 |
Kedves Olvasó!
Örömmel jelenthetek be egy új hírlevélsorozatot, amely politikától mentes és az életmódváltáshoz nyújt tanácsokat. Remélem hasznára válik mindenkinek és szívesen olvassa a terv szerint hetente megjelenő online kiadványt.
Kovács János
Nemzeti Hírháló mindenes
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
+36-70/223-8667
Tartalom: A MÉREG neve: Vegejelentheta ételízesítő és társai... - Miért nem fordul elő fogszuvasodás a civilizálatlan népeknél? - A gyógyító szalonna: titkok és fortélyok - Egy ember arany piramis otthont épített Illinoisban, amikor csodás dolog történt - Míg nálunk adóztatják, máshol kötelező a napelem telepítése - Néma gyilkosok: ezt ellenőrizd a műanyag palackok alján, ha jót akarsz magadnak - Oltani vagy nem oltani? - A rendőr elkapott egy anyát bolti lopás közben, aztán, amikor meglátta, mit lopott, valami csodálatosat tett!
A MÉREG neve: Vegeta ételízesítő és társai...  A nátrium-glutamát széles körben elterjedt ízfokozó adalékanyag, érdekessége, hogy teljesen íztelen. Ízfokozó hatását úgy éri el, hogy stimulálja az ízlelőbimbókat. Nem az ételre, hanem az agyra hat, de az intenzív íz mellé fizikai tüneteket is kap a gyanútlan fogyasztó. A Na-glutamát gyökerei egészen Japánig nyúlnak vissza. A japánok évezredek óta a tápanyagban gazdag tengeri hínárt használták ízfokozónak, egészen addig, amíg 1908-ban Dr. Kikunae Ikeda sikeresen izolálta a tengeri hínárban lévő ízfokozó anyagot. Ez volt a glutamát. Ezután Dr Ikeda céget alapított az anyag Na-glutamátként való forgalmazására. Idővel a nyugati világba is eljutott ez a színtelen, szagtalan, gyorsan oldódó kristályos por, ami az íztelen ételek "feljavítására" volt hivatott. Az élelmiszeripar kihasználta a nagy lehetőséget és a jelentős költségcsökkentés reményében minden komolyabb vizsgálat nélkül használni kezdte. Az 1970-es években, amikor a gyors étkeztetés megkezdte piaci növekedését, a Na-glutamát használata óriási növekedésnek indult az élelmiszerekben. Ma már szinte mindenben megtalálható. -A feldolgozott ételek többségében, -valamint a gyorséttermi ételek több mint 90%-ban nagy mennyiségben jelenlévő anyag. -Levesporok, -leveskockák, -mártások, -konzervek, -fűszerkeverékek, fűszersók, -fagyasztott készételek, -virslik, -felvágottak, szójatermékek, -üdítőitalok, -burgonya szirmok, snack-ek, stb. elengedhetetlen alkotóeleme. Ráadásul függővé tesz bizonyos ételek fogyasztására. Nem véletlen hogy a természetes ízű zöldségek, gyümölcsök nem ízlenek sok gyereknek, annyira hozzászoktak ennek az ízfokozónak az ételekben való jelenlétéhez. A média által közvetített reklámok ínycsiklandó ételei a "gondosan válogatott összetevőivel, íz varázslataival, íz rafinériájával", szintén ezt függőséget erősítik. Mi a gond vele? A Na-glutamát egy neurotoxin, vagyis idegméreg. Tönkre teszi az agysejteket és többek között az agyalapi mirigy által irányított funkciókat. A következő tüneteket okozhatja: -migrénes fejfájás, -hányinger, hányás, -hasmenés, -asztmás rohamok, -egyensúlyzavarok, -mellkasi fájdalmak, -erős szívdobogás, -gyerekeknél viselkedési zavarok. Jelentkezhetnek allergiás tünetek is: bőrpír, orrfolyás, kiütések. Egyéni érzékenységnek megfelelően van, akinél a legkisebb mennyiség is azonnali reakciót vált ki van, akinél csendesen a felszín alatt munkálkodik. A gyerekek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, mert náluk a vér-agy gát fejletlenebb állapota miatt a mérgező anyagok könnyebben találnak utat az agyba. A legújabb kutatások szerint a Na-glutamát nem egyszerűen csak allergiát okoz, hanem idegi elváltozásokat is pl. Parkinson, vagy Alzheimer -kór. Káros hatásáról már 1968-ban lehetett cikket olvasni egy neves amerikai orvosi lapban, azóta számos kísérlet bizonyította sejtméreg mivoltát. A glutamát ingerületátvivő aminosav, az agyi neuronok közötti információ átvitelben játszik szerepet. Ma már ismert, hogy a leggyakoribb daganatfajtáknak: mell, prosztata, bőr, vastagbél, tüdő, petefészekrák, valamint a fej és nyaki tumoroknak vannak glutamát receptoraik. Ha ezek a daganatok sok glutamátot választanak ki, sokkal gyorsabban nőnek és terjednek, valamint a szokásos kezelési eljárást is megzavarják.
