Payday Loans

Keresés

A legújabb

Jobban éltünk 1990-ben? PDF Nyomtatás E-mail
OLY KORBAN ÉLÜNK ABC

Jobban éltünk 1990-ben?

10 forintos kenyér kontra 500 forintos benzin



Hol van már a 10-20 forintos kenyér? A 40 forintos benzin? Idősebbek szájából hangzanak el legtöbbször a: “Bezzeg a mi időnkben!” “Akkor menyivel jobb volt! Fillérekbe került minden! 20 forint volt a kenyér” – kezdetű mondatok.

A rendszerváltáskor (1989-1990) az újonnan alakult pártok egyként ígérték: jobb lesz, mint a kommunizmusban! A szabadság lehetőségeket ad, kinyitja a kapukat! Jobban fogunk élni!

Mennyi teljesült az ígéretekből? Gondolod, tudod a választ? Hát persze, hogy rosszabbul élünk, mondod, hallgatva az állandó károgókra. Vagy pedig meghallod a másik oldalt is, akik szerint ma jóval több lehetőség, az árak valóban magasabbak, de a bérek is! Kinek van igaza?

Siránkozunk?

A magyarok folyton nyavalyognak? Több európai felmérés mutatja, hogy a magyar nemzet az egyik legelégedetlenebb nép, miközben nálunk sokkal szegényebb országok lakói nem siránkoznak ennyit.

Bolíviában a tiszta ivóvíz-ellátás is komoly gondokat okoz, még sincs annyi elégedetlen, mint itt. Hogy van ez? A magyar minél több mindent kap, annál többet és többet akar? Nincsen soha, hogy elég? Elég, amim van?

(Az oldal rendszeres olvasói már megszokhatták az igen alapos kutatás utáni részletes véleményformálást a cikkekben. Most sem lesz másképpen.)

A cikkhez tartozik egy hosszabb gazdasági bevezető, amit fontosnak gondoltam, mert sok alaptudnivalót tartalmaz. De ha te azonnal a kérdés megválaszolására szeretnél ugrani, ezt is megteheted, ekkor kattints a második oldalra a cikk tetején található nyíllal.
Előszó

Részletesen össze fogom hasonlítani a korabeli árakat és béreket a mostaniakkal: pl. hány kg kenyeret, tejet, cukrot stb. tudtál venni 1990-től kezdve a nettó (=kézhez kapott) minimálbérből és átlagbérből Kitérek a legfontosabb termékekre, úgymint élelmiszerek, háztartási energia, közlekedés, üzemanyag.

Mivel a legtöbb ember Magyarországon nem fogadja el az összegző statisztikai adatokat, leginkább az inflációszámítást, reálbérszámítást hiteles adatként (a magyar mindent elutasít, amihez nem ért), ezért igen tételesen mutatom be, hány egységnyi árut tudtál venni az említett bérekből egykor és most, utána pedig bemutatom, hogy az összegző statisztikai (1990. évi bázis alapú inflációs) adatok pontosan igazolni fogják a kapott eredményt.

Több cikkben is felhívtam már a figyelmet arra a tényre, hogy a sima számtani átlagbér nem tükrözi a valóságot, hiszen a magasabb keresetűek jövedelme mindig felhúzza az átlagot!  A sima átlagbért, amit a KSH közöl, a munkavállalók több mint 65%-a nem is keresi meg! És ez nagyon durva adat. (Szemben az osztrákkal, amit szintén be fogok mutatni.)

A hiteles adat, amihez viszonyítani lehet az átlagkereset tekintetében, az anettó medián átlagkereset! Ez az a bér, amit a munkavállalók fele, azaz 50%-a megkeres! Ez mindig egy fix pont, amihez lehet viszonyítani. Mivel ilyen adatot SENKI, ismétlem senki nem készít Magyarországon, helyette a nettó minimálbér lesz a “mérvadó” pontunk.

Ezenkívül két statisztikai mérőt is bemutatok, melyek fontosak a cikk megértéséhez. (Kvartilis, decilis). Egyszerűbbek, mint amilyennek a nevük hangzik.

