JENŐ NAGY ÉLETENCIKLOPÉDIÁJA XXI. SZ.
A LÉTROMLÁS ÉS JAVÍTÁS NYITOTT LEXIKONA
4.
Bessenyei György
AZ IRIGY ELMÉRÜL
Egy zaklató elme mindég prédát keres, Gonoszt és igazat ösvényin lopva les. Tövisses vackában rejtezvén mindég túr, Valamelyfelé fut, mindenhez hozzászúr. Mint a tolvaj, itt-ott csak titokban szökdös, S ha dicsőséget lát, arra kiált, köpdös. Csak ő tud igazat szóllani magábul, Felkél, mint megveszett, s amit lél, mindent dúl. Az okos, ez ökör, úgy szóll hatalmával, Maga tanácskozik egyedül magával. Törvényeket csinál tövisses vackában, Mellyeket aki nem követ munkájában, Öröködött átok s ostobaság lészen, Mivel áldozatot a Bálnak nem tészen. Bomlott elme, mit téssz kiabálásiddal, Részegen csatázván ködös álmaiddal? Mit ítélsz? mit tudhatsz? hol van igazságod? Hol emelkedel fel? s hol alacsonyságod? Amit mielőttünk helyesnek tartottak, Közzülünk már abból sokan sokat untak. Mi úgy szóllunk, hogy már megvilágosodtunk, S nem látunk sok dolgot, melyben vakoskodtunk; Az írásnak módja, nyelv, gondolat, szokás, Törvények, tett rendek és jeles oktatás Mind változtak, látod, amint az idő fut. Mondd meg, meddig mehet ezek közt egy fő út? Cirkalmazd a szókat, fontolj minden dolgot, Formálj, ahol tetszik, ott világosságot; S mikor kínos munkád osztán elvégezted, Bocsásd a világra fontos ítélleted, Lásd meg, ha nem lelsz-é olly éles fogakat, Mellyek megtehessék rajtad marásokat. Szabd oskoláinknak törvényihez magad, Vizsgálj minden szócskát, keresgessed javad. Tökélletes munkád add ki aztán köztünk, Hidd el, hogy elmédben hibát mi is lelünk. Éppen úgy eshetik egy, ki vizsgálódik, Mint az, ki fáradva ír és gondolkodik. Amit ő hibának mond, azt más dicséri, Ki-ki amint érez, tetszését úgy kéri. Hogyha hiba nélkül akarnánk dolgozni, Mi módon kellene élvén fáradozni? Ki mehetne férjhez, ha tökélletesen Kívánná kiszülni gyermekét mindenben? A természet nagyot, kicsinyt, szépet, rútat, Setétet, világost, holtat, élőt mutat. Mutasd meg, hogy hol van itt tökélletlenség, Nagyobb jóság, haszon vagy egyenetlenség. Van-é ollyan sunda, kit a természetben Semmi nem szeretne ez örökös rendben? Egy személyt tekintesz: sunda, te azt mondod, Elmégy tülle; de más megszereti, látod; Aki osztán aztat kedvelli, kit te futsz, Mondd néki: tárgyod rút, úgy felel majd: hazudsz. Így egy emberrül is, aki munkát csinál, Világunk tetszése kettős csatát formál; Egyik dicséretet ád fáradságának, Másik nevetője lészen munkájának. Kinek van igaza természeten kívül? Mind téved az, aki nem ítélhet ebbül. Gondolj egyenesen vezérlő lelkeddel, Kövessed pennádat érzékeny szíveddel. Igaz barátidnak vedd fel intéseit, Ne halld az oskola sok csevegéseit; Hidd el, megigazít a szív érzésedbe, Hogyha kifuthatott mellyedbül versedbe. Édes érzés nélkül hiába gondolunk, Ha nincs igaz szívünk, balul okoskodunk. A zaklató elme oskola porával, Hadd rágja törvényink csikorgó fogával. Ő mindent régulán húz mesterségével, Kiált, de nem érez édessen szívével. Ez a nemes törvény egy író kezében, Ki csak igazságot vész célnak lelkében. Szólj a természethez, jó régulán beszélsz, Gondolj valósággal, és helyesen ítélsz. Mihaszna formálunk annyi régulákat, Csak pusztítjuk vélek az édes dolgokat. Ti zaklató elmék, lármázó mesterek, Irigy tanácsosok, szövevényes lelkek, Szűnjetek meg zajos törvényeitekkel, Bánjatok józanul éh lelkeitekkel!
