Kedves Olvasó!
Ez egy mintahírlevél. A napi teljes tartalomért kattintson ide:
http://nemzetihirhalo.hu/joo/index.php/klubtagsagi-rendszer?sid=009806
(Azonosítóját kérjük, ne felejtse el megadni: 009806 !)
Szőke István Atilla
Mindig s örökké!
Nem feledjük, nem feledjük azt az esztendőt,
amikor szép Magyarország darabokra tört.
Szomorú szél rohant-rohant hegyen-völgyön át,
fekete felhőkbe vonta a magyar hazát.
Anyák sírtak apák vállán, millió zokogott,
bús öregek némán néztek, szívük sajogott.
De volt néhány, aki mondta, nem és nem soha,
nem így van a kőbe vésve eme nép sorsa!
Ama kőbe az van vésve,
mindig s örökké!
Azt a követ kell keresni,
mindig s örökké!
Nem feledjük, nem feledjük azt az esztendőt,
amikor szép Magyarország darabokra tört.
Szomorú szél rohant-rohant hegyen-völgyön át,
fekete felhőkbe vonta a magyar hazát.
Ismeretlen szép emberek egymást ölelték,
bánatukat könnycseppekben földre ejtették,
De volt néhány, aki mondta, nem és nem soha,
nem így van a fába róva eme nép sorsa!
Ama fába az van róva,
mindig s örökké!
Azt a vén fát kell keresni,
mindig s örökké!
Nem feledjük, nem feledjük azt az esztendőt,
amikor szép Magyarország darabokra tört.
Szomorú szél rohant-rohant hegyen-völgyön át,
fekete felhőkbe vonta a magyar hazát.
A harangok sok templomban nagy bút kongattak,
utána lassan, halkulva csendben álmodtak.
De volt néhány, aki mondta, nem és nem soha,
nem így van a könyvbe írva eme nép sorsa!
Ama könyvbe az van írva,
mindig s örökké!
Azt a könyvet kell keresni,
mindig s örökké!
Nem feledjük, nem feledjük azt az esztendőt,
amikor szép Magyarország darabokra tört.
Szomorú szél rohant-rohant hegyen-völgyön át,
fekete felhőkbe vonta a magyar hazát.
Ma már sokan érzik azt, hogy vannak testvérek,
elszakítva a törzstől, mint tépett testrészek.
S van még néhány, aki mondja, nem és nem soha,
nem így van szívbe szorítva eme nép sorsa!
Ez a szív csak azt dobogja,
mindig s örökké!
Ezt a szívet kell őrizni,
mindig s örökké!
Mindig s örökké!
Igazságot Magyarországnak!
Részlet a filmből, melyet azóta sem tűzi sem Televízió, sem "Nemzeti Filmszínház" a műsorára
operatőr: Kőszegi M. László
vágó: Budai Imre
Igazságot Magyarországnak
Versailles 2006. junius 4.
A felvétel 2006. június 4-én készült a párizsi magyar megmozdulásról.
A demonstráció a trianoni békediktátum igazságtalanságára próbálta felhívni az európai közvélemény figyelmét.
A film nyomon követi az utazást, a párizsi rendőrök fellépését, a "Vesszen Trianon-t skandáló tömeg vonulását.
Siklósi Beatrix és Matúz Gábor filmje furcsa módon az egyetlen, ami rögzítette a párizsi eseményeket.
Az alkotók a sajtótájékoztatón elmondták, a magyar média teljes közönnyel viseltetett az ügy iránt, ám a film talán felkelti az érdeklődést.
Siklósi Beatrix valamiféle "road movie-ként határozta meg a filmet.
A történetet a Kárpátia együttes muzsikája festi alá, Bács Ferenc, Csurka László és Dörner György alámondásával.
Vezető politikusok véleménye is elhangzik.
A filmben megszólal Lendvai Ildikó, Kuncze Gábor, Navrasics Tibor, elmondja a véleményét egy emléknap lehetséges emléknappá való nyilvánításáról Horn Gyula, Böhm Gábor, Herényi Károly, Fodor Gábor, és még sokan mások. Ezen kívül természetesen a részvevők is hozzáteszik a saját gondolataikat a nyolcvanhat évvel ezelőtti történelemformáló eseményről.
Torockai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke elmondta, történelmi momentumnak tartja ezt a napot, hiszen példátlan, hogy egy nyolcvanhat évvel ezelőtti esemény ilyen mértékben megmozgasson egy közösséget
Franciák, akik felelősséget éreznek
Elmondta, sok francia diák segített a szervezésben, sőt ők annyira megértették Magyarország problémáját,
hogy jövő héten Franciaországban megalakul egy fiatalokból álló szervezet, mely célul tűzi ki a trianoni béke
igazságtalanságainak megoldását. Ezen kívül alapítottak egy lapot, ami ezt a célt hivatott segíteni, mert Torockai elmondása szerint úgy érzik, felelősséggel tartoznak a diktátum jóvátételéért.
