Payday Loans

Keresés

A legújabb

Én és a bank PDF Nyomtatás E-mail
OLY KORBAN ÉLÜNK ABC

ÉN ÉS A BANK

 

A 2009-es Lármagyűjtögető c. albumról.


Kettesben élünk, én és a bank

az első közös kis lakásban,

Meztelen testünk összefeszül

A hitelből vett nászágyban.

Ő kölcsönadott nekem egy leheletet,

És én cserébe gazdagon jutalmazom.

Beengedtem és most már marad,

hosszú évekig baszhatom.

 


*

KARINTHY FRIGYES

ÉN ÉS A BANK

Én (alázatosan): Jó napot kívánok...

A Bank: Tessék helyet foglalni. Mivel szolgálhatok?

Én (vigyázva leülök, hogy lyukas könyököm befelé legyen fordítva. A kérdés egy kicsit zavarba hozott, mert hát, édes Istenem, ha az ember cipőüzletbe megy be, hát valószínű, hogy nem kendermagot akar vásárolni. Micsoda kérdés, hogy mivel szolgálhat?): Kérem szépen... én olvastam a Pallas-Lexikonban B betű alatt a következőt: Bank olyan intézet, mely pénzkölcsönzéssel foglalkozik... Eljöttem, hogy pénzt kérjek kölcsön... Ötven koronára volna szükségem...

A Bank (ijedten kap egy az íróasztalon heverő, nehezéknek szolgáló négyemeletes házhoz): Hogy... hogy tetszik mondani? Öt... öt...

Én (zavartan): Ven... ven...

A Bank: Hogy mondta ön az imént... Valami idegen szót ejtett ki... Ko... ko...

Én (zavartan): Rona... rona...

A Bank (merengve): Borona?

Én: Nem. Korona.

A Bank (merengve): Korona... borona... Milyen szépek ezek az orosz szavak... milyen idegenszerű zamatuk van... És milyen szép rím... korona... borona... Szereti ön a költeményeket?

Én: Tudniillik... a kölcsön ügyében...

A Bank (idegesen babrál az óraláncán lógó ötvenezer négyzetméteres háztelekkel) Hát mondja csak, hogy képzeli maga ezt?

Én: Én ezt egészen furcsán képzelem. Egészen sajátságosan, mondhatnám fantasztikusan. Én ezt úgy képzelem, hogy ön ad nekem ötven koronát kölcsön és én azt önnek visszaadom, majd ha lesz pénzem.

A Bank: Csodálatos. És hogy jutott eszébe, hogy éppen hozzám jöjjön?

Én: Ezen magam is csodálkozom. Eleinte persze a temetkezési egylethez akartam fordulni, vagy esetleg az állatvédő egyesülethez. Nem is tudom, hogy támadhatott az a barokk ötletem, hogy a bankhoz megyek kölcsön kérni.

A Bank: Na jó, ne töltsük az időt viccelődéssel. Ön azt mondja, adjak ötven koronát és ön majd visszafizeti. Hát milyen garanciát tud ön nyujtani nekem?

Én: A biztosíték lelkemben lakik, mondja Madách. Három nagy drámát írtam, amit a színházak már el is fogadtak.

A Bank (sír).

Én (ijedten): Mi az?

A Bank (egy angol értékpapírral törli könnyeit): Azokra a szerencsétlen árvákra gondolok, akiknek apjuk-anyjuk tűzhalált hal, ha esetleg leég az a három színház, mielőtt az ön darabjait előadták.

Én: No, az mégse valószínű... hogy mind a három...

A Bank: Milyen garanciát tud ön nyujtani nekem, hogy nem? A színházak leégnek, és akkor ki fizeti meg nekem az ötven koronámat? Még ha iratokat tudna mutatni nekem, amelyek bizonyítják, hogy ön mind a három színházat bebiztosította, mondjuk, kétszázezer koronára... akkor lehetne valamit csinálni... akkor beterjeszteném kérését a közgyűlésnek, ami három-négy hónap mulva feltétlenül összeül... De mondhatom, nagyon nehéz lenne a dolog még akkor is... Nagyon, nagyon rossz évünk volt, édes uram, tavaly... (Elcsukló hangon.) Tudja ön, mennyire apadt a nyereségünk?... Ön nem találja ki soha... (Remegő hangon.) Nyolcvan, azaz hetvenöt millió koronára... mondd, hetven millió...

