Szemelvények Lev Tolsztoj "Mindennapra" című idézetgyűjtemény sorozatából

Január, Február, Március, Április

Január

• "Az ember csak akkor olvasson, ha saját gondolatainak forrása elakad, ami bizonyára a legjobb fejjel is megtörténik. Ellenben, ha a könyvvel, amelyet a kezetekbe vesztek, a saját őserejű gondolataitokat űzitek el, ez bűn a szent szellem ellen."
  Schopenhauer

• "Igazi vallás: az a viszony, amelyet az ember a körülötte levő végtelen élettel megállapított, amely az ember életét ezzel a végtelenséggel összeköti és amely az ember cselekedeteit vezeti."
  

• "Az emberi élet hit nélkül - állati élet."

• "Ha azt gondolod, hogy életed célja a boldogságod, akkor az élet kegyetlen sületlenség. Ismerd el, amit az emberi bölcsesség, eszed és szíved súgnak neked: az élet Annak a szolgálata, aki téged a világba küldött, és akkor az életed folytonos öröm lesz."

• "Ha megkísértenek a kellemetlenségek, ha elfog a düh vagy felháborodás, akkor igyekezz menekülni saját magad elől és ne engedd, hogy a pillanatnyi benyomás eluralkodjék rajtad, mert különben könnyen elveszítheted önuralmadat. Mennél inkább gyakoroljuk azt, hogy akaraterőnk segítségével visszanyerjük lelki nyugalmunkat, annál erősebb lesz bennünk az a képesség, hogy ezt a nyugalmat megőrizzük."
  Marcus Aurelius

• "A legnagyobb gondolkodók érdeme épp abból áll, hogy a meglévő könyvektől és hagyományoktól függetlenül annak adtak kifejezést, amit ők maguk gondoltak és nem annak, amit elődeik vagy a körülöttük élő emberek.
  Mindegyikünk tehát figyelje, lesse és fogja meg ama tiszta gondolatait, amelyek az ember tudatában időnkint néha felcikáznak és tüzet fognak. Ez a belső villámfény hasonlíthatatlanul nagyobb jelentőségű valamennyiünk számára, mintha a költők s bölcsek egész csillagraját tanulmányozzuk."
  Emerson

• "Kevesebbet olvassatok, kevesebbet tanuljatok és többet gondolkodjatok. Tanítóktól és könyvektől csak annyit tanuljatok, amennyire szükségetek van és amennyit meg akartok tudni."

• "A nevelés művészetének egyik elve, amelyet szem előtt kellene tartaniok mindazoknak, akiknek gyermeknevelő terveik vannak, a következő: gyermekeket nem az emberi nem jelenlegi állapota szerint kellene nevelni, hanem a jövőben lehetséges jobb állapota szerint, vagyis az emberiség eszméje és egész rendeltetése szerint. Ez az elv rendkívül nagy fontosságú. A szülők rendesen úgy nevelik gyermekeiket, hogy a mai, bármily romlott korba beilleszkedhessenek. De jobbra kellene őket nevelni, hogy a jövőben ezáltal jobb állapotok keletkezhessenek."
  Kant

• "Az ember javára fordíthatja a hagyományokat, amelyek elmúlt idők bölcs és szent embereiről reászálltak, de az ember dolga, hogy a hagyományokat eszével megvizsgálja, az egyiket elvesse, a másikat megtartsa."

• "Ha egy embert jóra taníthatnál és nem teszed meg - egy testvért vesztettél. Ha egy ember nem hajlandó tanításodat elfogadni és te mégis tanítod - akkor szavakat vesztettél el.
  A bölcs, felvilágosodott ember nem veszít sem testvért, sem szavakat."
  Kínai bölcs mondás

• "Csak háromféle ember van: olyan, aki Istent szolgálja, mert megtalálta; ez az ember okos és boldog. Olyan, aki keresi, mert még nem találta meg; ez az ember okos, de még nem boldog. Olyan, aki él, anélkül, hogy keresné Istent; ez az ember ostoba és boldogtalan."
  Blaise Pascal

• "Ha az emberek dühödten civakodnak egymás közt, egy gyermek rögtön tisztában van a helyzettel: nem vizsgálja, hogy kinek van igaza és ki a hibás, hanem félelemmel és irtózattal menekül el az ilyen emberektől."