*
Fösvény és tékozló
A fösvény, aki magától is sajnálja a jót
A fösvény, aki még látja, ahogy gyermeke tékozol
*
Az út lélektől lélekig
Komikus-tragikus félreértések
Karinthy története az emberről,
aki csak simogatni szerette volna a nyuszit
*
Róka és gólya
Ha szívélyesen meghívnak ugyan,
de csak azért, hogy bosszantsanak
Vendégbarátság – hívatlan vendég
*
Szálka és gerenda
Az kiabál, akinek a háza ég
Mindenki seperjen a saját portája előtt
*
Játszani a tűzzel
Azzal játszik, ami nem játék
Aki szelet vet, az könnyen vihart arat
Egy szál gyufával felgyújtható egy erdő
*
Divatmajom
Vagy önelhanyagoló
Pedig a ruha is teszi az embert –
Nemcsak a külsőségekre adó emberek,
De saját magad önbecsülése miatt se mindegy
*
Irreverzibilis
Előbb mérni, azután vágni
Kolbászból disznót készíteni
Repül a nehéz kő/nehéz szó…
*
Gödörben
Kimászni – kibírni – berendezkedni stb.
Ha röstellsz segítséget kérni/agresszív kismalac
Ha nem teszel erőfeszítéseket, hogy kimászhass
Inkább úgy teszel, mintha mindig is ide vágytál volna…
*
Három kívánság
Hogyan csináljunk aranyból szart?
Hogyan jussunk még rosszabb helyzetbe
(amiért ráadásul csak magunkat okolhatjuk)
*
Önsorsrontás
Lássuk Uramisten, mire megyünk ketten!
Miután a jég elveri a szőlőt – vered magad is
*
Savanyú a szőlő!
Olcsó vigasz, ha nem éri fel a róka a fürtöt
*
Példabeszéd
Az öreg, a kisgyerek és a szamár
Mindenki mindig más elvárásának megfelelni!?
*
Magánügy?
Fertőző betegség
Fertőző ásítás és rosszkedv
A boldogtalan szeretteit is lehúzza…
*
Egy csepp
Például: méreg,
és megmérgezel egy kancsó ivóvizet
ami könnyen megöl egy – rakás - embert
*
Példázat
A játékból „Farkas!”-t kiáltó pásztorgyerek
Aki hitelét veszíti, s a bajban magára marad
*
Jobb, ha nincs
Például: barátod,
Mintha csak hiszed, hogy van – de nincs.
De a legeslegjobb persze az, ha van egy igazi.
Aki mindenét feláldozná érted. Még a kapcsot is.
*
Világnyelv
Gesztus és mimika
Amit szavak nélkül is kifejezhetünk
De ha valahol a bólogatás éppen tagadást jelent?
*
Testbeszéd
A nem akaratlagos reakciók
Az önkénytelen árulkodó jelek
Önkéntelen pirulás – szemérem, szégyen
*
A szem
Mint a lélek tükre
A látható és a láthatatlan
És aki nem mer a szemedbe nézni
Szemforgató – még a szeme se áll jól…
*
A látszat
Ami csalhat
Nem minden arany, ami fénylik
De az arany is fénylik, vagy fénytelennek látszik
Egyik legnehezebb életpróba:
A jót tenni és rossznak látszani
(Mikszáth Kálmán: A vén gazember)
*
Paradoxon
A látszólagos ellentmondás
Például: a szabadság és a hűség
nem zárja ki egymást – sőt! Feltételezi?