Mégis minek köszönhető töretlen lendülete? Ahol csillapíthatatlan a profitéhség, ott könnyen eltűnnek a tömeges fogyasztói panaszok és könnyű szőnyeg alá söpörni a kutatási eredményeket. Tény azonban, hogy az emberek zöme érzékenyen reagál a glutamátra. A nyugati orvosi modell nem veszi figyelembe az élelmiszer bevitelt és az élelmiszereken keresztül felhalmozódott kémiai anyagok hatását, ezért sokáig az FAO vagy az EU szakértői elbagatellizálták a jelenséget mondván, nincs tudományos bizonyíték a glutamát egészségügyi kockázatára. A vitatott ízfokozók legújabb megítélése már sokkal szigorúbb. A Független Egészségtanács Fórumában megjelent cikk szerint a glutamát kerülendő, egészségkárosító hatású adalékanyag. Addig is, amíg eltűnik az élelmiszerekből - erre sok esélyt nem látok-, figyeljünk az összetevőkre! Ma már sokan tisztában vannak a glutamát káros hatásával, ezért a glutamátot cselesen különböző nevek alatt rejtik el az ételek összetevőiben. Ha ezekkel találkozol, ne vedd meg!!!! E-621, -hidrolizált növényi fehérje, -élesztő kivonat, -autogénezett élesztő, -ízfokozók, -kalcium kazein, -nátrium kazein, -texturált fehérje. Ha ezeket látod az élelmiszer címkén, akkor biztos, hogy glutamáttal akarnak megetetni. zoldzengoegyesulet.blog Kapcsolódó: A kínai étterem szindróma avagy a nátrium-glutamát érzékenység Kell-e cukor és riboflavin a húslevesbe? Nátrium-glutamát: az idegméreg, amitől minden finom Mi is a nátrium-glutamát? A nátrium-glutamát káros hatásai
Miért nem fordul elő fogszuvasodás a civilizálatlan népeknél? 2015-04-16 shop.builder.hu - Rejtélyek szigete  Weston A. Price (clevelandi fogorvos, 1870-1948) kutatásai során arra kereste a választ, hogy a nyugati civilizációtól távol élő primitív népcsoportok, mitől egészségesebbek és mitől erősebbek, és főleg szájápolási technikák híján, hogy lehet jóval optimálisabb a fogazatuk állapota, mint a legtöbb mai embernek. Utazásai során olyan primitív népeket látogatott, mint például afrikai törzsek, elzárt falvak svájcban, eszkimók, Észak amerikai Indiánok, ausztrál bennszülöttek. Minden esetben, ép, szabályos, lyukaktól mentes fogakat talált, valamint, kiváló fizikai és egészségügyi állapotot. Ugyanakkor azoknál a bennszülötteknél, akik már kapcsolatba kerültek a nyugati civilizáció táplálkozási szokásaival (liszt és cukorfogyasztás), viszonylag hamar, pár év elteltével szintén romlott fogakat talált. A fogak épsége és az általános jó egészség csak azoknál a népcsoportoknál maradt fenn, akik sikeresen megtartották a hagyományos, tápanyagokban gazdag étkezési szokásaikat és nem tértek át a fehér ember étrendjére. Price megvizsgálta a primitív népek ételeit, összehasonlította az észak amerikai modern ételekkel, és azt vette észre, hogy a bennszülöttek ételei, jóval több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Főleg a zsírban oldódó vitaminok különbsége volt megdöbbentő, ez az amerikai ételek vitamintartalmának tízszerese volt. A zsírban oldódó vitaminokhoz az állati eredetű ételekből jutottak hozzá. (zöld füvet legelő állatok tejéből készült vaj, állati belső szervek, vér, tengeri halak, halikra, állati eredetű zsíradékok. Price minden kontinensen azt tapasztalta, hogy étrendjükben szerepel állati eredetű táplálék, sőt minden nép étrendjében ott volt a nyers állati eredetű étel. Tehát nem módosították, nem dolgozták fel, nem finomították, hanem természetes formában fogyasztották. Valamint fontosnak tartották a megfelelő táplálkozást a terhesség előtt, közben, és a szoptatás ideje alatt, így az utódok is egészségesen, szabályos fogakkal és csontozattal jöttek világra. Kutatásai során felfedezett egy új zsírban oldódó tápanyagot, amit elnevezett X-faktornak. Ezt a tápanyagot, megtalálta a halakban, belsőségekben és a legeltetett állatok tejéből készült vajban. Ez volt a K2 vitamin. Ez a tápanyag kivétel nélkül megtalálható volt a primitív törzsek étrendjében. Rájött hogy a szuvasodást (és a csontritkulást, érelmeszesedést) az általa X-faktornak elnevezett tápanyag hiánya okozza.
A K2 vitamin két fő feladata szabályozza a kalcium - anyagcsere folyamatot, úgy, hogy a kalciumot a megfelelő helyre szállítja (csontok), és megakadályozza a nem megfelelő helyeken való lerakódását. A természeti népeknél ezért nincs érelmeszesedés és csontritkulás. A civilizálatlan népek kitűnő testfelépítéssel és szaporodási adottságokkal rendelkeztek, valamint mentesek voltak a különféle degeneratív betegségektől, szemben a civilizált embertársaikkal, akiknek a táplálkozását a modern élelmiszerek jellemezték. Dr. Price a Táplálkozás és fizikális degeneráció ("Nutrition and Physical Degeneration") könyvében több tucat képpel illusztrálta a primitív emberek kitűnő egészségi állapotát szemben a civilizált emberek betegségeivel.
A gyógyító szalonna: titkok és fortélyok Amikor a legújabb kutatások kiderítették a hagyományos zsírokat helyettesíteni kívánó új típusú élelmiszereknek negatív hatásuk van, a szakemberek figyelme a színezéket, tartósítószert és E-számokat sem tartalmazó szalonna felé fordult.
