> Fizika vizsga
>
>
> Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy
> fizika vizsgán:
>
> A kérdés így hangzott: "írja le, hogyan mérhető meg egy
> felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
>
> Az egyik hallgató válasza:
> "Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére,
> majd a barométert lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának
> és a barométer magasságának összege megegyezik a
> felhőkarcoló magasságával."
>
> Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen
> feldühítette, így a vizsga nem sikerült.
>
> A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza
> abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy
> független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz
> helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A
> probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat
> percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai
> alapismeretek birtokában van.
>
> A dik öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva
> gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen
> fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy
> annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani,
> melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
>
> "Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert,
> felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan.
> Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses
> magasságot kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t négyzet' képlettel.
> Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer
> szempontjából.
>
> Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a
> barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a
> felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével
> kiszámíthatjuk a magasságát is.
>
> De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid
> zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A
> földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a 'T = 2 pi *
> négyzetgyök(1 / g)' képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság
> értékét.
>
> Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával,
> akkor megmérhetjük, a barométer hosszánál hányszor magasabb,
> majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a
> kívánt eredményt.
>
> De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a
> barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a
> tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a
> felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy
> láb magasságnak felel meg.
>
> Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy
> próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért
> kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának
> megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert,
> bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: 'Ha megmondod,
> milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új
> barométert'."
>
> A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels
> Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai
> Nobel-díjas dán fizikus.
>
|