Kapcsolódó:
Trianon 95. Összmagyar megmozdulás - Magyarok Világszövetsége - 2015. június 4.
Csatlakozás az MVSZ felszólalásához a székely vezetők meghurcolása ellen
Trianon napját ünnepelnék a román honatyák
Trianon nappal készül provokálni 90 román szenátor
Csak idő kérdése: Erdély el fog szakadni Romániától!
Trianon sebe még nem gyógyult be Balog miniszter szerint - miért kellene?
A Magyarországot érintő Trianoni-békediktátum revíziója!!
http://www.peticiok.com/a_magyarorszagot_erint_trianoni-bekeszerzdes_revizioja
PETÍCIÓ - Az Apostoli Szent Korona nemzetének nevében!!!
Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítő 1947. évi szeptember hó 15-i Párizsi Béke-diktátum jogi szempontból történő felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerződések érvénytelenek és kérem a szerződések hatályon kívül helyezését.
A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenlő elbírálás elvének alapján mentesítse a Magyar Népet az I. világháborúban való részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól.
Indoklás:
Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Béke-diktátum delegációi a világháború kitöréséért egyedül a Magyar Királyságot büntették meg.
A Békediktátum előtt a Magyar Királyság
területe 325.411km2 volt,
lakosainak száma 20.886.000 fő.
A Békediktátum következményeként
az ország területe 92.863 km2-re, míg
lakosainak száma 7.615.000 főre csökkent.
A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. világháború kirobbantásáért és a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország akkori vezetőit felelősségre vonta és megbüntette, azonban a Német Nép felelősségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysértő kollektív felelősségre vonás alól.
Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezetők bűneiért és törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I. világháborúban való részvétel miatt Magyarország esetében nem az ország vezetőit, hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmenően Magyarországot hatalmas összegű kártérítés megfizetésére is kötelezték.
Ez az eljárás több szempontból is törvénysértő.
A diktátum következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt:
- Romániához: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 fő (25,2%)
- Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 fő (12,6%)
- Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 fő (7,2%)
- Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 fő (16,8%)
- Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 fő (1,4%)
- Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 fő (0,1%)
- Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 fő (0,8%)
Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 fő(63,5%)
Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 fő (36,5%)
Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint:
Oroszország részére 200 millió USD,
Jugoszláviának 50 millió USD,
Csehszlovákiának 50 millió USD.
A Béke-diktátum kimondta, hogy amennyiben a szerződő felek a szerződésben foglalt megállapodást nem tartják be, úgy szerződésszegést követnek el, amelynek alapján a szerződés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor.
A Béke-diktátumhoz csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerződést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön élő valamennyi nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására. Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem érvényesült: Történelmi tény az elcsatolt területen élők más területekre kitelepítése, internálása, deportálása. Tény a templomrombolások, a vallásszabadság semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása. A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok - Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia - szerződésszegést követtek el.
Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több, mint 100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországra történő költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek (Benes dekrétum).
A Diktátumhoz csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha senki nem ellenőrizte. A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok részéről 1920. évtől kezdődően nem érvényesült. A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is, hogy több, mint 100 ezer magyar az elcsatolt területekről gyakorlatilag eltűnt. Ez a háborús bűntett miatt felelősséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra, amikor Josip Broz Tito terroristái több, mint 40.000 magyart mészároltak le Délvidéken. A magyar lakosság számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai közötti eltérés is igazolja. E körben figyelembe veendők az 1910-es népszámlálásadatai is.
A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a Diktátumot aláíró államok közül több országnak a helyzetében változás állott be:
- A Szovjetunió, mint egységes állam megszűnt.
- Jugoszlávia, mint a Szerződést aláíró egyik állam a korábbi formájában megszűnt létezni.
- Csehszlovákia, mint egységes állam ugyancsak megszűnt.
A változások miatt a Szerződés a jogi formájában sem tartható fenn.
A fentieken túlmenően a következőkre kívánok még rámutatni.
A Béke-diktátumok következtében Magyarországot - többek között - az alábbi veszteségek érték:
Haditengerészetüket ért kár színaranyértékben:
- hadihajó 60.000 kg színarany
- hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg
- hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg
- hadikikötői felszerelések 10.000 kg
- 801 db hajó 80.000 kg
- Fiume kikötő felépítésének értéke 21.300 kg
- Fiume kikötő ingó és ingatlan értéke 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatoknak nyújtott segély összege 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg
- összesen 974.085 kg színarany-érték.
(Az adatok dr. Juba Ferenc tengerészkapitány-történész szakértő adatain alapulnak.)
További veszteségek:
- az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája,
- a szénbányák 80 %-a,
- az erdők 90 %-a,
- vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények,
- a felbecsülhetetlen értékű műkincsek,
- Fiume, az egyetlen tengeri kikötő elvétele,
- az összes tengeri és folyami hajók.
