Payday Loans

Keresés

A legújabb

GÖRÖG-RÓMAI MYTHOLOGIA PDF Nyomtatás E-mail
0. Istenképek és népek, emberek
2010. július 15. csütörtök, 06:40

niob

GÖRÖG-RÓMAI MYTHOLOGIA




ÖSSZEÁLLÍTOTTA
CSIKY GERGELY



NEGYEDIK VÁLTOZATLAN KIADÁS



FÜGGELÉKÜL:
ŐSKELETI, GERMÁN ÉS SZLÁV MYTHOLOGIA.
A MAGYAROK MYTHOLOGIÁJA



IRTA
LATKÓCZY MIHÁLY




(A SZÖVEG KÖZÉ NYOMOTT KÉPEKKEL)




BUDAPEST
FRANKLIN-TÁRSULAT
MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA
1911



TARTALOMJEGYZET.
BEVEZETÉS.

ELSŐ RÉSZ. A VILÁG KELETKEZÉSE.
I. AZ ELSŐ ISTENI NEMZEDÉK.
II. A TITÁNOK.
III. A MÁSODIK ISTENI NEMZEDÉK.
IV. A TITÁNOK LÁZADÁSA.
V. ZEUS HARCZAI A GIGASOK ÉS TYPHON ELLEN.
VI. A HARMADIK ISTENI NEMZEDÉK.
VII. AZ EMBER SZÁRMAZÁSA.
MÁSODIK RÉSZ. AZ ISTENEK.
Első fejezet. - Az ég istenei.
I. FŐISTENEK.
ZEUS (JUPITER).
HERA (JUNO).
HESTIA (VESTA).
APHRODITE (VENUS).
PALLAS-ATHENE (MINERVA).
ARES (MARS).
HEPHAESTOS (VULCANUS).
PHOEBOS (APOLLO).
ARTEMIS (DIANA).
HERMES (MERCURIUS).
SATURNUS.
JANUS.
II. MÁSODRENDŰ ISTENEK.
HELIOS (SOL).
SELENE (LUNA).
EOS (AURORA).
AEOLUS.
ASKLEPIOS (AESCULAPIUS).
KLYTIA.
HEBE (JUVENTAS).
GANYMEDES.
THEMIS.
A HÓRÁK.
EROS (AMOR, CUPIDO).
HYMEN.
A MÚZSÁK.
CHARISOK (GRATIÁK).
NIKE (VICTORIA).
IRIS.
A MOERÁK (PÁRKÁK).
NEMESIS.
TYCHE (FORTUNA).
A HARPYIÁK.
MORPHEUS.
MOMUS.
LARES. PENATES.
Második fejezet. - A föld istenei.
KYBELE (MAGNA MATER IDAEA).
DEMETER (CERES).
DIONYSOS (BACCHUS).
PAN.
SILVANUS.
A SATYROK.
SILENOS (SILENUS).
PRIAPOS (PRIAPUS).
CHLORIS (FLORA).
VERTUMNUS.
PALES.
TERMINUS.
A NYMPHÁK.
Harmadik fejezet. - A tenger istenei.
POSEIDON (NEPTUNUS).
AMPHITRITE.
TRITON.
PROTEUS.
GLAUKOS.
INO.
NEREUS ÉS A NEREIDÁK.
A SIRENEK.
AZ OKEANIDÁK.
A FOLYAMISTENEK.
Negyedik fejezet. - Az alvilág istenei.
AZ ALVILÁG.
HADES (PLUTO).
PERSEPHONE (PROSERPINA).
HEKATE.
AZ ERINNYSEK (FURIÁK).
HARMADIK RÉSZ. A HŐSÖK.
I. HERAKLES (HERCULES).
II. A DIOSKUROK.
III. A KENTAUROK ÉS PEIRITHOOS.
IV. AZ ATTIKAI MONDA-KÖR.
V. AZ ARGOSI MONDA-KÖR.
VI. A KORINTHOSI MONDA-KÖR.
VII. A KRÉTAI MONDA-KÖR.
VIII. A THEBAI MONDA-KÖR.
IX. A KALYDONI VADÁSZAT.
X. AZ ARGONAUTÁK.
XI. A TRÓJAI MONDA-KÖR.
XII. AENEAS.
XIII. ROMULUS.
XIV. DALNOKOK.
XV. JÓSOK.
A GÖRÖG TRAGÉDIÁK MESÉI.
Aeschylos.
I. AZ ORESTES-TRILOGIA.
II. A LELÁNCZOLT PROMETHEUS.
III. A HÉT VEZÉR THEBA ELLEN.
IV. A KÖNYÖRGŐK.
V. A PERZSÁK. Sophokles.
I. OEDIPUS KIRÁLY.
II. OEDIPUS KOLONOSBAN.
III. ANTIGONE.
IV. ELEKTRA.
V. AJAS.
VI. PHILOKTETES.
VII. A TRACHISI NŐK.
Euripides.
I. IPHIGENIA AULISBAN.
II. IPHIGENIA TAURISBAN.
III. ORESTES.
IV. ELEKTRA.
V. HELENA.
VI. A TRÓJAI NŐK.
VII. HEKABE.
VIII. ANDROMACHE.
IX. HIPPOLYTOS.
X. MEDEA.
XI. A PHOENICIAI NŐK.
XII. ALKESTIS.
XIII. AZ ŐRJÖNGŐ HERAKLES.
XIV. ION.
XV. A KÖNYÖRGŐK.
XVI. A HERAKLIDÁK.
XVII. A BACCHANSNŐK.
XVIII. A KYKLOPS.
FÜGGELÉK. 
ŐSKELETI, GERMÁN ÉS SZLÁV MYTHOLOGIA. 
A MAGYAROK MYTHOLOGIÁJA.
EGYIPTOMI MYTHOLOGIA.
I. FEJEZET. - A RÉGIBB ISTENSÉGEK.
NETH (NEITH).
NEF (KNEPH).
SEBAK.
SECHET (PASHT).
AMUN (AMMON).
MENT ÉS MUT.
PTAH
RA.
ANUKE, PE, AAH.
SZATI.
HATHAR.
THUTI (THOT).
SET ÉS NUTPE.
II. FEJEZET. - OZIRISZ ÉS KÖRE.
SARAPIS (SERAPIS).
A PHOENIX-MADÁR.

