Payday Loans

Keresés

A legújabb

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve - 2.. PDF Nyomtatás E-mail
KÖZMONDÁSOK ÉS MÁS - NÉPI/MŰVI - BÖLCSESSÉGEK
2014. december 29. hétfő, 17:36

Erdélyi.jpg

 

200 éve született Erdélyi János költő, kritikus, esztéta, filozófus, akadémikus.

ERDÉLYI JÁNOS: MAGYAR KÖZMONDÁSOK KÖNYVE

 


A. Á.

folytatás:


Nem mind arany, a mi fénylik.
Német: Es ist nich alles Gold, was glänzt.
.... nem mind arany, a mi fényes,
Az egyenes sziv is lehet tekervényes. Népdal.

232.
Aranyból is cseppen el.

233.
Fillérrel szokták az aranyat kimélni.

234.
Az aranyból sem lesz gyürü ha meg nem verik. D.
Türni kell, mig valamire megy az ember.

235.
Ki jókor kel, aranyat lel. (3403.)

236.
Salak nem arany.

237.
Rozsda nem fog aranyat. P.

238.
Arany sárban is csak arany. K.

239.
Szőlőben is terem arany.

240.
Ki azt igéri, hogy aranyat csinál, ezüstöt akar csalni. K.

241.
Élire veri az aranyat.

242.
Farkasfogas arany. Sz.
Jelente jó pénzt, ennek képében tartós becsü vagyont a Bátoriak aranya szerint, melyre három farkasfog, a család czimere, volt verve.

243.
Vékával méri az aranyat.

244.
Fa pénzt vesz arany gyanánt.

245.
Arany tömlőbül is csak szél a mi kijő.

246.
Arany elmének gyöngy a gondolatja.

247.
Kinek esze nincs, aranyon se fordíthat valamit. D.

248.
Nem használ az arany, mig a föld gyomrában hever. K.

249.
Ne hagyj arany irt kenni kezedre.
Ha biró vagy, ne hagyd magad megvesztegettetni.

250.
Félti az arany gyürüt.

251.
Nem esik le ujjárul az arany gyürü.
Nincs rangján alul ezt vagy azt megtenni.

252.
Elnyerte az arany pereczet.

253.
Ő találta fel az aranybányát.

254.
Szép szó az aranypengés, ha nem hangos is.

255.
Tiszta mint az arany./a mosott arany.

256.
Ott is arat, a hol nem vetett.

257.
Nincs aratás.
Nincs kereset, haszon. Népünk földmivelő szellemét tanusitja e km. is.

258.
Bélyeges arcznak ne higy.
Latin: Quem natura notavit.

259.
Nincs arcza, hanem csak pofája.

260.
Ha egyik arczát ütöd, a másikat is oda tartja.
Béketürő, gyáva.

261.
Nehéz a bánatos arcznak vig kedvet mutatni. Cz.

262.
Arcza bőre bocskorták.

263.
Arszlán.
Gunynév az ingyen élő uracsokra.

264.
Büdös mint az aszag. Cz.

265.
Házban az aszony helye.

266.
Jó aszony a háznak koronája.

267.
Dicsértessék a szép aszony.

268.
Szép aszonynak szép a lánya.

269.
Mérges aszonynak haragos leánya. Cz.

270.
Nehezen egyeznek meg a szép aszonyok.

271.
Eljár a szája aszonyembernek.

272.
Az aszony nem ember.
Régi nyelvben s még ma is a népnél "ember "gyakran am. férfi.

273.
Néha az aszony is ember.
Mikor férfiasan viseli magát.

274.
Az aszony csak oldalborda.
Az aszony teremtésének hitregéje szerint Ádám oldalcsontjából.
Egy két tehen nem egy csorda,
Az aszony csak oldalborda. Népd.

275.
Pénz olvasva, aszony verve jó.
Német. Nuszbäume und Weiber wollen geschlagen seyn.
... az aszony verve jó,
Mint a dió törve jó. Népd.

276.
Aszonyverésből ember nem sok becsületet nyer.

277.
Könnyebben felejti kigyó farka vágását mint egy aszony legkisebb boszuságát.

278.
Nincs harag aszonyok haragja felett.

279.
Tüz, aszony, tenger által sokan vesznek el.
Latin: Ignis, mare, mulier tria mala.

280.
Nyelve veri meg az aszonyt.

281.
Süveges aszony ebszokás.

282.
Nem jól foly a ház dolga, hol aszony visel gatyát.

283.
Tálban koncz, ne nézz az aszonyra. M.
Az aszony vagy ördög vagy angyal.

284.
Hallgatással szép az aszonyember.
Latin: Mulierem ornat silentium.

285.
Köszönjetek ludak, én is aszony vagyok. B.

286.
Az aszonynak alább egygyel.

287.
Három aszony egy vásár./Két három aszony egész sokadalom./Két aszony, három lud egész vásár.
A német km. még három békát ad hozzá, ugy lesz sokadalom.