A szalonna gyógyít! Kiderült, hogy a szalonna erősíti az immunrendszert, nem hiába, hogy nagyszüleink, dédszüleink erősek és egészségesek voltak a sok szalonnafogyasztástól. Ez annak köszönhető, hogy a szalonna az Omega-6 zsírsavak csoportjába tartozó arachidonsavat tartalmaz, ami elősegíti a koleszterinszint csökkenését, és javítja a szervezet ellenálló képességét. Zsírok kis mennyiségben jótékony hatással vannak a szívre és a véredényekre, a szalonna szabályozza a belső szervek izmainak összehúzódásait, beleértve a szívizmot is és az érnyomást. A dohányosoknak jó, ha fogyasztanak kis mennyiségű szalonnát, mivel az szelént tartalmaz, ami erősíti az immunrendszert és megakadályozza az oxidációt. Így a dohányzás okozta károsodások részben csökkennek. A szalonna az alkoholmérgezést is enyhíti, mivel a gyomorfalat zsírral vonja be, így megakadályozza az alkohol gyors felszívódását. A disznózsírt időtlen idők óta használják a népi orvoslásban. Ízületi fájdalmak: lefekvés előtt jól kenjük be disznózsírral, vagy avas szalonnával a kérdéses területet. A szalonnát daráljuk meg, majd a masszához adjunk egy evőkanál mézet. Miután bekentünk a testrészt, helyezzünk rá celofánt vagy pergament, és az egészet tekerjük be egy sállal, vagy gyapjú kendővel. A pakolást hagyjuk egész éjszaka a fájós testrészen. Az ízületek stimulálása betegségek után: a sérült területre vigyünk fel 100 gramm disznózsírt, amelyhez adjunk egy kanál sót. A testrészt vastag gyapjúkendőbe bugyoláljuk. Mellgyulladás: a gyulladt felületre tegyünk egy csík avas szalonnát, a tetejére sztaniolpapírt, és ragasszuk le sebtapasszal. Ekcéma: megolvasszuk a sózatlan szalonnát, majd hagyjuk kihűlni. Adjunk hozzá 2 kanál olvasztott zsírt, két tojásfehérjét, 100 gramm gyümölcspépet, 3 kanál vérfüvet. A keveréket hagyjuk 2-3 napig állni, majd a problémás területet naponta kétszer kenjük bel. Fogfájás: egy vékony csík sózatlan szalonnát tegyünk a fájós fog köré, a fájdalom pedig fokozatosan elmúlik. Sarokcsont sarkantyú: 100 gramm sózatlan szalonnából vágjunk apróra, adjunk hozzá egy nyers tojást, valamint 100 milliliter ecetkoncentrátumot. A keveréket hagyjuk sötét helyen állni, addig amíg a szalonna fel nem oldódik. Használat előtt a bokát forró vízben áztassuk, majd egy tamponnal vigyük fel a krémet a problémás területre. Csak éjszakára használjuk, nappal meleg vízzel mossuk meg a lábat. A kezelés időtartama 5-7 nap. Jóportál - tudnodkell.info Kapcsolódó: Ezért élnek ők 100 évig! Egyetlen apró ok a hosszú élet hátterében Döbbenetes látvány: így néz ki a kert, amit soha nem kapáltak
Egy ember arany piramis otthont épített Illinoisban, amikor csodás dolog történt 5/07/2015 Healthy Wild And Free - Új Világtudat Jim Onan-t mindig is lenyűgözte az egyiptomi kultúra, majd egy nap rábukkant egy egyetemi tanulmányra, mely arra utalt, hogy a gízai piramisok egykor energiát termeltek. Jim szegény sorból származott, Lindával a feleségével 5 gyermeket neveltek, és mindig dolgos ember volt, aki a saját üzletét maga építette fel az alapoktól kezdve. A 70-es években a piramisok egyre népszerűbbek lettek, mivel sok rejtély került napvilágra velük kapcsolatban. A kíváncsisága vezette őt, hogy kisebb piramisokat építsen a háza körül, és az emberek rájöttek, hogy amikor a kezüket a kis piramisok fölé helyezték, valami furcsát éreztek, egyfajta örvénylő energiát, ami a piramis csúcsából származott.
 Folytatta a kis méretű piramisok építését, majd úgy döntött, hogy készít egy nagyobbat, egy 4 méter magasságút a saját kertjében, hogy nagyobb léptékben kísérletezhessen. Onan egyik fia botanikus, és az egyetem, ahová járt azt javasolta, hogy neveljenek növényeket a piramis belsejében. Amit tapasztaltak, az megdöbbentő volt számukra, mivel megfigyelték, hogy a növények háromszor olyan gyorsan nőttek a piramisban, mint azon kívül. Egyik nap Jim arról beszélgetett feleségével Lindával, hogy milyen otthont kellene építeniük, és Linda viccesen azt mondta: "Miért nem építünk egy piramist?", és ez adta neki az ötletet, hogy egy piramis szerkezetű otthont építsen, és végül meg is tette. Egy piramis otthont épített a családjának, ami pontos mása a gízai nagy piramisnak 1:9 méretarányban. Videó 1: https://youtu.be/7VvZVmO39uo Videó 2: https://youtu.be/nPlGe4jjtGk Videó 3: https://youtu.be/7rdRmb0S0uU Amikor az építése a befejezéshez közeledett, és a piramis forma testet öltött, valami elképesztő dolog történt. A ház középső részén víz kezdett felbugyogni, és a forrásvíz kezdte elönteni a piramis alsó szintjét. Megdöbbntek és összezavarodtak, majd elvetették azt a tervet, hogy egy belső medencét alakítsanak ki a piramis alsó szintjén, és szakértőket bíztak meg, hogy a vizet átirányítsák a piramis otthonból az azt körülvevő területre. Egyesek azt mondják, hogy maga a piramis forma segített a víznek felszínre törni, hogy megtöltse a környező területet forrásvízzel. Ez lehet az egyetlen következtetés tekintve, hogy korábban ott nem volt víz, csak akkor kezdett feltörni, amikor a piramis formát öltött.
Ezen túlmenően Jim Onan szenvedélyesen rajongott az egyiptomi építészetért és kultúráért, és elhatározta, hogy arannyal vonja be a piramist. A piramis teljes külső felületét 24 karátos arannyal vonatta be, ami hihetetlen összegbe, egymillió amerikai dollárba került. Jelenleg ez a legnagyobb arannyal bevont szerkezet Észak-Amerikában. Természetesen a piramis nagy figyelmet kapott a helyi közösség és a sajtó részéről, és sokat beszéltek róla. A turisták ezrével kezdtek özönleni, így ezt kihasználva egy turisztikai vállalkozás kerekedett belőle. Térkép: https://www.google.com/maps... Több híresség is érdeklődést mutatott a nem mindennapi építménnyel kapcsolatban. Michael Jackson egy videóklipet szeretett volna készíteni a piramison belül, Muhammad Ali pedig felajánlotta, hogy megvásárolja az arany piramist, mert egy edző létesítményt akart belőle csinálni. Lenyűgöző dolog, hogy a piramis valóban rendelkezik bizonyos fajta energiával, melynek potenciálja eddig felfedezetlen és kihasználatlan. Egy Ralph nevű ember, aki a piramis építésén dolgozott, munka közben minden nap ivott a forrás vizéből, majd miután meglátogatta az orvosát, azt a hírt kapta, hogy alacsonyabb lett a vérnyomása. Jim azt gondolta, hogy Ralph megőrült, majd azt mondta másoknak, hogy bárki vihet magával a forrásvízből, és az emberek így is tettek, és sokan közülük állították, hogy jobban érzik magukat tőle, vagy bizonyos betegségeket meggyógyított. Mindez lehet a placebó hatás eredménye (elme az anyag fölött), vagy amit már tudunk, hogy a víz élő dolog, és talán a piramis energiája által feltöltődött víznek nagyobb egészségügyi értéke van. A piramis otthon alapja 26x26 méter, magassága 16 méter, teljes lakóterülete közel 1600 négyzetméter. A tulajdonosok egész évben fogadják a látogatókat, erről bővebb információ saját weboldalukon szerezhető: http://goldpyramid.com Kapcsolódó: Tudományos bizonyítékok igazolják, hogy a Boszniai Piramisok blokkjait mesterséges Geopolymer Cementből készítették Világörökség lesz a hunok fővárosa?
