N A G Y  J E N C I K L O P É D I A

EUGÉNIUSZ NAGY TESTAMENTUMA XXI.

SZELLEMI HIVATÁS, POKOLJÁRÁS ÉS ÁRULÁS

Szabad ötleteim jegyzéke, Solymárvölgy, XXI.

Petőfi Sándor

SZOMORÚ ÉJ

Éjfél lesz, és én mégsem alhatom,

Mert gondomat el nem altathatom.

Mi fog történni vélem s a hazával?

E kettős kérdés tépi lelkemet.

Ah, nem érem be a magam bajával,

Még te is gyötresz, hazaszeretet!

Ez hát a költő sorsa, mindig ez,

Hogy örök vészű tengeren evez?

S mit ér, ha őt a haragos habokból

Mentő sajkával partra is tevék,

Ha itt az bántja, hogy mi lesz azokból,

Kik ott maradtak a hajóba’ még?

Apám, apám, mért is taníttatál,

Miért az eke mellett nem hagyál?

A könyvet szép, de csalfa tündér lakja;

Ha fölnyitod, megkapja szívedet,

És fölvisz a legragyogóbb csillagra,

De le nem hoz... a magasból levet.

Inkább a napba, mint a könyvbe nézz.

A napvilágtól szemed fénye vész.

Nem így a könyvvel; oly világ van ebben,

Mely erősíti még szemeidet,

S közel hoz mindent... s minden vajmi szebben

Tünik föl, hogyha távol nézheted.

Miért tanultam? mért nem maradék

Földmívelő, aminek szánt az ég?

Nem tölteném most kínos virrasztással

A végtelenbe nyúló éjszakát;

Lelkem fölött az álom víg dallással

Madár módjára ringatná magát.

Volnék földmíves, vagy volnék juhász!

Ki messze, kint a pusztákon tanyáz,

S mig ellegelget kolompolva nyája,

Ő hűs bokorba vészi bé magát,

S nem hallja senki sem, úgy fujdogálja

Saját kedvéért a kis furulyát.

Vasárnap tisztát venni hazajár,

Hol a szerelmes lyányka várja már.

A lyányka jó, friss, szereti a dolgot,

S oly szép, mint a megszületett tavasz;

Csókot kap és ád a juhász, s ő boldog,

Hiszi tehát, hogy a világ is az.

Pest, 1847. január

POKOLJÁRÓ DUDÁSOK SORSA

A szellemi pálya ára, kockázata, áldozata

(nyersfogalmazványok - munkahipotézisek)

