200 éve született Erdélyi János költő, kritikus, esztéta, filozófus, akadémikus.
ERDÉLYI JÁNOS: MAGYAR KÖZMONDÁSOK KÖNYVE
392.
Ámen neki.
Azaz vége van, oda van.
393.
Ám-rád!
Vadászok figyelmeztető szójárása, mint km. int valami megtörténendő dologra. Én soha nem hallottam, de Dugonics és Szvorényi egyiránt közmondásnak hiszik.
394.
Bohó ángy, megölte a tojó gunárt. D.
395.
Ne játszál ángyoddal. KV.
396.
Ne tanitsd ángyodat ágyba szállni. KV.
397.
Ángyod térde.
Tagadás. Példaul kérdez a tanitó a tanitványtól s az egészen mást mond mint a mit kellene, ilyenkor mondhatná amaz: ángyod térde, azaz nem ugy van.
398.
Megadja az árát.
Fog lakolni érte.
399.
Nem iszik bort, csak az árát.
Tréfás védése a boriszákosnak.
400.
Beszélhet annak az árkangyal is.
Nem hallgat senkire.
401.
Mi lesz abból? Árnyel.
Szokás igy felelni, mikor nem akarjuk megmondani, mi lesz abból, mit munkába vettünk. Példaul ha tésztát gyur is az aszony és kérdik: mi lesz abból? feleli tréfásan: árnyel.
402.
Árnyék.
Régen árnyék (umbra) volt, ki valakivel, ha nem hítták is, lakomába ment. Nálunk árnyék az, ki mindenben mást utánoz, kisér.
403.
Hajszálnak is van árnyéka.
Minden kicsi jó használ, minden kicsi rosz árt.
Latin: Etiam capillus unus.
406.
Nem ijed meg a maga árnyékátul.
Latin: Umbram suam metuere.
Német: Seinen eigenen Schatten fürchten.
410.
Árnyék után kapdos. F.
411.
Szeplősnek jó az árnyék.
412.
Árnyékának se vétettem.
413.
Ma is akkora árnyéka mint tegnap. D.
414.
Árnyékkal ijeszti az orozlánt. KV.
415.
Maga árnyékának is köszön.
Igen vén, mert az öreg ember, feje mozogván, mintegy a maga árnyékának látszik köszönni.
416.
Fordul mint az árnyék.
417.
Olyan mint az árnyék.
Beteges, elhalványodott alakra mondják.
418.
Árkot ás. Sz.
Lest hány, ellene tör. Sz.
419.
Nagy árkot ásál, nagy a szökellője. P.
Olyat mondasz, mit nehéz bebizonyítani.
420.
Ne ugorj ott, a hol árok nincsen.
421.
Ne ugrándozz árkon, nem esel beléje. BSz. (2495.)
422.
Akkor mondj hopot, ha átugrottad az árkot. (3694.)
Örvendj, mikor már tul vagy a bajon.
423.
Árkon kívül hegymester. KV.
Jogán, körén tul terjeszkedő, minő volna p. a szőlőpásztor, ha a kerítésen tul is akarna parancsolni.
424.
Árkon, bokron tul vannak.
Tul a bajon, ugy hogy nem könnyü lesz őket utólérni.
425.
Hetvenkedik mint árpa czipó a kemenczében.
Némelyek a "hetvenkedik "helyett jobban szeretik a "hevenkedik "igét. A nép mindig az elsőt használja.
426.
Ki ártani akar, nem fenyegetőzik. F.
427.
Vásár nélkül is elkél a jó áru. KV. (1569.)
428.
Hitvány kereset az árulkodás. M. (4106.)
429.
Árva voltál, árva maradsz, Árvában is halsz meg.
Mátyás király mondá Péter nevü irnokának, midőn az árvai várban hagyá. Ezt a diák irók igy fordíták át: Árva fuisti, Petre, arva eris, et in Árva morieris. – Jelent szegényt, kinek se multja se jelene se jövője.
430.
Árva az árva, ha arany is kapufája.
431.
Nehéz kenyér az árvaé.
432.
Verje meg az isten, ki az árvát bántja.
433.
Áldja meg az isten, ki az árvát szánja.
435.
