Farkas Attila Márton, FAM írása
„…akik hozzánk hasonlóan az ultrajobboldaliság és ultrakonzervativitás értelmében és jegyében vállalják fel a legszélsőségesebb szélsőjobboldaliságot, megvetik 1848/1849 forradalmi eszméit, forradalmi személyiségeit, – ezzel szemben tisztelik a Habsburg-Lothringen-dynastiát, mérhetetlenül tisztelik I. Ferenc Józsefet, Ausztria Császárát és Magyarország Apostoli Királyát, tisztelik Clemens Wenzel Lothar Fürst von Metternich-Winneburg-ot, Alfred Fürst zu Windisch-Graetz tábornagyot, Franz Ludwig Freiherr von Welden táborszernagyot, Julius Jakob Freiherr von Haynau táborszernagyot. Áldott emléküket meg kell őriznie minden nemzetszerető, nemzetéhez és hazájához hű, igaz magyar embernek. (…) Nyilvánvaló, hogy a világosi fegyverletétel után működni kezdő bíróságok törvényesen működtek. Haynau táborszernagynak – mint Magyarország katonai parancsnokának – különleges jogköre volt; felülbírálhatta a bírósági ítéleteket és kegyelmi jogai is voltak. Teljesen jogszerűen jártak el a bíróságok, és Haynau is jogszerűen, igazságosan járt el.”i Mi több: „Haynaunak a magyar történelemben voltaképpen - joggal mondhatjuk így - pozitív, sőt dicsőségesen pozitív szerepe volt.”ii
Ez a szöveg nem valamely 1850 körüli újságból, hanem egy pár éve bekrepált szélsőjobboldali lap, a Pannon Front netre is kitett cikkei egyikéből való, egy László András nevű guru tollából. De hasonlókat olvashatunk a labanc.eu/labanc.org – A labancok útjelzői c. honlapon is, melynek belépési oldalán a szabadságharc vezetőinek arcképeit láthatjuk, egy-két egyéb korabeli kép (többek között a „Mit kíván a magyar nemzet” ismert plakátja) társaságában, a következő aláírással: „felségárulók alantas lázadása”. A magát ultrajobboldalnak, ultradextrokonzervatívnak, de leginkább tradicionalistának nevező irányzat követői szerint 1848/1849 „szélsőbaloldali, szabadkőműves felbujtásra létrejött aljas forradalmi lázadás volt, amely jóhiszemű-jószándékú embereket is magával ragadott, amely átment egy polgárháborús állapotsorozatba, s végül egy olyan belháborúba, amelybe idegen, külföldi katonai erőknek is be kellett avatkozniuk.” Kiemelt, ajánlott cikkeik között olvashatjuk a „Miért tiszteljük Haynaut?” c. írást, ami a honlap legolvasottabb, népszerű írásai között is szerepel.
László a szabadságharc után kivégzetteket, bebörtönzötteket és emigránsokat egyszerűen csak „Kossuth-kutyák”-ként aposztrofálja, és egy nevezőre hozza a bolsevikokkal. Az aradi vértanúk szerinte „felségáruló, esküszegő, lázadó és fegyveres, az uralkodójuk ellen felkelt tisztek” voltak, akik csak „azt a büntetést kapták, amelyet egyértelműen megérdemeltek. László szerint, „ha nem ítélték volna halálra őket, vagy akárcsak kegyelmet kaptak volna”, óriási, „súlyos precedens-képző” hiba lett volna.iii
„Március 15 nem lehet a mi ünnepünk. Emlékezni-visszatekinteni – elengedhetetlen, de az általunk helyesnek minősített alapelvek szellemének értelmében.”- zárja egy helyen a föntiekhez hasonlóan magasröptű gondolatait a „másfajta hazafiság” prófétája, aki egyben harcot indít a magyar függetlenségi hagyomány ellen: „E sorok szerzője - egyéb spirituális céljai mellett - külön missziójaként határozza meg, hogy bizonyos - a tradícionalitás elveinek a megjelenítésétől nem idegen történelmi alakokat a maguk eredeti fényében próbálja bemutatni.”iv
Így Haynau és Windischgrätz mellett a pantheonban helyet kapnának azok a „császárhű-királyhű magyarok, akik egyáltalán nem kis számban harcoltak Bocskai, Bethlen, Thököly, Rákóczi és Kossuth lázadó, belháborút kirobbantó horda-hadai ellen.”