Külön szeretném felhívni a figyelmet, hogy a statisztikában mást jelent a 1) jövedelem, 2) a bér és 3) a kereset, tehát nem egymás szinonimái! Ebből következően pl. a mediánjövedelem és mediánkereset és mediánbér nem ugyanazt jelenti, ahogy az átlagbér és átlagkereset és átlagjövedelem sem. Ismertebb gazdasági oldalak is szinonimaként használják ezen mutatókat, amivel egészen addig nincsen baj, míg az elemzés készítője olyan adatokat helyez egymás mellé, melyek ugyanazt jelentik! Mert, ha nem, akkor az elemzés egész egyszerűen rossz lesz. Legtöbbször a mediánjövedelmet szokták elrontani, amit a statisztika a szegénységi küszöb megállapításánál alkalmaz, azonban ez a mutató nem azonos a nettó medián átlagkeresettel, amire a gazdasági cikkek készítői gondolnak. A cikkben jelezni fogom, ahol fontos a megkülönböztetés.

Cikkben szereplő adatok forrása

Kvartilis, decilis, medián

Egyszerűbb statisztikai mutatók, mint a nevük. Érthetőbb, ha a magyar megfelelőit használjuk.

  • Kvartilis = negyed = 25%
  • Medián = közép = 50%
  • Decilis = tized = 10%

Magyarországon a sima nettó átlagkereset 2013-ban 151 100 forint volt. Soknak hangzik, és az is.

Ugyanis a 2013-ban:

  • a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete: 104 400 forint
  • a szellemi dolgozók nettó átlagkeresete: 201 300 forint
  • a pénzügyi szféra szellemi dolgozóinak nettó átlagkeresete: 310 600 forint

Igen, a pénzügyi szféra dolgozói háromszor annyit visznek haza, mint a fizikai dolgozók! Így jön ki a legvégén a 2013-as nettó 151 100 forintos átlagkereset! Ez az a számtani átlag, ami “kutyaszart” sem ér ebben a formában, mert nem reális, hiszen a magasabb keresetűek bére felhúzta az átlagot.

A már idézett korábbi cikkből kivett táblázat meg is mutatja, hogy a munkavállalók 65%-ának munkajövedelme nem éri el a sima számtani átlagbért. (A munkajövedelembe a béren kívüli egyéb juttatások is beletartoznak.)

Erre találták ki egykor statisztikusok az alcímben említett mutatókat.

Példa:

A következő ábrán vettem 40 főt, akikhez hozzárendeltem szabadon választott összegeket, legyen most ez a keresetük. Nagyság szerint sorba kell őket rendezni. A legszegényebb 8 forintot vitt haza, míg a leggazdagabb 82 forintot.

Láthatod, hogy a teljes sort négy részre osztotta egy mutató, ez a mutató pedig a kvartilis, azaz negyed! És pontosan a közepén található a medián = 50%, ami értelemszerűen két kvartilis, azaz két negyeddel egyezik meg! A negyedek jelölése “Q1, Q2 és Q3″.

Medián (= második kvartilis = közép)

A medián értékét a sima átlagbérrel szemben nem számoljuk! A középső adat lesz a sorban = ezért középérték. Ha páratlan a tagok száma, akkor pl. 5, akkor a harmadik a medián. Ha páros, mint most, akkor a két középső adat sima számtani átlaga lesz a medián. A mostani 40 főnél a középső adat a 20. és 21. helyen álló személy keresetének a számtani átlaga (27+27)/2=27 Ft.

Azért találták ki statisztikusok ezt az értéket, mert csökkenti a sima számtani átlag torzítását. Ezt az adatot ugyanis nem tudja felhúzni a jobban keresők bére.

Magyarországon 2013-ban a nettó átlagkereset 151 100 forint, ezzel szemben a nettó medián átlagkeresete 115 000 forint! Mennyivel reálisabb, igaz? Ez a 115 ezer forint az az összeg, amit a munkavállalók fele megkeres az országban! A fele ennél többet, a másik fele ennél kevesebbet keres!