Közismert tény, hogy a Béke-diktátum delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó retorziót illetően egyetértés nem volt. A nézetkülönbségek a korabeli jegyzőkönyvekből, visszaemlékezésekből egyértelműen igazolhatók.
A továbbiakban a Diktátum létrejöttében és a Diktátum megkötése utáni időszakban hivatalban lévő politikai személyiségek véleményét idézem:
David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én előadott beszédében kijelentette: "a teljes okmány- és adattár, amit egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amely végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt." A fentiekről David Lloyd George az emlékirataiban szól.
Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felelősségét. Lord Newton szerint "a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának, földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük kellett."
Robert Cecil angol delegátus szerint "a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy "időről időre határrevíziót eszközöljön."
Nicolson Harold, aki a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a következőket írta: "Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét senki sem vette figyelembe."
Az angol diplomata "Peacemaking" címűkönyvében több érdekelt államférfi véleményét is összegzi, amikor a következőt jegyzi fel: "az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye, és ez a béke inkább előkészíti a háborút, mint azt megakadályozná."
Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarország szétdarabolása esetében a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle erőt. Nitti kitért arra is, hogy Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig Magyarországgal harcolt.
A későbbi amerikai nagykövet, Bullit, a következőket írta Wilson elnöknek: "Én csak egy vagyok azok a milliók közül, akiknek bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy háború csíráit. A Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi összeütközéseket élez fel. Saját népe és az emberiség érdekében az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadja ennek az igazságtalan békének az aláírását."
Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó 1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: "nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük."
A Trianoni Békeszerződés tárgyalása során több esetben felvetődött, hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. A Franciaországot képviselő Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem kis nehézségek árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát hadviselő államnak ismerjék el.
Maga Clemenceau miniszterelnök nyilatkozta, hogy "a szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint kezelik", tehát a szövetségesek Romániának ugyanolyan számú küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetétől annak befejezéséig harcoltak Németország - Ausztria-Magyarország ellen.
Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi.
A magyar delegáció a kényszerítő körülmények hatása alatt írta alá a Béke-diktátumot. Ez az aláírás, mivel a kényszerítő körülmények hatására történt, mind a nemzetközi jog, mind pedig a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen.
A közelmúlt - de a Béke-diktátum következményeivel szorosan összefüggő - jellemző példája a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet a román illetékes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történő visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetközi visszhangja pozitív.
Ugyanakkor tény, hogy a törvény ellenére a Romániában kisebbségben élő magyar anyanyelvű lakosság - akiknek mintegy 70-75 %-a a törvény hatály alá tartozna - semmiféle korábban elkobzott vagyonát vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem.
Záradék:
A petícióból kitűnik, hogy a Trianoni diktátum elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Béke-diktátum aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét diktátum kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan.
Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Béke-diktátum alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el.
Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg.
PETÍCIÓ ITT
József Attila
Nem, nem, soha!
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!!
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
Kapcsolódó:
Igazságot, igazságot, igazságot Magyarországnak!
A trianoni békeszerződés teljes szövege
Raffay Ernő: Trianon és a szabadkőművesség
Mennyiben felelősek a zsidók Trianonért?
Kertész Ákos: Trianonban a magyarság "azt kapta, amit megérdemelt"
Mementó 1990-ből: Orbán Viktor kivonult a trianoni megemlékezésről
Gyászolt a nemzet: régi fotó és videó a trianoni tragédiáról
Romániának semmi joga nincs Erdélyhez
2015.05.24 13:38 patriotaeuropa.hu
Egyre több román újságíró és történész mondja ki az eddig számukra kimondhatatlant.
Talán-talán a háttérben így készítik fel a románokat, hogy ne csodálkozzanak túlságosan ha Erdély leválik Bukarestről?
Egy román történész szerint Erdélyre nem volt történelmi joga Romániának.
 Trianon - Versailles - 1920 fotó AFP - Roger-Viollet
Fontos kötet jelent meg nemrégiben Magyarországon. Lucian Boia bukaresti professzor hazája soviniszta történelemszemléletét haladja meg, s még a román nemzeti ünnephez, az 1918-as erdélyi "egyesítési" népgyűléshez is némileg kritikusan viszonyul. Szerinte Erdélyre nem volt történelmi joga Romániának.
A bukaresti professzor Vesztesek és győztesek - Az első világháború újraértelmezése című esszéje abba a sorozatba tartozik, amelyben a 71 éves történész hazája történelmi mítoszaival birkózik.
Boia nem ismeretlen nálunk sem: Miért más Románia? és A Nyugat hanyatlása című kötetei magyarul is olvashatók. Mostani, a Cser Kiadónál megjelent művéből nekünk, magyaroknak több gondolat is rendkívül fontos:
1. Kifejezetten Trianonról nem állítja, hogy igazságtalan lenne - legfeljebb, hogy a magyarok "igazságtalanságnak" tartják. A versailles-i békerendszer szerinte "részleges igazságot szolgáltatott Európa nemzeteinek", de ehhez "gyakran igazságtalanság kapcsolódott".