Míg nálunk adóztatják, máshol kötelező a napelem telepítése 2015.03.23. gepagy.blog.hu - alternativenergia.hu Franciaországban, a nemrég elfogadott új környezetvédelmi törvény értelmében, valamennyi új, a kereskedelmi, ipari zónán belül épült épület tetejére napelemet kell telepíteni vagy zöldtetőt létesíteni.
Példamutató gyorsasággal a közép-franciaországi Crucey-Villagesben, az energetikai óriás, EDF épületének egy részén fotovoltaikus park épült. A héten jóváhagyott törvény érelmében a kereskedelmi övezetekben épült épületek háztetőinek egy részét zöldnövénnyel vagy napelemmel kell beborítani. A zöldtetők elsősorban azért előnyösek, mert szigetelő hatásuk van, így segítenek csökkenteni a szükséges hőenergia mennyiségét a téli időszakban, nyáron pedig az épületetek hűtésében segítenek, emellett megtartják az esővizet, így megoldva a vízelvezetés égető problémáját. A zöld tetők a biológiai sokféleség szempontjából is előnyösek, mert a madarak kiváló fészkelő helyeket találhatnak maguknak a városi dzsungelek kellős közepén. A parlament által elfogadott törvény kevésbé szigorú, mint amit kezdetben a francia környezetvédő aktivisták javasoltak. Ők valamennyi háztetőt a teljes felületen "zöldíteni" akartak. A szocialista kormány azonban meggyőzte az aktivistákat, hogy a törvény hatálya csak a kereskedelmi épületekre vonatkozzon, és csak a tetőfelület egy részét kelljen beültetni növényekkel. Ezen felül az épülettulajdonosok dönthetnek, hogy az épületük tetejére növényeket, avagy napelemeket szeretnének telepíteni. Zöld tetők nagy népszerűségnek örvendenek Németországban és Ausztráliában, és a kanadai város, Toronto is bevezette 2009-ben a fenti gyakorlatot. Ott viszont a lakóépületekre is kiterjesztették a környezetvédelmi törvény hatályát. Kapcsolódó: Túlvállalta magát Magyarország? Bukhatjuk a megújuló energia-fogadalmunkat Napelemeket kapnak a nyíregyházi kórház épületei A spanyolok tényleg megadóztatnák a napsütést Működik a napenergiás űrvitorla Napelem a katonai gyakorlaton
Néma gyilkosok: ezt ellenőrizd a műanyag palackok alján, ha jót akarsz magadnak 2015 május, 18 tudasfaja.com Mindannyian tudjuk, hogy két liter víz a napi ajánlott folyadék bevitel és ajánlott távol tartanunk magunkat a zsíros, cukros és nagyon sós ételektől. Sokan azonban nem ismerik műanyag palackok alján lévő rajzok jelentését, pedig ha tudnánk mit is közölnek, nem biztos, hogy annyira előszeretettel fogyasztanánk őket nap mint nap. Szinte minden ember vásárol ásványvizet minden nap. Miközben utazunk, dolgozni megyünk, iskolában ülünk, sok ember táskájában van ásványvíz. Azzal azonban fontos tisztában lenni, hogy a műanyag palackok károsak az egészségre, egyfajta néma gyilkosként is emlegethetnénk őket és most eláruljuk, hogy miért! Ezekre a jelzésekre figyelj, ha ásványvizet vásárolsz!
HDP (néha HDPE) Ez egy jelzés arra, hogy minimális a valószínűsége annak, hogy vegyszerek vannak a vízben, ez azonban nem mentesít minden vegyszert és ezt jobb tudni. A műanyag palackok elkészítéséhez ugyanis szükség van bizonyos anyagokra, ami vegyi anyagokat is tartalmaz. PS Etil-benzol katalitikus (alumínium-oxid, bauxit, króm-oxidok) dehidrogénezésével állítják elő a sztirolt, melyből polimerizálással gyártják az aromás polisztirolt. A polisztirol rideg, jó elektromos szigetelő anyag, törékeny és gyúlékony anyag.
PET A poliészterek családjába sorolt polimer gyanta, melyet főként szintetikus szálak és élelmiszerek csomagolásának gyártására alkalmaznak. A dimetil-tereftalát etilén-glikollal történő észterezésével vagy polikondenzálással állítható elő. Kemény, merev, szívós, nehezen gyulladó, de könnyen égő polimer. Két fő változata a PET-A és PET-G, melyek közül az első kis hőmérsékleten jobb tulajdonságokkal rendelkezik. PVC Vinil-klorid polimerizációjával állítják elő, amely acetilén vízmentes hidrogén-klorid addíciójával keletkezik. A PVC égése során hidrogén-klorid, dioxin és egyéb környezetre ártalmas vegyület keletkezik. PP Addíciós polimer, melyet propilén monomerek polimerizációjával állítanak elő. Kemény és rugalmas, antisztatikus anyag. Jól éghető műanyag. A fenti néhány példából tehát egyértelműen összerakhatjuk magunkban azt a képet, hogy mennyi vegyi anyag használódik fel a műanyag palackok gyártása során. Mi ezekből az üvegekből pótoljuk az elvesztett és a szervezet számára szükséges folyadék mennyiséget, mit sem sejtve annak egészségkárosító hatásáról.
