Payday Loans

Keresés

Szabadrablók szabadlábon PDF Nyomtatás E-mail
OLY KORBAN ÉLÜNK ABC


Forr a düh sok ezer átvert Quaestor-károsultban

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: brókerbotrányQuaestorQuaestor CsoportBuda-Cash Brókerház Zrt.Hungária Értékpapír Zrt.Buda-Cash;

Több ezer Quaestor-károsult nem fogadja el, hogy elveszítette a megtakarítását, csoportba szerveződnek a Facebookon, tüntetéseket terveznek, feljelentést és panaszokat írnak. Az elmúlt hetekben százezrek kerültek hasonló helyzetbe a brókerbotrányok miatt, tömegek veszítették el a megtakarításaikat. A károsultak tisztán látásához összeszedtük az eddigi tudnivalókat.

Több ezer ember szervezkedik a Quaestor-botrány miatt: három nap alatt több mint háromezren írták alá a Quaestor-károsultak petícióját, amelyben a veszteségük teljes megtérítését, valamint a kormány segítségét követelik. A károsultak a Facebookon is szervezkednek, a csoportjukban már közel 3500-an vannak, és Magyar Gábor ügyvédnél már mintegy ötszázan jelezték azt is, hogy perre mennének az igazukért. Tüntetéseket is terveznek, például Szegeden és Kecskeméten a Quaestor-irodák előtt, és az is megfordult a fejükben, hogy táblákkal felszerelkezve némán körbejárkálják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) épületét.

Petíciójukban azt írják, szándékosan félretájékoztatták az embereket, és tízezrek veszítették el életük megtakarítását. Ezért azt kérik a kabinettől, hogy zárolja a cég vagyonát, a tulajdonosok és családtagjaik vagyonával együtt, és tegyen lépéseket a tulajdonosok külföldi bankszámláinak befagyasztása érdekében is. Arra is felszólítják a kormányt, a rendőrséget és az MNB-t, hogy mielőbb találja meg a fiktív kötvények kibocsátásáért, valamint engedélyezéséért felelős személyeket az MNB-ben, illetve elődjénél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél. (Aligha ebbe az irányba mutat, hogy a kormány március 15. alkalmából kitüntette a pénzügyi felügyeletet kétszer is vezető Szász Károlyt.)

Fotó: 

A brókerbotrányok károsultjainak szervezkedéséhez összeszedtük az eddigi tudnivalókat.

Kezdjük az elején. A Quaestornál hogyan fordulhatott elő, hogy fiktív kötvénykibocsátást csináltak?

Az ügyfeleknek eladott „papírok” nem olyan értelemben fiktívek, hogy „semmit” adtak el az ügyfeleknek. Ezek is a cég kötelezettségét rögzítik a befektetők felé, csak jogilag nem biztos, hogy kötvények. Ugyanis az MNB által engedélyezetten felül mintegy 150 milliárd forint értékben adtak el belőlük illegálisan, kötvénynek nevezve a befektetéseket. (A jogi szőrözés igenis fontos most, mert ettől is függhet, viszontláthatják-e pénzüket vagy annak egy részét a csőbe húzott emberek.)

Mennyi pénze van biztosítva annak, aki brókercéghez teszi a pénzét?

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) egymillió forintig száz százalékban, húszezer euróig, ami körülbelül hatmillió forint, az egymillió feletti rész 90 százalékában fizet kártérítést. Magyarán: ha 6 millió forintja volt valakinek egy brókercégnél, de az bedőlt, nincs meg a pénz a számlán, akkor 5,5 millió forintnyi kártérítésre számíthat. Ha 7 milliója, vagy 20 milliója, vagy még több volt a brókercégnél, akkor is csak 5,5 millió forintot lát viszont a BEVA jóvoltából. Ezek a védelem azonban a Quaestor-kötvényesekre nem vonatkozik, mert:

A kötvényekre nincs védelem

A BEVA védelme nem a befektetési veszteségre terjed ki, hanem a brókercég csődje esetén bekövetkező veszteségre. Vagyis arra, hogy ha a korábban említett elkülönített számlákon még sincs ott az, aminek ott kéne lennie. Arra nem, ha egy kötvény elveszíti az értékét, mert a kibocsátója fizetésképtelen, vagy ha egy részvény árfolyama esik.

