Payday Loans

Keresés

"ORAL HISTORY" PDF Nyomtatás E-mail
2010. június 21. hétfő, 20:35

aczelgyuri

http://www.rev.hu/interviews/f?p=105:1:340396049234162:SEARCH:NO:RP:P1_INDEX,P1_KEYWORD:a,


1. Abod László (1924 - 2001). Könyvelő, technikus. 1946-50 között a Magyar Kollégiumi Egyesület főtitkára, a Nékosz alelnöke, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt. 1950-ben elbocsátották. Könyvelőként, később üzemgazdasági osztályvezetőként dolgozott. A forradalom alatt az óbudai 2. Számú Épületelemgyárban a munkástanács elnökévé választották, majd a gyár igazgatója és a Nagy-budapesti Központi Munkástanács tagja lett. 1958-ban 8 év szabadságvesztésre ítélték, 1961-ben szabadult. 1985-ös nyugdíjazásáig a Kőbányai Porcelángyárban segédmunkás, fordító, majd középvezető volt. A TIB tagjaként részt vett Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének szervezésében.
[nyilvános] »193« 1988-1989. 19 ív, melléklet, hangfelvétel, Molnár Adrienne

2. Aczél György (1917 - 1991). Politikus, illegális kommunista. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1945 után Baranya, majd Zemplén megyei párttitkár. 1950-ben a Rajk-per egyik mellékperében tizenöt év börtönbüntetésre ítélték, 1954-ben szabadult. 1956 után a legfelső pártvezetés tagja, a kultúrpolitika legfőbb irányítója. 1957-1967 között művelődési miniszterhelyettes, 1967-1974, illetve 1982-1985 között az MSZMP KB titkára, 1974-1982 között miniszterelnök-helyettes. 1985-1989 között az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete főigazgatója.
[kutatható] »162« 1989-1991. 41 ív, Hegedűs B. András, Kozák Gyula, Litván György

3. Aczél Tamás (1921 - 1994). Író, újságíró. 1945 után a kommunista párt és a Magyar Írók Szövetsége tagja. 1953 után a Nagy Imre köré tömörülő értelmiségi ellenzék egyik vezető alakja. A forradalom után Angliába emigrált, a londoni Irodalmi Újság munkatársa. 1966-tól egyetemi tanár az USA-ban.
[kutatható] »148« 1987. 6 ív, hangfelvétel, Tóth Pál Péter

4. Ádám Ferenc (1925). Asztalos. 1956-ban a Borsod Megyei Munkástanács és a Nemzetőrség tagja, négy év börtönbüntetésre ítélték.
[nyilvános] »280« 1991. 6 ív, hangfelvétel, Molnár Adrienne

5. Alföldi Zoltán (1923). Jogtanácsos. 1956-ban a Tiszavasvári Alkaloida Gyógyszergyár Munkástanácsának és a község forradalmi tanácsának elnöke. Négy év börtönbüntetésre ítélték.
[nyilvános] »338« 1991. 5 ív, Valuch Tibor

6. Almási (Almásy) László (1926). Fényképész, fotóművész. 1954-ben műtermet nyitott a Király utcában. A forradalom alatt Budapest utcáin fényképezett, a képek megjelentek nyugati lapokban. 1957-ben disszidált. Rövid bécsi, majd németországi tartózkodás után 1959-től az USA-ban élt, elsősorban laborálással foglalkozott. 2002-ben hazatelepült.
[nyilvános] »830« 2006. 4 ív, hangfelvétel, Kresalek Gábor

7. Andi József (1946). Betanított munkás, gépkocsivezető, 1990 után önkormányzati képviselő, bérleményellenőr. Apját, Andi József (1924-58) katonatisztet, aki 1956. november 2-tól a csepeli nemzetőrség tagjaként részt vett a fegyveres ellenállásban, halálra ítélték, és kivégezték. A családot emiatt sorozatos diszkrimináció érte. [GY]
[nyilvános] »626« 1995. 4 ív, Kőrösi Zsuzsanna

8. Andorka Rudolf (1931 - 1997). Jogász, szociológus. 1956. november 4-e után egyetemi hallgatóként részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága munkájában és a szellemi ellenállásban. 1957-ben 5 hónap szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után fordítóként, majd 1962-84 között a Központi Statisztikai Hivatalban szociológusként dolgozott. 1984-től a közgazdaság-tudományi egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 1991-től az egyetem rektora volt. 1990-ben az MTA tagja lett.
[nyilvános] »567« 1993-1994. 11 ív, Javorniczky István