• "Vannak olyan ismeretek, amelyek nélkülözhetetlenek mindenki számára. Amíg ezeket az ismereteket az ember meg nem szerzi, addig valamennyi többi ismerete csak hátrányára lesz."

• "Hasznosabb néhány bölcs tanítást ismerni, amely mindig javadra válhatik, mint sok dolgot tanulni, amely mit sem használ."
  Seneca

• "Mint minden más dologból, a tudásból is megárt az, amire nincs szükségünk."

• "Mint ahogy az anya a saját életének veszélyeztetésével neveli fel és oltalmazza gyermekét, úgy ápolja és őrizze meg az ember magában minden élő lény iránt a barátságosság érzését."
  Mettasutta (buddhizmus)

• "Az a tudat, hogy az emberi törvénynek vagyunk alárendelve, rabszolgává tesz, míg az isteni törvény alá való rendeltségünk tudata felszabadít."

• "Szokratesz állandóan arra mutatott rá tanítványai előtt, hogy ha jól értelmezzük a műveltség fogalmát, minden tudományban csak egy bizonyos határig kell elemennünk, amelyet nem szabad átlépnünk. A geometriával, mondotta, csak annyit kell foglalkozni, hogy az ember képes legyen, ha arra kerül a sor, egy darab földet felmérni, átvenni, vagy átadni, egy örökséget felosztani vagy valamilyen munkát megosztani a munkások közt. "Ezt azonban olyan könnyű megtanulni, mondotta, hogy csak figyelni kell és semmiféle felmérés sem okozhat nehézségeket, még akkor sem, ha az egész földet kellene felmérni." Nagyon helytelenítette ezért, ha igen nehezen megérthető ábrákig foglalkozunk a geometriával. Ámbár ő maga sem volt járatlan e tudományban, azt tartotta mégis, hogy ilyen vizsgálódások egy egész emberéletet vesznek igénybe, nagyon sok más hasznos ismeret megszerzésétől tartanak vissza és úgy sem használnak semmit. Azt is ajánlotta, hogy a csillagászattal foglalkozzunk, de csak olyan mértékben, hogy képesek legyünk a naplemente idejét, a hónapok és az évek változásait fölismerni, hogy vízi és szárazföldi utazásunkon és őrtálláskor eszerint tájékozódhassunk. "Ez is olyan könnyű, mondotta, hogy az éjjeli őröktől, kormányosoktól és sok más embertől, aki ezzel foglalkozik, megtanulhatjuk." Ellenben attól, hogy a csillagászattal addig foglalkozzunk, míg meg nem ismerjük a bolygókat és a héberkorban megjelenő csillagokat és hogy időnket a csillagok távolságának, mozgásának és mozgásuk okainak vizsgálatával töltsük, ettől a leghatározottabban óvott mindenkit, mert, montotta, ennek a hasznát nem tudja belátni. Ily kevésre becsülte ezeket a tudományokat, nem mintha nem ismerte volna őket - mert hiszen meglehetősen behatóan foglalkozott eme tudományok tanulmányozásával -, hanem mert nem akarta, hogy hiábavaló dolgok tanulmányozására fordítsák az emberek az időt, amelyet jobban is fel lehet használni."

• "Az ember élete abból áll, hogy életének esztelenségét eszességre változtassa. És ehhez két dolog kell:
  1. hogy az ember lássa a világ esztelenségét teljes jelentőségében és figyelmét erről ne fordítsa el;
  2. hogy az ember világos tudatában legyen egy másképp lehetséges élet okosságának.
  Amikor az ember az élet minden esztelenségét és belőle fakadó siralmasságát fölismeri, önkénytelenül elfordul tőle; másrészről azonban, ha egy másképp lehetséges élet okosságáról tiszta tudata van, önkénytelenül is erre fog törekedni. Ennél fogva az emberiség minden tanítója tartsa feladatának, hogy az esztelenség rossz oldala ne maradjon rejtve és az okos élet üdvössége teljesen világosan meg legyen magyarázva.
  ..."