Akkor mennyi pénzt látnak így viszont a Quaestor ügyfelei?

Ennek megfelelően azok, akiknek a Questor Értékpapír Zrt.-nél vezetett ügyfélszámlán például Richter-részvényük, vagy MOL-kötvényük volt – ha az eltűnt – a BEVA fizet az említett értékhatárig, hiszen sem a Richterrel, sem a MOL-lal nincs semmi baj. Azok, akiknek a Quaestor Financial Hrurira Kft. által kibocsátott kötvényük volt, sajnos nem sok jóra számíthatnak, hiszen itt a kibocsátó ment csődbe. A felszámolási eljárás során elvileg még juthatnak pénzhez, ha a cég megmaradt vagyona erre fedezetet nyújt. Egyébként nagyon érdekes ez a quaestoros ügy, mert több vélemény is van, hogy nem lejátszott, ki és mennyi pénzt tud visszaszerezni. Sok ügyfél azt állítja például, hogy az ő szerződésében, amit a kötvényvásárláskor a Quaestor brókercégével kötött, szó sem volt a Quaestor Financial Hrurira Kft.-től.

Mit léphet egy Quaestor-kötvényes?

Ha még nem tette, egy ügyvédet érdemes megkeresni, legalább tájékozódásképpen. Pertársaságok alakítását is többen javasolják, mert egyenként nehezebb harcolni, a több ember több információja összeadódik pertársaság esetén, és erősebbek is, ügyükből akár társadalmi-szociális probléma is lehet, így pedig nagyobb esélyük lehet a káruk enyhítésére. Azonban azt is tudni kell, ha valamelyik felperessel történne valami (például meghalna), akkor a többi társnak addig kellene várni, amíg a hagyatéki eljárás le nem zajlik, és addig az ügyük áll – bár a hvg.hu által megkérdezett ügyvéd szerint eközben is lehet azért haladni az üggyel, nem torpan meg.

Ha igaz, hogy 150 milliárd hamis értékpapírt adtak el az ügyfeleknek, Tarsoly Csaba, a Quaestor vezére, illetve a csalás felelősei miért vannak még szabadlábon?

A Quaestor-károsultak Facebook-csoportjában találkoztunk ezzel a kérdéssel, és nem tudjuk a választ. A brókerbotrány egyik legérthetetlenebb szála a bilincsek kattanásának kiszámíthatatlansága. A Hungária Értékpapírtól négy embert azonnal elvittek a rendőrök (miután Orbán Viktor a rádióban azt mondta, nem érti, miért nem kattannak a bilincsek), míg a Buda-Cashtől, ahol összegében körülbelül százszor nagyobb csalás lehet, két hét után került előzetesbe három személy, és további hat gyanúsított van. A Quaestor-botrány múlt hétfőn pattant ki, és egyetlen kattanás sem hallatszott eddig.

Fotó: 

Ki ellenőrzi a brókercégeket?

Most a Magyar Nemzeti Bank az állami felügyeleti hatóság. Korábban külön működött a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, amely másfél éve olvadt be az MNB-be. Némi – kevésbé kiterjedt – ellenőrzési tevékenységet folytat az elszámolóház, amely nyilvántartja a brókercégek számláit, és tőzsdetagok esetében a tőzsde is.

Milyen informatikai rendszer rögzíti az ügyleteket?

Az cégek informatikai rendszere teljes működésükre kiterjed. Nem csak az említett számlákat tartják nyilván, hanem rögzítenek minden ügyletet, megbízást, végrehajtást, az értékpapírok, pénzek minden mozgását. Emellett naponta jelentik a cég pozícióit, az ügyfélszámlák helyzetét, szinte minden tevékenységükkel, a pillanatnyi helyzettel kapcsolatos adatot.

Mit ellenőriz a felügyelet, amikor vizsgálatot tart?

Egy-egy komoly ellenőrzés szinte a cég teljes átvilágítását jelenti. Megnézik, hogy az informatikai rendszer kiépítése és működése megfelel-e a szabályoknak, a különféle nyilvántartásokat, azt, hogy azok naprakészen vannak-e vezetve, az ügyfélszámlák kezelését, azt például különösen, hogy megfelelően el vannak-e különítve a cég saját értékeitől.

