| Kéri Edit |
 |
| Kéri Edit |
| Született |
Budapest
1926. december 13. (87 éves) |
| Nemzetisége |
magyar  |
|
Kéri Edit *1926 december 13, színésznő volt, 1956-ban bebörtönözték a bosszúálló bolsevisták, szabadulása után többet soha nem léphetett föl. 1990 után aktivista a felelősségre vonás és felvilágosítás érdekében, ami mindmáig (2011) nem történt meg. Ellenkezőleg, a volt ÁVÓsokgyerekei ma milliárdosokként dőzsölnek köztünk, szüleik több százezres nyugdíjakat vágnak zsebre megkínzásunk jutalmául, pl Biszku Béla✡, és vidáman nyilatkozzák, hogy ők mindig csak jót akartak, míg magyarok hajléktalanok lesznek és éhen halnak nap mint nap.
Részletesebben
Kéri Edit[1] (Budapest, 1926. december 13. színművésznő, történész, publicista
Gyermekkor, Ifjúság
Édesapja klinikai portás az Üllői úti sebészeten, édesanyja háztartásbeli. Mindketten református, paraszti származású emberek.
1932-től a Dugonics utcai iskolában végzi a négy elemit.
1937-től a Baár – Madas református gimnázium tanulója, Pataki, később Horthy ösztöndíjjal. A gimnázium egyik legjobb tanulója, Horthy gyűrű várományos, a legjobb matematikus, testnevelésből gerenda bajnok. Kosárlabdázik, röplabdázik, buzogánylabdázik. Három alkalommal nyeri el a gimnázium legjobb tornászlánya címet.
13 évig tanul zongorázni, ebből 4 évet a Zeneakadémián.
1945 év elejétől a gimnáziumi tanulmányokat a Lónyay utcai – koedukálttá tett – református gimnáziumban folytatja. Marx György az egyik osztálytársa, aki mögött a második helyen végez egy matematika versenyen.
A Főiskola
1945 nyarán jelentkezik a Színművészeti Főiskolára, színész szakra, ahova fel is veszik. Egyszerre jár a Főiskolára és a Zeneakadémiára. A második év után a Rátkai Márton Színész Egyesületi Főiskolán folytatja tanulmányait.
A zeneakadémiát nem tudja befejezni.
Egy év múlva újabb felvételi vizsgával visszaveszik a Színművészetire. Osztálytársai: Kálmán György, Keres Emil, Szirtes Ádám, Ferrari Violetta,Gyurkovics Zsuzsa, Örkény Éva, Békés Itala, Békés Rita, és Kohuth Magda.
Az osztálya a Gertler féle első filmes osztály, olyan növendékekkel, mint Makk Károly és Tímár István.
Tanárai: Lehotay Árpád, Ladányi Ferenc, Gellért Endre, Abonyi Géza, Sík Sándor, Devecseri Gábor, és Duronelly vívómester.
Tanulmányai mellett a Nemzeti Színházban statisztál, így Bajor Gizivel is lehet egy színpadon.
1948-ban kapja az első szerepét: Christie: Ádám és Éva című kamara darabjában Ráday Imre, Mezey Mária, Kozák László, Szemere Vera és Pálos György főiskolai hallgató a partnerei, a Bárdos Arthur igazgatta Belvárosi Színházban. Lehotay Árpád, és Zoltán Pál is közreműködik az előadásban. A darab nagy siker, kilencvenszer megy.
A főiskolai vizsga előadása Kocsonya Mihály házassága. Gera Zoltán a partnere. Előadják még a Platon Krecsitet, Gogol: Háztűznézők című darabját, és Az Ifjú Gárdát. (ez utóbbit az Izabella téri Magyar Színházban, Klára Koveljovát játszotta, Kálmán György a partnere)
1950-ben az egész osztályt felveszik az akkor alakuló Honvéd Színházba: Gera Zoltán, Szirtes Ádám, Tándor Lajos, Keres Emil, Bugó László, Ferencz László, Kohuth Magda, Békés Itala, Kéri Edit, Örkény Éva, Bakos Magda. Vidéki helyőrségekben játszanak, és titkos katonai objektumokban.