288.
Ha aszonyok sirnak, megnyirnak. D.

289.
Nincs hamisabb viz aszonyok könyhullatásánál.

290.
Mennél jobban sir az aszony, annál hamarább akarja megcsalni a férfit.

291.
Aszonyok könyárja hamar kiszárad.

292.
Aszonynak és lónak sohasem kell hinni.

293.
Mind addig nem hisznek aszonynak, mig a kerekvágást átlépheti.

294.
Mosolygós aszonynak, görhés lónak, világos felhőnek nem kell hinni.

295.
Igen ficzérezed magad mint az aszonyember. KV.

296.
Ma menyaszony, holnap aszony, holnapután komám aszony. Cz.

297.
Okos aszony nem marad gyermek nélkül. K.

298.
Megódd magad szakálas aszonytól. M. (534.)
Mátyás király hármat nem szerete: kétszer főtt levest, megbékült barátot és szakálas aszonyt. Elsőn mindig marad valami izetlenség, másodikban harag, utolsóban kiállhatlan férfiasság. D.

299.
Sohasem lehetne eltürni az aszonyt, ha a világ fátul is szaporodhatnék.

300.
Minő az aszony olyan az eczet.

301.
A mely aszony hányja veti jámborságát, fekszik ott valami.

302.
Legjobb olyan aszonyt elvenni, kinek az első urát felakasztották.
Mert soha sem fog példázgatni második férjének az első felől.

303.
Az aszony a lányát nem magának tartja.

304.
Egy aszony sem szemérmes a sötétben.
Latin: Sublata lucerna nihil interest inter mulieres.

305.
Ha szemérmes is az aszony, ne bizd idegen kézre.

306.
Több egy aszonyt őrizni mint száz bolhát.

307.
Aszonyok fegyvere fenyegetés.

308.
Ha a hörcsökös aszonyt meg akarod szelidítni, járd meg vele a tánczot a mogyorósban. K.

309.
Két aszony közt legjobb a tojást eltenni.
Azaz két boldogaszony napja – aug. 13. és sept. 8. – között, télre eltenni.

310.
Aszonyfán is elkel a bor.
Mintha falut akarna érteni a km., minő Bártfa, Bátfa stb. – Jelentése: asszonyok is megiszszák a bort.

311.
Hová az ördög nem mehet, vén aszonyt küld maga helyett.
Német: Wo der Teufel nicht hin mag, da schickt er ein alt Weib.

312.
Tüz a vén aszony.

313.
Szép aszony is ha megvénül, csunya időt ér.

314.
A vén aszony dérdur.

315.
A vén aszonynak is van ugy hogy szeszenik.

316.
Elment egyszer egy vén aszony, soha se jött vissza.

317.
Vén aszonyok nyara.
Szerelmes vén aszonyokra mondják. Igy nevezik a sz. Mihály nap körüli meleg időket. Innen van véve a km.

318.
Jaj oly szegény sorsa, ki gazdag aszonyt vesz.

319.
Megenném a szép aszony főztét.

320.
Szép aszony a ház szemefénye.

321.
Az aszony két oszlopot tart a háznál.

322.
Megkivánta/Teli van kiváncsisággal mint a terhes aszony.

323.
Aszonyt, vásznat ne végy gyertyavilágnál.
Német: Weib und Leinwand kauft man nicht bei Licht.

324.
Könnyü asztag mellett kalászt szedni.

325.
Mikor ölt meg asztag egeret?
Német: Kleine Maus erstickt unter einem Fuder Heu

326.
Asztagban tüt keres. F.

327.
Tavalyi asztag nem szerez szükséget. B.

328.
Asztal hazugja. KV.
Tányérnyaló.

329.
Magas az asztala.
Roszul él, sovány.

330.
Széles az asztal, keskeny az abrosz, vékony a vacsora. (21.)

331.
Éhen marad, ki asztalnál szemérmeskedik.
Latin: Apud mensam verecundari neminem decet. Plaut.

