Payday Loans

Keresés

A múltat végképp eltörölni PDF Nyomtatás E-mail
OLY KORBAN ÉLÜNK ABC
Regnum Marianum
Keresztény altemplomból mélygarázs?! Ez, több, mint szégyen!

2015- március 3-án, kedden délután az Országgyűlés Városliget átépítéséről szóló vitájában Hegedűs Lórántné, a Jobbik képviselője megkérdezte Hoppál Péter államtitkártól, „miért nem építik vissza – a több száz milliárdos beruházás keretén belül – a magyarság egyik történelmi ereklyéjének számító templomot, amit egykoron Rákosi Mátyás robbantatta fel, és a magát nemzetinek és kereszténynek valló kormányzat miért folytatja Rákosi munkáját azzal, hogy mélygarázst(!) tervez a templom emlékhelyének területén.”

Az államtitkár válasza: „A Regnum Marianum kérdéskörére nem kívánok reagálni. Ezeket a mondatokat, engedjék meg, hogy elegánsan elengedjem a fülem mellett, hogy Rákosi Mátyás örökségét vállalja föl a mostani kormány; ilyen szamárságokra nem kívánok reagálni.”(Parlamenti jegyzőkönyv 17.30.)

Vagyis ha a Regnum Marianum végleges eltüntetése egy mélygarázzsal, nem lenne Rákosi örökségének a felvállalása, akkor mi? A „múltat végképp eltörölni” hagyomány felvállalása?

Vajon fel tudja fogni egyáltalán az államtitkár úr, hogy a válasza milyen szégyenteljes, kiknek az érdekével és álláspontjával azonos, és milyen mértékű tudatlanságra világít rá? Arról már nem is beszélve, hogy a képviselő kérdésére adott ilyen pimasz és tiszteletlen választ, hogy engedhet meg magának, egy közpénzből fizetett tisztviselő?

Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor gyakran hangoztatja, hogy hazánk keresztény ország.

Sajátos módon ebben a kereszténynek vallott országban keresztény templomok, emlékhelyek és temetők felújítására nincs sem akarat, sem pénz a kormány és az illetékesek részéről, ellentétben, a kisebbségben lévő, más felekezethez tartozókéval. Vajon miért?!

Amíg zsinagógák, izraelita temetők folyamatos felújítása, új múzeum építése zajlik a központi költségvetésből, addig a magyar történelmi keresztény Regnum Marianum templomnak, netán csak az emlékhelyének a létét még az emberek emlékezetből is ki akarják törölni. Valóban nem arra kell figyelnünk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr mit mond, hanem arra, hogy mit tesz. Kiket képvisel ebben a jogos elvárásban?

A magyar politikai elit – tisztelet a kevéske kivételnek – botrányosan műveletlen, nem ismeri hazája igaz történelmét. Tudata még a kommunista oktatásügytől fertőzött. Emlékező beszédeik sem mentesek a tárgyi tévedésektől. S bár negyed évszázad eltelt a rendszerváltásnak csúfolt gengszterváltás óta, nem pótolták azt a történelmi és műveltségbeli információ anyagot, amit a tisztesség megkövetelt volna tőlük. Így fordulhat az elő, hogy egy olyan kiemelt magyar történelmi összefogást, mely a Regnum Marianum templomot hálából felépítette, ki akarják törölni a nemzet emlékezetéből.

Tanári mivoltomat soha nem tudtam megtagadni. Ennek jegyében szeretném a döntéshozók ismereteit bővíteni, a templom történetének összefoglalásával, hogy némi fogalmuk legyen arról, amiről a Regnum Marianum templomról illene tudniuk, és legalább egy keresztény emlékhely kialakítását biztosítani egy több százmilliós városligeti múzeumi negyed kialakításakor.

Köztudott, hogy múzeumi negyed kialakítását régóta tervezi a kormány, mely a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig húzódna. Itt kellene tervezni a lerombolt templom helyreállítását is, mely gyakorlatilag szinte a múzeumi negyed közepén helyezkedne el. Kérdés, hogy az illetékesek miért zárkóznak el a magyar történelem e keresztény templomának még az emlékétől is, miért nincs bennünk hajlandóság a gondolat méltó képviseletéhez, miért akarják a nemzet tudatából kitörölni.