A Dohány utcai Hungária Fürdő színházterme a budapesti premier játszóhelyük.
A Honvéd Színházból alakul meg 1951-ben a Néphadsereg Színháza, mely a Vígszínház épületében működik. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Mezey Lajossal.
1951. elején házasodnak össze a Pozsonyi úti református templomban, de már 1953-ban elválnak.
A Honvéd, majd Néphadsereg Színházban az alábbi darabokban játszott: Nálunk Szibériában, Csokonai: Kultúra, Sztrelkov: Anya.
Győri évek
1951-ben barátja és volt osztálytársa, Földes Gábor hívja Győrbe primadonnának, és augusztus 1.-én, három hónapos terhesen le is szerződik.
Végigjátssza az őszi évadot, majd 1952. február 13.-án megszüli fiát, Mezey Andrást.
Főbb szerepei Győrben: Elisa (Pygmalion), Melinda (Bánk Bán), Eurydike (Orpheus), Aranka (A kőszívű ember fiai), Kiss Örzse (Mézeskalács), Kántor kisasszony (A Tanítónő), Kata (Makrancos hölgy), Leila (Gül Baba), Vajákos asszony (8 hold föld), Herma (Bizánc), Orlovszky Herceg (Denevér) Mária(Vannak még kísértetek), Juliette (Luxemburg Grófja) Ez utóbbiban Dsida Jenő testvére, Dsida Aladár a partnere.
Jó kritikákat kap, a közönség is szereti. Ignotus✡ is dicsérő sorokat ír róla.
Gáti György az igazgató, és 1955-ben a Moszkvában végzett Giricz Mátyás lesz a főrendező.
1954-ben hozzámegy Kardos (G.)György dramaturghoz.
1955-ben megkapja a Szocialista Kultúráért díjat, amit Darvas József kulturális miniszter ad át neki a győri városházán.
1956. Májusban elválik Kardos Györgytől.
1956 nyarán a Kőszívű ember fiait adják elő Csehszlovákiában, Komáromban, a színházban is és a szabadtéri színpadon is. A darabnak idehaza is nagy sikere van. Minden évben megtartják Budapesten a vidéki színházak találkozóját, és minden társulat egy előadással szerepel a fesztiválon. 1956-ban a győriek a Kőszívűt viszik magukkal. A szakma is elismeri az előadást. A kritikája is jó.
1956-ban felterjesztik Jászai Mari-díjra.
1956
1956. október 24.-én a társulat részt vesz a városi békés tüntetésen. Földes Gábor viszi a magyar lobogót, mellette Kéri. Földesnek elered az orra vére, és Kéri veszi át a zászlót.
Egy novemberi társulati gyűlésen felszólal, elítéli a Szovjetuniót a forradalom leveréséért, és széjjeltépi a párttag könyvét és állást foglal a sztrájk mellett.
1957. március 14.-én három napra letartóztatják.
Júniusban ismét letartóztatják, és büntetőeljárást indítanak ellene.
A győri városházán tartott nyilvános tárgyaláson sorra megdőlnek a vádpontok, ennek ellenére két évet kap a népi demokratikus államrend megdöntésének kísérletéért.
Gáti és Giricz is ellene vallanak.
1958. februárjában tartják meg a másodfokú tárgyalást a Legfelsőbb Bíróságon. Az a Vágó Pál a bírája, aki Mansfeld Pétert 16 évesen halálra ítéli. Meglepő módon felmenti a fő vádpont alól és csak izgatás miatt ítéli el, 10 hónap börtönre.
1958. április 15-én szabadul.
Nehéz évek
1958. augusztus 1.-én sikerül egy hat hónapos szerződést kötnie Kaposvárra. Kis Viczáknét játssza a Nem élhetek muzsikaszó nélkül -ben, és Ximénát a Cid-ben.
1959. január 31.-től ismét állás nélküli színésznő. Ekkor házasodik össze Sándor Géza színművésszel.
1959 őszén idegösszeroppanást kap. A hárshegyi idegszanatóriumba kerül, ahol az akkor még fiatal dr. Iván László a kezelőorvosa.