Szendi Gábor: Oltani vagy nem oltani? tenyek-tevhitek.hu Vajon mitől olyan indulatos az oltásellenes és az oltáspárti egyaránt? Gyaníthatóan a rendpártiak és a lázadók csapnak össze a kötelező oltások kapcsán. A rendpártiak szeretnék hinni, hogy minden úgy van jól, ahogy a Hatalom állítja, a lázadók viszont jogosan féltik gyermekük egészségét. Amíg a kérdést nem lehet pártatlanul, tisztán tudományos kérdésként tárgyalni, addig a csatazaj nem fog elülni. Márpedig higgadtan, tudományosan soha nem lehet olyan kérdéseket tisztázni, amikben rengeteg profit van. Marad a háború, a lázadók részgyőzelmeivel, amikor egy-egy botrányos ügy kapcsán már a tagadás nem segít. Aki ma a kötelező és ajánlott oltások kérdésében tudni véli a helyes választ, az valószínűleg alultájékozott, vagy elkötelezett híve az oltáspárti vagy oltásellenes nézeteknek. Azaz elvakultságból vagy érdekei miatt nem vesz tudomást az álláspontjának ellentmondó tényekről és aggodalmakról. Igazság szerint már csak azért sem lehetne egységes álláspont, mert minden oltás más kérdéseket vet fel. Az oltás ügyben kialakult kiélezett helyzet higgadt megvitatását ellehetetleníti az oltáspártiak erőfölénye: mögöttük ott áll a hatalom, amely akár törvényi eszközökkel is kikényszerítheti a kötelező oltás beadását. Természetesen bármit kötelezővé lehet tenni. Az oltások története azt bizonyítja, hogy ennek sok ártatlan áldozata volt és van. Egy kötelező vagy ajánlott oltás bevezetésekor mindig közegészségügyi érdekekre hivatkoznak, ám egy ilyen döntés mindig komoly oltóanyagipari érdekeket is implikál. Persze nem azzal van baj, hogy az oltóanyag előállítás üzlet, hanem azzal, ha a profit kezdi irányítani a közegészségügyet. Az ipar és az egészségpolitika összefonódása időnként túlságosan is nyilvánvaló, máskor csak sejthető, de a tudományos máz és a közjóra való hivatkozás leggyakrabban elfedi az érdekkapcsolatokat. Fertőző betegségek mindig is voltak, a ma élő természeti népek körében is ismertek. Ám lényeges különbség, hogy a trópusokon a fertőzések elsődleges forrása nem az ember, hanem az állatok, és 10 súlyos betegségből nyolcat rovarok terjesztenek, míg a földművelés kialakulásával az ember olyan környezetet teremtett magának, amely melegágya lett a ciklikusan jelentkező pusztító járványoknak, amelyek olykor egy-egy terület, de akár egész Európa lakosságának harmadát-felét kipusztította. A pusztító járványok okozta állandó fenyegetettség hatására vett az orvostudomány fejlődése olyan irányt, amely végül elvezetett a kórokozó elmélethez, ill. a különféle immunizálási eljárások kifejlesztéséhez. A 18-19. században a fertőző betegségek voltak a halálozás legfőbb okai. Amióta orvostudomány létezik, képviselőit mindig is jellemezte egyfajta öntömjénező szemlélet, ennek a nárcisztikus önképnek a talaján születtek meg azok a túlzó állítások, nevezhetjük ezeket nyugodtan mítoszoknak, hogy az orvoslás vetett véget a járványoknak, s hosszabbította meg az emberek életét. Ezeket az állításokat régóta sokan vitatják. Thomas McKeown akkoriban kezdett publikálni, amikor az orvostudomány végkép el volt szállva magától, hisz első tanulmánya idején, 1955-ben már felfedezték az antibiotikumokat, a szteroidokat, a gyógyszeripar rohamos fejlődésnek indult és már javában elkezdődtek az egyes fertőző betegségek elleni oltási kampányok. McKeown 1835-től az angliai halálozási és megbetegedési statisztikákat tanulmányozta, és kimutatta, hogy nem az orvoslás fejlődése, hanem a szociális és gazdasági fejlődés (az emberek javuló lakhatási helyzete, a jobb táplálkozás) szorította vissza a járványos betegségeket (McKeown, 1976). Mint kritikusai a szemére vetették, McKeown némileg alábecsülte a közegészségügyi állapotok javulásának (csatornázás, tiszta ivóvíz, szemételszállítás, stb.), a járványügyi intézkedéseknek a hatását (Colgrove, 2002). A tiszta ivóvíz és csatornázás Norvégiában 1870-1970 között 75%-kal csökkentette a halálozást. Ebből csak a bélrendszeri fertőzések csökkenése 12%-os csökkenést er edményezett (Mackenbach, 2007). Az újabb elemzések is azt mutatják, hogy a TBC halálozás csökkenését nem az 1950-től bevezetett BCG-oltás, hanem sokkal inkább a szociális körülmények javulása idézte elő. A háborúk idején megnövekedett TBC halálozást a szociális körülmények romlása magyarázza.
 (forrás: Griffiths és Brock, 2003) Nemcsak a tuberkulózis, de a tüdőgyulladás, a diftéria, a kanyaró és a tífusz eredetű halálozás visszaszorulásában is jelentéktelen szerepet játszottak a különféle orvosi eszközök (oltás, antitoxin, szulfonamidok, antibiotikumok) (McKinlay és McKinlay, 1977). Pl. a kanyaróhalálozás az USA-ban 1900-tól az oltás bevezetéséig 98%-al csökkent, s hasonlóképpen a szamárköhögésből eredő halálozás 90%-kal (Humphries és Bystrianyk, 2013).