9. András Gusztáv Ágoston (1914). Tanár Nagyváradon. Az 1956-os magyar forradalmat követően szervezkedés vádjával tizennyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult.
[nyilvános] »502« 1993. 4 ív, Gagyi-Balla István

10. Angeli János (1921). Kertészmérnök. 1956-ban a Veszprém Megyei Forradalmi Bizottság tagja. 1957-ben egy év bujkálás után önként jelentkezett a rendőrségen. Tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
[nyilvános] »452« 1992. 5 ív, Ferenczy Erika

11. Angyal Ádám (1944). Közgazdász. Franciaországban született, a családja a háború után költözött Magyarországra. 1966-ban diplomázott. 1989-ig a Ganz Danubius Hajó és Darugyárban dolgozott, gyakornokként kezdte és az utolsó hét évben a vállalat vezérigazgatója volt. 1991-től a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási (később Budapesti Corvinus) Egyetem dolgozik, egyetemi tanár. 1989-ben az MSZMP kerületi első titkára volt, majd az MSZP Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának lett tagja.
[nyilvános] »908« 2008. 8 ív, hangfelvétel, Voszka Éva

12. Angyalosi Gergely (1953). Irodalomtörténész. Az 1979-es „Charta” aláírást követően egy évig állástalan, a demokratikus ellenzék támogatói körének tagja, az MTA Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője. [MM]
[nyilvános] »810« 2005. 2 ív, Kőműves Ágnes

13. Antal Árpád (1925). Egyetemi tanár Kolozsváron. A Bolyai Egyetem 1945-1987 közötti életéről, kiemelten az 1956-os eseményekről, illetve azok hatásáról beszél.
[zárt] »477« 1992. 4.5 ív, Gagyi-Balla István

14. Ányos Aladár (1941). Kisiparos-vállalkozó. 1956-ban részt vett a budai középiskolás diákfelkelésben. Másfél év börtönbüntetésre ítélték.
[nyilvános] »414« 1992. 3 ív, Ferenczy Erika

15. Ápelesz István (1928). Kereskedő, benzinkutas. 1956-ban a Corvin közben, majd a Tűzoltó utcai csoport tagjaként harcolt, az Erkel utcai garázs őrizetére alakult egység vezetője volt. A forradalom után Nyugat-németországba emigrált, 1989-ben hazatért.
[nyilvános] »396« 1992. 5 ív, Eörsi László

16. Apró József (1934). Szerszámkészítő. 1955-1956-ban a Petőfi Kör tagja volt. 1956-ban a kispesti nemzetőrség vezetője volt. Decemberben elhagyta az országot, Ausztráliában, Melbourneben telepedett le. 2001-ben családjával együtt hazaköltözött. A Magyar Szabadságharcos Világszövetség ügyvezető elnöke. *
[nyilvános] »744« 2001. 6 ív, hangfelvétel, Lénárt András

17. Apró József (1934). Szerszámkészítő. 1955-1956-ban a Petőfi Kör tagja volt. 1956-ban a kispesti nemzetőrség vezetője volt. Decemberben elhagyta az országot, Ausztráliában, Melbourneben telepedett le. 2001-ben családjával együtt hazaköltözött. A Magyar Szabadságharcos Világszövetség ügyvezető elnöke. *
[kutatható] »706« 1999. 1 ív, hangfelvétel, Lökkös Attila

18. Aranyi Sándor (1907 - 1982). Orvos. Részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1950-ben a Sólyom-perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1954-es rehabilitálása után a csongrádi szülőotthon igazgató-főorvosa.
[nyilvános] »95« 1981-1982. 10 ív, melléklet, hangfelvétel, Kubinyi Ferenc

19. Árkos Antal (1924). Író, szerkesztő, műfordító. 1945-1946-ban rendőr, majd munkás. Ezt követően az Eötvös Kollégium tagja, újságíró. 1956-ban Angliába emigrált, a hatvanas években hazatért. Az Ifjúsági, illetve a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője.
[kutatható] »41« 1986-1987. 40 ív, hangfelvétel, Havas Fanny

20. Árokházi György (1933 - 1997). Villamosmérnök, automatika szakmérnök. 1956-ban Székesfehérváron újságíró, a forradalom alatt a Vörösmarty Rádió riportere, emiatt elbocsátották állásából. 1957-1972 között a Budapesti Híradástechnikai Gépgyár munkatársa, telefontervező. 1972-1989 között a Honvédelmi Minisztérium távhívó rendszerének kifejlesztője.
[nyilvános] »574« 1994. 5 ív, Molnár Adrienne