2. Elismeri, hogy Erdélyre Romániának nem volt történelmi joga, Besszarábiával és Bukovinával ellentétben - román történész ezt ritkán fogalmazza meg ennyire élesen.
3. Az erdélyi románok jobban örültek volna az autonómiának: Románián belül is (1918 után), de korábban akár egy föderatív Habsburg-monarchiában is. Az első világháború előtt ezt akár jobban is szerethették volna, mint a Kárpátokon túli Romániával, a Regáttal való egyesülést - ezt a gondolatot a magyar szakértő, Zahorán Csaba a kötet előszavában emeli ki, mint román történész részéről ritkán megfogalmazott állítást.
4. A duális monarchián belüli erdélyi autonómiát azonban ellehetetlenítette Magyarország kiválása az Osztrák-Magyar Monarchiából 1918 őszén. Az erdélyi románok Bécs és Bukarest között még hezitáltak volna, de Budapest és Bukarest közül csak az utóbbit választhatták.
5. Erdély 1918 utáni hovatartozását nem kérdőjelezi meg. Etnikailag román többségről ír, legfeljebb a városokban említ magyar és szász erős befolyást, magas részarányt. Szerinte az elmúlt majdnem száz év alatt etnikailag egységesebbé váltak a térség nemzetállamai, így - szerinte - Románia is. (Közben a soknemzetiségű államok - Jugoszlávia és Csehszlovákia - szétestek.)
6. A gyulafehérvári román népgyűlés (az 1918. december elsejei "egyesítés": Erdély egyesítése a Kárpátokon túli román fejedelemségekkel) nem pótolhatta a népszavazást. Boia szerint a népgyűlésen nem vettek részt a magyarok és a szászok, s a gyűlést a román hadsereg bevonulásakor tartották. Ezzel a legfőbb román nemzeti ünnephez viszonyult kritikusan.
7. A szerencsés Románia: Bukarest az antant mellé állva az első világháborúban Erdély megszerzésére tört. De ezzel lemondott az antanthoz (Oroszországhoz) tartozó Besszarábiáról. Végül az antant úgy nyert a háborúban, hogy a cári Oroszország összeomlott, így Erdély és Besszarábia, sőt Bukovina is Nagy-Románia részévé vált a két világháború között.
Dupla árulás
A korábban a központi hatalmaknak tett ígéreteikkel szemben 1916-ban ugyanis a románok megtámadták Ausztria-Magyarországot: Erdélybe törtek be. Ám gyors vereséget szenvedtek, és Bukarest a központi hatalmak uralma alá jutott. Csak Moldvában tudták tartani a franciák által újjászervezett románok az antant keleti frontjának déli szakaszát. Ott az oroszokkal együtt küzdöttek, míg 1918-ban összeomlott a cár uralma. Ekkor a románok különbékére kényszerültek Berlinnel és Béccsel. 1918-ban így voltaképpen az antantot is elárulták.
Ám a történet tovább bonyolódott: miután Oroszország összeomlott, hamarosan ugyanilyen sorsra jutott a Német Birodalom is. Az Osztrák-Magyar Monarchia pedig szinte pillanatok alatt szétesett. Ez a románok sosem látott szerencséjét hozta meg: nemcsak Erdély, hanem Besszarábia, Dél-Dobrudzsa és Bukovina is az övék lett. Ez azonban nehezen igazolható történelmi érvekkel.
Boia itt teszi a bevezetőben ismertetett fontos megjegyzését: Romániának nem volt történelmi joga Erdélyre, hiszen Besszarábia valóban 1812-ig román fennhatóság alatt állt, Erdély viszont sosem képezte a román fejedelemségek részét.
Meg kell azért jegyeznünk, hogy Besszarábiát a cári Oroszország összeomlása miatt Románia már 1918 elején megszerezte a Német Birodalommal és Ausztria-Magyarországgal kötött különbékében - erről Szász Zoltán ír az Erdély története című sorozatban.
Kapcsolódó:
Kocsis István: A történelemhamisítások célja: Magyarország felszámolása
TRIA-NON - Pap Gábor előadása
Reszkess, magyar, ha nem akarsz háborúzni!
15 zsinagóga felújítása kezdődik el
2015.02.11 10:51 OrientPress
A 2015-től kezdődő zsinagógafelújítási program keretében az idén 15 zsinagóga felújítása kezdődik meg az országban - mondta a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára a debreceni zsinagógában, melynek felújítása hamarosan befejeződik. Magyarország kormánya zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, ennek is köszönhető, hogy az országban több ezer izraeli hallgató tanul - tette hozzá Latorcai Csaba.
Magyarországon nem kell senkinek félnie identitása, vallása, kultúrája megvallásában - mondta Latorcai Csaba a debreceni Pásti utcai zsinagóga rövidesen befejeződő felújításáról és a debreceni zsidó hitközség Utazás a zsidó örökségbe Észak-Alföldön című projektjéről tartott keddi sajtótájékoztatón.
