Payday Loans

Keresés

A legújabb

Az életbölcsesség kézikönyve- II. PDF Nyomtatás E-mail
Folytatásos irodalom és bölcselet - Folytatásos irodalom és bölcselet

Baltasar Gracián

Az életbölcsesség kézikönyve

 

 

Fordította: Gáspár Endre

 

 

48

Kiben mi lakozik, annyiban számíthat valakinek. Legyen a belső mindig kétszer annyi, mint a külső mindenestül. Némelyeknek csak homlokzatuk van, mint a befejezetlen házaknak, amelyek továbbépítésére nem volt már pénz: a bejárat palotát mutat, a lakás vityillót. Nincs bennük semmi, ami megállásra késztetne, vagy minden nyomban megáll: az ember éppen csak köszön nekik, azzal vége a társalgásnak. Nagy bólogatva jönnek, mint a szicíliai lovak, aztán némán megállanak, mert a szó hamarabb elapad ott, ahol gondolat nem táplálja. Az ilyenek könnyen megtévesztik a hozzájuk hasonlóan felületes látásúakat, de nem az éles elméjűt, aki beléjük néz és ürességet talál, elrettentő például az okosoknak.

49

Ítélő- és megfigyelő képesség. Ez teszi az embert a környező dolgok urává. Aki rendelkezik vele, a legnagyobb mélységet megméri ónjával, tökéletes boncolni tudással hatol be mások agyába. Ha ránéz valakire, már érti, és értéke szerint osztályozza. Finom megfigyelései vannak, és a lélek legtitkosabb redőiben olvas. Élesen lát, pontosan mér fel és helyesen következtet; mindent felfedez, észrevesz, felfog és megért.

50

Soha ne veszítsük el önbecsülésünket, és ne járassuk le magunkat. Feddhetetlenségünk legyen becsületünk mértéke, és a belső parancs kérlelhetetlenebbül hasson ránk minden külső szabálynál. A nem illő cselekedetektől inkább saját okosságunk, mint idegen tekintély tisztelete tartson vissza. Tanuljuk meg, hogy féljünk önmagunktól, és akkor nem lesz szükségünk Seneca kitalált tanítómesterére.

51

A választani tudás. Nincs fontosabb az életben. Jó ízlés és helyes ítélőképesség kell hozzá, mert a tanultság és a szellem nem elegendő. Enélkül nincs tökéletesség, mert a választani tudás azt is jelenti, hogy tudjuk, mi a legjobb. Sok termékeny és kiváló szellemű, éles elméjű, tudós és tapasztalt ember el van veszve, ha választásra kerül a sor: mindig a rosszabbikhoz kap, mintha csak kedve telnék a tévedésben. A választani tudás ily módon igazi égi adomány.

52

Ne jöjj ki a sodrodból. Az okosság egyik fő szabálya: sohasem háborodni fel. Ám ehhez királyi szív kell, mert a nagy lelket nehéz megingatni. Az indulat olyan, mint a belső nedvek: túltengésük az okosság megbetegedését idézi elő, s ha a baj netalán a szájig jut, jó hírünk vallja kárát. Légy hát ura magadnak, éspedig oly mértékben, hogy sem jóban, sem rosszban senki se lásson magadból kikelve, hanem csodálja fölényedet.

53

Cselekvés és belátás. A cselekvés egyszerre valóra váltja, amit az értelem apróra kitervelt. Az elhamarkodottság az ostobák bűne: nem látják a nehézséget, tehát vakon nekivágnak. A bölcsek ezzel szemben inkább túlságosan tartózkodóak, mert az óvatosság a dolgok előrelátásából fakad, s a tetterő gyöngesége nemegyszer hatástalanítja az ítélőképesség erejét. A gyorsaság a boldogság szülőanyja. Aki semmit sem halaszt holnapra, sokat végez. Lassan járj, tovább érsz: fejedelmi jelmondat.

54

Az okos legyen bátor. A döglött oroszlánt még a nyulak is megtépik. A bátorsággal nem lehet tréfálni: ha az elsőnek engedünk, a második elől is hátrálni leszünk kénytelenek, s így tovább az utolsóig. A késői győzelem nem kerül kevesebb fáradságba, hasznosabb tehát mindjárt azzal kezdeni. A lelkierő múlja felül a testit. Hordjuk kard módjára az okosság hüvelyében: várjon ott sorára, mint személyünk védelmezője. A lelki gyengeség ártalmasabb a testinél. Sok kitűnő képességű ember, csak mert nem volt szívében bátorság, élőhalott volt, és végül tétlensége sírjába is zuhant. Nemhiába adta a gondviselő természet a méhnek a méz édességéhez a fullánk szúrósságát. A testben ideg is van, csont is: ne legyen a lélek sem csupa lágyság.