Február

• "Az igazi kincsek csak a szellemiek. Ezeket szét lehet osztani anélkül, hogy veszítene vele az ember; sőt növekszenek, ha szétosztja őket az ember. Arra kell törekednünk, hogy ilyen gazdagságra tegyünk szert."
  Demophil

• "Az élet lényege: az isteni törvény teljesítése."

• "A legnagyobb igazságok - a legegyszerűbbek."

• "Az egyszerűség mindig vonzó. Ezért oly vonzók a gyermekek és az állatok."

• "Senki sem valósítja meg az egyenlőséget úgy, mint a gyermekek. És milyen gonosztevők a felnőttek, amikor a gyermekek szent érzését azzal az oktatással sértik meg, hogy vannak királyok, gazdagok, tekintélyes személyiségek, akikre tisztelettel kell föltekinteni és hogy vannak szolgák, munkások, koldusok és ezekkel leereszkedő módon lehet bánni. "Aki azonban egyet is e kicsinyek közül bűnre csábít..." "

• "Az igazság és a jó elválaszthatatlan."

• "Az igaz szavak nem kellemesek. A kellemes szavak nem igazak.
  A jók nem civakodnak. A civakodók nem jó emberek.
  A bölcsek nem tudósok. A tudósok nem bölcsek.
  A szent ember nem gyűjt semmit, de mennél többet tesz másokért, annál többet szerez.
  A mennyei ész jótékony, de nem okoz kárt. A szent embert esze tevékenységre készteti, de nem civakodásra."
  Lao-Tsze

• "A húsevés a legdurvább barbárság maradványa, de a növényevésre való átmenet a felvilágosodás első és legtermészetesebb következménye."

• "Miért fáj nektek, ha láttok egy állatot, amelyet a vágóhídra visznek? Azért, mert lelketek mélyén érzitek, mily borzalmas és igazságtalan dolog védtelen és ártatlan állatot ölni...Kövessétek szívetek hajlamát, ne tartsátok fenn többé ártatlan teremtmények mészárlásának szokását, hanem mondjatok le a hússal való táplálkozásról." 
  Struwe

• "Mily különös, hogy a vegetarianizmus a különbözo gyermekvédő és állatvédő egyesületeket közömbösen hagyja, holott épp a húsevés az oka a legtöbb esetben a kegyetlenkedésnek, amely ellen bűntetésekkel küzdenek. A szeretet törvényének teljesítése jobban megóv a kegyetlenkedéstol, mint a büntetéstol való félelem. Nincs különbség a kegyetlenkedés közt, amelyet az ember dühének kielégítésére kínzásokkal és gyilkosságokkal követ el és ama kegyetlenkedés közt, amelyeket a húsétel használata céljából kínzásokkal és gyilkosságokkal követ el. A hús élvezésével az emberek magukban gyűjtik fel a kegyetlenség legfőbb kemencéjét." 
  Lucy Mallory

• "A három nagy átok: a húsevés, az alkohol és a dohányzás, valamint a velük járó kicsapongó és testi szenvedélyek lehetetlenné teszik a boldog életet, Isten fiait az állat színvonalára süllyesztik le és városaink lebujaiból a pokol tornácát csinálják meg." 
  Arnold Hils

• "Az a balga hit, hogy az állatokkal szemben való viselkedésünknek nincs erkölcsi jelentősége - vagy hogy ennek az erkölcsi felfogásnak nyelvén szóljunk: az állatokkal szemben nincsenek kötelességeink -, felháborító durvaság és barbárság."
  Schopenhauer

• "Egy afrikai utazó némely afrikai kannibál törzset abban az időben látogatott meg, amikor még emberhúst ettek. A kannibálok kijelentették előtte, hogy azért szeretik jobban az emberhúst, mint az állati húst, mert az állatok piszkosak, a négerek viszont naponta háromszor mosakodnak. 
  - Óh mily borzalmas! - kiáltott fel az afrikai utazó amikor az ételre pillantott, amelyet a kannibálok fogyasztottak. 
  - Dehogy! Pompás íze van sóval - felelte a törzsfőnök. 
  - Óh, mily borzalmas! - mondják a vegetáriánusok, ha bárány - vagy disznóhúst pillantanak meg civilizált emberek asztalán. 
  - Dehogy! - Pompás íze van sóval - felelik a civilizáltak. 
  De van-e köztük és a vadak közt különbség? ... Nem egyformán érzéketlenek-e ama lények szenvedéseivel szemben, amelyeknek testét elfogyasztják?" 
  Lucy Mallory

• "A pénzben, magában a pénzben, a birtoklásban van valami erkölcstelen."