A helyettes államtitkár példaértékűnek nevezte a debreceni önkormányzat és a helyi zsidó közösség együttműködését a csaknem félmilliárd forint európai uniós és hazai központi támogatásból magvalósuló beruházásban. Jelezte, hogy korábban hasonló együttműködés eredményeként, unós támogatással, határon átnyúló projekt keretében újult meg a másik debreceni, a Kápolnás utcai zsinagóga.
Latorcai Csaba "közös felelősségünknek" nevezte a zsidó kulturális örökség megőrzését, mert - mint mondta -, az a magyar nemzet kulturális öröksége. Hozzátette: a 2015-től kezdődő zsinagógafelújítási program keretében az idén 15 zsinagóga felújítása kezdődik meg az országban.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere emlékeztetett: 2013-ban indult a debreceni zsidónegyed felújítási programja, amelynek eredményeként már megújult a helyi Kápolnás utcai zsinagóga, a hamarosan elkészülő Pásti utcai zsinagóga pedig nemcsak hitéleti, hanem oktatási és kulturális programok helyszíne is lesz. "A debreceni zsidóság élni akar, élni és fejlődni tud" - mondta a polgármester, emlékeztetve arra, hogy Debrecenben él az ország legnagyobb vidéki zsidó közössége.
Horovitz Tamás, a debreceni zsidó hitközség elnöke reményét fejezte ki, hogy a felújított Pásti utcai zsinagóga az oktatás és a kultúra fellegvára lesz. Állandó kiállításon mutatják majd be a zsidóság múltját és hagyományait - közölte, jelezve: zarándokszállást is kialakítottak a zsinagóga szomszédságában, s a program keretében - a zsidó zarándokúthoz kapcsolódóan - felújítják a nagykállói zsidó temetőt is.
A debreceni sajtótájékoztatón és a már elkészült beruházások bemutatóján ott volt Zoltai Gusztáv, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója is.
Orbán Viktor: "A Likud egy nemzeti párt, kormányzópárt és nemzeti párt Izraelben. Mi is nemzeti párt vagyunk Magyarországon, az elveink is közel vannak egymáshoz, szeretnénk, hogyha a jövőben az együttműködésünk az még szorosabb lenne, mint a múltban volt. Ennek a jövőre nézve lehet jelentősége"
Izrael, 2005. június 23.
Kapcsolódó:
Saul díja, avagy az álságosság lelepleződése
Matt Damon beszéde megrázta a világot - de elhallgatták!
Az Oscar-díjas színész szavainak hatalmas hullámokat kellett volna verniük, de mégis csak pár tízezer emberhez jutottak el. Nem véletlenül...
A közismert színész, Matt Damon olyan beszédet mondott széles közönség előtt, amit joggal nevezhetünk "ébresztőnek", hiszen mikor Howard Zinntől idéz, az igazsággal szembesíti azokat, akiknek fogalmuk sincs arról, ami a világban folyik:
a dolgok nagyon rossz irányba haladnak és egy "hatalmas baljós előjel", amiben most élünk.
Arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy ha ezt hagyjuk, hamarosan nagyon csúnya fordulatot vesznek majd az események. Az előkészületek maximálisan erre utalnak és a zsarnokság élvezői, a hatalom valódi birtokosai és irányítói jól tudják azt, hogy erejük az emberek tudatlanságából és birka mód irányíthatóságából fakad....
A jogállamiság csak törvényessé tette és végletekig fokozta azt az igazságtalanságot, ami a középkorban létezett. Az igazi problémát pedig azok a milliók jelentik, akik birka módjára követik a kizsákmányolók parancsait.
"Azzal kezdem, hogy a világ a feje tetejére állt, és a dolgok teljesen rosszul mennek.
Nem a megfelelő emberek vannak börtönben, és nem a megfelelő emberek vannak szabadon.
Nem azok vannak hatalmon, akiknek kell, és nem azok vannak hatalom nélkül, akiknek kell. A gazdagság olyan módon van felosztva ebben az országban és a világon, ami nem egyszerűen reformot kíván, hanem a gazdagság drasztikus újrafelosztását.
Abból a feltevésből indulok ki, hogy nem kell erről túl sokat mondanunk, hiszen csak el kell gondolkodnunk a mai világ helyzetén, és máris rájövünk, hogy a dolgok a fejük tetejére álltak. Ha nem gondolkodunk, ha csak a tévét bámuljuk, és a statisztikát meg hasonlókat nézzük, akkor tényleg azt hihetjük, hogy nem mennek olyan rosszul a dolgok. Vagy csak egy picit mennek rosszul.