Ha valaki csak minimálisan is ismeri a történelmet, tudja, hogy az elégedetlenség fő oka az volt, hogy a terheknek a háborúktól jobban megkímélt osztrák örökös tartományokénál jóval nagyobb hányada jutott a lerobbant és kifosztott országra, s ezt a katonák fosztogatásai és kegyetlenkedései csak tovább erősítették. A későbbi Habsburg-uralom alatt pedig a gyarmati elnyomás minden klasszikus elemét megtalálni, a legkeményebb gazdasági kizsákmányolástól a külföldi fegyencek idetelepítéséig. Lászlóék szerint azonban senki, semmilyen körülmények között nem lázadhat uralkodója ellen, ezért „Thököly, Rákóczi és a hasonlók megvetésen kívül másra nem méltók”.v Pedig sokan kényszerből lettek rebellisek, mivel a XVI-XVII század ún. felségárulási perei zömükben mondvacsinált okokra hivatkozó koncepciós perek voltak, s céljuk a magyar főurak birtokainak megszerzése volt. Bocskai például, akit Bethlen Gábor mellett László András szintén hosszasan gyaláz, így lett „lázadó”, sőt a szultán által neki küldött koronát még a győzelme után se fogadta el, mondván, van az országnak királya és koronája. Ezt a gesztust azonban László Bocskai önérdekből való ravaszkodásának tulajdonítja." vi
E fenti szövegrészek egy évekkel ezelőtti írásomból valók. Nevezett ultrajobboldaliak ezért az akkor még működő oldalukon, a labanc.org-on talmudista zsidónak tituláltak. Ami nem azért érdekes, mert minden ősöm, minden ágon katolikus volt, hiszen a szélsőjobboldal mindenkit válogatás nélkül lezsidóz, akinek nem tetszik valami miatt a pofája. (Mára már egész zsidótermelés alakult ki, és az ország nevesebb embereinek vagy 90 százalékát elzsidósították a derék hazafiak.) Ami igazán érdekes, hogy miért zsidóztak le. Mert védtem 1848-49 szabadságharcát, az aradi tizenhármakat, Rákóczit, és mindazt, amit ezek az igazi jobboldaliak legyaláztak.
Bár a labanc.org eltűnt (ami vélhetőleg annak is köszönhető, hogy cikkem nyomán elterjedt, hogy Haynau voltaképp félig zsidó származású volt), László András tanítványai és követői közül a két legtehetségesebb, Baranyi Tibor Imre és Horváth Róbert ma már Vona Gábor szellemi-tanácsadói köréhez tartozik, legalábbis mintha ez derülne ki közös fellépésükből a Magyar Szigeten.
A Pannon Frontot azóta is reklámozza a kuruc.info, ahol a minap az aradi tizenháromról szóló könnyfakasztó hazafias íráshoz többek között ilyen kommentek is születtek, méghozzá hithű jobberek részéről:
„A 48-as forradalom, a szabadkőműves zsidóság harca volt a feudális rend ellen. A Magyarságot jól csőbehúzták, a mészárszékre hajtották vele. Ezzel egyidőben Európa más országaiban is puccsot szerveztek,és lángba borították Európát ezzel. A sok százezer áldozat megintcsak ugyanazok számlájára írható, akik azóta is tönkreteszik a világot. A magyar hősök,szerencsétlen balekok voltak,akik életüket adták egy ábrándért,ami soha nem valósulhatott volna meg,még a győzelem esetén sem. Velünk akarták kikapartatni a gesztenyét a forró hamuból. A kivégzett labanc tábornokok kollaboránsok voltak,se azóta,meg előtte se volt egy labanc se,aki meghalt volna értünk. Azok,a szabadkőműves eszmékért áldozhatták be magukat.A labanc ősi ellenség,tolvaj,önző jellemtelen fajta. Majd pont az ő tábornokaik álltak volna mellénk! Az egész hamis "történelem" hányingertkeltő hazugság! A magyarság gyökereit nem 48-ban kell keresni,sem a nemzet identitását!”
