Payday Loans

Keresés

Gyermektelen nők 30+ PDF Nyomtatás E-mail
35. Gyerekkorok - gyereksorsok
2013. április 01. hétfő, 11:47

baby's clothes

A siker kulcsa: munka és család címmel rendezett konferenciát pénteken a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom. Első előadónk, Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgató-helyettese volt.


Magyarországon is egyre későbbre tolódik a gyermekvállalás, a nők átlagosan 28 évesen szülik meg első gyermeküket, a harmincéves nők fele gyermektelen, sőt, a 35 éves nők több mint ötödének nincs saját gyermeke. A jelenlegi száz magyar termékeny korú nőre jutó 124-128 gyermek Európában a legalacsonyabb arány. A 2011-es rekordalacsony születésszám a szakembereket is váratlanul érte, az okairól csak sejtéseik vannak. 2012-ben már valamivel több gyermek született, elérve a 2010-es, minden addiginál alacsonyabb születésszámot.

Mindennek következtében egyre többen lesznek azok, akik egyáltalán nem alapítanak majd családot. Ugyanakkor ez jelenleg még nem tudatos döntés eredménye, a húsz és negyven év közötti magyarok 90 százaléka tervez családot alapítani. Az élettársi kapcsolatok egyre növekvő arányának példájára hivatkozva a demográfus felhívta a figyelmet arra, hogy várhatóan a gyermektelenség hamarosan nemcsak a többség által elfogadható, hanem sokak által tudatosan választott életforma lesz. A németországi tapasztalatok alapján figyelmeztetett: amikor a tudatos gyermektelenség már tömegessé vált, a folyamat családpolitikai eszközökkel többé már nem visszafordítható.

A házasság (a házasságkötések csökkenő száma ellenére) továbbra is a legértékesebbnek tartott párkapcsolati forma még a legfiatalabb korosztályokban is. A házasságot nagyon nagy arányban (75%) előzi meg együttélés, olyan élettársi kapcsolat, amely mintegy próbaházasságként működik. A magyarországi gyermekek negyven százaléka születik házasságon kívül, de ebben területi sajátosságok is nagy szerepet játszanak, még a fővárosi kerületek között is számottevő különbségek vannak.

Szó esett továbbá a nemi szerepek megítélésének lassú változásáról is: a magyar társadalom továbbra is az egyik leginkább hagyományőrző az európai nemzetek között, azonban az ezredforduló óta lassú változás kezdődött. A magyar férfiak és a nők szinte azonosan gondolkodnak a családi munkamegosztásról, a változás is mindkét nem véleményét egyaránt érinti. A magasabb státuszú, iskolázottabb rétegekhez hasonlóan az alacsonyabb képzettségű, rosszabb anyagi körülmények között élők körében is megjelent a kétkeresős családmodell preferálása. A családdal együtt töltött idővel szemben a pénzkereset egyre fontosabbá válik, különösen a gazdasági válság kezdete óta. Az utóbbi csoport esetében azonban nem a női emancipáció eredményeként következett ez be, hanem az elszegényedéstől való félelem az, ami több lábon állásra motiválja a szegényebb családokat.

A demográfus azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az általuk készített kérdőívekre adott válaszok és az ebből előállított "közvélemény", és a felmérésekben résztvevő személyek tényleges magatartása között sokszor nagyon nagy különbségeket tapasztaltak. Azaz a nemi szerepek, a házasság vagy a gyermekvállalás megítélésében az emberek másokra vontakoztatott véleménye és a saját döntéseik, élethelyzetük között hatalmas eltérések lehetnek.