Csak egy picit kell magunkba vonulnunk, majd amikor visszajövünk, és ránézünk a világra, elborzadunk. Tehát abból a feltevésből kell kiindulnunk, hogy a dolgok valójában a fejük tetejére álltak; és mi most a felfordulásról beszélünk - a polgári engedetlenségről. És amint kimondjuk, hogy a polgári engedetlenségről van szó, azzal azt mondjuk, hogy problémánk a polgári engedetlenség, de nem ez a problémánk.
Problémánk a polgári engedelmesség, problémánk az a sok-sok ember a világ minden részén, akik követik kormányuk vezetőinek parancsait, és háborúba mennek; és milliók haltak meg az engedelmesség miatt.
Láthatjuk, hogy ezt történt a náci Németországban, tudjuk, hogy a probléma az engedelmesség volt, az, hogy az emberek engedelmeskedtek Hitlernek. Az emberek engedelmeskedtek, - ez hiba volt. Szembe kellett volna szállniuk, ellenállást kellett volna kifejteniük, és ha ott lettünk volna, megmutathattuk volna nekik.
Sztálin Oroszországában is ez volt, tudjuk, hogy az emberek engedelmesek, az emberek olyanok, mint a birkák. Ne feledjük azokat a nehéz időket, amikor az embereket a feudalizmus zsákmányolta ki, minden borzalmas volt a középkorban
De most nyugati civilizációban élünk, jogállamiságban.
Ez a jogállamiság törvényessé tette és végletekig fokozta azt az igazságtalanságot, ami a jogállamiság előtt létezett, ezt tette a jogállamiság.
Amikor a világon minden nemzet azt tapasztalja, hogy a jogállamiság a vezetőket szolgálja, és balsorsra ítéli az embereket, kezdjük ezt felismerni. Gondolkodásunkban felül kell emelkednünk e nemzeti határokon.
Nixon és Brezsnyev sokkal többet osztott meg egymással, mint amit Nixon velünk.
J. Edgar Hoover sokkalta többet osztott meg a szovjet titkosrendőrséggel, mint amennyit velünk.
Egy nemzetközi jogrend létezése az, ami az összes ország vezetőjét elvtársi viszonyban köti egymáshoz. Ezért lepődünk meg mindig, amikor találkoznak egymással, mosolyognak, kezet ráznak, együtt szivaroznak.
Valójában kedvelik egymást, nem számít, mit mondanak.
Azt próbáljuk elmondani, hogy valójában vissza kell térnünk a függetlenségi nyilatkozat alapelveihez, céljaihoz és szelleméhez.
Mert az azt mondja, hogy ellenállást kell kifejteni a jogtalan hatalommal és erőkkel szemben, amelyek megfosztják az embereket életüktől, szabadságuktól, boldogsághoz való joguktól. Ilyen feltételek között arra a jogunkra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányt változtassuk meg vagy töröljük el jelenlegi formájában, a hangsúly pedig az eltörlésen van.
A függetlenségi nyilatkozat alapelveinek megállapításához azonban meg kell szegnünk a törvényt.
Nem szabad tovább engedelmeskednünk az olyan törvényeknek, amelyek gyilkolni küldenek, vagy a gazdagságot rosszul osztják fel, vagy bagatell vétségekért bebörtönöznek embereket, míg másokat súlyos bűnök esetén sem börtönöz be.
Remélem, hogy ez a szellemiség nemcsak a mi országunkban fog győzni, hanem más országokban is, mindenkinek szüksége van rá. Valamennyi országban az embereknek az engedetlenség szellemét kell követniük az állammal szemben, ami nem metafizikai dolog, hanem erő és gazdagság, és a világ valamennyi országában az emberek között egyfajta függetlenségi nyilatkozatra van szükség, mert mindenki ugyanarra törekszik."
tudnodkell.info
Kapcsolódó:
A polgári engedelmesség a probléma - Matt Damon idéz Howard Zinntől
Az eddigi legnagyobb menekülthullám érte el az Uniót
Több mint 700 határsértőt kapcsoltak le Csongrád megyében
Az adóhatóság hibázott, eltiporhatta az egyik legnagyobb húsgyárat?
2015. május 30., szombat MTI - HVG
Az adóhatóság is sáros az LMP szerint, hogy bedőlt az egyik legnagyobb húsüzem, a kapuvári húsgyár. A bíróság hatályon kívül helyezte a NAV sok százmilliós adóhiányt állító határozatát. A Kapuvári Hús Zrt. belerokkant, részben ebbe az ügye is.
Az LMP szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is felelős a kapuvári húsüzem csődjéért. Lengyel Szilvia, a párt vidékfejlesztési szakszóvivője közleményében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság napokban hozott döntésére hivatkozva azt írta: a kapuvári húsüzem csődjében jelentős szerepet játszhatott, hogy a NAV jogtalanul állapított meg a cégnél több százmillió forintos adóhátralékot.