55

A várni tudás. Szívbeli nagyságra vall és derekas türelemre, ha sohasem sietsz és háborogsz. Légy előbb önmagad ura, aztán másoknak is ura leszel. Az alkalom központjába az idő hosszú ösvényén át visz az út. Bölcs önmegtartóztatás fűszerezi a sikert és érleli meg a titkos elhatározást. Az idő többre képes Herkules ércbuzogányánál. Isten sem bottal ver, hanem idővel. Nagy mondás: Az idő és én, együttes erővel.[6] Maga Fortuna is busásan jutalmazza a várakozást.

56

Lélekjelenlét. Szerencsés gyorsaság gyümölcse. Az elevenség és fürgeség nem ismer kényelmes helyzetet vagy veszélyt. Némelyek sokat töprengenek, aztán mindent rosszul csinálnak; mások sok gondolkozás nélkül rögtön fején találják a szöget. Vannak paradox lények, akik a bajban legjobban megállják helyüket: az ilyen csodalényeknek minden sikerül, amibe belevágtak, és biztos a kudarc, ha megfontoltak valamit. A dolgok vagy rögtön jutnak eszükbe, vagy soha: utólagos felülvizsgálat nincs. Az ilyen gyorsaság rokonszenves, mert pazar tehetségre vall: finomságra a gondolkodásban és okosságra a cselekvésben.

57

Meggondolt ember biztosabban jár. Úgysem késik el semmivel. Ami hamar áll elő, hamar semmivé lesz. Ami századokig fennmarad, ugyancsak századokon át jön létre. Törekedjünk tökélyre, mert csak az igazán jó maradandó. Az alapos elme műve örök időkre szól. Ami sokat ér, sokba is kerül. A fémek közül is a legsúlyosabb és a legjobban megmunkált áll a legnagyobb becsben.

58

Takarékoskodjunk magunkkal. Ne mutassunk egyforma szellemet mindenkinek, és ne használjunk el több erőt a kelleténél. Ne pazaroljunk se tudást, se tehetséget. A solymár nem röpít fel több sólymot, mint ahány kell a vadászathoz. Ne tündököljünk mindig, hagyjunk valamit holnapra is. Mindig tartogassunk valami újat, amivel hatást kelthetünk, mert aki mindennap többet mutat, ébren tartja a várakozást, és sohasem fogják felfedezni, hogy szellemi kincseink elfogytak.

59

A jó utóíz. Fortuna hajlékába örömkapun érkezünk, de bánatkapun távozunk, vagy megfordítva. Ügyeljünk hát a befejezésre, és fordítsunk nagyobb gondot a szerencsés távozásra, mint a tetszetős belépésre. Közönséges balsors, hogy amit nagy sikerrel kezdünk, éppoly tragikusan végezzük. Ezért nem a belépés aratta köztetszés a fontos, hisz az minden érkezőnek kijut, hanem elmenetelünk általános hatása. Mert a szívesen látott vendég ritka, az elmenőt kevésszer kíséri a szerencse, s amilyen előzékenyen fogadják az érkezőket, olyan udvariatlanok az elmenőkhöz.

60

Helyes ítélőképesség. Némelyek okosoknak jönnek a világra; a velük született ösztönös ítélőképességnek ezzel az előnyével fognak a tanuláshoz, s így a siker útjának felét eleve megtették. A kor és a tapasztalat utóbb még jobban megérleli elméjüket, s eljutnak a valóban jó ítélőképességhez. Minden szeszélytől mint az okosság zátonyától irtóznak, főként közügyekben, melyek fontossága éppenséggel megkívánja a teljes bizonyosságot. Az ilyenek méltók rá, hogy az államvezetésben szerepük legyen, akár mint a hatalom birtokosainak, akár mint tanácsadóknak.

61

Tűnjünk ki abban, ami a legjobb. Sok kiválóság közt ez a legkiválóbb. Nincs nagy ember, aki nem a legkülönb valamiben. A középszerűséget nem illeti meg a tetszés. A jelentős téren elért kiválóság emel ki a szürke tömegből, és állít a kevesek sorába. Szerény foglalkozási körben kitűnni annyi, mint kicsinyben valaminek lenni: az ilyen kellemesebb, de ugyanannyival kevésbé dicsőséges. A legfontosabb dolgokban mindenkit túlszárnyalni fejedelmi rangot ad: kivívja csodálatunkat és elnyeri vonzalmunkat.