1961 nyarán Szegeden szerepel az Ember Tragédiája nyári szegedi szabadtéri előadásában. Máthé Erzsi helyett ugrik be, és eljátssza a londoni színben a cigányasszonyt.
1962.-ben elválik Sándor Gézától.
1962-ben megszervezi, hogy állástalan színésznők előadják Lorca: Bernarda Alba háza című darabját. Andrássy Ilona, Hajnóczi Lívia és sokan mások játszanak a darabban. Az egyetlen előadást a Nemzeti Színház Kamara Színházában, a későbbi Katona József Színházban tartják meg, meghívott szakmai közönségnek, kollégáknak, kritikusoknak.
1962-ben a Vígszínházban beugrik O’Casey: Az Ezüstkupa című darabjában a Schubert Éva által játszott női főszerepbe, annak betegsége miatt.
1963. április 1.-én hozzámegy vitéz Gozmány György operett bonvivánhoz. Továbbra sem kap állást. Nyaranta maszek színész brigádot szerveznek, és járják a Nyírséget könnyű vígjátékokkal. Ők írják a darabokat, ők készítik a díszleteket, és a jelmezeket, és maguk rendezik a darabokat. Szentesi Zoltán, Vay Ilus, Raffay Blanka, és Tóváry Pál (Tóváry Pipike) a társulat további tagjai.
Néha sikerül alkalmi szerepekhez jutnia, a Kamara Varietében, vagy a Bartók Gyermek Színházban,ahol Harmónia Tündért játssza Ránki: Muzsikus Péter című gyermek darabjában, ugyanott játszik a Mátyás király Juhásza című darabban. Az Irodalmi Színpadon Babits: Második Ének című művében lépfel. 1963- ban átveszi Karlotta szerepét a Vígszínházban, a Néma Leventében. A színházak fesztiválján is ő játssza nagy sikerrel.
1964-ben az Irodalmi Színpadon az Ember Tragédiája oratórikus változatában lép fel Bessenyei Ferenccel, (Ádám) Lukáts Margittal, (Éva) és Ungvár Lászlóval. (Lucifer)
Szilveszteri fellépések, apró szerepek a rádióban, filmgyárban (Fűre lépni szabad, Csínom Palkó), szinkron.
Küzdelmek
1969. tavaszán Színházi Szövetségi gyűlést tartanak a Fészek Klub gobelin termében. Fél órás beszédet tart az állástalan színésznők helyzetéről. Óriási visszhangja van a hozzászólásának.
Beszédét később le is írja, és kiküldi a Szabad Európa Rádiónak, ahol arról tudósítanak is.
Beadványt ír az állástalan színésznők helyzetének megoldási javaslatairól, és azt eljuttatja a Pénzügyminisztériumba, a Munkaügyi Minisztériumba, a Kulturális Minisztériumba, a SZOT –ba, és a Színházi Szakszervezetbe. Negyven színésznő írja alá, köztük Krencsey Mariann, Vay Ilus.
A javaslatai között szerepel a filmgyári státusz, a szinkron státusz, peremkerületi színházak alapítása, a munkaügyi és egyéb oktató filmekben igazi színészek szerepeljenek, a rádióban, az esti mesében, és egyéb műsorokban ne csak a Kossuth díjas színészek szerepeljenek, és hogy hozzanak létre gyerek színházat. Ezeknek a javaslatoknak egy része meg is valósul később.
Egy hónappal később tüntetést szervez a Színházi Szakszervezet Gorkij Fasorbeli székháza elé. Mintegy 30 – 40 állástalan színész jelenik meg a szakszervezeti székház előtt. (Ambrus András, Pogány Margit, Szilágyi Lajos, Tóváry Pál, Karácsonyi Magda, Serfőző Ilona, Felvinczy Viktor, Szende Mária, Csornai Irén és még sokan mások) A funkcionáriusok (Deák Sándor, Ungvári László, Németh Antal, és Szabó Ervin) tárgyalnak velük.