"Az LMP szerint a kormány felelőssége, hogy az adóhatóság valódi okok és következmények nélkül büntethet meg és tehet tönkre vállalkozásokat" - közölte Lengyel Szilvia, aki szerint az adóhatóságnak sokkal inkább a hálózatos áfacsalások felszámolásával kellene foglalkoznia, nem pedig magyar vállalkozások "alaptalan vegzálásával".
Az ügy
Egy hete jogerősen hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a NAV-ot, amely a jelenleg felszámolás alatt álló Kapuvári Hús Zrt.-nél több százmillió forintos adóhiányt állapított meg - közölte a Győri Törvényszék szóvivője múlt csütörtökön az MTI-vel. (A Kapuvári Hús Zrt.-vel foglalkozó cikkeinket itt találja összegyűjtve.)
Foltányi Árpád, a Kapuvári Hús Zrt. volt gazdasági igazgatója elmondta, hogy a bíróság a határozattal nemcsak neki, hanem a gyár volt dolgozóinak is "erkölcsi elégtételt szolgáltatott", mert bizonyítást nyert, hogy törvényesen dolgoztak. Emellett reményét fejezte ki, hogy a dolgozók elmaradt, mintegy 100 millió forintos bére kormányzati segítséggel végre rendeződni fog.
A Győri Törvényszék szóvivőjének tájékoztatása szerint a közigazgatási perben az első fokon eljárt adóhatóság a Kapuvári Hús Zrt. terhére 2011-re vonatkozóan visszamenőleg több mint 854 millió forint adóhiányt állapított meg (személyi jövedelemadó, áfa és eho), amely után 638 millió 745 ezer forint adóbírságot szabott ki 167 millió 542 ezer forint késedelmi pótlékkal és 500 ezer forint mulasztási bírsággal.
A NAV határozata szerint a Kapuvári Hús Zrt. és egyik beszerzési partnere között nem volt tényleges gazdasági tevékenység, a vállalat befizetései fiktívek voltak, a beszerzések közösségi beszerzésnek minősültek, így a Kapuvári Hús Zrt.-nek fizetendő áfája keletkezett. Emellett a NAV szerint az egyéni vállalkozóval kötött ügyletek láncértékesítésnek minősültek. A NAV az egyéni vállalkozóval kötött beszerzéseket közösségen belüli beszerzésnek tekintette.
 2012 őszén leállt a kapuvári húsgyár - Fotó: Túry Gergely
A Kapuvári Hús Zrt. fellebbezett az első fokú határozat ellen. A NAV másodfokon 652,4 millióra csökkentette a megállapított áfa-különbözetet, és 475 millióra mérsékelte a bírságot a 124,5 millió forintos késedelmi pótlék mellett.
A másodfokú eljárás a korábbi megállapítást részben tisztázatlannak tartotta, mert nem volt bizonyítható, hogy a befogadott számlák hitelesek-e, vagy láncügyről volt szó. Álláspontjuk szerint a Kapuvári Hús Zrt. adólevonási joga a vizsgált számlák tekintetében nem tagadható meg.
Az adóhatósági határozat ellen a Kapuvári Hús Zrt. a határozat megváltoztatását, hatályon kívül helyezését, új vizsgálat lefolytatását, valamint az adóbírság és a késedelmi pótlék hatályon kívül helyezését kérte. Indoklásuk szerint a NAV a Kapuvári Hús Zrt. gazdasági tevékenységét meghatározó tényleges és releváns tényeket, körülményeket figyelmen kívül hagyta, olyan megállapításai voltak, amelyeket nem támasztott alá.
A NAV a 2012. január 1 és október 3. közötti időszak bevallásait is megvizsgálta, és ezeknél - másodfokon - 57 milliós adóhiányt állapított meg, amely után 110 millió forint adóbírságot, 6,2 millió forint késedelmi pótlékot és 500 ezer forint mulasztási bírságot szabott ki. A Kapuvári Hús Zrt. ezzel a határozattal szemben is fellebbezett, a bíróság a kereseti kérelmeket egy eljárásban bírálta el.
A bíróság megítélése szerint nem volt bizonyított, hogy a Kapuvári Hús Zrt. és partnerei között nem jött létre gazdasági tevékenység, nem támasztották alá a fiktív árubeszerzés tényét és az egyéni vállalkozó, valamint a felperes érdekeltségi körébe tartozó két kft. árubeszerzésére tett eltérő adóhatósági megállapításokat.
Kapcsolódó:
Alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása
Leállították az állami földrablást
Mégsem kapják meg a kórházak a 60 milliárdos segélyt
"A bankárok a közgazdasági fogalmakat olyan profi módon kuszálják össze és lopják be a jogba, hogy a jogászok csak pörögnek a tengelyük körül. Sok közgazdász meg érti, de azok meg nem jártasak a jogban és azt képzelik, hogy úgy törvényes, mert a primitív agyatlan gombnyomogató bábok a bankárok utasítására alkotnak törvényt a bűnelkövetésről." Járvás Éva - Facebook
Biszku-per: megalázó arculcsapás
Élő Anita 2015.06.01., hétfő válasz.hu
Felmentéssel ér fel háborús bűnökkel vádolt egykori kommunista vezető perében hozott mai döntés.