62

Használj jó eszközöket. Némelyek azt szeretnék, ha szellemi jelességüket szerszámaik silánysága még jobban kiemelné. Ez a veszélyes önteltség megtorlást érdemel a sorstól. Soha még a szolga érdeme nem kisebbítette a gazda nagyságát. Ellenkezőleg, a siker dicsősége utólag éppúgy a tett mozgatójára hárul, mint a balsiker ódiuma. A hír mindig az elsőkhöz szegődik. Sohasem mondja: "Ennek jó vagy rossz segédei voltak." Hanem: "Ez jól vagy rosszul járt el." Válassz hát ügyesen, és nézd meg jól, kire bízod halhatatlan híredet.

63

Az elsőség érdem, és kétszeresen az, ha kiválósággal párosul. A játékban a kihívó előnye, hogy egyenrangú kártyával is ő üt. Sokan örök díszei lettek volna szakmájuknak, ha mások nem előzik meg őket. Az elsők hitbizományul kapják a dicsőséget, az utánuk jövők már csak kegydíjért perelnek; akárhogyan izzadnak, nem tisztázhatják magukat az utánzás csúnya vádja alól. A lángelmék nagysága, hogy új utat törnek a kiválóságnak, ha okosságuk biztosítja őket a megelőzés ellen. A bölcsek eszméik újszerűségével írják be magukat a nagy emberek könyvébe. Van, aki inkább másodrangú dolgokban első, mint elsőrangúakban második.

64

A bajt kerülni hasznos bölcsesség, és sok bosszúságtól kímél meg. Az okosság sok mindentől megóv, bábája a boldogságnak s így az elégedettségnek is. Rossz hírt ne közölj, de ne is hallgass meg, zárj be előtte minden ajtót, legfeljebb a segítségét ne. Némelyek azt szeretik, ha mézes bókokkal telik meg fülük, mások keserű pletykákat akarnak hallani, és van, aki éppúgy nem tud élni mindennapos bosszankodás nélkül, mint Mithridátész méreg nélkül. Az sem helyes szabálya az önfenntartásnak, hogy egész életünkre szóló bánatot okozzunk magunknak, csak hogy egyszer örömet szerezzünk másnak, akármennyire szívünkhöz nőtt is. Ne vétkezzünk soha saját boldogságunk ellen, hogy szívességet tegyünk valakinek, aki tanácsol valamit, aztán kívül marad az ügyön. Általában valahányszor csak saját kárunk árán tehetünk valakinek jót, a legjobb szabály az, hogy inkább a másikat érje bánat most, mint minket azután, éspedig orvosolhatatlanul.

65

Emelkedett ízlés. Éppúgy pallérozható, mint az ész. Az értelem kiválósága magasabb igényekkel jár és nagyobb élvezete telik az elért célban. A szellem fennköltsége a vágyak emelkedettségében mutatkozik meg. Magas cél legyen az, ami nagy tehetségeket kielégít. Ahogyan a nagy falatok nagy toroknak, a fenséges tárgyak is fenséges lelkeknek valók. A legnagyobbak félnek tőlük, s a legbiztosabb tökély meginog előttük. Kevés dolog igazán nagy, legyen a hódolat is ritka. Társaságban ragadós az ízlés, és az állandó érintkezés továbbfejleszti, nagy dolog tehát, ha különösen jó ízlésű emberrel társalkodunk. De ne helytelenítsünk hivatásszerűen mindent. Ez a nagyképű badarság kiváltképp gyűlöletes, még ha nem annyira nemtetszésből fakad is, mint nagyzolásból. Némelyek azt szeretnék, ha Isten új világokat és új nagyszerűségeket teremtene, pusztán az ő délibábos képzeletük kedvéért.

66

Legyünk azon, hogy dolgaink jól végződjenek. Némelyek többet törődnek dolgaik helyes menetével, mint a cél szerencsés elérésével. Pedig a balsiker szégyene mindig többet nyom a latban az igyekezet elismerésénél. Aki győz, nem köteles számadásra. Legtöbben nem látják a közelebbi körülményeket, csak a jó vagy silány eredményt, úgyhogy mások jó véleményét sohasem veszti el, aki eléri célját. A jó vég mindent bearanyoz, akármennyire ellene szól az eszközök helytelensége. Néha az is művészet, ha a művészet szabályai ellen cselekszünk, ha másképpen nem juthatunk el a kedvező eredményhez.