I. Belegyömöszölnének abba a skatulyába, hogy neked soha semmi se jó

II. Beleremeg kezed és hangod amilyen nagy felelősség százezrekhez szólni

III. Biztos, hogy akarsz írni, ha ez mindig bűnvallás, önvád és önelítélés is?

IV. Büszke lehetsz rá, hogy vezéregyéniség vagy, de a mesterlövész is rád lő

V. Csak a zenei csodagyerek ugorhatja át a beszürkítő iskola létrafokait…?

VI. Csak az biztos, hogy bizonytalan egzisztencia vagy – ki lenne így a párod?

VII. Csak balsors nyitott neked teret: bugyuta reklámversikéket irogathatsz

VIII. Csak két utad volt értelmiségiként: az egyik az ital, a másik nem járható

IX. Csak zenédre lehet igazán sírva-vigadni, de az utcán csak lenézett cigány

X. Csakazértis „keljfeljancsi” vagy – jöhet a gáncs, a bukás és knock out

XI. Csillagok útján meghal, ki továbbmenni fél?! De mi lehet ott tovább?

XII. Döntsd a tőkét, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis szilánkhoz…

I. Dörzsölt, pénzes és rafinált ipari kémbandák ellen védenéd a találmányod

II. Dürer Melankólia c. grafikája nem földművelőt vagy kovácsot ábrázol

III. Egész életen át ott sugdos a kisördög: csak rögeszméd oltárán áldoztál

IV. Egy „puszta szilenciummal” könnyen, mégis súlyosan „büntethetnek”

V. Egy életen át beleadtál apait-anyait, mégiscsak selejtet termeltél…

VI. Egy ismeretlen öngyilkos önjelöltben kellene telefonon át tartani a lelket

VII. Egy kihalófélben levő és rokontalan kis nép nyelvi börtönébe záródtál…

VIII. Egy kócerájban kell eszközeid összebuherálni s nagy intézeteket kihívni!

IX. Egy középszerű művésztárs ártani sokat tud a zseninek, ha akar: és akar

X. Egy mindenkiért és mindenki egy ellen: rád nemegyszer ez a „játék” vár

XI. Egy nagyobbat mindenki hibázhat – egyedül ő nem javíthat, mert meghal

XII. Egy szórakozott prof sok mindennek ki van téve:pl. gondnokság alá veszik

I. Egyik percben „mindenhatónak”, a másikban „impotensnek” érzed magad

II. Elég egy hiba-műhiba a szülés levezetésekor,máris autista lehet a gyerek

III. Életfogytig elítélt nehéz fiúk börtönében próbálsz igét is hirdetni

IV. Életfogytig kutatsz gyógyszert, ásol sivatagot stb. - és semmi eredmény

V. Eleve túl sok stressz, hogy a csúcsformádat pontosan kellene időzítened

VI. Előbb állást ígérnek, majd munkát se kap - a végén már megélni se tud…

VII. Előbb gúzsba kötik, majd táncra cukkolják: most mutasd meg, mit tudsz!

VIII. Elsőgenerációs cigány értelmiségiként helytállni a „szabad versenyben”…

IX. Éltében leköpve-megvetve éhezett,holta után bankárok licitálnak képeire

X. Elviselni annak a látszatát, hogy mások keményen dolgoznak helyetted

XI. Emberfeletti munka a magvetésed, de te már meg sem éred az aratást

XII. Ép lélekkel túlélhetők az iskolák, ha ő az ott nem értékeltekben kiváló?

XIII. Ércnél maradandóbbnak szánt műved WC papírra kell írnod: elhasználják

I. Ereklyevadászok vagy „tudományos kutatók” még csontjaidat is kiássák…

II. Érzékenyíteni kell magad, de így minden kis szurka-piszka is nagyon fáj…

III. És ha negyvenévesen világosodsz meg, hogy isten Napút festőnek hív el?

IV. Félek, hogy nem szóltok rám: a régi dicsőségemből szeretnék ma megélni

V. Fényképed könyvekben, plakátokon meggyalázások szabad prédája

VI. Fénytelen harcokba kényszerítve lassan, de biztosan elkopsz, felőrlődsz

VII. Fertőtlenítni akarnád az ivóvizet – a nép meg kútmérgezéssel vádol…

VIII. Filantróp és karitatív működésed mögé hátsó szándékokat vetítenek be

IX. Fizikumánál fogva is védtelen, ha a megbírált naiva verőlegényt küld rá…

X. Folyton döntened kell, melyik család életébe mennyire – ne – avatkozz be

XI. Folyton ébren és résen lenni, nehogy bekapj egy csali mézesmadzagot…