Hogyhogy sokáig nem talált semmit a felügyelet, pedig többször is ellenőrizte őket?

Ezt a kérdést sokan felteszik, és egyelőre nincs rá válasz. A károsultak szerint a brókercégek képviselői mellett súlyos felelősség terheli az MNB-t. Nincs válasz például arra, hogy ahol megállapítottak hiányosságokat, mint a Buda-Cashnél 2010 őszén, miért nem kérték számon ezek kijavítását. Vagy arra, hogy 2014 novemberében az MNB miért hagyta jóvá a cég 70 milliárd forintos újabb kötvénykibocsátását, jelezve ezzel a MNB felügyeleti szervének jóváhagyását. Ráadásul a pénzügyi felügyelet 2013 augusztusában lezárt egy nagy, átfogó vizsgálatot a Quaestor brókercégénél, és nem szúrta ki a valószínűleg évek óta zajló átverést.

Fotó: 

A másik két brókercégnél (Buda-Cash és Hungária Értékpapír) levő ügyfelek mennyihez, és mikor jutnak hozzá?

Mivel mindkét esetben a brókercég csődjéről van szó, a BEVA a korábbi leírtaknak megfelelően fizet. A felszámolás elrendelése után 15 napon belül közleményben tájékoztatja az érintetteket, amit a honlapján és az MNB által üzemeltetett közzétételi honlapon tesz közzé. Ezután kérelmet kell benyújtani, amit a Beva kilencven napon belül elbírál, majd újabb kilencven napon belül fizet.

Miért kisebb a BEVA-védelem, mint az OBA-védelem?

Mind a bankbetétekre vonatkozó OBA, mind a BEVA ugyanazon az elven működik, mint bármely más biztosító. A bankoknak, brókercégeknek ezt kötelező megkötniük, és biztosítási díjat fizetnek a biztosított konstrukciók után. Az OBA-védelem szintjét EU-előírás szabályozza, korábban ez is alacsonyabb volt. Magasabb szintű védelem, magasabb biztosítási díjat jelentene, amit nem mindegyik brókercég bírna el. Azt se felejtsük el, hogy végső soron ezt is az ügyfelek fizetik, magasabb díjak, jutalékok formájában.

A Buda-Cash több ügyfele panaszkodik, hogy a felügyeleti biztos tízmilliókat követel tőle.

Olyan befektetőkről van szó, akik a Buda-Cashnél devizapiaci ügyleteket (FX) hajtottak végre, és a svájci frank januári emlékezetes hirtelen erősödésekor jelentős veszteségeket szenvedtek el. Ezek a legkockázatosabb ügylettípusok. Gyakran látni olyan hirdetéseket, hogy „negyvenezer eurót kerestem egy óra alatt”; ezek nem hazudnak ugyan, de azt elfelejtik hozzátenni, hogy ugyanennyit lehet veszíteni is egy óra alatt, bár a figyelmeztetés a kockázatra az ilyen cégek honlapjain szerepel – sajnos nem nagy, piros, hanem apró betűkkel. A januári másodpercek alatt történt árfolyam-elmozdulás miatt a veszteségminimalizáló, úgynevezett stop loss utasításokat nem lehetett végrehajtani, vagy nem hajtották végre, a pozíciók zárása csak a már elszállt árfolyamon volt lehetséges, így extrém veszteségek keletkeztek. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Buda-Cash, – többek között – a dán Saxo Bank ügynöke is volt, amely kezdetben a stop utasításoknak megfelelő veszteségeket számolt el, és csak később módosította az elszámolóárakat. Emiatt a bank ellen a dán felügyelet is eljárást folytat.

Átvihetem máshova a pénzemet?

Természetesen normális esetben bárki, bármikor megszüntetheti a számláit és bárhol újat nyithat. Erről korábban itt írtunk. Ha azonban valahol csőd vagy bármilyen más okból már elrendelték a számlák zárolását, ez csak a zárlat feloldása után lehetséges. Ha erre nem kerül sor, akkor már csak a BEVA-ban lehet bízni.

Jól értem a botrányok alapján, hogy Magyarországon nem érdemes megbízni a pénzügyi befektetést kínáló cégekben?

