N A G Y J E N C I K L O P É D I A
EUGÉNIUSZ NAGY TESTAMENTUMA
Életminőségteszt-mondatok, Solymárvölgy, XXI. sz.
29.
Esik az eső, ázik a heveder, Gyönge lábamat szoríjja a kengyel, Bársony lekötés húzza a lovamat, Nehéz karabély nyomja a vállamat. Megjött a levél fekete pecséttel, Megjött a muszka százezer emberrel. Négyszáz ágyúval áll a harc mezején, Így hát, jó anyám, elmasírozok én. Jött egy kapitány piros pej paripán, Kardja megvillan a jobbik oldalán, Kardja megvillan, az ágyú eldurran, Szép piros vére a földre kiloccsan. Sírhat-ríhat már az az édesanya, Kinek a fiát viszik háborúba. Kezét vagy lábát golyóval átlövik, Meg se hal szegény, mégis eltemetik. Kedves pajtásom, ha így látsz engemet, Szállj le lovadról, lőjj agyon engemet, Vagy a szuronyod szegezd a mellemnek, Ne hagyj sokáig szenvedni engemet!
https://www.youtube.com/watch?v=EZ-X_m6TPd4
*
Annyira szelíd, erőszakmentes, (h)amis keresztény, hogy
minden „harc” nélkül lemond labdáról, nőről, javairól és állásáról
Az idegenekhez is annyira jó akar lenni,
hogy hozzátartozóinak csak a maradék jut!
*
Ő rosszul értve nem akar személyválogató lenni:
hiszen még a - jó/rossz - barátait sem válogatja meg!
Egy kétlábon járó, élőnek látszó anakronizmus,
aki anno fenséges volt, de itt és most már inkább nevetséges…
*
Szép, jó és igaz dolgokat mondasz,
csak éppen nem illik a jelen helyzethez
Önmaga halovány árnyékaként bolyong az utca árnyékos oldalán…
Már régóta utálja az urát, de úgymond a gyerek miatt nem vált el…
*
Mire ráveszi magát a társkeresésre, együttélésre,
már képtelen: annyira kőkeményre merevedtek szokásai
Élethazugságait, öncsalásait, önfelmentő ideológiáit stb.
addig-addig mondogatja, ismételgeti, míg a végén maga is elhiszi
*
Ahhoz is gyáva, hogy „öngyilkos” legyen, ha végleg oda becsülete!
Kísért a heroikus pótcselekvés: hátraforduló/Földmegkerülő
A család nemtője: napi aprócseprő feladatot nem vállal,
de árvízben, tűzvészben, rablótámadáskor stb. hős lenne…
*
Az emberiség barátja: a szomszéd apró-cseprő üggyel ne zavarja
Annyi erőt-energiát vet be, hogy fiatalabbnak lássák: ebbe őszül bele
A szobában vetített képek, film előtt vadul bicajozva látsz világot?
Az se jó, ha ló helyett szamár van, de ha erről még csak nem is tud
*
Arra büszke, hogy a gyereke a barátja (is) –
pedig neki egy határozott szülőre/támaszra lenne szüksége
Mintha egész életedben más szívességéből laktál-lakomáztál volna
Szemorvosi leleteid kiválóak – csak a szépre, az ízlésesre vagy vak?
*
Művészként a plebsztől különbnek tartja magát,
pedig ennek ellenkezője lenne gyümölcsöző s lélekmentő
A mellékes dolgokon lovagol, piszlicsáré ügyekkel bajlódik,
így elrobog, elvágtázik mellette az, ami a fő, ami a lényeges
*
Úgy élsz mint aki labda nélkül „teniszezik”
és csak ügyesen imitálja a játékot (Nagyítás)
Soha semmibe nem ad „mindent bele”,
holtáiglan vár, tartalékol valami nagy, sorsdöntő csatára?
*
Nem él együtt az életjátékkal - késve reagál, fut az események után
Érzelmet ki se fejező, fel se fogó kétlábú mesterséges intelligencia
Túl bennfentes, túl sokat tudsz a kulisszatitkokról,
így elveszik számodra a varázs, a nem hamis illúzió!
*
Addig-addig enged mindenkit maga elé a sorban,
kismamát, rokkantat, öreget stb., hogy a végén végképp lemarad!
„Udvariasságból” nem tud kimenekülni
„üresjáratú” beszélgetések holtvágányáról.