XII. Füledbe forró ólmot öntenek, s leszel az új, az énekes Vazul…

I. Fütyülés és lehurrogás légkörében mondod parlamenti „szűzbeszédedet”

II. Gyanakvó, zsémbes és keserű öregek házába varázsolna derűt, békét…

III. Gyermekkorod áldoztad a balettért, pályád a lábaddal együtt törik ketté

IV. Gyökereit kitépve hány szellemi embert száműztek akár életfogytiglan?

V. Ha – első - nőként ér el sikert, kétszer annyit kell tenni elfogadásáért

VI. Ha – nyíltan – a király fejére olvasod a bűneit, ő – titokban – fejed veheti

VII. Ha „kigojózást” észlel is, akkor sem eshet az antiszemitizmus csapdába…

VIII. Ha a papi pályát választod, tudnod kellene kvázi üvegfalú házban élned…

IX. Ha alkotói áldott magánosságra vágysz, ezt embergyűlöletnek vehetik

X. Ha beválik előrejelzése, az természetes,ha nem: a meteorológust szidják

XI. Ha csak az éjszaka „piszkálja fel” a költészetet, hogyan áll helyt másnap

XII. Ha diplomásként egy rossz válás után könyveiddel a híd alá kerülsz…

I. Ha egy Defoe a Robinson Crusoe kéziratával megalázóan előszobázott…

II. Ha egy színészházaspár veszekszik-verekszik, biztos, hogy próbálnak?

III. Ha egyik klikk székét sem foglalod el, könnyen a pad alatt találod magad

IV. Ha egyszer már közreadtál egy humoreszket, nemigen publikálják ódád

V. Ha előre tudnád, mennyi keserű kenyeret fogsz megenni száműzetésben

VI. Ha este elég sok kenceficét eladsz, nappal taníthatsz matematikát is

VII. Ha fél életeden át tanult s művelt tudományod „burzsuáként” kiátkozzák

VIII. Ha feltárod mozgalmatok belső visszáságait: saját fészkedbe piszkítasz!

IX. Ha frontember, akkor mosolyogva kell tűrnie a csápolók „tapperolását”

X. Ha győztek, az a csapat érdeme – a vereségért egyedül viszi el a balhét…

XI. Ha hosszú életű akarsz lenni a Földön, ne légy maffia ügyben vizsgálóbíró

XII. Ha jó pap, tanár, orvos akar lenni, akkor neki tényleg holtáig kell tanulnia

I. Ha lakásszentélyed, családi otthonod egy részében nyílt klub stb. üzemel

II. Ha leadtad kéziratod, csak aggódsz: hogyan fog megjelenni, hol árulják…

III. Ha lebombázzák fél életeden át gyűjtögetett, megkoplalt könyvtáradat…

IV. Ha legalább egy értő befogadó lenne, már nem félkarú szellemóriás vagy!

V. Ha leleplez áltudóst, blöffölő művészt: ádáz ellenséget már szerezett…

VI. Ha már diákként túl sokat kérdezett, tanárai megnehezíthetik ifjúkorát

VII. Ha már egyszer a színre léptél, nincs visszaút a mimikris „névtelenségbe”

VIII. Ha mindenki szabadlábon levő bolondként bánik vele, hogy nem lesz az?

IX. Ha nem fut áltiszteletköröket a szakma „nagy öregeinek”,nem érvényesül

X. Ha nem kell a póráz s a szájkosár, akkor maradj olykor éhező vad farkas

XI. Ha nem kollaborálsz a megszálló idegen erőkkel, akkor Ben Hur sorsa vár!

XII. Ha nem lövöd le gyereked fejéről az almát, akkor biztosan meghal…

I. Ha nem vagy elég harsány vagy botrányhős, észrevétlen maradhat műved

II. Ha nem vesz részt minden kocsmai tivornyában, akkor „lenézi társaid!”

III. Ha nem zengsz dicshimnuszt a zsarnokról, biztos a walesi máglyahalál

IV. Ha nincs mellette Sancho Panza, fantaszta lesz, ha ott van, földhözragad

V. Ha nyíltan nem is mernek veled szemben fellépni, alattomban betartanak

VI. Ha őt mindenki ismeri, zokon veszik, ha nem áll le mindenkivel diskurálni…

VII. Ha pogány sámán voltál az államkereszténység erőszakos felvételekor…

VIII. Ha rosszkor születsz, akkor balkezesség, furaság nem a nagyságod jele

IX. Ha se orvos, se jogász, de bölcsész akarsz lenni: szüleid „kitagadhatnak”

X. Ha színésznő akar lenni, akkor ismerősei körében leendő kurvának nézik…

XI. Ha teológiát akartál tanulni, egy évvel tovább sorkatonáskodhattál…

XII. Ha tudásának katonai jelentősége is van, emberrablás áldozata is lehet!