A jelenlegi botrányok elsősorban a brókercégekről szólnak – de a Quaestornál nemcsak a brókercégnél talált problémát a jegybank, hanem a kötvényeket kibocsátó cégnél is. Definíció szerint a bróker egyszerűen kereskedőt jelent, ezen belül olyant, aki a saját nevében, de mások megbízásából, mások számlájára köt üzleteket. Alapból tehát szolgáltatók, amelyek egy piacon megbízóik utasításait hajtják végre. Ahhoz hasonló, mint amikor valakit rendszeresen megkérünk, menjen le helyettünk a boltba vagy a Lehel-piacra, és ott vásároljon nekünk ezt-azt. Kezébe nyomjuk a pénzt, majd számon kérjük rajta, mennyiért mit vett, és elszámolunk vele. Ebben az esetben ez egy sajátos piac, ahol sajátos termékekkel, pénzzel, értékpapírokkal folyik a kereskedés.

Azok a cégek azonban, amelyeket ma brókercégként emlegetünk, ennél szélesebb körű szolgáltatást nyújtanak: számlát vezetnek, amin nyilvántartják a megbízóik értékpapírjait, befektetésre váró pénzét, vagyonkezelést vállalnak, tanácsot adnak, maguk is kínálnak az ügyfeleknek értékpapírokat. Ezért inkább befektetési szolgáltatónak nevezzük őket.

Felhívok egy brókert, mit csinál a pénzemmel?

Mindenekelőtt: a befektetési paletta, lehetőségek köre igen széles, a szinte biztos eszközöktől, mint például az állampapírok, az extrém kockázatosakig terjed, mint például a sok helyütt hirdetett devizapiaci ügyletek. Ezzel mindenkinek, aki erre a piacra lép, tisztában kellene lennie. Hangsúlyozni kell, hogy az elérhető nyereség arányos a vállalt kockázattal. Sok tragédia oka volt már a mohóság, amikor valaki csak az ígért magas nyereséget tartotta szem előtt, és azzal nem számolt, hogy rosszul is alakulhatnak a dolgok.

A szabályok szerint tehát elsőként a befektetési szolgáltatónak fel kell mérnie a hozzá fordulónak a kockázatviselő képességét, tapasztalatait – erre szolgál az úgynevezett MIFID-teszt – és ennek megfelelően adhat tanácsot. Sőt, a túlságosan kockázatos megbízást meg is kell tagadnia. Nem engedheti például, hogy egy nyugdíjas összekuporgatott kis pénzét valamilyen magas kockázatú konstrukcióba helyezze, aminek a lényegét nem látja át. Sajnos láthatjuk, hogy ehhez a szabályhoz gyakran nem tartják magukat, és kispénzű embereknek is olyasmit ajánlanak, amit nem lenne szabad.

Miután az ügyfél eldöntötte, hogy mibe akarja helyezni a pénzét – függetlenül attól, hogy hallgat-e a tanácsára, vagy egyáltalán kikérte-e – a bróker végrehajtja a kapott utasítást, beszerzi a kívánt részvényt, kötvényt, befektetési jegyet stb. A döntés kizárólagos joga a megbízóé, na és persze övé a felelősség. Az értékpapírokat ma már nem nyomtatják ki, ezért az ügyfélnek egy számlát nyitnak, ahol nyilvántartják az értékeit. Pontosan úgy, ahogy a banki folyószámlán nyilvántartják, mennyi pénzünk van. Külön üzletág még a vagyonkezelés, amit csak nagyobb összegekkel lehet igénybe venni. Ezt nem is minden brókercég csinálja, csak a nagyobbak.

Mi tehát a különbség a bank és a befektetési szolgáltató között?

Egy fontos különbség van: miután elhelyeztük a bankban a pénzünket, azt a bank egy „nagy kosárban”, a többi betétesével együtt kezeli. Nem közlik velünk, és nem is érdekel minket, hogy kinek, mikor, hova hitelezi tovább, mibe fekteti a pénzt – mert természetesen a bank sem a pincében tartja. A banknak akkor is vissza kell fizetnie a betétet, ha nem minden hitelt tud behajtani, vagy veszteségei vannak egyik-másik befektetésén. Ez is egy „nagy kosár”: normális esetben a hitelek többségét visszafizetik, a betétet meg nem akarják egyszerre fölvenni az emberek. Ha van kockázat, azt a bank vállalja és kezeli. Magas tőkekövetelmények, tartalékolási szabályok is biztosítják ezt.