 

Mivel Magyarországon senki nem állít elő nettó medián átlagkeresetet, ezt az összeget megközelítéssel becsültem meg a bruttó medián átlagkeresetből, melyet kizárólag a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) állít elő. És az adat nem nyilvános! Ezt is “immelámmal” adták ki kérésemre.  A bruttó medián átlagkereset 2013-ban 177 050 forint, szemben a sima bruttó átlagkereset 230 700 forintos értékével! A bruttó medián tehát a sima bruttó átlag 76%-a. Nettó értéken a medián 113 000 és 115 000 forint közé fog esni. Én a magasabb összeget vettem alapul, nehogy szó érje a ház elejét.

 

A KSH-nak minden évben ezt az összeget kellene közölnie, hiszen ez mindig az 50%-ot mutatja. Ehhez lehet viszonyítani a szegénységet is.

Összefoglalva ezt tudhatod meg a nettó medián átlagkeresetből:

  • Ha ismered a mediánt, akkor láthatod, hogy a lakosság felénél többet vagy kevesebbet keresel
  • Láthatod az ország gazdasági teljesítményének (GDP) eredményét, azt a fizetést, amire egy átlagos képességű személy (nem vagy zseni, de agyhalott sem) számíthat az adott országban
  • Láthatod, hogy az adott ország viszi-e valamire a közeljövőben, ugyanis az alacsony medián érték nem biztat sok jóval. (És nálunk alacsony.)

Ez az összeg 2013-ban nettó 115 ezer forint, bruttó 177 ezer.

Kvartilis = negyed (jelölése = Q1, Q2 és Q3)

A kvartilis hasonló mutató, mint a medián, azzal a különbséggel, hogy jobban részekre osztja a teljes halmazt. (A medián két részre, a kvartilis négy részre.)

  • Első kvartilis: megmutatja, mennyit keres maximálisan a legszegényebb 25%. Az általam készített példában 10 fő a 40-ből. Ha ide tartozol, akkor nagy gáz van!
  • Második kvartilis: medián
  • Harmadik kvartilis: megmutatja, mekkora bér felett keres a leggazdagabb 25%. Ha ide tartozol, akkor örülhetsz. :)

Az első és harmadik kvartilis megmutatja a tulajdonképpeni középréteget! Hisz itt található az, aki nem tartozik sem a legszegényebb, sem a leggazdagabb 25%-ba.

  • A Q1 és Q3 közötti érték lesz tehát a nemzetgazdaság átlagos képességű és tudású dolgozóinak az a fizetési sávja, amire reálisan számíthatnak.
A két érték ismerete azért is lenne fontos, mert ezáltal el tudod dönteni, hogy érdemes-e az adott országban maradni és tervezni a jövőt? El tudod dönteni, érdemes-e az adott pártra szavazni? El tudod dönteni, mennyit hazudok egy párt a fizetésekről.

Ausztriában ez nem kérdés. Az ottani statisztika hivatal így közli a nettó kereseteket! Közli még adeciliseket is: ami még tovább osztja az egészet, egészen pontosan tizedekre = 10%. Tehát látható a legszegényebb 10% és a felső tíz!

Nincs kecmec, Ausztriában az átlagos képességű dolgozó éves szinten nettó 9166 euró (229 ezer forint/hó) és 27118 euró (678 ezer forint/hó) között keres! Vagyis első és harmadik kvartilis közötti rész, a tulajdonképpeni középréteg.

Az osztrák KSH ezenfelül közli a sima számtani átlagbért is, ami ott 20596 euró. Ez azért hasznos, mert ebben a formában már használható valamire a sima számtani átlag. Mégpedig meg lehet nézni, hova esik az értéke! Ott a 60% alá, nagyjából 56-57%-nál található.

Magyarországon a 65%-nál található.

 

A sima számtani átlagbérnek akkor van értelme, ha megvizsgáljuk, hányan nem keresik meg (65%), majd mellé helyezzük a mediánt, amit az 50% megkeres. A kettő közti különbség = 15 százalékpont jól mutatja az adott társadalmi rétegek szétszakadását! Ha a különbség túl nagy (esetünkben 15 százalékpont, ami túl nagy), akkor nagy az ellentét és leszakadás a két réteg között, ezáltal az átjárás pedig kicsi = hiába tanulsz, nehéz feltörni, ám könnyű leszakadni. Ausztriában a különbség 6-7 százalékpont, ami épp ideális. Hiszen kicsi a különbség a jól kereső és átlagos kereső között, kialakult a középréteg, és tanulással viszonylag könnyen feljebb lehet lépni. A társadalmi rétegek szétszakadása mindig magával húzza a túlzott nacionalizmust (lásd jobbik megerősödése), fajgyűlöletet, irigykedést és általános elégedetlenséget.