• "Ne tévesszen meg titeket, ha a húsról való lemondásotokkor valamennyi házbeli társatok rátok támad, elátkoz és kinevet. Ha a húsevés közömbös dolog volna, a húsevők nem támadnák a vegetáriánizmust. Dühbe jönnek, mert ma már tudatában vannak bűnüknek, de még nincs erejük, hogy megszabaduljanak tőle."

• "Ha a szépművészetek akár közelebbi, akár távolabbi vonatkozásba nem kerülnek erkölcsi eszmékkel - ami általános tetszést arat - akkor csak a szórakozás célját használhatják, amire annál szomjasabbá válik az ember, mennél többször használja avégből, hogy lelkének önmagával való engedetlenségét elűzze vele; de az ember így még haszontalanabb és még elégedetlenebb lesz."
  Kant

• "A művészet egyike a legerősebb szuggesztív eszközöknek. És mivel a szuggerálás gonosz is lehet (és a gonosszal mindig könnyebben lehet hatni), jó is lehet, ezért semmitől nem kell jobban óvakodni, mint a művészet szuggesztiójától. A régi vallások (a mohamedánizmus, az ortodokszia) kárhozattak minden művészetet, mert féltek a művészet káros hatásaitól és lehet, hogy igazuk volt, de különösen igazuk volna manapság."

• HAVI OLVASMÁNY
  
  "Életünk legrégibb és legnagyobb alaphibája az, hogy imádattal nézünk arra, amit alkotunk. Nincs nagyobb szentség a földön, mint az ember, Isten élő képvíselője, ezzel szemben azt látjuk, hogymindaz, ami az embertől ered, emberi mű, találmány és üzlet, nagyobb megbecsülésben részesül, mint maga az ember, az alkotást többre becsülik, mint az alkotót. De itt az ideje, hogy mindenki belássa azt a nyílvánvaló tényt, hogy a legjobb, legigazságosabb és legbölcsebb emberek, Mózestől napjainkig, Krisztussal élükön mindig az illúziók ellen harcoltak; ama emberi találmányok ellen, amelyeket az embernél különbeknek magasztalnak; ezek ellen a bálványok ellen harcoltak, hogy az emberek előtt megmutassák a babona utálatosságát, hogy az igazságot tárják eléjük, hogy öntudatra ébresszék őket: minden történő dolog életforrását saját magukban keressék avégből, hogy Isten akaratához visszatérhessenek és ezzel szabadságukat elérjék.
  Mózes megszüntette az anyagi bálványokat, de meghagyta a körülmetélést és a szombatot, és a zsidóság utána következő tanítói újabb bálványokat állítottak: a ritust és a hagyományt. A keresztény tanítók megszüntették a szombatot és körülmetélést, de behozták a keresztelést és az urvacsorát, ezután pedig a jó dolgok egész áradata következett: a Szentlélek, a Megváltó, az Istenanya, angyalok, püspökök és szentek, isten szolgái és csodatévők, szentképek és keresztek, és számtalan képes és szoborábrázolás és vallásos tárgy, és ami a legkülönösebb: még tetem maradékok is akadtak, valóságos új egyiptomi múmiák.
  És mint a vallásban, úgy van a társadalmi életben is: az emberi alkotásokat többre becsülték, mint magát az embert. Monarchia, oligarciha, autonómia, köztársaság - változnak a nevek és kormányformák - de mindig megmarad valami, amelyek kedvéért az embernek fel kell áldoznia szellemi szabadságát. Az úhynevezett közjó ára: az egyes ember szolgasága. Minden vallásnak, a társadalmi élet minden formájának, ami mind csak az élettörvény külső kifejezése, az embert kellene szolgálnia, nem pedig szolgává tenni őt. Ne járja köztünk az, hogy lealacsonyítsuk és kigúnyoljuk az emberben az eszes lényt, hanem éppen ellenkezőleg, szabadítsuk fel és emeljük fel. Ne külső erőszak, ne a szenvedéstől és haláltól való félelem fékezze meg az emberben a szenvedélyeket és gonosz indulatokat - nem is fékezik meg egyébként - és ne ez biztosítsa a békéjét - aminthogy nem is biztosítja - hanem az örök törvény tudata, az a hatalom, amely felülről jön, Isten hatalma - az a belső szellemi hatalom, amely az ember sajátsága és amely ma az egyház és állam együttes és szisztematikus nyomása következtében csak gyöngén jut kifejezésre. Ha egyszer ez felszabadul, hatalmas fékezője lesz minden bajnak, természetes és megbízható erőssége lesz a társadalmi békének és jólétnek. Épp ez a belső hatalom, az észnek ez az általános világító fénye az, amelynek az volt a feladata, hogy az embert a maga egyéni és társadalmi életének csúcsára állítsa. És mint ahogy az éjszaka sötétsége a felkelő nap sugaraitól elolvad, mint ahogy a tudatlanság és babona, csoda és varázslat a tudomány világosságától magától szertefoszlik, mint ahogy az erdei szellemek, vízi nimfák és manók az ész és tudás fényére eltűntek, azonképp ugyanezen tűz és világosság fényére semmivé fognak foszlani a most még oly imponáló tévedések és erőszakoskodó társadalmi intézmények és az emberek közt minden erőszak, kényszereszköz és rabszolgaság magától meg fog szűnni."
  Buka