332.
Asztal alatt keveri a kártyát. (4227.)

333.
Első és utolsó az asztalnál.

334.
Alacson asztalról bátorságosb enni. K.
Azaz pompa, fény nélkül élni.

335.
A mint atyák fujják, a fiak ugy ropják.

336.
Mint atyák dudolnak, fiak ugy tánczolnak. B.

337.
Jobb ma az idegen, mint az atyafi.

338.
Egy jó szomszéd jobb egy atyafinál.

339.
Olyan atyafia mint ökör a lónak. K.

340.
Olyan az atyafiság köztök: egyik a dombra rakodott, másik a völgybe s a viz összemosta.

341.
Sógorság, komaság nem nagy atyafiság.

342.
Az volt ám a mi volt.

343.
Akkor volt az, ez meg most van.

344.
Annyit mint az: legyen.

345.
Nem ma lesz az.

346.
Csak azért se.

347.
Még a nagy Á-t se tudja.

348.
Megmutatom hol hagyott rést az ács.

349.
Ádám látott ilyet süheder korában.

350.
Akkor még Ádám is gatyaszárban járt./kis inas volt.
Azon közmondások, melyekben "akkor még "fordul elő, régi dolgot jelentenek.

351.
Kiverte szemét az ág.
Hej! mig a szememet ki nem verte az ág,
Hej! nem is igy forgott a világ! Népd.

352.
Kezébe szakadt az ág. ML.

353.
Zöld ágra jut. (2511.)
Nyugalmas, kivánt állapotra jut.

354.
Szegényt az ág is huzza.

355.
Ágról szakadt.
Nyomoru, ügyefogyott.

356.
Ágcsap, uram, ágcsap. Cz.
Nem bor csap, azaz borcsap, hanem ágcsap, azaz: nyomoruság.

357.
Ágon mutat madarat. M.
Bizonytalant igér.

358.
Egyébkor is láttam ágon tar varjat. M.
Azaz: nem ritkaság az én előttem.

359.
Állsz mint ágas, mig egy bolond német hozzád nem köti lovát.

360.
Ágy terhe.

361.
Nyomja az ágyat.

362.
Hitvány lazsnakért el ne hagyd ágyadat. D.

363.
Könnyebbítse isten ágya szalmáját.

364.
A mint veted ágyadat, ugy alszol./ugy aluszod álmodat.

365.
Jó ágyat vetett magának. Sz. (4162. b.)
Önző, maga hasznát néző.

366.
Megvetni az ágyát.
Példaul hogy jól essék a bor, jól kell lakni előbb. Tehát: megtenni az előkészületeket.

367.
Nagy az ágy, kicsin a lepedő.

368.
Ákom bákom: szentirás.
Emlékezeti gyermekversből maradt rimhangok. Arra illő km., ki minden csekélységet, mihelyt komolyan mondatik, szentirásként hisz.

369.
Lerántották az álarczot.

370.
Rá fér az áldás.
Szegény.

371.
Nincs rajta istenáldás.

372.
Egy pénz ára szatyorért két kupa áldomás.
Kevés az adott vett portéka, mégis nagy az áldomás. – Népünknél ez oly fontos, hogy megállapított alku is felbomlik, ha meg nem itták még az áldomást. Innen érthető a kővetkező km. is:

373.
Megittuk az áldomást.
Azaz tökéletességre ment az alku, már visszavonhatlan.

374.
Áldomás áldomással jó.

375.
Felkopik az álla.

376.
Ugyan derék állapot, beittuk a kalapot.

377.
Álom, esős idő.

378.
Álmában beszél.
Meggondolás nélkül mint az alvó.

379.
Álmot hüvelyez. KV.
Hiábavalót beszél. Pázmánnál: álomhüvelyező hazug.

380.
Álomban, szerelemben nincs lehetetlenség.

381.
Kinek mihez kedve, azért álmát felejtse. KV.

382.
Álmában is elmondja.
Azaz ugy tudja, mint leczkéjét a jó tanuló.

383.
Egy jó álom minden fáradságot helyrehoz. Cz.

384.
Az nekem csak álom.
Azaz nem kerül nagy munkába, gondba.
Azt tudod te, hogy én bánom,
Hogy te tőled el kell válnom.
Nekem bizony csak egy álom,
Szivemet másnak ajánlom. Népd.

385.
Álomszuszék.

386.
Álomtáska.

387.
Megjöttek az atyafiak Álmosdról.
Arra mondják, kire rájön az álom. Játék Álmosd helynév (Biharban) és álmos szavakkal.

388.
Ki álnokságot vet, but arat. F.

389.
Általvetőre szorult.

390.
Az általvetőnek csak elejét látjuk. (3949.)
Régi mese szerint két tarisznyát vete ránk a sors, előre egyiket, hátra a másikat. Ebben magunk hibája, abban másoké, s mi csak az elsőt látjuk, vagyis a mások hibáit, de nem a magunkét.
Latin: Non videmus manticae quod in tergo est.

folyt. köv.
LAST_UPDATED2