a legfontosabb szerzőket, Malthus-t, Hayek-et, Schumpeter-t, de még Platon-t is megemlíti. Az alapvetése az, hogy az élelmiszer termelés nem tarthat lépést a népességnövekedéssel, és amit a legnyersebben népirtással óhajt megoldani. 
Kiragadtam néhány részletet, hogy ha ezt az irományt komolyan vennék korunk nagy pszichopatái, a milliárdosok, a fegyvergyártók, a transznacionális vállalatok döntéshozói, a pénzügyi intézmények szociopatái, akkor milyen kegyetlen jövőnek nézünk elébe - de persze ne legyenek illúzióik, ők is. Tömegeket nem lehet büntetlenül leölni - még "köztes eszközökkel" sem. 


RÁHANGOLÁS (RÉSZLET):

"A szegény társadalmak szegény emberei, akik a népességrobbanásért leginkább felelősek, gyakran józan egyéni gazdasági érdekből nevelnek gyermekeket. A gyermekek hasonlítanak a lottószelvényekhez: lehet, hogy valamelyik sikeres lesz, és megváltoztatja az egész család státusát. Ahol a gyermekhalálozás magas, ott az embereknek több gyermekük van, mint amennyit akarnak, hogy ellensúlyozzák a várható veszteséget. Hardin professzor tette fel a kérdést, hogy igazolható-e az "állami benemavatkozás" elv a reprodukció területén, de elmulasztotta megjegyezni, hogy a szegény emberek számára a gyermekáldás kapcsolódik a növekvő gazdasági jóléthez. Nyugaton ma úgy tekintünk a gyermekekre, mint költséges vállalkozásra, amelynek lehet ugyan érzelmi fontossága, de gazdasági haszna biztosan nem. 
... 
"A reprodukciót tekintve vajon normális és megengedhető-e, hogy minden (fejlődő világbeli) egyén a saját előnyét igyekszik maximalizálni (a gyerekvállalással), olyan körülmények között, amikor a gyermekek rendszerint előnyt jelenthetnek? Biztosan tudjuk, hogy az egyénileg igazolható gyermekvállalási döntések százmilliói végül is oda vezetnek, hogy a népesség meg fogja haladni a Föld végső eltartóképességét." 
... 
"A humanitárius szervezetek gyakran fejezik ki felháborodásukat az északi és a déli fogyasztás közötti lényeges különbségért. Ez a harag rossz címre szól. Lehet, hogy az átlagos svájci 17-szer annyit fogyaszt, mint egy nigériai, de a globális piacgazdaságban az egyetlen racionális válasz erre a tényre, ostobán szólva: "És akkor mi van?" A svájciak termelékenyek, népességük stabil, magas megtakarítási aránnyal dicsekedhetnek, és a jó sorsuk nem írható a zsákmányolás vagy a gyarmatosítás számlájára. Másrészről, ha a nigériaiak nem a megtakarítást, a beruházást és termelékenységük növelését választják, akkor számukra az egyetlen út ahhoz, hogy gazdagabbak legyenek, és többet fogyasszanak, az, hogy kevesebb nigériai legyen." 

A FENYGETÉS MEGFOGALMAZÁSA (RÉSZLET):

"A Láthatatlan Kezet keresztezi a Legyőzhetetlen Méh. ...Ha azt akarnánk, hogy (a szegények) szüntessék be az egyéni gazdasági tulajdon gyermekek formájában történő előállítását, a logikus út az lenne, hogy a túlszaporodó osztályokat más gazdasági tulajdon újraelosztásában részesítsük világszerte, hogy befektethessenek egyéb gazdagságot létrehozó dolgokba. Olyanok megosztása, mint a vásárlóerő, tanultság, munkahely, infrastruktúra és hasonlóak, gyorsan a népesség stabilizálásához és növekedésének csökkenéséhez vezethetne. Azonban minden jel az ellenkező irányba mutat. A gazdagság és a gazdagságképző tulajdonok messze vannak az újraelosztástól, sőt, egyre inkább koncentrálódnak a legfelső rétegben. 
... 
"A Munkacsoport arra figyelmeztet, hogy a ma globalizált világában "a népesedés hatalma a létfenntartással szemben" nem a mezőgazdaság erősödését vagy a barbár állapotból a (termelékenyebb) civilizáltba emelkedését eredményezi, hanem a ragadozó magatartás különféle formáit azok ellen, akik valahogyan felhalmozták a gazdagságot. A milliók nem maradnak "tétlenek és lusták" ... Ezek és vezetőik bármilyen eszközzel azt akarják kisajátítani, ami épp kéznél van, mivel erre ösztönözték és kényszerítették őket. Illuzórikus lenne arra támaszkodni, hogy az élelmiszer-termelés aritmetikai növelése (...) kiegyenlíti a mértani haladvány szerinti népességnövekedést." 