 

Sima számtani átlagkereset (=politikai hazudozószám)

Végül jöjjön az a kereset a kiszámolt példában, amit a magyar KSH használ, melynek önmagában az ég adta világon semmi értelme és haszna sincs!

A sima számtani átlagot úgy kapjuk meg, ha tagok értékeit összeadjuk, majd elosztjuk a tagok számával. (Mindenki ismeri.)

Látható, hogy a sima számtani átlag a mediánhoz képest mindig beesik valahova! (Magyarországon jelenleg a 65%-hoz.) Ha nem ismerjük a medián értékét, akkor viszont csak politikai hazudozásra, túlzásokra alkalmas. Ez van ma. A KSH nem közli, az ismertebb gazdasági oldalak pedig – számomra hihetetlen okból – nem foglalkoznak vele. Mintha nem is tanulták volna a főiskolán vagy egyetemen.

De nem úgy az xBeszó!unk, amely figyel a részletekre!

Minimálbér

A KSH egyébként a minimálbérből is mit tart nyilván? A bruttó minimálbért! Ami ugyancsak semmire nem jó, mert közben adónöveléssel (16%-os SZJA, korábban adómentes volt) a teljes bruttó minimálbér-emelés nagy részét elvették.

Lásd a saját szemeddel: hiába emelte a fidesz a bruttó minimálbért – aminek sikerét beharangozták a királyi tévében – hiszen alaposan megadóztatták, eaminek következtében nettóban alig(!) jelentett emelkedést:

 

Bruttó minimálbér

2010: 73.500 Ft
2011: 78.000 Ft
2012: 93.000 Ft
2013: 98.000 Ft
2014: 101.500 Ft

 

 

Nettó minimálbér

-> 60.236 Ft
-> 60.600 Ft
-> 60.915 Ft
-> 64.190 Ft
-> 66.483 Ft

 

A politikai megtévesztés és hazudozás mintapéldája. 2010 óta 28 ezer forinttal emelték a minimálbért, de bruttóban! Miközben alaposan megadóztatták (= elvették az adójóváírást), ezzel a 28 ezer forintos emelés nettóban csak 6 ezer forintot jelentett! Ha látod a másik oldalt is, akkor nyilvánvaló, ezzel a lépéssel becsapták az időseket, és 22 ezer forint újabb súlyos terhet tettek a – főleg – kis- és középvállalkozókra havonta az “emelésből”.

(A jobban keresők adóját viszont elengedték, ami összkép szerint így normális, nem?) S ha újra megnézed, 2010-ről 2012-re bruttóban 15 ezerrel emelték a minimálbért, eközben nettóban 700 forinttal emelkedett két év alatt a minimálbér!

KSH hiányosságai, zárszó

A KSH ezekkel a hiányosságaival nem csupán a politikai megtévesztést segíti, de megnehezíti a korabeli kutatásokat is. Ha szeretném az 1992-es nettó (kézhez kapott) minimálbért vizsgálni = abból mennyi kenyeret, tejet stb. tudtál venni, akkor fognom kell a KSH semmire nem jó bruttó minimálbérét, elő kell kotornom az 1992. évi adójogszabályokat, megnézni, hogyan adózott, volt-e adójóváírás, mennyi TB-t vontak, mennyi munkavállalói járulékot stb. és ki kell számolni a nettót. (Egyszerű, nem?) És ezt minden évvel egyenként el kell játszani.

Erről azért beszéltem hosszabban, hogy lásd, egy ilyen cikket, mint ez, nem olyan könnyű ám megírni, mint sokan gondolják! Számtalan dologra kell egyszerre figyelni, ismerni kell, hol és mivel próbált trükközni az adott kormányzat, vagy mit és miért nem közölnek a statisztikák, mit és hol lehet mégis fellelni stb.