Értjük, ugye? Az aradi vértanúk szabadkőműves labanc tábornokok voltak. Az ultrakonzervatívok legalább büszkén vállalják a labanc titulust. E derék hozzászóló fejében azonban nyilván összekeveredett pár dolog, és bezavart, hogy ő a kuruc.info olvasója, vagyis a „kuruc” a jó, igaz magyart jelenti, a „labanc” pedig a rosszat, az álmagyart, a hazaárulót, a zsidót, a szabadkőművest (stb.), minélfogva az aradiak, mint áruló szabadkőművesek óhatatlanul labancok. De ha ők labancok, úgy a Habsburg-párti, császári erők nyilván kurucok. (Ez a hozzászólás azért jó példa, mert kiválóan illusztrálja a szélsőjobboldali gondolkodás színvonalas, logikus és történelmi ismeretekben gazdag voltát.)
Egy másik hazafi véleménye a vértanúkról: „Pedig ez így igaz. (Mármint hogy az aradiak megérdemelték a halált, mert árulók voltak - FAM) Damjanich pl. két katolikus papot végeztetett ki tárgyalás nélkül, a többi lázadó gaztettéről nem is beszélve. Hamarosan tanulmány készül erről is.” Ez utóbbi hozzászóló oldalán található egy kedves megemlékezés október hatodika alkalmából, minek a címe is sokatmondó: „Felségárulókból vértanúk - az aradi tizenhárom mítosztalanított tragédiája”. És persze dicsőíti Haynaut, aki tettéértszerinte méltán kapta meg Pest-Buda díszpolgári címét.
Tulajdonképp tényleg ők az igazi, hiteles jobboldaliak, mert konzekvensen tagadnak mindent, ami a modernizációhoz és a felvilágosodáshoz köthető. S mivel szabadságharcaink ahhoz köthetők, hát nyilván át kell értékelni azokat. Ebben még Bogár prof. is tanulhatna tőlük (mármint következetességet).
De akkor miért kell alakoskodni olyan zsidó-szabadkőműves-baloldali ünnepeken, mint október 6 vagy március 15? Persze az is lehet, hogy kuruc és labanc összeborulnak a közös ellenség miatt, ami a zsidó és a cigány. Ha rasszista vagy, főleg antiszemita, máris igazi magyar vagy, amúgy lehetsz te bármi, sőt fröcsöghetsz is a magyarokra, legyalázhatod történelmüket, hőseiket, ünnepeiket, a lényeg, hogy utálod a zsidókat és a cigányokat. De ha nem utálod őket, akkor telirakhatod magad kokárdával, és tarthatod magad akármekkora hazafinak, akkor is egy rohadék zsidóbérenc szabadkőműves vagy. Végül is energiatakarékos, egyszerű világkép.
Akárhogyan is van, a lényeg, hogy létezik egy exoterikus, népnek szóló szélsőjobboldali ideológia, melynek parádéit ott látjuk a nemzeti ünnepeken, amikor minden kokárdában és a hazafias szólamokban úszik, de mellette létezik egy ezoterikus, kiválasztottaknak, belső magnak szóló másik ideológia, amit egyelőre jobb, ha a nép nem ismer meg.
FAM
(Megj. A jegyzetekben található hivatkozás részben elavult, mert nevezett források eltűntek az internetről, de a cikkeket nyomtatott formában el elehet olvasni a pannon Front folyóirat adott számaiban.)