A FEJLETT ÁLLAMOKBAN VÁRHATÓ HANYATLÁSRÓL:

"Minél magasabb a költséges emberi elemek kiutasítása a termelésből, annál magasabb a pénzügyi megtérülés. Minél kevesebb ember jogosult a gazdagságon való osztozásra, annál nagyobb a jutalom, amit a győztesek között szétosztanak. Minden személynek versenyeznie kell nemcsak a szomszédja ellen, hanem olyan idegenek ellen is, akik több ezer mérföldre élnek, és akikkel soha nem találkozik. ... A vállalat azoké, akik befektettek a részvényeibe, azaz a részvénytulajdonosoké. Akármit mondanak is a moralisták, a vállalat nem az alkalmazottaké, a beszállítóké vagy a városé, az országé, ahol éppen van. Ennek kétségkívül így kell lennie, mert valaki nem birtokolhatja és eheti meg mások tortáját." 
... 
(Ebben a helyzetben) "Bár a gazdag nemzetek viszonylag gazdagok maradnak, nem minden polgáruk lesz képes részesülni az új gazdagság megteremtéséből. Sokan kimaradnak ebből. A szegényebb, sebezhetőbb nemzetek népessége változó mértékben fog szenvedni a kiterjedt éhínségtől és a szűkös munkalehetőségektől, ami egyre robbanékonyabb helyzethez vezet. Mind a gazdagabb, mind a szegényebb országokban a gazdasági száműzés, a Bentiek és a Kintiek dialektikája romboló viselkedéshez vezet, beleértve ebbe a bűnözést, a migrációt és a terrorizmust. Amint ezt már ma is láthatjuk, a világ nagy részei redukálódnak a természet hobbesi - mindenki mindenki más ellensége - állapotába. A háborúban, amelyet mindenki vív mindenki ellen, az állam, és néha a piac sem lesz képes egészségesen működni." 

"A mai megjelenésében gyarmatosításnak nevezett hódítás hasznossága az útjának végére ért, mivel a meghódított területnek vagy a gyarmatosított embereknek többé semmi gyakorlati vagy anyagi értékük nincs. (a magas termelékenységek miatt) ... Bár volt olyan idő, amikor a hódítók vagy gyarmatosítók érdekében állhatott, hogy ezeket az embereket fenntartsák akár élelmiszer-behozatallal is, és előmozdítsák a közegészségügyet, - ez többé nincs így. " 

NÉPIRTÁSOK FŐ IRÁNYVONALAI "LOVASOK KÉPÉVEL" ILLUSZTRÁLVA:

(Az eljövendő "Első Lovasnak" a) biohatalomnak és a biopolitizálásnak ezért a célja nem a vitalitás, hanem a halálozás, nem areprodukció, hanem a redukció, nem az élet meghosszabbítása, hanem megrövidítése lesz. ... 

"Második Lovas": Háborúk és polgárháborúk - ebben jelentős szerepe lehet az IMF által létrejövő gazdasági "szorításnak", vagy a hiányok más okainak. 

"Harmadik Lovas": Részlet az éhínség és élelmiszerhiány serkentését célzó részből: 