A nettó minimálbér esetében pl. egy MTA (Magyar Tudományos Akadémia) Közgazdaságtudományi Kutatóközpontja által készített tanulmány adott támpontot, melyben megtalálható volt az 1990 és 1991-es nettó minimálbérre vonatkozó százalékos adat. Ebben a két évben ugyanis évente többször is módosították a minimálbért, ezáltal éves átlagot kell nézni a pontos statisztikához, nem elég az év eleji adat.

Jobban éltünk 1990-ben?

Hát akkor lássuk:

Nyomatékosítom, hogy a hiteles eredmény érdekében nettó, azaz kézhez kapott keresetek arányában vizsgáltam a vásárolható termékeket. (Több gazdasági oldalon olvastam már korábbi elemzéseket – melyek alapossága elmarad ettől a cikktől -, és azok majdnem mind bruttó keresetek arányában nézték a vásárolható mennyiségeket, melynek semmi gyakorlati értelme és haszna nincsen.)

Jobban éltünk 1990-ben?

Hát akkor lássuk:

Nyomatékosítom, hogy a hiteles eredmény érdekében nettó, azaz kézhez kapott keresetek arányában vizsgáltam a vásárolható termékeket. (Több gazdasági oldalon olvastam már korábbi elemzéseket – melyek alapossága elmarad ettől a cikktől -, és azok majdnem mind bruttó keresetek arányában nézték a vásárolható mennyiségeket, melynek semmi gyakorlati értelme és haszna nincsen.)

Árak

Sokan abból, kizárólag abból indulnak ki, hogy 1990-ben mennyivel olcsóbb volt minden az akkori(!) árakon. (Kattints a nagyobb mérethez!)

A KSH igyekszik ugyanazon termékeket vizsgálni évről évre, ezért kaphatunk évtizedekre visszamenő sort is. (Néha előfordul, hogy valamely okból nem kapható már ugyanaz a termék, ekkor egy hasonlót választanak a további adatfelvételhez, mint most a Cola esetében. 2000-ig a Pepsi Cola 2 literes termékét vizsgálták, utána már a Coca-Cola ugyanazon 2 literes termékét, hiszen a Pepsi Cola lényegében kivonult az országból = piaci szerepe annyira lecsökkent, hogy értelemszerűen más hasonló terméket kellett választani.)

Élelmiszerek

A cikkben az ábrán már látható 9 (alap)élelmiszert fogjuk vizsgálni, melyhez hozzávettem a leggyakrabban fogyasztott üdítőt, a colát is (+1). A végén természetesen az összes termékre vonatkozó inflációs értékeket is megnézzük.

Mennyit vásárolhattál a nettó minimálbérből?

Hogy ne legyen zsúfolt az ábra, a 10 tételt mindig két ábrán fogom bemutatni.

Az elemzés végén mutatni fogom 1990-től 2013-ig minden év nettó minimálbérének és átlagbérének értékét is, hogy senkiben ne maradjon kétség az adatok valódiságát illetően.

Látható, hogy minden élelmiszerből jóval többet tudunk vásárolni ma, mint 1990-ben.

Előzetesen elárulom, hogy kiugró értéket képvisel majd a 2005-ös év minden ábrán: az a Gyurcsány-korszak, melyben a miniszterelnök ész nélkül vette fel a külföldi hiteleket, és osztotta ezt a pénzt az embereknek (főként nyugdíjasoknak), hogy hatalomban maradjon.

Nem ehhez a cikkhez tartozik, de ennek köszönhető a kiugró államadósság, amit a magyar nép, főként nyugdíjas réteg úgy értékel, hogy Gyurcsány volt a szent, mert adott az állam pénztermő fájáról, amit egyébként rejtegetnek a nép elől, Bajnai pedig a szemétláda, a rossz, aki elvett, és újra eldugta a pénztermő fát. (Látható, hogy Gyurcsány hatalomba lépésekor még 60% alatt volt az államadósság, (az mszp hatalomra kerülésekor pedig alig 50% felett) mikor Gyurcsány leköszönt 2009-ben, akkor már a 80% feletti értéket verte. HITELBŐL osztogatás valódi munkahelyteremtés és a gazdaság megerősítése nélkül. Az ilyen embert kéne börtönbe zárni, de örökre.)