Csete György príma primisszima díjas építész, aki védnökséget vállalt a Regnum Marianum emlékhely kapcsán, egy beszélgetésünk alkalmával a következő, meglepő, hasznos, megszívlelendő kompromisszumos javaslatot tette.

A Regnum Marianum részleges újjáépítése régóta foglalkoztat. A régi templomot eredeti állapotába sajnos, nem lehet felépíteni. Arra gondoltam, mivel az alagsori szintbe betöltötték a felrobbantott templom összes törmelékét, azt kell onnan eltávolítani. A törmeléket rátenni a vaskefének csúfolt kommunista emlékműre, és ott a gyerekeknek egy szánkózó dombot kialakítani.

Az altemplom tökéletes épségben van, a 30-s években épült falak állnak. A falakat kívül a föld támasztja, belül pedig a törmelék. Tehát csak a törmeléket kell kitakarítani.

Ezt követően kell egy kiegyenlítő koszorút csinálni, hogy vízszintest kapjunk.

A koszorúból indítanék egy vasbeton lemez födémet. A födémre rátennék 2 kupolát. Az egyik közismert, mint modell, a Gellért Szálló előtt áll, mint kútház, mely a halásztelki templom modellje, de kőből készült, mert a halásztelki templom ragasztott fatartó.

Az altemplom feltárását a kormányzatnak kéne meghirdetni közmunka programként.

A közmunkát az arra rászoruló emberek végeznék, valamint olyan kommunisták, akik a bűneikből szeretnének valamennyit jóvátenni. Ez a legolcsóbb megoldás, mert a régi falakat használjuk fel, amit a kommunisták nem tudtak felrobbantani, mert azok a föld alatt voltak.

Mivel számomra a Regnum Marianum szívügy, nemrég személyesen felkerestem Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum igazgatóját. Neki is nagyon tetszett a gondolat. Alakult is egy bizottság, de sajnos nem tudtam a munkában részt venni, mivel az üzenet nem jutott el hozzám – zárta gondolatait Csete György.

Ezek ismeretében tekintsük át ennek a történelmi keresztény emléknek-templomnak dióhéjban a történetét!

Akár tetszik, akár nem, a nemzeti érzést és érdekeket megsemmisíteni akaróknak, itthon és a nagyvilágban, Magyarországnak Égi Királynője van, mivel István király halálos ágyán – 1038.augusztus 15-én – felajánlotta a koronát, az országot alattvalóival az Istenanyának, Jézus Krisztus édesanyjának, kérve vegye oltalmába a magyarokat.Így lett Magyarország égi királynője Mária, s az Istenanya földi királysága a történelmi Magyarország. A Regnum Marianum több, mint ezeréves tény mindig is élt, és él a magyarság tudatában és szívében.

A különböző forrásokban (Érdy-kódex 1526., Hartvik püspök legenda leírása, Kerékgyártó Árpád: Magyarország emléknapjai 1882.) a felajánlás szavai a fordítás és az írói alkatok következtében kicsit eltérnek egymástól. A minimális szöveg eltérés ellenére a leírások mind megegyeznek abban, hogy Szent István király országát és népét a „Mennyei királyné”, „Ég királynője”, „mennyeknek királné asszona, Istennek szent anyja”-nak bízza oltalmába. Azóta hazánk, és a Szent-korona alá tartozó Kárpát-medence a magyarok Nagyasszonya, „Ékes királynénk, szép (Babba), Szűz Mária oltalma alatt áll.

Az Istenanya oltalmában való hit az ősi vallásunkkal (Atya, Anya, Fiú), hagyományainkkal (Boldogasszony) is összefügg. Ennek az oltalomban való hitnek, melyet a magyarság szíve mélyén, évszázadokon/ezredeken át megőrzött, ékes bizonyítéka a magyarság népi himnusza, a Boldogasszony Anyánk, mely Kölcsey Himnusza előtt született. Az Üdvözlégy Mária imádság, melyet mi magyarok másképp kezdünk elmondani. Bizonyítékok az úgynevezett Mária-zászlók, mely alatt hazánk szabadságáért küzdöttek, az 1848/49-es szabadságharcot is beleértve.