A brókercégnél nincs „nagy kosár”. Ott szigorúan elkülönített számlán tartják nyilván, kinek miből hány darab van. Nem keveredhet sem a többi megbízó értékeivel, sem a cég sajátjaival. A megbízó tudta, sőt, kifejezett utasítása nélkül nem nyúlhat hozzá senki; az elért nyereség az övé, és az esetleges veszteség – például ha úgy alakulnak a részvényárfolyamok – is őt terheli. Meg kell jegyezni, hogy a bankok is nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, erre – és csak erre – az üzletágra szintén vonatkoznak ezek a szabályok.

Miből él így egy brókercég?

A felsorolt szolgáltatásokért jutalékokat és díjakat számítanak fel. Emellett többségük – nem feltétlenül mindegyik – saját számlájukra is kereskednek egymással. Vannak olyanok, amelyek valamilyen befektetési termékre árat jegyeznek az ügyfelek felé: bármikor hajlandók eladni a hozzájuk fordulónak vagy venni tőle. Az ő vételi és eladási árfolyamuk között egy kis rést tartanak, éppúgy, ahogy a bankok a valuta- és devizaváltásnál, ez is az ő hasznuk.

Ha ilyen szigorúan elkülönítik a számlákat, hogy lehet, hogy elcsalták a pénzt? Ha én láttam a kimutatást, mégsem igaz, hogy megvették volna a pénzemből a részvényt, befektetési jegyet stb.?

Itt simán bűncselekményekről van szó. Nyilvántartások, számlakivonatok meghamisításáról, valótlan adatok közléséről, sikkasztásról, lopásról. Ez a kérdés valójában nem is a pénzügyek, hanem a kriminalisztika tárgykörébe tartozik. Ahogy mindenütt akadnak csalók, miért épp itt ne akadnának? Ha valaki házat épít, előfordulhat, hogy a vállalkozó átveri, meglép az előleggel, meghamisítja a számlákat vagy ellopják az építőanyagot. Azt legfeljebb hamarabb észrevesszük. De ahogy nem mondjuk, hogy minden építési vállalkozó csaló, nem mondhatjuk a brókerekre sem. És ahogy okos ember tájékozódik, referenciákat kér, kivel építesse a házát, érdemes tájékozódni akkor is, amikor brókercéget választ az ember. A brókerek tevékenységét elvileg szigorúbban is felügyelik, mint az építési – vagy bármilyen más – vállalkozókat, és információkat is könnyebb róluk szerezni.

 

 

 

Blikk: A Quaestor-vezér eltűnt a villájából

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: QuaestorTarsoly CsabaQuaestor Értékpapír;

Teherautók érkeztek Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport vezérének a házához, valamit bepakoltak és elmentek – írja a Blikk. A lap munkatársának nem sikerült elérnie a milliárdost. Tarsoly ellen egyébként még nem indult eljárás, vagyonát sem zárolták.

Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport milliárdos vezére eltűnt a villájából – írja a Blikk, a lap ezt arra érti, hogy újságírója nem találta otthon Tarsolyt, családja sem volt otthon, telefonon sem tudták elérni, viszont egy szomszéd elmondása szerint napokkal korábban teherautók érkeztek a házhoz, amelybe pakoltak, mintha költözködnének.

Blikk elment Tarsolyék budai zöldövezetben lévő házához, ahol senkit nem találtak, és bár idősebb autók álltak az udvaron, azok állítólag csak a szomszédoké. A szomszédoktól a Blikk munkatársai úgy értesültek, hogy az értékpapírcég csődjének bejelentése után napokig biztonsági emberek vigyáztak a házra, majd az egyik éjszaka három teherautó is érkezett. Azóta a családot sem látták, és a biztonságiak is eltűntek.

Tarsoly Csaba (jobbra) Győri ETO-elnökként Pintér Attilával

Fotó: 

Az inkább a Fideszhez közel álló Tarsoly Csaba egyébként nem gyanúsított a Quaestor-ügyben, ezt nehezményezi is az MSZP-s Gőgös Zoltán, aki a Népszavának azt mondta, támogatja, hogy a brókerbotrányban érintett cégek (a Quaestor mellett a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír) tulajdonosainak vagyonát zárolják.