67

Válasszunk az embereknek tetsző foglalkozást. A dolgok nagyrészt mások jóindulatától függenek. A tehetségnek a megbecsülés az, ami a virágnak a szellő: életadó fuvallat. Bizonyos foglalkozások általános kegyben állanak, másokat, noha fontosabbak, nem néznek jó szemmel. Az előbbieket mindenki szeme láttára gyakorolják, s általános szeretetnek örvendenek; az utóbbiak, hiába ritkák és becsesek, láthatatlanságukba burkoltan, tiszteletet gerjesztenek, de tetszést nem. A fejedelmek közül is a győzteseket ünneplik, ezért voltak az aragón királyok annyira kedveltek mint harcosok, hódítók és nagylelkű uralkodók. Érdemes ember válasszon olyan foglalkozást, amelyet mindenki észrevesz és érdeklődésével kísér, s a közvélemény megszavazza neki a halhatatlanságot.

68

Észt adni nagyobb dolog, mint emlékezőtehetséget. Már csak azért is, mert az utóbbi esetben csak emlékeztetünk valakit, az előbbiben gondolkodásra indítjuk. Némelyek csak azért nem tesznek meg sok helyénvaló dolgot, mert nem kínálkoznak fel maguktól. Ilyenkor a baráti figyelem segítse elő a helyesre való ráeszmélést. Az ész egyik legfőbb előnye, hogy a fontos dolgok maguktól felkínálkoznak neki: ennek híján sok siker elmarad. Akinek keze ügyében a világosság, adja oda, s akinek kell, kérje el, emez szerényen, amaz előzékenyen. Egy kis útbaigazítás elegendő: ez a fogás lényeges ott, ahol a ráébredő előnye forog kockán. Ha nem elég, mutasd ki készségedet, és szolgálj többel. A meglevő "nem"-hez keresd meg ügyesen az "igen"-t, hiszen legtöbbször azért nem érünk el valamit, mert nem törekszünk rá.

69

Ne engedd át magad mindenféle hangulatnak. A kiváló ember sohasem hódol külső benyomásoknak. Önmagunk megfigyelése az okosság iskolája. Ismerjük ki pillanatnyi lelkiállapotunkat és küzdjük le; ha kell, csapjunk át akár a másik végletbe, csak hogy megtaláljuk az ésszerű egyensúlyt önkéntelen és szándékolt között. Az önismeret a javulás kezdete. Vannak szörnyű hangulatlények, akik mindig valamilyen érzés rabjai, és aszerint váltogatják hajlamaikat; következetlenségük úgy elragadja őket, hogy egészen ellentmondó dolgokba fognak, s ez a szertelenség nemcsak akaratukat őrli fel, hanem eszükhöz is hozzáférkőzik, egyformán árt a jellemnek és az értelemnek.

70

Tudjunk nemet mondani. Nem szabad mindenkinek mindent megadnunk. Ez is éppoly fontos, mint hogy adni tudjunk, főrangú személyeknél meg éppen elengedhetetlen. Itt aztán lényeges a mód, ahogyan megtagadunk valamit. Némelyek szájából a "nem" kedvesebb, mint másokéból az "igen", mert a jól körített visszautasítás jobban kielégít a száraz beleegyezésnél. Vannak, akiknek mindig nyelvükön van a "nem", s ha végül megteszik is, amit kérnek tőlük, nem hálásak nekik érte, mert még érzik a régebbi elkedvetlenedést. Ne tagadjunk meg semmit kereken, kortyonként adagoljuk a csalódást, és ne adjunk egészen kosarat, hogy meg ne szűnjön a függés. Hagyjunk mindig egy szemernyi reményt, hogy ízesítse meg a visszautasítás keserűségét. A megtagadott szívesség támasztotta űrt töltsük ki udvariassággal, és a tett hiányát pótolja a jó szó. A "nem" és "igen" kurta szavak, de hosszú megfontolást kívánnak.

71

Ne légy más és más. Ne cáfolj magadra tetteidben, sem természettől fogva, sem tetszelgésből. Az okos minden tökéletességben mindig ugyanaz, s evvel igazolja okosságát. Csak új körülmények és érdemek idéznek elő nála változást. Az ész dolgaiban csúnya a változatosság. Némelyek naponta mások, még észjárásuk is másforma, hát még akaratuk és viselkedésük. Ami tegnap még fehér "igen" volt, mára fekete "nem", így hazudtolják meg folyton saját megbízhatóságukat és borítanak árnyékot mások jó véleményére.