Ezt igazolja, hogy az 1919-s vörös terrort leverve, mely trianoni tragédiánkat is elősegítette, hálával, közadakozásból templomot építettek mely a közismert Regnum Marianum nevet kapta. A templom teljes neve Magna Domina Hungarorum, melyet Shovy Lajos plébános által vezetett Magyarok Nagyasszonya plébánia kezdett el építeni. 1921-ben Templomépítő Bizottságot hoztak létre Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök javaslatára.

Az indoklása az alapító okiratban így szerepel:

“Emeljük e templomot, hogy maradandóan emlékeztessen mindenkit a vörös rémuralom borzalmaira, melyeket ránk zúdított egyházunkról és hazánkról megfeledkezett hűtlenség, önzés és gyűlölködés. Emeljük e templomot, hogy a megcsonkítás és anyagi romlás közepette fennen hirdesse és szolgálja az ezer éves integer-Magyarország, a történelmi Regnum Marianum gondolatát.”

1925. október 10-én volt az ünnepélyes alapkőletétel Csernoch János, bíboros jelenlétében, azonban az építkezést – Kotsis István tervei alapján – csak 1926. augusztus 11 – én kezdődhetett meg. Az építész véleménye szerint a főtemplomnak – mivel a Regnum Marianum gondolata Szent István királyhoz kapcsolódik – román stílusban, a kor hangulatát kell tükröznie. A templom a gazdasági válság ellenére felépült. A templom pontosan a Damjanich utca tengelyében állt, bejáratával az Aréna út felé nézett. 1931-ben Serédi Jusztián hercegprímás szentelte fel. A tervezett 35 méteres harangtorony helyett, azonban csak a legalsó 16 méteres szakasza készült el. A háború alatt az amerikai bombák csodával határos módon elkerülték a templomot, csak a Damjanich utca 50-ben lévő kápolnában tettek kárt.

A háború befejezését követően Csiszár Ferenc atyát, a közösség vezetőjét, egyik napról a másikra az Andrássy út 60-ba vitték, majd elítélték „kémkedésért”.

1951. szeptember 23-án Mária Országát, azaz a Regnum Marianumot a Sztálin-szobor felállítása okán (Sztálin születésnapjára szánt ajándékként) – Rákosi Mátyás utasítására felrobbantották.

A felrobbantás ellen a hívők élőláncot alkottak a templom körül.

A tömeget az ÁVH tagjai oszlatták fel, majd a Regnum Marianum templomot robbantással döntötték össze. Romjai fölött kialakították a későbbi Felvonulási teret, bár a romokra nem tudták Sztálin szobrát felállítani, azt távolabb helyezték el, a Fasor tengelyénél, melyet az ’56-os forradalom kezdetekor a nép ledöntött.

A korábbi nemzeti emlékhelyet és egyházi kegyhelyet megszentségtelenítve itt évtizedekig a kommunista rendszer erőfitogtatása zajlott. Később még a nyomait is igyekezett eltüntetni a kommunista vezetés, fényképeit az építészeti szakirodalomban sem engedték megjelentetni, mintha a templom sohasem létezett volna.

1969-ben a Tanácsköztársaság 50. évfordulóján, a templom helyén a 19-s vörös terror emlékszobrát állították fel, melyet csak a rendszerváltozást követően távolítottak el a szobor-temetőbe.

1993 áprilisában II. János Pál pápa áldásban részesítette a kihallgatáson járt magyar cserkészeket, és a lerombolt templom újjáépítésére buzdított, „mely egyben elindítója, s jelképe lesz a magyar egyház és a magyar nemzet feltámadásának”.

1993 szeptemberében, az Emlékezés Napján a jelenlévő hívek„elhatározták a templom újjáépítésének elkezdését, közel húszezer aláírással és félezer közéleti személyiség támogatásával. A templom újjáépítésének elindításával akarják magára ébreszteni a mai közömbösségbe kergetett társadalmat” – írja a Regnum Marianum története képekben” elnevezésű, képes füzetecske.

A mozgalomnak Keglevich István katolikus atya állt az élére, aki Kádár börtönében tíz esztendőt töltött rabságban. Sajnálatos módon összeütközésbe került a katolikus egyház kinevezett vezetőivel, akik eltérő véleményt képviseltek, s még a név használatát is megtiltották az atyának. Az amerikai magyarok 300 millió forinttal támogatták a templom újjáépítését, amit az akkori bíboros, érsek atya vett át. De nem az adakozás eredeti céljára, a Regnum Marianum templom újjáépítésére használták fel az adományt, hanem a Zomborhegy téren építettek templomot helyette. (Demokrata 1997.szept.18.) Megint csak felmerül a jogos kérdés: Miért? Kiknek és milyen elvárásoknak akartak megfelelni?