ASSYR-BABYLONI VALLÁS.
1. ANU, BEL ÉS EA.
2. NEBO, MARDUK ÉS SARPANITU.
3. NERGAL ÉS ERISKIGAL.
4. NINIB ÉS NUSKU.
5. IZDUBÁR ÉS ISTÁR.
6. TAMMUCZ.
7. DÉMONOK, ALVILÁG.

PHŒNICIAI VALLÁS.
I. PHŒNICIAI ISTENSÉGEK.
a) Melkart (a pún Herakles).
b) El és a Baal-fajta istenségek.
c) Astarte, Moloch, Esmûn és Pumai.
II. IDEGENBŐL JÖTT ISTENSÉGEK.
a) Dagon (Dakan).
b) Anat és Resûf.

INDUS MYTHOLOGIA.
A TERMÉSZETVALLÁS.
A BRAHMA-VALLÁS.
1. BRAHMA ÉS SZARASZVATI.
2. SIVA, BAVANI ÉS KÖRÜK.
3. VISNU, LAKSMI ÉS KÖRÜK.
A BUDHA-VALLÁS.

MÉD-PERZSA MYTHOLOGIA.

GERMÁN MYTHOLOGIA.
1. HOGYAN TÁMADT ÉS MILYEN LETT A MINDENSÉG?
2. VODAN (ODIN) ÉS KÖRE.
3. THUNAR, THOR ÉS CSALÁDJA.
4. TYR, MÁS NÉVEN ZIO.
5. BRAGI, IDUN ÉS KÖRÜK.
6. FREYA ÉS FREYER.
7. BALDER HALÁLA ÉS LOKI BŰNHŐDÉSE.
8. «AZ ISTENEK ALKONYA.» (RAGNAROK.)

