Előszó
Midőn készséggel engedtem a Kir. Magyar Természettudományi Társulat Elnöksége megtisztelő felhívásának, hogy az élettanból sorozatos előadást tartsak, előadásaim tárgyául az érzékszervek élettanát választottam. Tettem ezt azért, mivel az érzékszervek fiziológiáját a legalkalmasabbnak tartom a népszerűsítésre. Mert míg az élettan többi fejezetei az anatomia és chemia köréből nagyobb jártasságot kivánnak, addig az érzékszervek tanulmányozásában már némi kevés ismeret a fizikából csaknem elegendő. Az érzékszervek működése talán általánosabb érdekű is, mint más szerveinké.
Törekedtem az érzékszervek élettanát, a szokástól eltérőleg, az agy élettanával kapcsolatosan ismertetni úgy, a mint a művelt, de nem szakember számára megfelelőnek vélem. Az érzés és észrevevés magában az agyban folyik le, az ő működésétől az érzékszervek élettana ma már elválaszthatatlan. Az agyműködés belévonásával egyöntetű és magában kerek egészet is alkot az érzékszervek fiziológiája, melyet, a népszerű modor daczára, a tudomány mai színvonalának megfelelően írtam le.
A munka megírásánál segédforrásokúl kiváltképen a következő műveket használtam: HELMHOLTZ, Handbuch der physiologischen Optik, és Die Lehre von den Tonempfindungen; BERNSTEIN, Die fünf Sinne des Menschen; PFAUNDLER, Lehrbuch der Physik und Meteorologie; OGDEN N. ROOD, Die moderne Farbenlehre; THANHOFFER, Szövettan és szövettani technika; valamint saját idevágó műveimet és ezek között első sorban "Az emberélettan" czímű tankönyvemet. Az idézett munkákban találhat további részleteket az, ki a tárgyba mélyebben óhajt betekinteni.
A Társulat titkársága örömmel fogadta abbeli óhajtásomat, hogy mire előadásaim véget érnek, könyvalakban is megjelenjenek; így jutottam abba a helyzetbe, hogy búcsúzóúl immár a kész munkát nyújthatom t. hallgatóimnak.
Budapest, 1896. márczius havában
Klug Nándor
Klug Nándor
Az érzékszervek élettana