|
A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak a vigadozás, mulatozás, evés-ivás, bálozás, karneválozás ideje, amit viszont majd böjt követ. Alig léptünk át az új esztendőbe, január 6-án (azaz vízkereszt vagy háromkirályok napján) máris kezdetét veszi a lakomázás, szórakozás másfél-kéthónapos időszaka.
Egymást érik a különféle bálok, mulatságok. A farsangi mulatságoknak majd csak a húsvét előtti negyvenedik napot, vagyis a húshagyókeddet követő hamvazószerda vet véget.
 Karneváli ünnepségek mindenfelé vannak ilyenkor
A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata hazánkban éppúgy, mint más európai népeknél, a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. Már Mátyás király idejében a királynő itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak.
A XVI–XVII. században falu, város és a királyi udvar egyaránt álarcot öltött farsangkor, és úgy szórakozott. Nagy farsangolás folyt a tragikus sorsú II. Lajos udvarában is, egészen a mohácsi ütközetig. 1525-ben húshagyókedden álarcos menet jelent meg az udvarban, melyben elefánt is szerepelt. Maga II. Lajos is jelmezesen, ördögálarcban jelent meg az ünnepségeken. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek s a Húsételek tréfás küzdelmét is. E tréfás küzdelmet sok európai nép megszemélyesítve adta elő. Erdélyben még századunkban is említik a szalmabábokkal eljátszott tréfás viadalt.
Különleges szerepet játszott az ördög a téli ünnepkörben. A szarvas ördögmaskarák az erkölcsi tilalmakat semmibe vevő farsangolók nélkülözhetetlen kellékei voltak (a maszkokhoz főleg kecskeszarvat használtak, a kecskebak pedig az ördög állata volt), amiért is az egyház kíméletlen ördögűző harcot vívott a farsangi szokások ellen. Mindent, ami komolytalan és világi, amúgy is pogánynak, az ördög művének tartott, a „táncoló” farsangot meg egyenesen az ördög ünnepének. A böjtben is folytatott mulatozást a kísértő Sátán sikereként könyvelte el. Az ördög és a farsang-böjt ideje közti kapcsolat szentírási alátámasztásaként hivatkoztak Jézus megkísértésének történetére. Jézus – mint ismeretes – „mikor negyven nap és negyven éjjel böjtölt vala, végre megéhezék. És hozzámenvén a kisértő, monda néki: Ha Isten fia vagy, mondd, hogy e kövek változzanak kenyerekké. Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember…”
Busójárás
A busójárás (horvátul pohod bušara) mohácsi farsangi népszokás, amely eredetileg sokác népszokás volt.
 Busó jelmez Mohácsról
Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, melynek során a túlparti „Szigetből” - ahogyan a helybeliek mondják, eveznek át ladikokon a busók. Jelmezes busó felvonulás indul a Kóló térről a főtérre, majd a farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása következik. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással, és a főtéren körtáncokat járnak.
A busójárás sokác eredete miatt nem csak a városban, de a környékbeli sokác falvakban is megtartották. Az utóbbi években Eszék-Baranya megyében található néhány faluban is újjáélesztették ezt a népszokást.
Farsangi ételek
A farsangi mulatságokat gazdagon terített asztalok jellemzik: sok a különféle húsokból készített leves és sült, sok az édesség, de legfőképpen a fánk. A következőkben jellegzetes farsangi ételek receptjeiből adok némi ízelítőt.
 Fánk - farsangkor elmaradhatatlan!
Savanyú becsinált leves
Hozzávalók: 40 dkg sertéslapocka, 2 szál sárgarépa, 2 szál fehérrépa, 1/4 zellergumó, 1 kis fej karalábé, 1 csokor petrezselyemzöld, 2 tojás sárgája, 2 dl tejföl, 2-3 evőkanál olaj, ecet, só, őrölt fehérbors
Elkészítése: A húst alaposan átmosom, felkockázom. A zöldségféléket megtisztítom, szintén kockára vágom őket, felhasználásig hagyom, hadd fürödjenek, a petrezselyem zöldjét apróra vágom.
Egy közepes fazékban az olajon fehéredésig pirítom a felkockázott húsit, sózom, borsozom, majd felöntöm 1,5-2 liter vízzel. Amikor a hús félpuhára főtt, beleadom a zöldségféléket és a petrezselyem zöldjét, készre főzöm. Ezután a levest lehúzom a tűzről, lassan belehabarom a tojássárgákkal elkevert tejfölt, végül ízlés szerit az ecettel enyhén savanykásra ízesítem. Forrón tálalom.
