Payday Loans

Keresés

Gereben Ágnes (1947-2015.) PDF Nyomtatás E-mail
2015. március 20. péntek, 09:29

Elhunyt Gereben Ágnes

2015. március 17. 17:48 MTI

Életének 68. évében elhunyt Gereben Ágnes irodalomtörténész, műfordító, kritikus.

Gereben Ágnes

 

1947. szeptember 21-én született Budapesten. 1966-1970 között a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakos hallgatójaként tanult, 1972-ben orosztanár szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK), s még ebben az évben házasságot kötött Kun Miklós történésszel. Az egyetem elvégzése után a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) nyelvtanáraként tanított. 1982-1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense volt. 1985-től az ELTE BTK művelődéstörténelmi tanszékén tanított, tudományos főmunkatárs volt, 1999-ben habilitált. 2000-2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjat kapott. Előadásokat tartott az USA-ban és Nyugat-Európa egyetemein is.

Tudományos kutatásai során a századforduló orosz művelődéstörténete és a 20. századi orosz irodalom fehér foltjai, valamint a posztszovjet térség mai helyzete foglalkoztatták. 1977-1982 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kelet-Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa volt. 1983-ban megszerezte az irodalomtudomány kandidátusa fokozatot.

Fontosabb művei: Csehov világa (1980), Iszaak Babel ismeretlen naplója (1989), Babel világa (1989), Több fényt! (1988), Utazás Hollywoodba. Válogatás orosz emigráns írók műveiből (1990), Játsszunk bluest! Orosz emigráns írók kisregényei (válogatás, 1992), Művészet és hatalom. Orosz írók a XX. században. Új források (1998), Antiszemitizmus a Szovjetunióban (2000), "Engedd el népemet!" Zsidók a háború utáni Szovjetunióban (2003), Beszélgetések a Gulagról (2008), Egyház az ateista államban 1917-1925 (2008).

Emellett sajtó alá rendezte Iszaak Babel összes műveit (1986), továbbá a sztálinizmus áldozatai és a modern orosz emigráció számos alkotójának munkáit. 2010-ben jelent meg Az orosz kapcsolat című könyve, 2011-ben A FÁK - tegnap, ma, holnap címmel a szovjet utódállamokról szóló környezettanulmányokat tartalmazó kötete, 2013-ban adta ki Megtorlások a Szovjetunióban című művét. Legutóbbi munkája 2014-ben jelent meg Posztszovjet forgatókönyvek - utódállamok az ezredforduló után címmel.

A tanítás és könyvírás, szerkesztés mellett több száz történelmi-külpolitikai rádió- és tévéadást készített itthon és külföldön, rendszeresen szerepelt a Hír TV-ben és az Echo TV-ben. Az M1-en 2010-től vezette Barangolások öt kontinensen című saját heti műsorát, amelyben aktuális külpolitikai kérdéseket elemzett meghívott vendégeivel. 1986-ban elnyerte az Európa Könyvkiadó nívódíját. 2010-ben az orosz kultúra- és eszmetörténet, valamint a kelet-európai művelődés- és politikatörténet területén végzett több évtizedes tudományos, kutató, oktató és publikációs tevékenysége elismeréseként megkapta a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét, 2011-ben Pro Urbe Erzsébetváros díjjal tüntették ki, elismerve szűkebb pátriája, a VII. kerület életében kifejtett fáradhatatlan tevékenységét.

LAST_UPDATED2