Payday Loans

Keresés

A legújabb

Tolsztoj: Mindennapra
ÉLETBÖLCSESSÉG ABC - LEXIKON
2015. április 10. péntek, 12:24

A hálózatos verzió megnyitása  Open the online version

Április 10.

Isten országának közeledése vagyis az, hogy az ember mindjobban fölismeri a fennálló életberendezé­ sünk esztelenségét és az emberi természettel való öszszeférhetetlenségét, elkerülhetetlenül a fennálló rend megváltoztatásához és más berendezéshez vezet.

Mikor Jézus bevégezte küldetését, uj társadalmat alapitott. Jézus előtt a népek egy vagy több ur alá tartoztak, mint ahogy a marhacsordák tulajdonosaikhaz tartoznak . . . Fejedelmek és hatalmasságok gőgjük és kapzsiságuk minden terhével a népre nehezedtek. Jézus véget vetett ennek a rendszertelenségnek, fölegyenesitette a lehajtott fejeket és felszabadította a rabszolgákat. Arra tanította az embereket, hogy Isten előtt mind egyenlők és kölcsönös viszonylataikban is szabadnak kellene lenniök, hogy senkinek sincs önmagától hatalma testvérei fö­ lött, hogy a szabadság és egyenlőség isteni törvények, tehát érinthetetlenek. Jézus azt tanitja, hogy a hatalom nem lehet jog, hanem a társadalmi rendben inkább valami szolgalatot jelent, amit az ember a közjóért önként vállal. Ez az a társadalom, melyet Jézus alapitott. De ezzel szemben mit látunk a világban? Mik közöttünk a népek fejedelmei, urak-e vagy szolgák? Tizennyolc évszázad óta hagyományozza egyik nemzedék a másiknak Krisztus tanait és mind azt állítják, hogy hisznek bennök. De a világon mi változtatta meg őket? Az eltiprott és szenvedő népek még mindig várnak az igért fölszabadulásra, de nem mintha Krisztus szava valótlan, vagy erőtlen volna, hanem azért, mivel a népek vagy nem értették meg, hogy a tanok megvalósitásához saját erőfeszítéseik és erős akaratuk szükségesek, vagy hogy megalázottságukban elszunyókáltak és nem tették meg azt az egyetlen dolgot, ami meghozza a győzelmet, — nem voltak hajlandók az igazságért meghalni. De fel fognak ébredni. Már mozdul valami körükben: már hallják a hangot, mely azt mondja nékik: közeledik a megváltás.

Lamennais.

Mint ahogy szárazságnak (a nedvesség hiányának) a természetben két ellentétes oka lehet, a nagy hideg (téli fagy) és a nagy meleg (nyári forróság), — épp ugy az emberi jellem határozottságának (ingadozás hiányának) is két ellentétes oka lehet: egyrészt az ember tiszta pogány öntudata, másrészt tiszta keresztyén öntudata. És mint tavasszal, vagyis mikor a hideg melegbe megy át, legkevesebb a szárazság, sőt a legtöbb a nedvesség, — ugy az emberben is, mikor pogányságból a keresztyénségbe megy át, jellemének legkevesebb a határozottsága, sőt legjobban ingadozik mindabban, amit és ahogyan cselekednie kell. Csak az olyan emberek, akik nem értik meg, hogy mire való ez az évszak és ez az állapot, csak az olyan emberek nem tudnak örülni sem a tavasznak, sem a pogányságból a keresztyénségbe való átmeneti állapotnak. De akik megértik, hogy éppen ez az átmenet termeli a természetben a tavaszi párát és az emberben a határozatlanságot és ingadozást — ez az átmenet ugyanis az első esetben a nyári napforduló és a második esetben pedig az életfelfogás emelkedése, — azok nemcsak nem szomorkodnak a megfigyelt nedvesség és a határozatlanság miatt, hanem mind az egyiknek, mind a másiknak örvendeznek, mert határozott jelei a nyár közeledésének a termé­ szetben és Isten országának az emberiségben. Fjódor Sztráhov. A mi időnkben, az emberi testvériség általános, vallásos megismeréseinek korszakában az emberek üdve — a kölcsönös megértésben van. E megismerés alkalmazásának különböző módszereit az életben az igazi tudomány kell, hogy mutassa meg nékünk. A művészetnek pedig ezt a megismerést érzéssé kell átalakítania.

Mennél messzebbre van a cél, annál többet kell előrehaladni. Sietség nélkül, de pihenés nélkül is. Mazzini.

• • •

„Ne legyen szivetekben aggodalom, bízzatok Istenben, bízzatok bennem" vagyis, higyjetek a kölcsö­ nösség és a szeretet törvényében, melyet Krisztus tárt fel előttünk. Ezt a törvényt, mihelyt egyszer fel van lárva, minden egyes emberben sem érzés világa, sem esze meg nem tagadhatja és ezért nem is maradhat teljesítetlen.

 

Április 11.