"Az erózió, a szikesedés, környezetszennyezés, az urbanizáció a saját lendülete szerint folytatódik. Ezek fenntartása és serkentése alig kíván többet, mint a status quo politikáját és a pénzkivonást (az adósságot és az adósságszolgáltatást is beleértve), hogy ez hozzájáruljon az élelmiszer-ellátás korlátozásához és az árak emelkedéséhez. Ha néhány fizetőképes vevő, amilyen Kína és Japán, monopolizálja a piacot, az szintén hozzájárul ahhoz a célhoz, hogy a hiány és az árak emelkedjenek." ... "Minél jobban centralizált a (gabona) tárolás, annál nagyobb a veszteség esélye." 
"A biológiailag módosított növények saját rovarirtó anyagaikat bocsátják ki a növényirtó-tolerancia ellentételként. ... Az ilyen növények végül az organizmusok széles skáláját irthatják ki, a hasznosakat is. A termelt mérgek a talajban hosszú ideig megmaradhatnak, és még hónapokkal a haszonnövény betakarítása után is hatásosak lehetnek. (figyeljünk itt a kifejezésre: a mérgek "hatásosak" lehetnek)" 

"Negyedik Lovas" A természetes és mesterséges járványok (melyekkel talán Bill Gates lett megbízva) 
"A legfélelmetesebb, és számunkra a leghasznosabb a Lovasok közül. A történelem során a járványok sokkal nagyobb hatással voltak a népességre, mint a háborúk vagy éppen az éhínség. A pestis egyformán lemetszi az élő és a holt fát, akiket meg kellene óvni, azokat is elpusztítja; a betegség nem mindig tesz különbséget szegény és gazdag, megfelelő vagy alkalmatlan, hasznos vagy felesleges között. Statisztikailag azonban legelőször a legsérülékenyebbeket és a legnélkülözhetőbbeket sújtja." 

SZEMEZGETVE A NÉPIRTÁSOK RÉSZLETKÉRDÉSEIBŐL:

A gyűlölet szítása, és háborús eszkalációk: 
"A leggyorsabb útja annak, hogy az elkülönülés erős és ellenséges pszichológiai érzését felkeltsük, bizonyossá tenni, hogy egy X csoport tagjait megalázta vagy megölte egy Y csoport (vagy elhitetni, hogy megalázta vagy megölte). Bár ilyen feszültségeket nem mindig könnyű kialakítani és manipulálni, korunk világa sok kétséges etnikai vagy vallásos különbség példáját ajánlja, amelyek ezen az úton keletkeztek, kerültek felszínre és terjedtek el. A csoportok közti tartós gyűlölet és konfliktusok elősegítése a faji gyűlölet felszításával és olyan provokációkkal segíthető, amelyek a csoportokat az erőszak fokozottabb elfogadására sarkallják." 

Hulljon a férgese: 
"Az "Auschwitz-modell" az ellenkezője annak, ami a cél eléréséhez szükséges. Az is sokkal fontosabb, hogy elvonjunk költségeket, mint hogy új alapokat hozzunk létre. - Az "áldozatok" kiválasztását senki nem végezheti, kizárólag csak az áldozatok maguk. Ők fogják magukat kiválasztani az inkompetencia, alkalmatlanság, a nyomor, tudatlanság, lustaság, bűnözés és hasonló kritériumok alapján, egyszóval a "vesztesség" alapján." 

A tömeggyilkosság eljárásairól: 
"...azt javasoljuk, hogy az állam vegye át a népességszabályozás szerepkörét is a privát szektortól. A láthatóság és nyilvánosság tekintetében kétféle stratégiát javasolunk. A "megelőző" népességszabályozás középpontjában a születés megelőzése lesz, ez legyen látható, és legyen része a normális politikának; ugyanakkor a "gyógyító" stratégia azokkal "foglalkozik", akik már megszülettek, de annak nem szabad látszania, hogy e mögött bármiféle ügynökség van." 

Kapcsolódó: 
Videó: Susan George on Whose Crisis, Whose Future?
La mobilisation contre le traité transatlantique est difficile a cause du secret


A francia elnök is egységes euróövezeti kormányt akar - A világkormány előszobája?
július 26, 2015 The Economic CollapseIdők jelei

A német és francia gazdasági miniszterek után Francois Hollande is azt javasolja a válság megoldásaként, hogy minden eurózóna tagállam adja át szuverenitását egy központi kormánynak. Az európai föderációhoz, amit sokan csak Európai Egyesült Államokként emlegetnek, saját elnök, parlament és büdzsé is társulna. 

A javaslat persze nem meglepő, hiszen a globális elit minden problémára a hatalom további központosításátjavasolja

"A körülmények arra késztetnek bennünket, hogy magasabb sebességre váltsunk," nyilatkozta Hollande a Journal du Dimanche nevű lapban megjelent írásban. "Ami fenyeget minket, az nem a túlzásba vitt európaiság, hanem annak a hiánya." 