Deliberatum Átányon, hogy a diák gyalog járjon.
Átány hevesmegyei falu. Ráfogták, hogy itt hozatott az a határozat, miszerint a diáknak gyalog kell járni. – A km. jelenti, hogy a mi máskép nem lehet, annak ugy kell lenni.
436.
Egész Átilla./Átilla fajta.
Pajkos, törő, zuzó gyermekre mondják.
B.
438.
Babot sem ér./Egy babot sem adnék rajta. M.
Német: Es ist keine Bohne werth.
439.
Babot sem leveért főzik. M.
440.
Babszem Jankó.
Mondai személyiség. Jelent kis embert; előjön "Borsszem Jankó" név alatt is.
441.
Büdös babuk berzenkedik a hattyuval. Sz.
Tudatlan versenyg az okossal. Sz.
442.
Megvonja a bagariát. P.
Erőtetett okoskodással él; hazud.
443.
Összehuzta a bagariát.
Szükebb költségre fogta magát.
444.
Köszöntött a bagi barát.
A bagi barát kártya közben köszönteni szokta azt, ki fölvette a skartot, ha jó kártyája jött, vagyis megkontrázta. – Am. ha te erős vagy, én is az vagyok.
445.
Bagoly is biró barlangjában. (54.)
446.
Nem lesz bagolynak sólyom fia.
447.
Bagoly a képe, sólyom a szeme.
449.
Bagolynak is szép a maga fia.
450.
Bagoly is azt véli hogy sólyom ő fia.
451.
Bagolyhoz kapván, elszalasztotta a sólymot.
Bagoly és sólyom ellentétek a m. közmondásokban. – Amaz gyenge, rut, ostoba; ez erős, szép, okos. Tehát megfordítva mint a régi görögnél, hol a bagoly, pusztán éjjeli virasztásaért, bölcseség madara, Pallás jelve, volt.
452.
A bagoly is fényre néz. F.
453.
Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj.
454.
Te érted is leesett a bagoly a fárul. (4004.)
Te is érdemelsz valamit.
455.
Tud hozzá mint bagoly az Ave Mariához. KV. (9.)
456.
Egész éjjel virraszt mint a bagoly.
457.
Ugy néz mint a bagoly.
460.
Éjjeli bagoly.
Sokat éjszakázó.
462.
Meginná a bagólevet is.
464.
Kinek kinek megvan az ő baja.
Német: Ein jeder hat sein Kreuz.
468.
Kis bajt kerül, nagyba esik.
469.
Több a baj mint a vaj.
470.
Ezer a bajom, meg kettő.
471.
Tud hozzá mint bajcsi aszony a kávéfőzéshez. K.
A bajcsi aszony ugy főzte meg és tálalta fel urak elé a kávét mint a babot. K.
473.
Félre pehely, jön a bajusz.
474.
Bajusz és szakál férfiembert illet. KV.
475.
Szőr az, nem bajusz.
476.
Azt gondolod hogy csak szőr a bajusz? K.
477.
Se bajusza, se pénze. Sz.
Mintha mondatnék: nincs bajusza, hogy volna pénze. Tehát: nincs hitele.
478.
Bajuszomra mondom. ML.
479.
Bajuszod nő.
Szinlett fenyegetés. Mikor a lány-gyermek férfit csókol vagy csókoltatik, ezzel szokták ijeszteni.
480.
Bajuszt érdemelt.
Tajték pipák kapnak bajuszt; ez nem szép. Ha hölgynek nő bajusza, ez sem szép. Ha valaki elhibáz oly vadat, melyet meg lehete lőni, azt mondják: bajuszt érdemelt, azaz férfiatlanul, oly csuful viselte magát, minő a hölgy bajuszszal.
481.
Bajuszáról másodszor iszik a magyar.
482.
A bajuszos kétszer iszik.
Igy ir altorjai b. Apor Péter Dugonics szerint a bajuszviselésről: Némelynek bajusza egészben befogta száját. Abban soha semmit el nem vágtak; sőt mikor ivott némelyik, megtölt a bajusza s beszopintotta. (Példabeszédek 2. k. 184. l.) – Ez a szokás legujabb időben ismét visszajött.
foly. köv.
|