SZLÁV MYTHOLOGIA.
SVAROG.
PERUN (PERKUN).
NAPISTENEK.
SVENTOVIT, SZVANTEVIT
PODAGA.
VELES, VOLOS.
STRILOG.
VESNA ÉS MORANA.
DEVANA, SIEBA (SIVA).
SZELLEMEK (VILÁK, RUSZALKÁK, JAGA-BABA).
ÉVSZAKOK ÉS HÓNAPOK.
ÓRIÁSOK, HAZAJÁRÓ LELKEK, ŐSÖK SZELLEMEI.

MAGYAR MYTHOLOGIA.
A MAGYAR MYTHOLOGIA KORSZAKAI.
MYTHOLOGIÁNK ISTENCSALÁDAI.
BOLDOGASSZONYOK, SZÉPASSZONYOK.
KISISTENEK.
TÜNDÉREK, TÜNDÉR ILONA.
ÁLLATKIRÁLYOK.
A TÁLTOS-LÓ.
ROSSZAK.
A KIK JÓK IS, ROSSZAK IS.
EGÉSZEN ROSSZAK.









JEGYZET.

E mythologia első sorban tankönyvűl készült az országos szinész-iskola növendékeinek használatára, s e czéljának megfelelőleg nem annyira a mythosok vallásbölcsészeti fejtegetésével vagy symbolikus és etymologiai magyarázatával foglalkozik, mint inkább arra törekedett, hogy a tankönyv megszabott szűk keretében minél több elemi ismeretet közöljön, mely az ókori költői művek, kivált a drámák mythologiai tartalmának és vonatkozásainak megértésére szükséges; ezért tárgyalja terjedelmesebben azon mythosokat, melyek anyagúl szolgáltak a drámai feldolgozásra, és ezért tartotta kivánatosnak, függelékében az összes görög tragédiák meséit elbeszélő alakban megismertetni.

Cs. G.



BEVEZETÉS.

Az emberi természet szükségét érzi annak, hogy magánál fensőbb, hatalmasabb lényt ismerjen el, mely lételét adta, sorsát intézi, tetteit itéli. E szükségérzet szülte a vallásokat. Hozzá járult az ember képzelő ereje s e fensőbb lényt alakkal ruházta fel, családfával és történettel látta el. A természeti erőket, melyeknek működését tapasztalta, személyesítette és istenítette; tulajdonságaikat saját érzelmeiből és szenvedélyeiből vonta le, saját képmására és hasonlatosságára alkotva isteneit. Mennél fejlődöttebb volt valamely nép képzelő tehetsége, annál gazdagabb volt az istenekről szóló regékben. Ezek a regék (mythosok) teszik tárgyát a mythologiának.

A görög mythologia tehát azon eszméket adja elő, melyeket a görög nép az istenségről alkotott, és azon regéket, melyeket isteneiről képzelt. A nép vallását, mely a jótékony és romboló természeti erőket személyesítette, a költők elbeszélésekkel bővítették ki, melyek az isteneket eszményített emberi alakkal ruházták fel, összefüggésbe hozták egymással s egy nagy családban egyesítették. Hesiod Theogoniája és Homer Iliasa a görög mythologia szent könyvei, melyekből a nép hitét és isteneinek történetét tanulta. A hesiodi és homeri iskolák gondoskodtak e könyvek elterjedéséről, melyeknek a vallási szertartásokkal való összeköttetésök megszentelt tekintélyt adott. A rómaiaknak ellenben nem volt saját nemzeti mythologiájuk. E harczias és kiválóan gyakorlati nép nem foglalkozott istenei családfájával és kalandjaival, hanem midőn jobban megismerkedett a görög irodalommal, költői átvették ennek isteni regéit s a maguk istenei közül azokra alkalmazták, kiknek jelentése leginkább hasonlított a görög mythosok megfelelő alakjaihoz. Azért a görög és római mythologiát együtt fogjuk előadni, az istenek görög nevei mellett mindenütt zárójelben említvén a megfelelő római nevet.

Különben a görög mythologia sem volt csupán a görög szellem szülötte, hanem nagy hatást gyakoroltak fejlődésére a gazdag keleti mythologiák, különösen az egyptomi és indiai.


http://mek.niif.hu/08100/08154/08154.htm