Március

• "Falánkság és mértéktelenség - bűn. Ezt csak azért nem vesszük észre, mert majdnem mindannyian rabjai vagyunk."

• "Csak azok, akik folyton poklot teremtenek, félnek attól, hogy odakerülnek."
  Lucy Mallory

• "Akármilyen is volt a múltban életünk iránya, cselekedeteink a jelenben megváltoztathatják azt."

• "A növényevés, melyet már ősidőkben hirdettek, sokáig lappangott, de jelenleg évről-évre, naponta, egyre több embert hódít meg és eljön az idő, amikor a vadászat, az élveboncolás és ami a fő dolog: az íny kielégítésére való ölés egyidejűleg meg fog szűnni."

• "Eljön az idő, amikor az emberek az állat húsától éppúgy irtózni fognak, mint most az emberhústól."
  Lamartine

• "Ha látjátok, hogy gyerekek macskák, vagy madárkák kínzásával szórakoznak, akkor megtiltjátok ezt nekik és szánalmat keltetek bennök az élőlények iránt; de ti magatok vadászni mentek, galamblövészetre, lóversenyre jártok és oly ebédhez ültök, amihez több élőlényt öltek le.
  Hát ekkora ellentmondás se szúrjon szemet és ne fékezze meg az embert?"

• "A vegetáriánizmus gyorsan és láthatóan fejlődik. Manapság alig van a földön valamire való város, hol a növényevőknek egy vagy néhán étterme ne volna. A tiszta táplálkozásra való ez a törekvés csak fokozódnék, ha a növényevők folyóiratai inkább a növényevés erkölcsi jelentőségét fejtegetnék, minthogy egészségügyi előnyeit magasztalják. Tisztán egészségügyi szempontok nem tudják növényevésre bírni az embereket, ahogy ezt a szükség se teheti, ha meg is nehezíti a húsfogyasztást. A növényevés egyetlen megdönthetetlen érve csakis az a szemlélet lehet, hogy az állatokat se kínozni, se leölni nem szabad azért, hogy elfogyasszák húsukat."
  Lucy Mallory

• "Nem lehet jogunk azokra az állatokra, melyek a szárazföldön élnek, ugyanazzal táplálkoznak, ugyanazt a levegőt szívják, ugyanazt a vizet isszák, mint mi, kétségbeesett kiáltozásaik kínosan hatnak ránk, mikor leöljük őket úgy, hogy szégyenkeznünk kell cselekedetünk miatt." 
  Plutarchos

• "Manapság, mikor mindenki tisztában van vele, hogy az állatoknak akár szórakozásból (vadászaton), akár ínyességből való kivégzése - vétek, a vadászat és a húsevés már nem közömbös, hanem egyenesen bűnös cselekedet, mely, mint minden gonoszul és tudatosan véghezvitt cselekedet, sok egyéb és még gonoszabb cselekedetet von maga után."