72

Az eltökéltség. Ártalmasabb a határozatlanság, mint ha rosszul viszünk véghez valamit. A folyadékból, míg folyik, kevesebb vész el, mintha megreked. Vannak elhatározásra képtelen emberek, akik mindenben külső elindításra szorulnak, s ennek oka gyakran nem annyira az ítélőképesség zavara, mert az éles, mint inkább az akarathiány. Nehézségeket meglátni sokszor tehetségre vall, de a bajból kilábolni több. Másokat semmi sem csüggeszt el, ezek a nagy és eltökélt jellemek a legfőbb polcokra születtek, mert hatalmas értelmük megkönnyíti a sikert és az ügyek elintézését. Mindennel egykettőre elkészülnek; ha egy világnak számot adnak, még mindig marad idejük egy másodikra, s ha szerencséjüktől előleget kaptak, még nagyobb biztonsággal látnak munkához.

73

A jó kibúvó tudománya. Az okosak menekvése: egy-egy tréfás ötlettel a legkellemetlenebb bonyodalmakból is kihúzzák magukat. A legcsúnyább veszekedést is megússzák egy finom mosollyal. A legnagyobb hadvezér is ennek köszönhette sikereit. Ha megtagadunk valamit, éljünk avval az udvarias csellel, hogy másra tereljük a szót. Az óvatosság teteje úgy tenni, mintha nem értenénk, miről van szó.

74

Ne legyünk ridegek. Az igazi fenevadak a legsűrűbben lakott vidékeken élnek. A hozzáférhetetlenség a magukat félreismerők bűne, akik rangjukkal változtatják jellemüket. Ha mások becsülésére pályázol, a megbotránkoztatás helytelen eszköz. Nincs csúnyább az ilyen szörnyetegnél, mindenkit elriasztó embertelenségével! Akiket a balsors alája rendelt, úgy közelednek hozzá, mintha tigrissel harcolnának: a türelem és óvatosság fegyvereit szegzik ellene. Az ilyenek, míg fel akarnak kapaszkodni, mindenkihez nyájasak, mihelyt fenn vannak, kárpótlásképpen mindenkivel meggyűlöltetik magukat. Állásuknál fogva sokakhoz kellene emberségeseknek lenniük, de faragatlanságból vagy gőgből senkihez sem azok. Méltó büntetésük, hogy faképnél hagyjuk s társaságunkkal együtt okosságuktól is megfosztjuk őket.

75

Állítsunk ragyogó példát magunk elé, inkább vetélkedés, mint utánzás céljából. Vannak a nagyságnak megtestesítői, a dicsőség élő szobrai. Ki-ki válassza ki a hivatásában legkiválóbbakat, nem annyira, hogy kövesse, mint hogy megelőzze őket. Nagy Sándor nem az eltemetett Achillészt siratta, hanem hogy saját hírnevének napja még nem kelt fel. Semmi sem kelti fel jobban a szív becsvágyát, mint az idegen dicsőség harsonája. A nagy lelket ugyanaz bátorítja, ami az irigységet porba sújtja.

76

Ne tréfáljunk folyton. Az okosság a komolyságban mutatkozik meg, mely nagyobb becsben áll a szellemességnél. Aki mindig tréfál, sohasem vehető komolyan. Az ilyent a hazuggal egyformán kezelik: egyiknek sem adnak hitelt, mert itt hazugságtól tartanak, ott turpisságtól. Sohasem tudni, mikor beszél belőle a józan ész, s ez ugyanaz, mintha nem volna neki. Nincs elkedvetlenítőbb az állandó jókedvnél. Sokan elérik, hogy elmés embereknek tartják őket, de eszeseknek nem. A kedélyességnek megvan a maga ideje, a többi a komolyságé.

77

Tudjunk másokhoz hasonulni. Az a bölcs Proteusz, aki a tudóssal tudós, a szenttel szent. Ez a nagy tehetség mindenkit megnyer, mert a hasonlóság vívja ki a jóindulatot. Figyeld meg más lelkiállapotát, és illeszkedjél hozzá; akár komoly, akár kedélyes, haladj a széllel, változz át diplomatikusan. Különösen fontos ez a függő helyzetben levőknél. Nagy életművészet, és rátermettséget kíván, de a gazdag tudású és ízlésben sokoldalú embernek nem esik annyira nehezére.