1969-ben, Madame Curie születésének centenáriumán ír egy 3 felvonásos színdarabot a nagy tudósnő életéről, a Varsóban meghirdetett drámapályázatra. A darab különdíjat nyer. Itthon majdnem büntető ügye lesz a dologból, mert azzal vádolják, hogy engedély nélkül kicsempészte a darabot külföldre.
1969. augusztus 1.-én szerződést kap a Kecskeméti Katona József Színházba.
Ázsia Anyját alakítja Brecht Kaukázusi Krétakörében. A rendező, Ruszt József utasítása szerint elidegenedett színházat kell játszani, a lehető legkevesebb színészi eszközzel, smink és jelmez nélkül. A premier estjén, az előadás előtt 10 perccel eltűnik, a WC-be zárkózik, saját jelmezt ölt, és kisminkeli magát. Csak amikor színpadra szólítják, akkor jön elő, és a színpadon egyedüliként kisminkelve, jelmezben, érzelem dúsan „játszik”. Egyedül ő kap dícsérő kritikát.
1970-ben Galgóczi Erzsébetnek az 1956 –os Győri eseményekről szóló darabját mutatják be: A Főügyész feleségét. Kéri még az ötvenes évek elején ismerte meg Galgóczit, amikor Földes felfedezte a Sopron megyei fiatal parasztlányt, és felvette dramaturgnak a színházhoz. Így lett Galgócziból írónő. Kéri nehezményezi, hogy Galgóczi elferdítette az 1956-os győri történéseket, és a premier utáni banketton, az Arany Homok Szálló dísztermében az igazgató, a rendező és a megyei, városi vezetők gyűrűjén áttöri magát, és a szemébe vágja Galgóczinak, hogy meghamisította a történetet.
1970 őszén nem hosszabbítják meg a szerződését.
Kecskeméten énekórákat vesz Nemeskéri Kiss Gábortól. Az idős mester rögtön felismeri az erőteljes Wagner szoprán hangot. Nemeskéri fiatal korában Beniamino Gigli mellett is volt korrepetitor.
1970 januárjában Mihály András, Békés András és Lukács Miklós meghallgatják az Operaházban. Malonyay Dezső is segít az ügyben, és beajánlja Kónya Sándorhoz, aki akkor a Met-ben operaénekes. Kónyának tetszik a hangja, és összehozza egy német impresszárióval, de nem sikerül szerződést kötnie.
1973. februárjában meghal férje, Gozmány György.
1973. augusztus 1.-től egy éves szerződést kap a Nemzeti Színházba.
Kutatások, írások
1977. januárjában megismerkedik Beszédes András vajdasági vívóedzővel, egykori olimpikonnal, és februárban össze is házasodnak.
1977. októberében meglátogatják Beszédes András idős édesanyját Nagybecskereken. Részt vesznek a katonai pompával megrendezett koszorúzáson az aradi vértanú, Ittebei Kiss Elemér sírjánál. Ekkor kezd el a szabadságharccal és Görgeivel foglalkozni.
Az 1978.-as évet Dalmáciában töltik, Rogoznicán, Beszédes tengerparti telkén, ahol nyaralót építenek. Az a tervük, hogy kiadják, és abból szeretnének megélni.
1979-ben súlyos nyelőcsőműtétet hajtanak végre rajta. Szervezetét megtámadja egy kórházi vírus, hetekig élet és halál között van.
1985-ben elválik férjétől.
Ettől kezdve minden energiáját a Ki volt Görgei? című könyve megírásába fekteti, amivel 1986-ban el is készül, a kiadás azonban egyenlőre elmarad.
1988-ban meghallgat egy rádióriportot Balajti Géza filmoperatőrrel, aki arról beszél, hogy Szibériában, Barguzinban erősen él a hagyomány, hogyPetőfi Sándor ott élt fogolyként a szabadságharc után, és ott is van eltemetve.
Kéri szponzort keres egy szibériai Petőfi expedícióhoz. Ír Sorosnak, Spéter Erzsébetnek, Rubik Ernőnek, és Béres Józsefnek.
Végül is Morvai József, a kazánkirály vállalja az expedíció finanszírozását. Ő a szovjet piacon érdekelt, úgyhogy kapóra jön neki a dolog.
