Payday Loans

Keresés

Fizika vizsga PDF Nyomtatás E-mail
25. Őselemek - matéria
2014. október 02. csütörtök, 07:25

> Fizika vizsga

>

>

> Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy

> fizika vizsgán:

>

> A kérdés így hangzott: "írja le, hogyan mérhető meg egy

> felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"

>

> Az egyik hallgató válasza:

> "Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére,

> majd a barométert lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának

> és a barométer magasságának összege megegyezik a

> felhőkarcoló magasságával."

>

> Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen

> feldühítette, így a vizsga nem sikerült.

>

> A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza

> abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy

> független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz

> helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A

> probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat

> percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai

> alapismeretek birtokában van.

>

> A dik öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva

> gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen

> fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy

> annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani,

> melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:

>

> "Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert,

> felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan.

> Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses

> magasságot kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t négyzet' képlettel.

> Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer

> szempontjából.

>

> Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a

> barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a

> felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével

> kiszámíthatjuk a magasságát is.

>

> De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid

> zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A

> földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a 'T = 2 pi *

> négyzetgyök(1 / g)' képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság

> értékét.

>

> Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával,

> akkor megmérhetjük, a barométer hosszánál hányszor magasabb,

> majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a

> kívánt eredményt.

>

> De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a

> barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a

> tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a

> felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy

> láb magasságnak felel meg.

>

> Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy

> próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért

> kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának

> megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert,

> bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: 'Ha megmondod,

> milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új

> barométert'."

>

> A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels

> Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai

> Nobel-díjas dán fizikus.

>