78

A vállalkozás művészete. A butaság hanyatt-homlok vág a dolgokba, mert az ostobák mindig merészek. Együgyűségük nem engedi, hogy előre gondoskodjanak kibúvókról, utóbb pedig tudatában legyenek a kudarcnak. Evvel szemben az okosság elővigyázatosan lát munkához, előőrsei az óvatosság és a figyelem, ezek kémlelik ki az utat, hogy veszély nélkül haladhasson. Az okosság minden vakmerőséget kárhoztat, még akkor is, ha utólag igazolná a siker. Szakadék szélén lassan illik járni. Fürkéssze ki a terepet a megfontolás, és menjen utána lépésben az ész. A társas élet manapság mély víz; jó, ha mérőónt használunk.

79

Jókedvű természet. Ha mérsékelt, nem hiba, hanem előny. Egy szemernyi elmésség mindent fűszerez. A legnagyobb emberek is eltréfálkoznak olykor, és így teszik magukat közkedveltekké; de mindig ügyelnek arra, hogy okosságukon ne essék csorba, és az illendőség határán innen maradjanak. Mások kibúvónak használják a tréfát, mert vannak tréfára veendő dolgok, köztük éppen olyanok, melyeket más a legkomolyabban gondol. Békés érzületről teszünk vele tanúságot, az pedig a szívek horga.

80

Vigyázzunk, honnan szerezzük értesüléseinket. Jobbadán abból élünk, amit hallunk. Csak nagy néha látunk valamit magunk, minden mást csak elhiszünk. A fül az igazság mellékkapuja és a hazugság főbejárata. Az igazat rendesen látjuk, rendkívüli esetben halljuk. Ritkán jut hozzánk hamisítatlanul; főként, ha messziről jön, mindig belevegyül valami az indulatokból, melyeken áthaladt. A szenvedély, amit érint, mindent a szeretet vagy a gyűlölet színével fest meg. Mindig valamilyen hatásra törekszik. Ezért ügyeljünk, ha dicsérnek, és még jobban, ha megszólnak valakit. Ezen a ponton nem lehetünk eléggé óvatosak, hogy átlássunk a közvetítő szándékán, és előre tudjuk, miben jár. Legyen a meggondolás a hiányos vagy hamis súly ellenőre.

81

Újítsd meg időnként fényedet. A főnix kiváltsága ez. A kiválóság megöregszik, s vele a hírnév is. A megszokás csökkenti a csodálatot, és a középszerű újdonság rendszerint legyőzi a legnagyobb elkopott kiválóságot. Iparkodjál tehát újjászületni bátorságban, tehetségben, boldogságban, mindenben. Vállalkozzál új, színes feladatokra, és kelj fel többször, mint a nap. Változtasd közben ragyogásod színhelyét, hogy egyik embert a hiány érzése kíváncsiságra, másikat az újdonság tapsra indítsa.

82

Ne meríts ki semmit egészen, se rosszat, se jót. Egy bölcs az egész bölcsességet a mindenben való mértékletességre vezette vissza. A legfőbb ok igazságtalansággá torzul, és a túlfacsart narancs végül is keserű ízt ad. Az élvezetben sem szabad soha elmenned a végső határig. A szellem is elapad, ha kimerítik, és tej helyett vért szív, aki mohón szürcsöl.

83

Engedélyezz magadnak megbocsátható botlásokat. Egy kis gondatlanság néha a képesség legjobb ajánlólevele. Az irigység törvényszéke előtt az nyeri meg a pört, aki hibásabb. A tökéletest a bűntelenség bűnével vádolja, és mert mindenben tökéletes, mindenben elmarasztalja. Árgus szemekkel keres hibát az igazán jóban is, ha másért nem, hát önmaga vigasztalására. A gáncs villám módjára csap le a legfelségesebb ormokra. Hagyd hát Homért olykor aludni, és színlelj némi hanyagságot tehetségben és bátorságban, de sohasem okosságban, hogy megnyugtasd a rosszindulatot, nehogy kipukkadjon a méregtől. Dobd oda mintegy köpenyed az irigység bikájának, hogy megmentsd halhatatlanságodat.