• "A legközösnségesebb tévedések egyike, hogy az embereket jóknak, vagy rosszaknak, butáknak, vagy okosaknak nézik. Az ember folyik, mint a folyam árja, mert állandóan változik és mégis ő marad. Minden lehetőség meg van benne: buta volt, okossá lett; rossz volt, jóvá lett és megfordítva. Ebben van az ember nagysága. És éppen ezért nem lehet az ember felett ítélkezni. Hogy milyen hát alapjában véve? Ítéletet mondtál fölötte, és ő máris másvalaki."

• "Ha olyan szerencsés vagy, hogy mindig csak azt mondod, ami valóban igaz, és megveted azt, ami valótlan; csak abban kételkedsz, ami kétséges; csak jóra és hasznosra vágyol, akkor a gonosz és meggondolatlan emberekkel szemben nem leszel haragos.
  "De hisz tolvajok és csalók is vannak!" - mondod majd erre. Mi hát a tolvaj és betörő? Vétkes, megtévedt ember. De az ilyen embert szánnunk kell, nem pedig gyűlölnünk. Ha tudod, győzd meg, hogy saját magának sem válik javára, ha úgy él, ahogy él, és abba fogja hagyni, hogy rosszat tegyen. Ha azonban ezt még nem érti meg, akkor nem csoda, hogy gonoszul él.
  "Hát csakugyan büntetlenül kell hagyni az ilyen embereket?" - fogod kérdezni. Ne beszélj így. Mondd inkább: ez az ember téved aban, ami a világon a legfontosabb. Nem testi, hanem szellemi vakság sújtja. És mihelyt ezt mondod magadban, meg is fogod érteni, mily kegyetlen voltál hozzá. Ha valakinek a szeme megbetegedett és elvesztette látását, csak nem fogod állítani, hogy azért őt meg kell büntetni. Hát miért akarod megbüntetni az olyat, aki elveszítette azt, ami drágább a szem világánál, legnagyobb kincsét - az okos élethez való képességét? Ilyen embereket nem szabad megvetni, hanem megszánni kell őket.
  Könyörülj tehát meg ezeken a szerencsétleneken és törekedj arra, hogy tévelygéseik haragra ne gerjesszenek téged. Gondolj arra, hogy magad is hányszor tévedtél, bűnöztél és inkább magadra haragudj, semhogy kebledben rosszaság és kegyetlenség verjen fészket."
  Epiktetosz

• "A jótékonyság lehetősége, amelynek feltétele a gadagság, többnyire annak a bőkezűségnek az eredménye, amelyben némely ember az igazságtalan kormány részéről részesül, ama kormány részéről, amely a javak egyenlőtlenségét teremti meg és ezzel előidézi a jótékonyság szükségességét. De ilyen körülmények közt megérdemli-e általában az a segítség, amelyben a gazdag részesíti a szegényt, a jótékonyság nevet, amellyel mint valami érdemmel lehet eldicsekedni?"
  Kant nyomán

• "Bűntelen gazdagságnak csak olyan emberek között lehetne helye, akik nem ismerik a nyomorúságot. Ott azonban, hol - mint a mi világunkban - minden gazdagra több száz koldus esik, nem lehet senki sem bűntelen gazdag."

• "Minden gyönyörnek szenvedés az ára. Igazi örömök árát előre fizetik, a hamisakét utólag."
  John Foster

• "Vessz össze a bűnnel, a bűnössel békülj ki."

• "Az ember tudja, hogy legyőzhet minden szenvedélyt. Ha néha érzi, hogy elragadja a szenvedély, ez nem annak bizonyítékam hogy ne tudná legyőzni szenvedélyét. Csak azt bizonyítja, hogy akkor a szenvedély legyőzése lehetetlen volt. A kocsis nem hajítja a gyeplőt a ló nyakába, ha nem tudja hirtelen megfékezni lovát, hanem tovább fogja vissza a gyeplőt. És a ló végre megnyugszik. Az önmegtartóztatás szellemi gyeplői nem szakadnak el."