Keglevich István atya saját költségén felállítatta a templom helyén az emlék-keresztet, amit 2000 novemberében négykommunista neveltetésű gimnazista kidöntött. Azóta mások többször is megrongáltak. Sajnálatos, de az atya már 2000 augusztusában meghalt, s ezzel a mozgalom megroppant. 2001-ben már Mária-szobor felállításában gondolkodtak. Azügy szellemiségéért kiálló Regőczi István atyát szintén félreállították, aki a zaklatások miatt a tervrajzokat is átadta a békesség érdekében Egresy Gábornak, a Regnum Marianum Egyesület új vezetőjének. Ezt követően az emlékhelyen álló keresztek emléktábláin még az eredeti feliratot is megváltoztatták.

2006 márciusában ismét híradás jelent meg a Magyar Demokratában, majd áprilisban A Keresztény Élet c. lapban, melyekben Hajnal György atya plébános kanonok (Zoborhegy) elképzeléseiről nyilatkozik, melyről sem az ügyben illetékes egyházi főhatóság, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal, sem Egresy Gábor az egyesület elnöke nem nyilatkozott. Nagyon megdöbbentő, de úgy tűnik, hogy a kettős identitású egyházi vezetők valamiért nagyon idegenkednek ettől a gondolattól.

2010-ben ismét erőre kapott a Regnum Marianum gondolat. Staudt Gábor és Hegedűs Tamás a Jobbik politikusai, határozati javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek, melyben a városligeti a Regnum Marianum templom újjáépítését javasolták a magyar nemzet morális megújulása, a történelmi sebek orvoslása érdekében.

2011. március 16-án az MTI adott hírt, és a HVG-ben jelent meg cikk: Újjáépítenék a Regnum Marianum-templomot a Városligetben címmel.

A következőkről tudósítanak: Három hét alatt több mint 13 ezren fejezték ki egyetértésüket a városligeti Regnum Marianum-templom újbóli felépítését szorgalmazó civil kezdeményezéssel. Az internetes akciót szervező Váralja Szövetség a köztársasági elnökhöz és más közjogi méltóságokhoz fordul, támogatásukat kérve a szándék megvalósulásához – tudatta a szervezet szóvivője Porhajas Gábor: “Azt szeretnénk elérni, hogy a köztársasági elnök, a nemzeti erőforrás miniszter és más érintett hivatalok álljanak az ügy mögé” -fogalmazott a szóvivő.

A Váralja Szövetség, majd a Magyar Patrióták Közössége minden esztendőben megemlékezést tart a keresztnél.

Sajnálatos módon mellettük csak a Jobbik az, aki igazán szívén viseli ezt a kérdést. Több jobbikos ismert politikussal is gondolatokat cseréltem. Egyértelmű, hogy a Jobbik felvállalja, és küzd legalább a Regnum Marianum emlékhelyért. Sajnálatos módon tapasztalataim alapján ez nem mondható el a magukat nemzetinek valló kormány államtitkárairól, és politikusairól.

Pedig Orbán Viktor miniszterelnök úr mindenkor Európa keresztény hagyományait hangsúlyozza. A Regnum Marianum templom feltárása, vagy újjáépítése méltó feladat lenne, a miniszterelnök úr számára. Szerencsés lenne, ha keresztény magyar történelmi érdeknek a felvállalása is a nevéhez fűződhetne.

Mert abból a szerencsétlen helyzetből, melybe hazánk mára belesodródott, Isten segítsége nélkül nem tudunk kiszabadulni.

A kormánynak pedig kötelező feladata lenne, hogy:

“Az Országgyűlés, a kormánnyal a Magyar Katolikus Egyházzal, a Fővárosi Önkormányzattal, az érintett budapesti kerületi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel együttműködve a jelen országgyűlési ciklus végéig tárassa fel, és építtesse újjá a Rákosi Mátyás utasítására leromboltatott templomot.”

Államtitkárát pedig vonja felelősségre!

Orbán Éva