84

Húzz hasznot ellenségeidből. Értened kell hozzá, hogy mindent a jó végén fogj meg, ne a pengén, hogy megvágjon, hanem a markolatán, amely megvéd. Kivált, ha ellenségről van szó. A bölcsnek több haszna van ellenségeiből, mint az ostobának barátaiból. A rosszakarat néha hegyeket elmozdít, melyeknek a jóindulat nem merne nekigyürkőzni. Sokak nagyságát haragosaik alapozták meg. A hízelgés ártalmasabb a gyűlöletnél, mert ez hatásosan orvosolja a hibákat, melyeket amaz elhallgat. Az okos tükörnek használja a kajánságot, mert jobban megmutatja a valót a vonzalomnál, és általa elejét veszi gyöngéi leszapulásának, vagy kijavítja azokat. Aki a torzsalkodás vagy rosszindulat mezsgyéjén él, nem lehet eléggé résen.

85

Ne igyekezz tromf lenni. Minden kiválóság fogyatkozása, hogy a gyakori vele-élés visszaéléssé fajul. Mivel mindenki töri magát érte, végül mindenki neheztel miatta. Nagy baj, ha valaki semmire sem használható, de nem kisebb baj, ha mindenre alkalmas akar lenni. Az ilyenek addig nyernek, míg rajta nem vesztenek, és amilyen kedveltek voltak annak előtte, éppoly gyűlöltek most. Ezek a tromfok a tökély minden nemében elkopván, elvesztik a ritkaságnak kijáró becsülést, és megkapják cserében a közönséges dolgokat megillető megvetést. Minden szélsőség egyetlen orvosszere, hogy csak csínjával tündököljünk: a tökély maga lehet túlzott, megmutatásában azonban legyen mérték. Minél jobban világít a fáklya, annál gyorsabban hamvad el. A látszat lefokozását a tekintély megtetézése jutalmazza.

86

Vedd elejét a rossznyelvűségnek. A tömegnek sok feje van, tehát sok szeme a kandiságra és sok nyelve a szapulásra. Ha már elindult a pletyka, a legszebb nevet is elhomályosítja, s ha netán rajta ragad valakin, oda a legnagyobb tekintély. Rendszerint valami kiötlő fonákság indítja útnak, valami nevetséges fogyatkozás, amely tápot ad a szóbeszédnek. De vannak ráfogások is, amelyeket némelyek vetélkedése szállít az általános rossznyelvűségnek. A gonosz nyelvek gyorsabban teszik tönkre valaki hírét egyetlen élccel, mint nyílt rágalommal. Hírbe hozni valakit fölöttébb könnyű, mert a rosszat hamar elhiszik, és a fullánkos nyelvek elhallgattatása nagyon fáradságos. Az okos tehát kerülje az ilyen kellemetlenséget, és a tömeg arcátlanságával óvatosságát szögezze szembe, mert könnyebb bármit megelőzni, mint helyrehozni.

87

Műveltség és választékosság. Az ember barbárnak születik; a műveltség szabadítja meg állati mivoltából. A műveltség teszi valakivé, annál inkább, minél nagyobb. A görögök műveltségüknél fogva nevezhették a világ többi részét barbárnak. A tudatlanság faragatlanság: semmi sem palléroz jobban a tudásnál. De még a tudás is durva, ha hiányzik belőle a választékosság. Nemcsak az értelem szorul finomításra, hanem az akarat is, és főként a modor. Vannak természettől fogva előkelő emberek, akik kívül-belül finomak gondolkodásban és beszédben, testi ékességükben, mely mintegy kérge a fának, és lelki tulajdonságaikban, melyek annak gyümölcsei. Mások ellenben annyira bárdolatlanok, hogy amijük van, még kiválóságaikat is, valami elviselhetetlen, barbár parlagiasság ékteleníti el.

88

Légy viselkedésedben nagyvonalú, fölényre törekvő. A nagy ember ne legyen eljárásában kicsinyes. Soha ne bolygassa túlságosan a dolgokat, főként ne a kellemetleneket. Mert ha előny is alkalomadtán mindent észrevenni, szándékosan firtatni nem az. Legyen magatartásunkban valami fensőbbséges kivételesség, az úriság egy neme. Uralkodni jórészt annyi, mint nem venni észre dolgokat; rokonok és barátok, de főleg ellenségek között sok mindenre nem szabad ügyet vetni. Minden túlzás bosszantó, és mint jellemvonás, terhes. Mindenki többnyire aszerint viselkedik, amilyen a jelleme és gondolkodásmódja.