Vajon hogyan képzeli el a francia elnök az európaiság megfelelő mértékét? 

"Jacques Delors ötletét támogatom egy euróövezeti kormány létrehozásáról, amihez egy konkrét büdzsé és parlament is társulna, hogy biztosítva legyen a demokratikus irányítás," nyilatkozta Hollande. 

Az Independent így írt erről: 

"Létrejönne egy saját miniszterelnökkel rendelkező eurózóna kormány, a kormány pedig az EU költségvetésétől különálló büdzsével rendelkezne, a törékenyebb országok megsegítése és az azokba történő befektetések céljából." 

Hollande persze nincs egyedül az elképzeléssel. A fent már említett miniszterek mellett, Mario Draghi, az EKB elnöke, Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság és Jeroen Dijsselbloem az Eurogroup elnöke is hasonló tervvel állt elő, amiben egy közös európai államkincstár felállítását szorgalmazzák. 

Ezek a tervek nyilván nem fognak egyik napról a másikra megvalósulni, azonban fontos tudni, hogy az elit ebbe az irányba kívánja hajtani Európát. A következő válság kirobbanásakor pedig ezeket a javaslatokat fogják "megoldásként" felkínálni. 

Vészhelyzetek alkalmával az elit számos olyan lépést meg tud valósítani, amire normális körülmények között nem lenne esély. A jelen helyzetben nem sokan fogadnának el egy európai föderációt, de ha a helyzet elfajulna, hirtelen mindenki kétségbeesetten követelné a megoldást, legyen az bármi. 

Amikor a lehetőség előáll, már csak azt kell elérniük, hogy Németország és Franciaország egyetértsen a részleteket illetően, és a többi eurózóna tagország szépen követi majd példájukat. 

Az új egységes kormány előtt álló egyik akadály maga az euró. Az egységes valutát jelenleg szabályozó egyezmények nagyon összetettek és rengeteg korlátozást tartalmaznak. Amennyiben Németország és Franciaország valóban az európai föderáció felállítása mellett dönt, talán egy új valutát is létrehoznak. 

Ez ma még elrugaszkodott elképzelésnek tűnhet, de egykor az euró is éppen ilyen őrültségnek hangzott. 

Ami a jelent illeti, az európai adósságválság egyre mélyül. Nemcsak Görögország, de Portugália, Írország, Olaszország, Belgium és Franciaország is úszik az adósságban. Függetlenül attól, hogy rövidtávon Görögország végül elhagyja-e a monetáris uniót, az európai kötvények hozama valószínűleg tovább emelkedik egy ideig, miközben a részvények esetében komoly esés várható az elkövetkezendő hónapokban. 


Brueghel: Bábel tornya (balra) - Az Európai Parlament épülete Brüsszelben (jobbra)

A nagybankokat kell figyelni! Az Egyesült Államokhoz hasonlóan, Európában is a "bukáshoz túl nagyok" rendelkeznek a legnagyobb hitelállománnyal és derivatíva kitettséggel, ezek között pedig a Deutsche Bank áll az élen az egész világon. A rendelkezésre álló adatok szerint a Deutsche Bank 75 billió dolláros derivatíva kitettséggel rendelkezik. A bank elnökhelyettesei nemrégiben lemondásra kényszerültek és egyre több hír bukkan elő az intézmény belső gondjairól. 

Vajon mi történne, ha Németország legnagyobb és legfontosabb bankja hirtelen a Lehman Brothers nyomdokaiba lépne? 

Mindeközben az euró folyamatosan veszít értékéből a dollárhoz képest. 

Úgy tűnik, a káosz nemhogy csökkenne, de egyre erősödik Európában, ami az eurózóna válságát is tovább mélyíti. 

Amire emlékeznünk kell, hogy az eurózóna rövidtávú sorsától függetlenül, az európai elit célja a további integráció és még teljesebb központosítás

Ezért borítékolható, hogy a Hollande és társai által javasolt Európai Egyesült Államok vagy föderáció, hívjuk, aminek akarjuk, valamilyen formában meg fog valósulni

HonlapLeiratkozás