Payday Loans

Keresés

A legújabb

Tóth Ferenc: Pogány magyarság - zsidós kereszténység - élősködő programozók PDF  Array Nyomtatás Array  E-mail
Boldog-boldogtalan emberek életminősége
2015. július 16. csütörtök, 08:53

POGÁNYOS HITVALLÁS MAGYARUL

Hol vagy erős pogány sereg,
Hős Vata, bálványos berek?
Hol alszol bátor Bocskay?
Kossuth dicső csapatjai?!

A bősz magyar vér nem buzog?
Mint gyáva, hitvány koldusok
Könyörgünk  már az életér'?
Hadúr öszvérként mendegél?

Ó nem, ilyet ne higgyetek -
Hadúr itt van közöttetek,
Hadúr a roppant Őspogány
Üget sötétpej vadlován.

Szegődjünk hát nyomába mi
A gyávaságot irtani,
Álljuk helyünket emberül -
Ki kűzd megél, más elmerül.

Megáll Isten meg a világ,
Gyönyörrel bámul ily csudát,
Hogy vasököllel ha akar,
Szabad s egész lesz a magyar.

1922. júl.

József Attila

https://www.youtube.com/watch?v=mIvnj77uMeI

 

 

Arany János: A POLOSKA
Rímes próza

Makámát írni
- mint Abu-Mohammed Kazim Ben-Ali Ben-Mohammed Ben-Othman Hariri
- nem tréfa dolog;
- annyi, mint: repülni gyalog,
- s ki egyszer ebbe fog
- nagy veszedelem érheti:
- lábát izibe megütheti,
- orrát is betörheti.

Mindazonáltal én megkisértem,
- úttörőnek bukni is érdem;
- aztán meg nem szabad-e, kérdem
- prózát versben írni
- már így ni!
- mikor annyi verset írnak prózában
- a két nemes magyar hazában,
- de kivált mostanában!

No tehát a csimaz vagy poloska
- legyen lelkesedésem pocka,
- a tárgy legalább nem ócska;
- pedig ez is tesz valamit nálunk
- hol annyi az ütött-kopott
- nem mondom: lopott
- hogy csupa zsibvásárban járunk.

Aztán hisz tárgyam elég klasszikai:
- szúnyog, csimaz egymásnak vérrokonai,
- s ha Virgil az elsőt megénekelte,

Poloska, jövel te! Van egy, ki millió,
- az ő neve légió;
- eredetileg szőke faj,
- mint a vaj;
- de ha más ég alatt meghonosul,
- mások vérén megpotrohosul:
- barnára fajul akkoron
- mint a csöppentett... korom.

Világosság élő magzatja
- Kánt is megmondhatja [*]
- de szereti a sötétséget
- filantrop céljai végett.

Külsejét ami nézi,
- rajta ugyan kevés a vitézi,
- arca penészesen úriás,
- termete sem igen daliás,
- háta pedig kifelé görbe,
- karcsusága átmegyen a körbe,
- noha páncéllal is bír
- mint egy kürazir
- evvel azonban nem mellét fedezi,
- hátát védelmezi.

Van továbbá neki jó fegyvere,
- csípni, szúrni ugyan tud vele,
- hanem amivel ellenséget űz,
- nem annyira fegyver, mint a... bűz.

Egyik erénye a háziasság,
- nincs vériben a zajos vigasság,
- nem zavar egykönnyen rendet,
- nem tör csendet;
- természete birkai békes,
- türelemmel ékes,
- oly józan, oly éber,
- mint egy héber.

Éji magányban, rejtve működik
- tíztől circiter ötig,
- feláldozza szende nyugalmát
- nem is üt semmi lármát,
- virrasztja az emberiség álmát.

Nappal azonban visszavonul,
- (gondolom: ír, tanul,)
- önlelkibe mélyed,
- keresi a rejtve levő mélyet
- mint egy filozóf.

Ah - nincs kerevet, szófa,
- nincs ágynyiladék
- vagy falhasadék
- oly mélyen magasan
- hova ő be ne hasson,
- mit föl ne kutasson.

Különösen tetszik néki
- minden ami régi,
- vagyon ahhoz privát gusztusa,
- ő annak született antikvariusa.

Gyönyörködik a müvészetben,
- festett szobában, képkeretben
- nagy hajlamot érez rája,
- van saját műiskolája,
- s ha eljön az est
- ő maga is fest.

Hát még minő kedélyes!
- kivált mikor éhes,
- szárnyával arcod gyöngén legyezi
- mialatt véred veszi.

Sohasem ereszkedik nyílt csatába,
- ha kergeted, gyors neki a lába,
- eltűnik egy perc alatt
- mint villám s gondolat;
- de legott visszatér,
- noha engedelmet se kér,
- gallérodba ragad,
- s "eszi a nyakad"
- aztán megint ill'a -berek! - mint az ügyes guerilla,
- meglapul az egész kamarilla.

Túl szerénység neki nem kenyere,
- nem várja, hogy híják szépen: gyere!
- hova egyszer vendégül beférkezik,
- onnan ugyan szűrit többé ki nem teszik.

Egyébiránt nagyvároson született,
- lenézi a nomád életet;
- paplan alatt jobb szeret hálni
- mint rusticálni.

Hazája művelt Európa,
- szerelmes a civilizációba;
- s míg honn marad a tábor törzse,
- mindig elébb nyomul előörse
- szárazon úgy, mint vízen át;
- neki találták fel a gőzmasinát:
- nyugat felől keletre vándorol,
- békésen hódít, még nem is porol.

Mint polgár: kozmopolita,
- ő nem mondja: "si est vita - non est ita ";
- hanem megindul apraja, véne
- hazát keresni ott "ubi bene".

Bú nélkül hagyja el az ősi lakot,
- és mint madár ha elejt egy fűmagot
- dúsan tenyész föl a meddő kopár:
- csimazból is elég egy pár.

Kiválóan ügyes telepedő:
- ha egyszer ráülhet, övé a lepedő,
- lepedővel az egész nyoszolya,
- aztán a ház legkisebb zugolya;
- pár nap mulva hemzseg a gyarmatos,
- ha nem tetszik, pusztuljon a lakos!

Nincs korlátozva, bizonyos geogr. fokig,
- minden klimát azonnal megszokik,
- s ne félj, hogy elszökik!
- nem háborgatja ily könnyelműség,
- jelleme a ragaszkodó hűség.

Bármely idegen elembe'
- teszi magát otthonos kényelembe,
- ősi szokásit el nem hagyja,
- vérit soha meg nem tagadja,
- nem alkalmazza senkihez magát:
- aki vele van, tűrje a szagát!

Legörömestebb útfélen tanyáz
- hol fogadó van, vagy más efféle ház,
- és, mint jámbor apáink régen
- kapva kaptak az új vendégen:
- mindenki iránt megelőző,
- vele bételni se' győző.

Így terjeszti dicső faját,
- viszi a civilizáció zászlaját
- őrszemeit előre kitolva;
- hátrál előtte barbárság, bolha,
- ez kénytelen el-eblábóni:
- "veteres migrate coloni"
- s megújul a világ, ez az ócska,
- no tehát: for, ever, poloska!...

[*] Kant a poloskák szaporodását a világosság befolyásának tulajdonítá; ezért hálószobája ablaktábláit nappal sohasem engedte fölnyitni.
(Heine) - A. J.

LAST_UPDATED2