89

Önismeret. Ismernünk kell magunkat: lelki alkatunkat, tehetségünket, ítélőképességünket, hajlamainkat. Nem lehet ura önmagának, aki nem ismeri magát. Az arcnak van tükre, a léleknek nincs. Legyen az az értelmes elmélkedés önmagunkról, s ha külső képünket elfelejtenénk is, őrizzük meg a belsőt, hogy javítsuk és tökéletesítsük. Mielőtt valamibe fogunk, ismerjük okosságunk és ügyességünk határait, lelkierőnket, mérjük meg mélységünket, és vegyük fontolóra minden képességünket.

90

A hosszú élet művészete. Éljünk helyesen. Két dolog vet az életnek gyors véget: az ostobaság és a romlottság. Némelyek azért vesztik el életüket, mert nem tudják, mások, mert nem akarják megtartani. Ahogyan az erény önmaga jutalma, a káros szenvedély önmaga büntetése. Aki mohón áldoz káros szenvedélyének, kétszeres gyorsasággal ér el élete végére; aki az erényben mohó, sohasem hal meg. A lelki épség rányomja bélyegét a testre, s az igaz élet nemcsak befelé, hanem kifelé is hosszú lesz.

91

Csak akkor cselekedj, ha nem félsz, hogy oktalanság. A cselekvő félelme a balsikertől a néző s még inkább a vetélytárs szemében már bizonyosság. Ha az ítélőképességnek már az elhatározás hevében kételyei vannak, lehűlvén kimondott ostobaságot fog látni tettében. A kétséges okosságú cselekedetek veszélyesek, jobb az ilyenekről lemondani. Az okosság nem tűr találgatást, mindig az ész világosságának verőfényében halad. Hogyan sikerülhetne az a vállalkozás, amelyet már az elhatározás pillanatában elítél a kétely? S ha már a legátgondoltabb, belső ellenkezés nélkül létrejött elhatározás is balul végződhetik, mit várhatunk attól, amely habozás és balsejtelmek között fogant?

92

Rendkívüli éleslátás, mindenre kiterjedően. Első és legfőbb szabálya a cselekvésnek és szólásnak; annál inkább követendő, minél nagyobb és fontosabb hivatalt töltünk be. Többet ér egy lat okosság, mint több mázsa ravaszság. Csak így haladunk biztonságban, ha nem kísér is helyeslés, ámbár okosnak számítani a hírnév diadala; elég az okosok tetszését kivívnunk, mert az a siker próbaköve.

93

Az egyetemes ember. Aki minden tökélyt egyesít magában, sokak szemében értékes. Öröm az élet, ha kiválósága környezetére is átragad. A tökéletességgel nyújtott változatosság a legnagyobb gyönyörűség a földön. Nagy művészet minden jóra szert tenni; s mert a Természet kitüntető kegyében minden teremtett dolgok foglalatává tette az embert, tegye a művészet egész világegyetemmé az ízlés és értelem gyakorlása és pallérozása által.

94

A szellemi képesség kiismerhetetlensége. Az óvatos ne engedje, hogy akár tudását, akár tehetségét legmélyéig megmérjék, ha azt akarja, hogy mindenki becsülje. Ám hadd ismerjék, de ne értsék meg egészen. Senki se tapasztalja ki képessége határait, hogy természetszerű csalódás ne érje. Ügyelj, hogy ne lásson át rajtad senki teljesen, mert a találgatás és kétség, vajon mennyire vagy képes, több tiszteletet kelt, mint szellemi kincseid pontos ismerete, bármilyen nagyok is azok.

95

Tartsd ébren a várakozást. Adj neki mindig tápot; a sok kecsegtessen még többel, és a nagy tett legyen még nagyobbak előhírnöke. Ne adj bele mindent az első dobásba. Jó csel, ha takarékoskodsz erőddel és tudásoddal, ily módon fokozva a várakozást.

96

Az ösztönös ítélőképesség. Az ész trónusa, az okosság talpköve, mert segítségével könnyűszerrel elérünk mindent. Égi adomány, melyet mint elsőt és legtöbbet, mindenki kíván. Fegyverzetünk legszükségesebb darabja, annyira, hogy másnak hiánya nem is teszi tökéletlenné az embert, ennek hiánya viszont annál észrevehetőbb. Minden cselekvés az életben ennek befolyásától függ, s hozzájárulása mindenkinek kell, mert minden csak vele végezhető. Ismertetőjele a minden ésszerű dologra való velünk született hajlam, mely mindig a leghelyesebbet választja.

 

folytatás következik!