• "Ha hibát találsz valakiben, szelíden javíts rajta és mutasd meg neki, miben téved. És ha nem használ a fáradozásod, magadra vessél, vagy - ami még jobb - ne okolj érte senkit, hanem maradj továbbra is szelíd."
  Marcus Aurelius

• "Még a jó ember is, ha nem látja be hibáját és igazolni akarja magát, szörnyeteggé válhat."
  A Talmud

• "Aki régebbi rosszcselekedeteit jótettekkel eltakarja, úgy világít ebben a sötét világban, mint a hold felhős éjszakán."
  Buddhista bölcs mondás

Április

• "A megszokást soha sem lehet helyeselni, még a jó cselekedetek terén sem. A jó, ha megszokás, többé nem erény."
  Kant

• "Az élet szakadatlan öröm legyen és lehet is."

• "Nem siralomvölgy, nem megpróbáltatás az élet, hanem olyasvalami, melyen túl jobbat el nem képzelhetünk. Ennek az életnek végtelenek az örömei, hacsak arra a célra használjuk fel, amelyre nekünk adatott."

• "Volt egyszer két testvér: az egyik a császár szolgája volt, a másik pedig két keze munkájából élt. A gazdag testvér így szólt erre a szegényhez:
  - Miért nem állsz a császár szolgálatába? Megszabadulnál a nyomortól és a munkától!
  A szegény erre így válaszolt:
  - És te miért nem dolgozol?" Megszabadulhatnál a lealacsonyító szolgaságtól. Azt mondják a bölcsek, hogy jobb nyugodtan élvezni a magunk keze munkájának kenyerét, mint aranyövet viselni és más szolgája lenni. Jobb meszet és agyagot gyúrni, mint a császár előtt a hódolat jeléül keresztet vetni. Inkább meg kell elégedi egy falat kenyérrel, mint szolgamódra hajlongani."
  Szaadi

• "Hálásaknak kell lennünk azok iránt, kik fölfedik tökéletlenségeinket. Ha tökéletlenségeink nem is tűnnek el ezáltal, mert hiszen igen sok van bennünk, mégis e tökéletlenségek - miután megismertük őket - kezdenek alkalmatlankodni szellemünknek, felserkentik lelkiismeretünket és iparkodunk megjavulni és hibáinktól megszabadulni."
  Pascal

• "Szelídséggel győzd le a haragot, jóval a rosszat, ajándékkal az irigyet és igazsággal a hazugot."
  Dhammapadam

• "Ha úgy bánunk az emberekkel, ahogy megérdemlik, csak rosszabbakká tesszük őket. De ha úgy bánunk velük, mintha jobbak lennének a valóságnál, akkor javulásra serkentjük őket."
  Goethe után

• "A halálban nincs semmi borzalmas. A halál csak abban a mértékben tűnik fel borzalmasnak, ahogyan eltérünk az életben az örök törvénytől."

• "Kövesd (figyelemmel) a rossz keletkezését. Van egy hang a lélekben, mely jelzi ezt a keletkezést: az ember kellemetlenül érzi és szégyelli magát. Ilyenkor állj meg és kutass; észre fogod venni a csalást csírájában."

• "Nem a tudás mennyisége, hanem minősége fontos. Igen sokat tudhat valaki és nem tudja a legfontosabbat."

• "Az úgynevezett haladásnak minden vívmánya bizonyos veszteségekkel jár együtt: például a társadalom gazdagodik egy találmánnyal, de ugyanakkor elvész egy olyan tulajdonság, mely mindannyiunkkal vele született. A művelt embernek hintaja van, de már alig tudja használni a lábait. Remek genfi órája van, de csillagászati naptárt szerez be, mivel bízik abban, hogy a könyvben minden tudnivalót megtalál, egyetlen egy csillagot sem ismer fel az égbolton s nem veszi észre sem a tavaszi, sem az őszi napéjegyenlőséget.
  Az értelmes ember minden henye dolgot elvet magától s mindig visszatér végül is ahhoz, ami neki a legszükségeseb."
  Emerson