Magyar szabadkőművesek: küzdünk a nacionalizmus ellen!

STPO.HU 2007. április 26.


A mozgalom mindig megújul

Több száz éve nyírja őket az egyház, pedig ők csak szebb világot szeretnének teremteni. Veres András, a Magyarországi Nagyoriens szabadkőműves páholy nagymestere mesélt a STOP-nak arról, mik a szervezet évszázados titkai, és hogyan kell elképzelni a szabadkőművességet ma.


- Hogyan lesz valakiből szabadkőműves nagymester? 

- Talán a kérdés inkább úgy merül fel: hogyan lesz valaki szabadkőműves. Ritkább, hogy valaki jelentkezik; gyakoribb, hogy a szabadkőművesek megkeresik, és felajánlják, lépjen be közéjük. Azután hosszabb idő telik el, mire mesterré válhat, mert kipróbálják, hogy milyen feladatok megoldására képes. A nagymesteri tisztséget pedig csak demokratikus választás útján lehet elnyerni. 

- Mit képvisel egy szabadkőműves?

- A mozgalom céljait ma is annak az emberbaráti, filozófiai hagyománynak a szellemében igyekszünk megfogalmazni, melynek szellemiségét a "Szabadság, Egyenlőség, Testvériség" hármas jelszava foglalja össze legtömörebben. Kevesen tudják, hogy a nagy francia forradalom révén elhíresült értékeket elsőként a szabadkőművesek kapcsolták össze. 

- Mindez nagyon szép, de mit jelent a gyakorlatban?

- Valamikor a szabadkőművesek elsősorban az egyház befolyását akarták visszaszorítani, sokat tettek a szekularizáció, az elvilágiasodás megvalósulásáért. Szabadkőműves volt az a Wekerle Sándor is, akinek miniszterelnökségéhez fűződik a polgári házasságkötés törvénybe foglalása. A fejlődés árnyoldalaként jelentkező nagyvárosi elszegényesedést úgy próbálták enyhíteni, hogy a szervezett jótékonykodás egyik központjává váltak. A magyar szabadkőművesek nagyobb szabású tettei közé tartozik a fővárosi Vakok Intézetének alapítása és a mentőszolgálat megszervezése. 

- Nem csak a szabadkőművesek jótékonykodnak.

- Így van. És nem csak ők szorgalmazták a szekularizációt. De mint egy befolyásos mozgalom részesei igen sokat tehetnek. Nem annyira az eredetiség vezeti őket, mint inkább a jó ügyek felkarolása és megvalósítása. 

- Miben rejlik a mozgalom ereje? Abban, hogy a tagjai befolyásos emberek, illetve gazdagok? Vagy abban, hogy egymás között jó kapcsolatokat ápolnak?

- Nem baj, ha a szabadkőművesek között akadnak befolyásos és gazdag emberek. Vagy olyan kiváló tehetségek, mint Voltaire és Mozart, Ady és Kosztolányi, Kossuth és Churchill. De a mozgalom erejét mindenekelőtt tagjainak összetartása, a testvériség eszméjének követése jelenti. Nem elhanyagolható a tagság létszáma sem. Például francia testvérrendünk ötvenezer tagot számlál, ami önmagában elegendő ahhoz, hogy befolyásos legyen. Jól mutatja ezt, hogy most, a francia elnökválasztás előtt, több jelölt is felkereste őket, és bemutatkozott a szabadkőműveseknek. 

- Miért fontos, hogy a mozgalom titkos, ha úgy tetszik: diszkrét legyen? 

- Azt gondolom, hogy a diszkréció elsősorban a szabadkőművesek védelmét szolgálja, és talán a működésük hatékonyságát is. E közösséghez tartozni ugyanis nem mindig veszélytelen, a magyar történelemből nem egy elrettentő példát lehetne felhozni. A szabadkőműves mozgalom ma már korántsem olyan titokzatos, céljairól és rituális munkájáról bőséges irodalom áll rendelkezésére bármely érdeklődőnek. A testvérek sokszor ki is lépnek a nyilvánosság elé, amikor felhívják a figyelmet valamilyen társadalmi bajra és orvoslásának módjára. Más kérdés, hogy a rituális munka része az önmeghatározásnak és a közösségteremtésnek, más szóval a beavatásnak. 

- De akkor miért nem ismerhetik meg a kívülállók a rituálékat? Miért nem nyilvános egy-egy szabadkőműves páholy gyűlése?

- A rituálékat könyvekből bárki megismerheti. De a páholyok munkája kizárólag a tagokra tartozik. Nem csak azért, mert - mint minden közösség életében - csak az szólhat bele az ügyek intézésébe, aki felelősséget vállal érte. Hanem azért is, mert a szabadkőművesek számára a közös munka egy belső, szellemi fejlődés alkalma és színtere. Leképezi az ember útját a világ megismerésén át önmaga megismeréséhez. A szabadkőműves szimbólumokban és metaforákban megkülönböztetett jelentősége van az építésnek, ami egyúttal önépítést is jelent. 

- Ha minden nyílt titok, akkor miért lengi körül mégis ezt a társaságot egyfajta homály? 

- Talán mert a szabadkőművesség ellenfelei hatásos érvnek gondolják, hogy efféle legendákat gyártsanak és terjesszenek. Mellesleg ha van mozgalom, amely érdekeltnek tartja magát a homály oszlatásában, hát az éppen a felvilágosodás eszméiben gyökerező szabadkőművesség. 