A jogállam nem tud mit kezdeni a diktatúra örökségével; a jogállamiság a pártállamisággal. A jogállam a Biszku-perben egy teszetosza idióta képét mutatja, ahol azért kell várni egy másodfokú tárgyalásra egy évig, hogy azután bejelentsék: a két év alatt megszületett elsőfokú ítélet nulla, semmi, még annál is kevesebb, hibák sorozata, logikátlan, s amire alapozták, az elfogult.
Felmentéssel ér fel háborús bűnökkel vádolt egykori kommunista vezető, Biszku Béla ügyében a Fővárosi Ítélőtábla mai döntése, amellyel hatályon kívül helyezte az ítéletet. A volt belügyminiszter pere újrakezdődik első fokon.
Az ügy középpontjában azok a sortüzek állnak, amelyeket 1956-ban az átmenetileg megroppant diktatúra a lakosság megfélemlítésére használt. A per során azt szerették volna bebizonyítani, hogy nem véletlenül lőttek bele a békés tüntetőkbe, minderről a legfelsőbb kommunista vezetés tudtával, az ő parancsukra határoztak, egy szűk hatalmi kör utasította a karhatalmat a gyilkosságokra. S ha így van, mindez háborús bűncselekménynek minősül.
Így került a vádlottak padjára az utolsó kommunista vezető, aki most elégedetten hátra dőlhet tolószékében. A jogállam bírósága elbukott. Ugyan első fokon meghozta az első ítéletet, amely pártállami vezető ellen született öt és fél évre ítélve őt, de most darabjaira tépte, és arra utasította a bírósági szervezetet, hogy kezdje elölről az egész eljárást.
Biszku Béla 93 esztendős. Ha jogerősen is elítélik, egészségi állapota miatt vélhetően akkor sem került volna börtönbe. Nem az volt tehát a tét, hogy rács mögé kerül-e, hanem, hogy 25 évvel a rendszerváltozás után a jogállam bírósága be tudja-e bizonyítani, hogy a diktatúra rémtetteiért nem csak azok felelősek, akik gumibotoztak, lőttek, végrehajtották a parancsot, hanem azok, és elsősorban azok, akik kiadták azt. Vagyis, hogy létezik politikusi felelősség és felelősségre vonás kommunista rémtettekért.
A Nyugati pályaudvaron vörös zászlókkal kiprovokált tüntetésben hárman haltak meg, Salgótarjánban 46-an, és egy tízéves gyermeket is agyonlőttek, az áldozatoknak menekülési útvonalat sem hagyva. A macskaköveken fekvő szétroncsolt testek képe, Biszku mint az Ideiglenes Intézőbizottság tagja és azok a rettenetes jegyzőkönyvek, és a mostani határozathozatal egymás mellett. Az egész olyan méltatlan.
Igen, a jog hideg és steril. Annak kell lennie. De micsoda sterilitás az, hogy a másodfok szerint Tóth Szabolcs elsőfokú bíró hibázott, mert nem derítette fel rendesen az ügyet. A másodfokon eljáró bíró nem értette, miért állapították meg Biszku felelősségét a salgótarjáni sortűznél, s miért nem a Nyugati térinél, holott a vádirat szerint mindkét vérengzésben kulcsszerepe van. Még azt sem sikerült tisztázni, hogyan is működött a karhatalmai szervezet. Nem derül ki a jegyzőkönyvekből, hogy ott szerkesztett, vagy szó szerinti leiratok vannak. Két bíróság, de melyik hibázott: Tóth Szabolcs, vagy a Ruzsás Róbert vezette másodfokú tanács?
S van a másodfokú ítéletnek egy megsemmisítő része. A vád Kahler Frigyes szakvéleményére épült, ez az ítélet indoklása szerint az elfogultság látszatát keltette. Arról a kiváló jogász-történészről beszélünk, aki az egész életét tette fel a sortüzekkel kapcsolatos jogi felelősség kutatására. Amit e témában tudunk, ahhoz neki nagyban köze van. "Elfogultság látszata". Arculcsapás.
Biszku marad a vádlottak padján. Az agg kommunista nem alkuszik, jogállami eszközökkel küzd a jogállam ellen. S mélyen megalázó, hogy ma diadalt aratott.
Kapcsolódó:
A rózsadombi paktum 6. pontja: A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése
Amerikai szenátus: két-párti törvényjavaslat fedné fel a szaúdiak 9/11-nél játszott szerepét
Feltörték Soros György levelezését. A háború nagy szorgalmazója a vén imposztor. Az Európai Unió is a Soros-dumát nyomatja, és nyal ennek az ezerszeres milliárdosnak! Nálunk egyetemet működtet a magyar állam Soros irányelvei alapján. Valamennyi pénzt lehet, hogy ad bele a trilliárdos. (F.I.)
|