 (forrás: Humphries és Bystrianyk, 2013) A grafikonon jól látható, hogy mire a védőoltásokat bevezették, a fertőző betegségekből fakadó halálozás minimálisra csökkent. A skarláthalálozás visszaszorulása azért jó példa, mert ez ellen jelenleg sincs védőoltás. A kötelező oltást ellenzők szemében ez a folyamat fontos érv. Ha ugyanis egy betegség már nem halálos, kérdés, hogy az oltások mellékhatásai és szövődményei nem jelentenek-e nagyobb kockázatot az esetleges fertőzéssel szemben? Az oltáspártiak viszont azzal érvelnek, hogy az oltások nem is a halálozás, hanem a megbetegedések visszaszorítására szolgál. Az érvelés azonban kicsit a gombhoz szabott kabát esete, hiszen, ha már a védőoltások nélkül is minimálisra csökkent a halálozás, akkor nem is lehetne a kötelező oltások mellett ezzel érvelni. Ráadásul az oltáspártiak a Hepatitis B, a HPV vagy az influenza oltás esetében az oltáspropagandában nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a védőoltással a végzetes kimenet elkerülhető. Valójában tehát arról van szó, hogy az oltások mellett mindig azzal kardoskodnak, ami éppen hathatósabb érvnek tűnik. A kötelező oltásokkal szemben számos aggály felmerül. Az egyik, hogy a természetes fertőzések tartósabb, a védőoltások viszont idővel gyengülő védettséget idéznek elő, így sok, gyermekkorban veszélytelen gyermekbetegség súlyosabb kimenetelű felnőttkori betegség képében jelenhet meg. Például az oltás okozta immunitás gyengülése miatt a diftériával szemben a felnőtt népesség 50%-a már védtelen, ez Oroszországban 1993-ban 190 ezer megbetegedéshez és 4000 halálhoz vezetett (Link, 2005). A rózsahimlővel szembeni védettség hasonló problémát vet fel: hiába oltják be a gyerekeket, éppen felnőttkorra gyengül a védettség, amikor a terhesség alatt kialakult rózsahimlő komoly kockázatot jelent a magzatra nézve. Amíg nem volt rózsahimlő elleni védőoltás, addig az ismételt fertőzések révén a népesség 90%-a védett volt (Link, 2005). A rémisztő gyermek paralízist okozó polio vírus a 19. században alig okozott megbetegedést, holott szinte a teljes népesség fertőzött volt. Az anyák polióval szembeni antitestjei annyi védettséget jelentettek a gyerekeknek, hogy a betegség tünetmentes vagy enyhe lefolyású volt. Ahogy javultak a közegészségügyi állapotok, s egyre kevesebb embernél alakult ki védettség, így járványok alakulhattak ki, s a betegség súlyossá, gyakran halálossá vált (Link, 2005). Így vált egy korábban ártalmatlan vírus a 20. századra retteget betegséggé. A másik, hogy a védőoltások nem veszélytelenek, súlyos egészségkárosodást, de akár halált is okozhatnak. Míg a közegészségügy szemében az oltások áldozatai a népesség immunizálásának érdekében elszenvedett járulékos veszteségek, addig az egyén szempontjából az oltási károsodás egészséges gyerekek feláldozását jelenti mások megbetegedésének elkerüléséért (Link, 2005). Hogy ezek a veszélyek nem puszta oltásellenes riogatások csupán, álljon itt néhány kirívó történet az oltások múltbeli és jelenkori történetéből. Tévedések és tragédiák az oltások történetében Szándékosan nem idézek a vakcináció hőskorából eseteket. Tanulságosabbak a modernebb korból származók. Mindegyikben közös, hogy az oltóanyagba fel nem ismert vírusok kerültek, ami közvetlen járványt, vagy hosszú távon okozott betegségkockázatot. 1942-ben az amerikai hadseregben sárgaláz ellen oltottak, melynek következtében 51 ezer ember hepatitiszben fertőződött meg, 150-en meghaltak, s sokaknál évekkel később alakult ki cirrozis vagy májrák. A Jonas Salk által kifejlesztett inaktivált polio vírust tartalmazó oltóanyaggal 1955 és 1963 között 10 millió embert immunizáltak. 1955-ben, amikor még csak tesztelték az oltóanyagot, az oltást követően polio járvány alakult ki. Kiderült, hogy a Cutter nevű oltóanyagyártó vakcinájába élő vírus került. Ekkor 460 gyermek betegedett meg. Az oltóanyagba később az előállítási technológia révén belekerült egy SV40 nevű majomvírus, amely embernél agy-, tüdő- csont- és egyéb rákot idézhet elő. Manapság a becslések szerint évente 2000-en halnak meg az SV40 okozta rákban. Az is kiderült, hogy a vírus generációról-generációra átadódhat. Az ügy jól szemlélteti a közegészségügyi hozzáállást: már 1960-ban fény derült a rákkockázatra, de az eredmény publikálását megtiltották, a kutatót eltiltották az oltóanyag további vizsgálatától, és az oltáson nem módosítottak. Az 1963-tól majd kétmillió adagban beadott, elölt kanyaróvírust tartalmazó oltásról kiderült, hogy egy év után nem nyújtott védettséget, sőt egy atipikus kanyaróra hajlamosította az oltott gyerekeket. 1998-ban Jordániában a kanyaróoltás miatt 122 gyermeket kellett kórházban kezelni. A WHO tömeghisztériának minősítette ezt az esetet, hasonlóképpen a 2002-ben Kínában bekövetkezett hasonló esetet is, ahol enkefalitisz elleni oltástól 900 gyerek került kórházba. A gyermekbénulás elleni oltás 2000 óta 9 ízben okozott járványt, mivel az oltásban használt élővírus mutálódott és vadvírussá változott. 2006-ban Nigériában 70 gyermek megbénulásáról tudnak (Willyard, 2007). Mivel az élővírussal történő vakcináció olcsóbb, a WHO ezt alkalmazza, ez viszont újra és újra járványt robbant ki (Diamond, 2005). 