1989-ben indul az expedíció, Kiszely István antropológussal, régészekkel, Balajtival és Kérivel. Morvai vezeti az expedíciót.
Barguzinban megtalálják Petőfi sírját és csontvázát, azonban erről azóta is vita folyik tudományos berkekben.
1989 végén megírja könyv alakban az expedíció történetét, Petőfi Szibériában címmel, amit 1990. februárjában ki is adnak. A könyv nagy siker.
Színházi szerepeiből
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 52; ugyanitt két színházi felvételen is látható.[2]
Politikai tevékenysége
1989. után történelmi és politikai tárgyú cikkeket kezd megjelentetni. Először Batthyány búcsú leveléről ír, majd a guruló dollárok ügyéről, és abbanHorn Gyula és Szűrös Mátyás szerepéről. Legfőbb ügyészi parlamenti interpelláció lesz az ügyből, de a végén csak Tímár Mátyás volt Nemzeti Bank elnök ellen indítanak eljárást deviza bűntett ügyében.
Ő teszi köztudottá, hogy Pető Iván SZDSZ politikus szülei ávósok voltak, hogy Gadó György SZDSZ politikus apja az ötvenes években vérbíró volt, hogy Szabó András alkotmánybíró szervezte meg a hetvenes évek elején a kommunista rendőrség megbízásából a szocialista Algéria rendőrségét. Ő mutat rá arra, hogy kik lőttek 1956 október 25.-én az FM tetejéről a Parlament előtti békés tüntetők ezreire (köztük tucatnyi akkori parlamenti képviselő apja)
1994-ben a Zacsek Gyula féle Piacpárt színeiben indul a parlamenti képviselői helyért Pető Iván zuglói körzetében, de alulmarad.
1994-ben Boros Péter miniszterelnök adja át neki a POFOSZ székházban a Magyar Köztársasági Közép Kereszt kitüntetést, Győr városától is kap elismerő kitüntetést, és Pongrácz Gergely, a Corvin köziek főparancsnoka is kitünteti, ezekkel a szavakkal: Golyóstolladdal többet ártasz a kommunistáknak, mint mások golyószóróval!
1995-ben Szörényi Leventével megalapítja a Zrínyi Egyesületet, és tüntetést szervez a szigetvári Szulejmán szobor előtt, valamint a budapesti török nagykövetség előtt. A török nagykövet találkozót kér tőle. Annyit elér, hogy Szigetváron nem csak Szulejmánnak van szobra, hanem a hős várvédőnek, Zrínyinek is állítanak szobrot.
A kilencvenes években kilenc tüntetést szervez, melyeken sípjával és dobjával fújja, veri a rigmust: T-ávo-zz ÁVO! Tüntet Balsai István igazságügyi miniszter ellen, a Bárd és Társa ügyvédi iroda ellen (egykori ávós tiszt az alapító) a Görgei szobor felállítása ellen, a szigetvári Szulejmán szobor ellen
1996-ban megjelenik Ki volt Görgei? című könyve.
1998-ban a Talentum Színházban Csemer Géza két egyfelvonásos darabjában is főszerepet kap: a Digestor-ban, és a Löeffl bolt-ban. Mindkettőben egy – egy cigánynőt alakít hitelesen.
2000. áprilisában újabb könyve jelenik meg: Mikor tanult meg Széchenyi magyarul? címmel.
2007. márciusában a Magyarok Világszövetsége kiadja a Kik lőttek a Kossuth téren '56-ban? című könyvét.
2008. júniusában megjelenik Hogyan halt meg József Attila című könyve.
Jegyzetek
- ↑ Vezeték neve egyes forrásokban:Kéry
- ↑ 2012. július 9-i lekérdezés
- ↑ Első regisztrált bemutatója a Színházi Adattárban. A Belvárosi Színházban játszott darabotLehotay Átpád rendezte. Szereplőtársai voltak: Ráday Imre, Mezey Mária, Kozák László, Szemere Vera, Zoltán Pál. A bemutató időpontja: 1948. június 11.
- ↑ Rendező: Földes Gábor
Források
.svg){kind=small}