- Tele van a padlás profibbnál profibb civil kezdeményezéssel. Nem járt le a
szabadkőművesség ideje az internet korában? Hogy lenne képes hatékonyan működni egy több száz éves szervezet?

- A civil kezdeményezések jól megférnek egymás mellett. Az egyik szervezet nem váltja ki a másikat. Ha már létezik egy nagy hagyománnyal rendelkező mozgalom, botorság volna elhajítani csupán azért, mert időközben újabb mozgalmak születtek. Az igazi kérdés nem ez, hanem az, hogy a szabadkőművesség tud-e válaszokat találni az új kihívásokra. 

- És tud? Mi a mozgalom szerepe a mai világban?

- Én úgy gondolom, hogy meg tud újulni. Legutóbbi nemzetközi találkozónkon például Közép- és Kelet-Európa hat szabadkőműves rendje cserélt eszmét a tennivalóinkról. Elfogadtunk egy közös nyilatkozatot. Kiderült, hogy térségünkben még az olyan hagyományos szabadkőműves feladatok is új értelmet nyerhetnek, mint a szekularizáció és a szociális bajok enyhítése. 
Természetesen országonként más a helyzet, de szükségesnek tartjuk szavunkat felemelni a térségünkben teret nyert nacionalizmus és populizmus ellen. A szabadkőművesek szemében különösen fontos erény, a türelem. Szerintünk ez lehet a legjobb módszer a konfliktusok kezelésére. 

- Jelenleg vannak ismert politikusok a szabadkőművesek között?

- Akadnak. De nem csak rajtuk múlik a dolog. 

- És ismert személyiségek?

- Természetesen.

___________________________

A magyar szabadkőművesek titkai
2007. augusztus 24. 15:00

A lassan száz éve aktív, zárt ajtók mögött működő budapesti SAS szabadkőműves páholy a kor elvárásaihoz igazodva az interneten is megmutatja magát.

Korábban

Az összeesküvés-elméletek története
A szabadkőművesek között kémkedett a spanyol Mata Hari
Újjászületésüket ünnepelték a spanyol szabadkőművesek
Móra Ferenc, a szabadkőműves médiaszemélyiség


A SAS-páholyt 1911-ben a budai Hajnal páholyból kiválva 28 szabadkőműves testvér alapította. Vezetőjük (rituális néven Főmesterük) Haypál Benő, református lelkész volt, akit a kamaraerdei Erzsébet Árvaház megalapítójaként ismerhetünk. Azt talán még kevesebben tudhatják róla, hogy ő eskette össze a szintén szabadkőműves Ady Endrét és feleségét, Boncza Bertát, közismertebb nevén Csinszkát.

A Haypál vezetésével alakuló SAS páholy az akkoriban fénykorát élő Podmaniczky utcai páholyházban tartotta összejöveteleit, ahol heti rendszerességgel, keddenként tartottak munkát (gyűléseket). Elkötelezettségüket bizonyította, hogy ehhez a naphoz 1919 után is ragaszkodtak, bár a találkozások a szervezet betiltása után már nem a hagyományos rituális keretek között zajlottak, mivel a szabadkőművesek ekkortól családtagjaikkal együtt, a Császár-fürdő kertjében üzemelő vendéglőben tudtak csak gyülekezni.

Az 1945-ig tartó betiltás ideje alatt a szabadkőművesek évente legalább egyszer Bécsbe utaztak, hogy az ottani testvérek vendégeiként a rituális kereteket megkövetelő teendőiket ellássák (új tagok felvétele, tisztújítás, stb.). Bécsben külön a magyarok számára tartottak fenn két páholyt, a Labort és az In Labore Virtust, amelyek 1938-ig, Hitler bevonulásáig, azaz a szabadkőművesség ottani betiltásáig működhettek.

Rövid kitérőt érdemel, hogy míg a kiegyezést követően Magyarországon engedélyezték a szabadkőművességet, addig ugyanekkor Ausztriában nem, úgyhogy az osztrák szabadkőművesek abban az időben a magyar testvéreknél találtak "menedékre". Az osztrák testvéreknek nem kellett egészen Budapestig utazniuk, a magyar kőművesség Pozsonyban biztosított nekik munkavégzéshez szükséges körülményeket és munkaengedélyt.

A "szomszédolás", amit 1919-től a magyar testvérek is gyakoroltak, tehát már bevált módszer volt, 1945 áprilisáig tartott, amikor a szabadkőművességet Magyarországon átmenetileg újra engedélyezték. Az izgalmas történet folytatásához bőkezűen szolgál információkkal a páholy weboldala.  http://www.saspaholy.hu/site/

Az oldalon vázlatosan publikálják a szabadkőműves-szövetség izgalmas történetét, könyveket ajánl a bővebb ismeretek megszerzéséhez, irányt mutat az interneten való kutakodáshoz a szabadkőművesség témájában, elárulja a szervezethez való csatlakozás, vagyis a páholyba való felvétel feltételeit, sőt, kapcsolatfelvételi lehetőséget is biztosít. Az oldal különlegessége a rövid kvíz, amellyel a látogató kipróbálhatja, mit tud a szabadkőművesek több évszázados történetéről.

"A 20. századi történelem viharaiban többszörösen edzett magyar szabadkőművesek a sorozatos betiltások után is kitartottak. Követőik napjainkban is aktívan végzik munkájukat, küzdenek nemes céljaik eléréséért, féltve őrzik a hagyományaikat" - olvashatjuk a szervezetről.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=18141