2006-ban az oltóanyagtól 1600 indiai gyermek betegedett meg gyermekbénulásban (Bhasin, 2008). Tanulságokat nehéz a jövőre nézve levonni olyan körülmények közepette, amelyben a nemzeti és nemzetközi hatóságok az oltás negatív hatásainak eltussolásában érdekeltek. Az oltás ellenes hangulat azért erősödött fel napjainkra, mert az autista és autoimmun beteg gyerekek növekvő száma, az oltást követő megbetegedések óhatatlanul az oltóanyagok egyes összetevőire terelik a gyanút. A mindenkori közegészségügy mindig is azt állította, hogy az oltást előzetesen alaposan tesztelték, ezért az oltásnak nincs kockázata. A múltbeli tanulságok azonban arra kéne figyelmeztessék a közegészségügyet, hogy az oltások mindig előre nem látható kockázatokat hordozhatnak magukban. A H1N1 tanulságai Az oltásokkal szembeni bizalmatlanságra a közegészségügy alaposan rászolgált, elég csak a közelmúlt H1N1 "világjárványára" gondolnunk. Az Európa Tanács, majd több nemzeti közegészségügyi intézmény vizsgálódása nyomán napvilágra került tények azt bizonyították, hogy a WHO titkos bizottságában, amely a 2009/2010-es influenzajárványt világjárványnak minősítette, az ipar által szponzorált tudósok ültek (Cohen és Carter, 2010). Ez a "világjárvány" 7 milliárd dollár piacot teremtett az oltóanyagiparnak és az antivirális szereket gyártóknak (Kyriakou , 2010). A legtöbb kormány óriási készleteket vásárolt fel vakcinából is, antivirális szerekből is. A magyar közegészségügy nagy nyomás alatt tartotta a magyar lakosságot, véleményformáló személyeket béreltek fel a lakosság megfélemlítésére, s az egészségügyi miniszter még feljelentést is tett rémhírterjesztés címén azok ellen, akik bírálták a hivatalos oltáspolitikát. Időközben aztán kiderült, hogy a "világjárványba" fele annyian h altak bele, mint a szokásos, évenként jelentkező szezonális influenzába, az oltások hatástalannak bizonyultak a vírussal szemben, és a keringő vírus rezisztens volt a nagy mennyiségben felvásárolt antivirális szerekkel szemben is (Brownlee és Lenzer, 2009; Szendi, 2009). Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy a legveszélyeztetettebb időseknél az influenza oltások a gyenge immunválasz miatt eleve hatástalanok (Rizzo és mtsi., 2006; Simonsen és mtsi., 2005), de egészséges felnőtteknél (Demicheli és mtsi., 2007) és gyermekeknél sem volt igazolható (Jefferson és mtsi., 2008), hogy az influenza elleni oltások bármit is érnének. A gerjesztett pánik hatására nagyon sokan beoltatták magukat, kitéve a ritka, de súlyos szövődményeknek. Emlékezetes, hogy 1976-ban már volt egy ilyen vaklárma az USA-ban, s a tömeges oltást azért kellett felfüggeszteni, mert a bénulást és akár halált is okozó Guillain-Barré szindróma az oltottak körében az átlagnépességhez képest hússzor gyakoribbá vált (Stratton és mtsi., 2004). A kiküszöbölt veszélyek helyett azonban jelentkeznek újak. A 2009-es H1N1 vírus ellen kifejlesztett, Nyugat-Európában alkalmazott Pandremix nevű oltóanyagtól legalább 800-an narkolepsziát kaptak, ami egy gyógyíthatatlan, a normál életvitelt lehetetlenné tevő autoimmun betegség (Partinen és mtsi., 2012; Nohynek és mtsi., 2012). HPV A HPV oltás értelmetlenségéről és veszélyeiről már írtam (IPM 2010 október), itt ismétlésként csak annyit, hogy túl az oltási kockázatokon, problémása, hogy az oltás mindössze két vírustól véd meg, s marad még kb. 13 nagy kockázattal rákot okozó HPV vírus. Az oltás klinikai vizsgálata nem igazolta a komoly védelmet, azt sem tudni, mennyi ideig nyújt védelmet az oltás, ráadásul az oltott nők kevésbé lesznek ezentúl motiválva a rendszeres szűrésre. Így a gyártókon kívül valószínűleg senki nem nyer, inkább veszít ezen az oltáson. Aluminium adjuváns, Hepatitis B oltás Alumínium vegyületet évtizedek óta adnak az oltásokhoz, hogy fokozzák az oltásra adott immunválaszt. Sokáig az alumíniumot "semleges" elemnek tekintették, mára azonban kiderült, hogy az alumínium a szervezetben, különösen az idegrendszerben felhalmozódik és idegméregként hat (Exley, 2014). Elsősorban az alumínium adjuvánsnak, ill. szilikonnak tulajdonítják azt az új autoimmun betegségcsoportot, amit ASIA (Autoimmun Inflammatory Syndrome Induced by Adjuvants) mozaikszóval neveztek el (Shoenfeld és Agmon-Levin, 2011). Az ASIA körébe tartoznak az oltás kiváltotta klasszikus autoimmun betegségek (lupus, rheumatoid arthritisz, szklerózis multiplex, 1-es típusú cukorbetegség), mozgászavarral vagy bénulással járó degeneratív neurológiai betegségek (pl. Guillain-Barré szindróma), alvászavar, memóriazavar, krónikus fáradtság (Esposito és mtsi., 2014), de felmerült az autizmus is, mint lehetséges következmény (Shaw és Tomljenovic, 2013). Mivel a kötelező oltásokban gyakran fordul elő alumínium adjuváns, már kis gyermekkortól megkezdődik az alumínium felhalmozódása a szervezetben és az idegrendszerben. Az egyik legmarkánsabb, bár közvetett bizonyítéka az ASIA szindróma létezésének a tömeges francia Hepatitis B elleni oltáskampány adataiból nyert tapasztalatok. 1992 és 1998 között több mint 20 millió embert oltottak be Hepatitis B ellen, majd,amikor felmerült, hogy szklerózis multiplexet okozhat az oltás, a kampányt leállították. Dominique Le Houézec az adatokat elemezve kimutatta, hogy régiónként 65-100%-al nőtt az oltást követő években az SM betegek száma (Le Houézec, 2014).
 (forrás: Le Houézec, 2014). A szerző azt is kimutatta, hogy az oltást követően az évek során nem csökkent az új SM betegek száma, hanem folyamatos lassú emelkedést mutat, ami az oltások elhúzódó hatásának tulajdonítható.