*
Összkomfortot elhagyva szabadban egyszerűen élni -
nem mer táborozva sem kísérletezgetni a nomád életformával!
Neked a fájdalom hiánya már maga az élvezet,
a nagyobb betegség hiánya pedig már maga az egészség?
Jólnevelten, illemtudóan, a vendéglátót meg nem bántva
halálos ellenségénél is mindent megeszik, amit elé raknak
Jó beteg, aki együttműködő és nem akadékos:
kérdés nélkül bevesz mindent, aláveti magát mindennek
*
Időjárásról kényszertársalog szomszédjával,
pedig pont ő segíthetne nyomasztó lelki gondjaiban
Mint a számító gép: csak mechanikusan „beszél”,
pláne nem énekel és táncol örömében-bánatában!
*
Olyan fiatalon kiéled-kiégeted magad,
mintha már holnap reggel a világvége lenne!!
Kerüli a megmérettetést, a mérkőzést –
vagy mindig kiegyezik egy szalonremiben
*
Nem akar senkit megbántani:
így meg se szólal - ez nem bánt senkit?
Olyan diplomatikusan fogalmaz:
már maga sem tudja, mit akar mondani, mit elhallgatni…
*
Ha egyszer becsapták, oly elővigyázatos lesz:
többé idegent nem enged be lakásszentélyébe!
Neked Elveid vannak, nem érdekel:
mekkora terheket rak társadra pl. vegetáriánusságod?
*
Kéretlenül ontja bölcsességeit, általános jó tanácsait,
de nem személyreszabottan – csak hogy magát fényezze
Barátodnak harapófogóval kell kiszedni belőled azt,
amit egy vadidegen utastársnak kéretlenül is kifecsegsz
*
Már az egész család kikészült, összeveszett/kibékült/összeveszett,
olyan a készülődés a várva várt, évi egyszeri Nagyon Nagy Ünnepre
A prédaállatok vészhelyzetben, te egész életedben:
Észrevétlenség, háttérbe olvadás, mimikri, tetszhalál…
*
Mintha az egész életed valahogy ki kellene bírni,
meg kellene úszni, túl kéne élni, át kéne vészelni?
Azt hiszed, te hódítottál, pedig a hölgy választott és nem ereszt…
„Jó ismerőseinek” se szeri, se száma – ám egy igaz barátja sose volt
*
Azért tiszteled annyira a boldogokat, szenteket,
Hogy ők helyetted éljenek hősi fokon a katolikus erényekben
Rá se néz más nőkre! Igaz, egy idő után nőként már a feleségére se…
Áltatod magad, pedig csak protekció segített és felgördül a függöny
*
Amit szégyellni-gyógyítani kéne, azzal dicsekszik: munkaalkoholista
Külföldi diplomatát játszva bolondítja magába a hiszékeny nőket
Az utasellátóban hőbörög, zaccos a kávé - elmegy utolsó vonata is
Úgy tesz mintha férje még élne: lakásból múzeum, kripta, emlékház
*
Egy kiskutyát élettárssá emel, s reá önti szíve minden melegét!
A házasság kihívásai elől behátrálsz egy Szent Hivatás menhelyére
Készpénznek veszi azt a sok leendő jót, amit a jósnő jó pénzért ígért
Azért nem szeded le a szőlőt, mert savanyú vagy mert nem éred el?
*
Annyira szerény, hogy még azt is titkolja,
amire itt és most csak ő tudja a létfontos választ!
Egy férfi nem félhet a farkastól, hisz nem is bánt ő, csak megkóstol!
Gyermeklelkűség fitogtató: maga előtt is takargatja infantilizmusát!
***
Söprik a pápai utcát, Masíroznak a katonák, Egy tizenhat éves barna kislány, sej barna kislány Sétál a regiment után. Kérdi tőle a kapitány: Hová, hová barna kislány? Mit kérdezi tőlem a kapitány, sej a kapitány, Megyek a szeretőm után. A szeretőm be van zárva A pápai laktanyába. A pápai laktanya lyukadjon ki, sej lyukadjon ki, Te meg babám szabadulj ki! Szabadulnék, de nem lehet. Letöltöm a három évet. Kettőt töltök sej-haj a hazáért, sej a hazáért, Egyet meg egy barna lányért.
https://www.youtube.com/watch?v=TK4tRb3E-5w
|