*
Állatorvosi csikó
Nemkívánt terhesség,
Akit nem tudtak elkaparni,
Vécében szülték, pöcegödörbe dobták,
Innen véletlenül kimentve indulni az életnek…
Érzéketlen mostohaanyák kezén hányódni
Soha egy jó szót, egy dicséretet nem kapni
Minden szerény betevő falatért megdolgozni
Koldulóképes állapotra lesoványítva, csonkítva
Rossz testvérek pofozó bábúja – játszótárstalanul
Személytelen árvaház rideg fegyelmében, életidegenül
Stb. stb. stb.
*
Csúnya lány
Úgy öltözik, sminkel, jár, grimaszol, beszél,
mint aki a szexuálisan nyomorgó, kiéhezett katonára „vár”
*
Vénlány
Addig-addig latolgat, mérlegel, óvatoskodik,
míg odalesznek a nagy lehetőségek, a jó partik
*
Hűbele Balázs
Megfontolatlan, hebehurgya, elhamarkodó, kapkodó
(Arany László: A délibábok hőse – elbeszélő költemény)
*
Csapda
Nincs jó válasz…
- Azt mondtad, hogy kurva az anyám?
- Nem? Hát hazudok én…
*
Fojtogatós perverzió
ha egyszer az Otellót játszó színész
tényleg nyílt színen meg akarná ölni
a Desdemonát alakító színésznőt,
akkor ezt a színpadon megtehetné,
s mindenki az élethűséget méltatná,
senki sem sietne a nő segítségére…
*
Színház a világ
A színészházaspár
vitázik, veszekszik, verekszik.
De senki, egy szomszéd sem
törődik vele, avatkozik közbe,
mert mindenki azt hiszi, csak próbálnak…
*
Oda-vissza idegen
A csóka és a galambok
A csóka látta, hogy jól élnek a galambok –
fehér színt váltott és odaszállt a galambdúchoz.
A galambok egy darabig azt hitték, hogy ő is galamb,
és beeresztették.
De a csóka megfeledkezett magáról
s csókamódra rikácsolni kezdett.
Akkor a galambok csípni kezdték s elkergették.
A csóka visszarepült társaihoz,
de a csókák megijedtek tőle, mikor fehér tollat látták,
s ők is elzavarták
*
A diliházban
A betegek szökésre készülnek.
Egy hete gyakorolják,
hogyan fogják átugrani a magas kerítést.
Este bejön az egyik bolond a kórterembe,
és azt mondja:
- Fiúk, a szökést el kell halasztanunk!
- Miért?
- Délután lebontották a kerítést.
*
Elv – gyakorlat
De jure törvény előtti egyenlőség van!
De facto csak a gazdagnak lehet igazsága?
(annak, aki fel tud bérelni egy jó-jobb ügyvédet)
*
Fokozhatatlan
Élő vagy halott? Nincs élőbb-halottabb!
Mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek
(Orwell: Állatfarm)
*
A magyar nyelv
Mint idegen nyelv
Csak töröd, beletörik a nyelved
Szegényes szókincs – konyhanyelv
Nem egyezteti az alanyt-állítmányt
Összekeveri az amnesztiát az amnéziával
Mindent úgy ír le, ahogyan kiejti: segíccs!
Értelemzavaró hanglejtés, hangsúlyozás, szórend
Helytelen képzők, ragok, toldalékok, igekötők stb.
*
Centrum és periféria
Csak azt látod, ami a középpontban van,
Ha oldalról a zsebedbe nyúlkálnak, azt már nem
*
Szimultán
Egyszerre egy tucattal sakkozni
Egyszerre tízféle dolgot csinálni
Egyszerre két-három lánynak udvarolni
*
Szabados szájú
Akin virtuális szájkosár/szájzár van
A legszabadabb embernek képzeli magát,
Pedig csak mozgalma-pártja jelszavait szajkózza,
Amik szemellenzőssé, csőlátásúvá, színvakká teszik
*
Koravén cinizmus
Leiszod magad a sárga földig,
Mert az értelmiség előtt két út van,
Az egyik az alkohol, a másik nem járható…!?
*
Üzleti érzék
Az egyik jeget árul az eszkimóknak
A másik meg nem tudja a vizét eladni a sivatagban
*
Fent és lent
Magas polcról pad alá.
Magasról sokkal nagyobbat esik az ember.
|