 (forrás: Le Houézec, 2014). Az ASIA szindróma felállítása azonban csak az első lépés afelé, hogy az orvoslásban polgárjogot nyerjen az oltásokat követő mellékhatások alapos vizsgálata, amit a hivatalos szervek folyamatos tagadása, az orvosok teljes tájékozatlansága és a mellékhatás jelentésének önkéntes jellege rendkívül megnehezít. Aki ma panaszkodni mer az oltás okozta megbetegedésre, az könnyen megkapja a hipochonder vagy az oltásellenes címkét. Oltsunk vagy ne oltsunk? Valójában nem ez az igazi kérdés. A védőoltások bevezetése népesség szinten olyan új immunológiai helyzetet teremtett, amelyből már nehéz lenne kihátrálni. Másfelől az vakcinációt az orvostudomány diadalának tekintik, s a kötelező oltások a közegészségügy szent teheneivé váltak. Az oltások hatásosságába és veszélytelenségébe vetett hit ma ideológiai kérdés. Pedig a védőoltások nem nyújtanak életre szóló védettséget és a kórokozók sem feltétlen tűntek el a népességből. Az időnként kirobbanó járványok nem feltétlen az oltási fegyelem lazulásával, hanem az oltások évekkel csökkenő védőhatásával is összefüggenek. Oltás ügyben az igazi kérdés az, hogy vajon elég biztonságosak-e az oltóanyagok, és valóban szükség van-e mindazon oltásra, amit az oltóipar oly buzgón szorgalmaz. Amikor az állam oltáspárti, az oltóanyagipar ellustul. Minek tehát százmilliókért továbbfejleszteni, ha "így is jó"? Védettséget élvez, az oltások mellékhatásaiért nem terheli felelősség, az oltások okozta mellékhatásoknak és károsodásoknak aktív figyelése és követése nincs, mert eleve az a feltételezés, hogy az oltások veszélytelenek. Ezért elég reménytelen bizonyítani a kapcsolatot egy oltás és egy évekkel később fellépő károsodás között. (Az orvosok még az azonnali mellékhatásokat is negligálják.) Természetesen bizonyos problémák elkerülhetetlenül szemet szúrnak, de ezek esetében jobb stratégia évtizedekig vehemensen védelmezni valamit, majd sutyiban kiiktatni a problémás oltásösszetevőt. Így tűnt el az oltások legtöbbikéből a higany, miközben évekig azt hallottuk, hogy nincs is vele semmi probléma. Valójába n csecsemőknek higanytartalmú oltást beadva, a higany toxikus szintet ért el (Link, 2005), és majom kölykökkel végzett higanyos oltásvizsgálat igazolta az idegrendszeri károsodást (Hewitson és mtsi, 2010). A közlemény története is árulkodó: a Neuro Toxicology szaklap először befogadta közlésre (elektronikus formában meg is jelentették), majd megtagadták a közlést, és végül csak egy másik lap közölte le a tanulmányt. Később humán vizsgálatok is felvetették, hogy a tartósítószerként alkalmazott higanyvegyület fejlődési visszamaradást (Geier és mtsi., 2014) és autizmust is okozhat gyerekeknél (Geier és mtsi., 2013). Az oltásokkal kapcsolatos aggodalmakat egyre kevésbé lehet szőnyeg alá söpörni. Szerencsére mindig is voltak és lesznek független kutatók, akik az igazságot tartják szem előtt, és nem a politikai-gazdasági szempontok vezérlik őket kutatásaikban.
Facebook: Adjátok tovább! Se házastársa, se gyereke! Be ne dőljön neki senki!!! Az ÁNTSZ besúgója, aki az oltásellenes szülőknek segítő orvosokat akarja lebuktatni!
https://www.facebook.com/matyas.janos.1
"Szép napot Kívánok!
Máriás János oltáskritikus szülő vagyok. Azzal a kéréssel szeretném megkeresni, hogy a segítségét kérjem! A gyermekem 6 éves védőoltását szeretném egy orvossal elintézni (okosan), sajnos már nagy csúszásban vagyunk ami az időt illeti ezért kellett ehhez a nem szokványos módszerhez fordulnom. Amennyiben mód van rá és ehhez a segítségemre tud lenni, kérem jelezzen vissza vagy szeretnék egy nevet kérni! A facebookon a megosztások között láttam a nevét, akik a Nebáncsvirág oldalán szintén oltáskritikusnak tűntek azoknak hasonló tartalmú levelet írtam! Hátha! A segítséget előre is köszönve!
Tisztelettel:MJ"
A rendőr elkapott egy anyát bolti lopás közben, aztán, amikor meglátta, mit lopott, valami csodálatosat tett! 2015.07.15. Littlethings - Kiskegyed Nem szép dolog lopni, és kellemetlen, ha elkapják a tolvajt, ezzel a nővel mégis valami csodálatos történt, miután bolti lopáson kapták.
 A Walmart áruházba hívták Mark Engravelle rendőrt, mert tolvajt fogtak a boltban. Amikor a rendőr az üzletbe ért egy zokogó nőt talát ott hat visító gyerekkel. A nő sírva magyarázta el neki, hogy apró lányaival és egy fiával egy lakókocsiban él, nincs otthona, ezért lopott. Férje balesetben meghalt négy éve, és képtelen eltartani a gyerekeit. Amikor a rendőr átnézte a lopott tárgyakat, döbbenten látta, hogy gyerek cipők, pelenkák, gyerekruhák voltak csak összeszedve. A kicsiken nem volt cipő, koszosak voltak. Mark nagyon meghatódott, neki is van két gyermeke: - Lehet, hogy a Walmart szemében ez a nő egy tolvaj, de én hirtelen a gyerekeiért küzdő anyát láttam benne - mesélte később az amerikai híradóban.Engravelle visszasétált a boltba, kifizette a lopott holmit, a nőt enyhén megbüntette, aztán a elintézte, hogy a helyi rendőrség alapítványt hozzon létre a család részére. 6 ezer dollár gyűlt össze rajta. A sztori annyira megható, hogy bekerült a kansasi helyi híradóba, ahol az eset történt, onnan pedig elterjedt az interneten.
Kapcsolódó: Rosszul lát a baba, majd megkapja élete első szemüvegét. Milliók olvadtak el a reakciójától. Videó
|
 |
|