Farsangi részeges csirke
Hozzávalók: 1 közepes csirke, 10 dkg vaj, 3 dl száraz fehérbor, 20 dkg füstölt húsos szalonna, majoránna, őrölt bors, só
Elkészítése: A csirkét alaposan átmosom, megszárítom. Kívül-belül besózom, belsejét majoránnával és borssal, külsejét őrölt borssal fűszerezem. Egy magas falú tepsibe helyezem, leöntöm, a felolvasztott vajjal, aláöntöm a bort, fóliával letakarva párolom, ha igényli, az elpárolgó bort pótolom.
Amíg csirkém párolódik, a szalonnát megszabadítom bőrétől, vékonyra szeletelem. Amikor a csirke megpuhult, teljesen betakarom a szalonnaszeletekkel, ropogósra sütöm.
Tálalás előtt a pipit ollóval feldarabolom, zelleres burgonyapürével adom az asztalra.
Boros pecsenye
 A gazdagon töltött sertéscomb is farsangi fesztiválozás étele lehet
Hozzávalók: 60 dkg sertéscomb, 10 dkg gomba, 1-1 szál sárga- és fehérrépa, 5 dkg zeller, 2 db zsemle, 1 egész tojás, 1 tojássárgája, 1 dl paradicsomlé, 3 dl fehérbor, 1-2 evőkanál libazsír, 1 csokor petrezselyemzöld, őrölt szegfűbors, őrölt fehérbors, só
Elkészítése: A húst 4 nagy szeletre vágom, alaposan kiklopfolom, sózom, borsozom, félreteszem, hadd pihenjen kicsit. A gombát felszeletelem, a megtisztított zöldségeket felkockázom, a petrezselyem zöldjét felaprítom. A zsemléket beáztatom némi borba, majd lazán kinyomkodva egy keverőtálba helyezem.
A libazsíron megpirítom a gombát, a zöldségeket enyhén sós vízben megpárolom, mindkettőt beleadom a keverőtálban lévő zsemlékhez, megszórom a petrezselyem zöldjével, beleütöm a tojást, ízlés szerin befűszerezem, kézzel alaposan összedolgozom, majd az egészet ledarálom.
Előveszem hússzeleteimet, egyformán elosztom rajtuk töltelékemet, feltekerem őket, hústűvel rögzítem. Egy méretes serpenyőben a maradék libazsíron állandóan forgatva pirosra sütöm. Aláöntöm a paradicsomlevet és a bort, készre párolom.
Az elkészült húst felszeletelem, párolt zöldségekkel tálalom.
Konyakos kacsasült
 Kacsa ritkán kerül az asztalunkra, ünnepeken megérdemeljük!
Hozzávalók: 1 pecsenyekacsa, 1 nagyobb fej vöröshagyma, 10 dkg császárszalonna, 5 dkg liszt, 2 dl vörösbor, 5 cl konyak, 15-20 dkg kacsamáj, 5 dkg vaj, 1 dl olívaolaj, 1 csokor petrezselyemzöld, 2 db babérlevél, kakukkfű, só
Elkészítése: A kacsát megszabadítom aprólék részeitől, a hagymát negyedeire vágom, a szalonnát felkockázom, mindezeket kevés olívaolajon megpirítom. Megszórom a liszttel, ráöntöm a konyakot, a vörösbort, és kevés vizet is adok alá. Az apróra vágott petrezselyemzölddel meghintem, babérlevéllel, kakukkfővel és sóval ízesítem. Fedő alatt erős tűzön 35-40 percig forralom, majd finom szűrőn leszűröm.
A kacsa máját kevés vajban átsütöm, áttöröm, hozzáadom a mártásomhoz. Közben a kacsát a sütőben ropogósra sütöm. Amikor elkészült, kiemelem egy vágódeszkára, feldarabolom, tálra rendezem. Zsírját a mártásba öntöm, összedolgozom.
A mártással meglocsolom kacsámat, pirított burgonyával tálalom.
Farsangi fánkok >>>
Fánk pillanatok alatt >>>
Mindenféle fánkok >>>
Mindenkinek kellemes bálozást, farsangi mulatozást, és persze ne feledjük: az óvodákban, iskolákban a gyerekek már nagyon készülődnek! Aki ügyes és ötletes otthon, házilag nagyon jó jelmezeket készíthet az apróságoknak.
|