 

Az erkölcsi világban minden még szorosabban összefügg egymással, mint az érzékek világában. Minden csalásból a csalások sorozata, minden kegyetlenségből a kegyetlenségek sorozata következik

. •

Aki egyszer megszegett egy könnyű parancsolatot, az végül is egy fontos parancsolat megszegésétől se fog visszariadni. Ha megszegte a „szeresd felebará­ todat, mint tenmagadat" parancsolatát, akkor utána megszegi a: „Ne állj bosszút, ne haragudj és ne gyű­ löld felebarátodat" parancsolatát is, végül pedig vérontásra vetemedik.

A Talmud.

Gyakran csak azért dicsekszenek az emberek tiszta lelkiismeretükkel, mert gyönge az emlékező­ tehetségük. Rafezi Dzsonizád. Az ember ne fogja fel könnyelműen a rosszat, mialatt magában igy szól: úgyse fog rámragadni. Kis esőcseppek töltik meg a korsót; egészen megtelik a rosszal a balga ember, minthogy folyton-folyvást roszszat tesz. Az ember ne Ítéljen hanyagul a jóról, mialatt magában szól: úgyse jön hozzám. Cseppről-cseppre telik meg a korsó vizzel, — a bölcs ember, ha apránként tesz is jót, mégis megtelik a jóval.

Buddhista bölcs mondás.

Vannak bűnök, melyek csak más bűnök következtében tapadnak hozzánk és amelyek, mihelyt megsemmisítjük az alapbünt, épp ugy eltűnnek, mintahogy a faágak lehullnak, ha kidöntik a törzsüket.

Pascal.

Elmondhatjuk, hogy az egész emberi élet csak kétféle tevékenységből állhat: vagy saját tevékenysé­ günknek lelkiismeretünkkel való egyetértéséből származik; vagy pedig lelkiismeretünk intelmeinek önmagunk előtt való eltitkolásából: avégből, hogy igy lehetővé tegyük életünk folytatását. Van, aki az egyiket teszi, van, aki a másikat. Hogy az elsőt elérhessük, ennek csak egy eszköze van: az erkölcsi felvilágosodás, a világosságnak saját magunkban való megerő­ sítése és figyelmünk ébren tartása minden iránt, ami azt fokozza. Az utóbbinak, — lelkiismeretünk utasí­ tásainak önmagunk előtt való eltitkolásának — eléré­ sére két eszköz van: egy külső és egy belső. Külső eszköz olyan foglalatosságból áll, mely a lelkiismeret intelmeiről elterelik a figyelmet; a belső eszköz pedig magának lelkiismeretünknek elhomályositása.

* * •

Kövesd (figyelemmel) a rossz keletkezését. Van egy hang a lélekben, mely jelzi ezt a keletkezést: az ember kellemetlenül érzi és szégyelli magát. Ilyenkor állj meg és kutass; észre fogod venni a csalást csirájában.

 

 

. Április 12.

Az ember az önmagába való elmélyedés bizonyos fokánál rábukkan Isten megismerésére

. *

Már csak azért is van Isten, mert élünk, vagyunk. Nézzétek Istennek, vagy aminek akarjátok, de vitathatatlan, hogy van életünk, melyet nem mi teremtettünk, hanem adatott nékünk és ennek a forrását nevezhetitek Istennek, vagy aminek akarjátok:

Mazzini.

*

Ha megfigyelek az erdőben egy bogarat, mely a földön mászik és a fenyőtűk közé akar menekülni előlem és kérdem magamban, hogy tulajdonképpen miért oly félénk és miért dugja el előlem a fejét, holott én esetleg jótevője akarok lenni, vele és egész fajával igen örvendetes dolgokat akarok közölni, akkor akaratlanul is arra a nagy jótevőre gondolok, aki fölöttem, a bogár-ember fölött áll.

Thoreau.

*

Csak annak számára nincs Isten, aki nem keresi Keresd Istent és megnyilatkozik előtted.

*

Istent keresni annyi, mint vizet szűrővel merni. Ameddig merjük, addig a viz a szűrőben van. Ha kiemeljük a szűrőt, nincs benne semmi. meddig Istent gondolatainkkal és tetteinkkel keressük, addig Isten — bennünk van. Mihelyt a keresést abbahagyjuk azzal a megnyugvással, hogy megtaláltuk — már el is tünt.

Fjódor Sztráhov.

*

Különös, hogy valamikor nem tudtam meglátni azt a kétségtelen igazságot, hogy világunk és életünk mögött ott van valaki, aki tudja, mire való ez a világ és mivégből szállunk fel, pattanunk szét és tűnünk el benne, mint a buborékok a vizben, ha forr.

* * *

Azért, hogy az ember nem ismeri fel és nem érti meg Istent, még nincs joga arra következtetni, hogy Isten tehát nincs. A logikus következtetés csak az, hogy még nem képes Istent megismerni és felfogni.

*

Lev Nikolaevič Tolstoj
Mindennapra


 

LAST_UPDATED2