Én (mondom): Hetven millió... borzasztó...

A Bank (férfiasan): Ne vigasztaljon, uram, erős vagyok és férfiasan viselem a nehéz megpróbáltatást. De ha azt kell hallanom, hogy ahelyett, hogy néma részvéttel pillantanak rám: három rongyos színházra ötven koronát kérnek tőlem... akkor ki kell hogy törjön belőlem, kitörne a szegény, elnyomott féregből is a méltatlankodás fájdalmas segélykiáltása...

Én (ijedten hazudok): De hiszen van három házam is... tehermentes.

A Bank (zokogva legyint).

Én: Meg birtokom... Erdélyben...

A Bank (zokogva): Harminc millió... harminc millióval kevesebb, mint két évvel ezelőtt... És minek köszönhetem? Ezeknek a kölcsönöknek... annak a nyavalyás Eibenschütznek, aki szintén megugrott a húsz koronával... Ön boldog ember... önnek háza van, ahol fáradt fejét lehajthatja... de ki segít rajtam?

Én (ijedten): Kérem... kérem... az istenért... igazán boldog volnék, ha valahogy segíteni tudnék... hiszen nem olyan nagy dolog... majd ön megadja nekem... e percben csak öt korona van ugyan nálam... de ha parancsolja...

A Bank: Mindent megteszek, dolgozni fogok, hogy előteremtsem... Legföljebb részletekben fizetem majd vissza önnek. (Átveszi az öt koronát és egy hanyag mozdulattal a bőre alá dugja.)

*

Kabos Gyula - A pénzemet én máma mind elmulatom

http://www.youtube.com/watch?v=06DShG-oVg4

 

Mulassunk délelőtt és délután,
Éjfél előtt, éjfél után.
Ma már csak okos ember él bután,
Hát juszt is víg a nótám.

A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom,
A Svábhegyet is a fülembe huzatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 
Minden gubát bankomból én kiveszek, ó, 
Mától tehát sírjon a bankigazgató, 
A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 

Már régen macerál a bankvezér, 
Hogy éljek jól a pénzemért - 
Ezennel megnyugtatom végleg õt: 
Most forgatom a pengõt! 

A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom,
A Svábhegyet is a fülembe huzatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 
Minden gubát bankomból én kiveszek, ó, 
Mától tehát sírjon a bankigazgató, 
A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 

Kötök a hajamba kis máslikat, 
mert mostan én, s nem más vigad, 
magamnak megveszem a Lánchidat 
antique zsebóraláncnak! 

A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom, 
A Svábhegyet is a fülembe huzatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom! 
Minden gubát bankomból én kiveszek, ó, 
mától tehát sírjon a bankigazgató, 
A pénzemet én máma mind elmulatom, 
Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a szemembe borítom!

*

Lovagias ügy - A bankban nincsen betétem - Weygand Tibor énekel

http://www.youtube.com/watch?v=omxUHKBY_yo


A bankban nincsen betétem,
de mégsem látok setéten,
hiszen az élet, szívem, 
tevéled nagyon szép.
Minek nekem pénz rakáson,
legyen csak egy kis lakásom,
ahol mi ketten lakunk,
mi kell, mondd, szívem, még!
Egész nap otthon leszünk,
és nem veszünk
kétüléses kisautót.
S ha néha számlát kapunk,
fogjuk magunk,
és bezárjuk az ajtót.
A bankban nincsen betétem,
de mégsem látok setéten,
hiszen az élet, szívem, 
tevéled nagyon szép.

Roppant szimpla a lényem,
nincsen semmi igényem.
A pénz nagy dolog,
de nem gondolok rá.
S bár nincs pénzem a bankban,
részem van sok kalandban.
Nékem egy a fő,
A nő, hogyha jő,
így szólok hozzá:

A bankban nincsen betétem,…
…tevéled nagyon szép.


*

L'art pour l'art Banki jelenet ( nem Holló Színház, nem ám )

http://www.youtube.com/watch?v=U-NVFRJ0M9A