Azzal a nyugdíjas réteg már nem foglalkozik, hogy ezt az adósságot VISSZA KELL FIZETNI! Ez az adósság gúzsba kötötte a gazdaságot, felélte a tartalékokat, és megpecsételte a mai fiatalok jövőjét!

 

Tovább haladva az élelmiszerek második csoportjára, újra látható, hogy mindenből többet tudunk venni ma, mint egykor.

Ez alól lényegében csak a házi jellegű kenyér marad el picivel, de a minimálbéren élők nem ezt vásárolják, hanem a (tescos) fehér kenyeret, ami jóval olcsóbb.

A nettó minimálbér 2013-ban 64 190 forint, 1990-ben 4518 forint.

Mennyit vásárolhattál a nettó átlagbérből?

Nyilván a mennyiség itt már magasabb, de az arányok nem változtak. Mindenből jócskán többre futja, mint egykor.

Lakásfenntartás (rezsi)

Mi hát akkor a probléma? Tényleg csak nyavalyog a magyar nép, miközben lényegesen jobban él, mint egykor?

Mennyit vásárolhattál a nettó minimálbérből?

Hát itt már elkerekedik a szemünk. Bizony a lakásfenntartás költségei jelentősen megemelkedtek a vizsgált időszak alatt. (Javulást itt is 2005-ben lehetett igazán érezni.)

Mennyit vásárolhattál a nettó átlagbérből?

Élelmiszer + rezsi

Akkor most hogy állunk? Élelmiszerből többet tudtunk venni, de a rezsi elképesztően megdrágult.

Az Orbán-kormány jelenlegi intézkedéseinek (rezsicsökkentés) az eltúlzott marketingtől eltekintve láthatóan van realitása és szükségessége. A lakásfenntartás ilyen ütemű drágulása nem lett volna tovább tartható.

 

Azonban tudni kell, hogy a drágulás fő oka = NEM AZ EXTRAPROFIT! Ez egy gazdasági marhaság, a nép elbutítására alkalmas, a valós helyzet megállapítására nem. A drágulás oka, hogy az állam fokozatosan kivonult a támogatási rendszerből. Tehát az állam vonta ki azt a pénzt, amellyel 1990 előtt hozzájárult a lakásfenntartás költségeihez, nem pedig a szolgáltató nyelte le az “extraprofitot”.

Az államnak, ha valóban tenni akart volna, akkor vissza kellett volna szállnia a támogatási rendszerbe. A mostani – kinyírom a szolgáltatókat, és ellenük fordítok mindenkit – elvnek az a fő veszélye, hogy az állam nem fogja elvégezni a szükséges karbantartásokat, régebbi eszközök cseréjét modernre stb., és előbb-utóbb a szolgáltatások színvonala a MÁV, BKV színvonalával lesz egyenlő! Azért nem jön majd a gáz a vezetéken, mert süt a nap, máskor azért, mert esik a hó, sosem azért, mert az állami szolgáltató nem végzi rendesen a dolgát, nem végzi el az időszaki kötelező karbantartási feladatokat stb.

 

Látható, hogy a rezsicsökkentés eredményeként némileg többet tudtunk vásárolni 2012-ről 2013-as évre vonatkozóan. Azonban az emelkedés szintje meg sem közelíti az 1990-es szintet.

Jövedelmi tizedek

A KSH 1992 óta végzi a háztartások monitorozását jövedelmi tizedben publikálva. (Előtte is vizsgált háztartásokat, de nem közölt adatokat tizedekben, csak bizonyos jövedelmi értékek között.)

Nekünk ez most azért nagyon jó, mert megadja azt is, hogy az egyes jövedelmi tizedek jövedelmük hány százalékát fordítják pl. lakásfenntartásra.

lakasfenn_tized_1992_2005_2012

A 6-7. tized testesíti meg most az átlagot, ezt fogjuk nézni az átlagbérhez. Az 1. tized a legszegényebb családok, ezt fogjuk nézni a minimálbérhez.

Szemlátomást észrevehető, hogy a legszegényebb családoknak sokkal nagyobb terhet jelent a lakásfenntartás a jövedelmük százalékában, mint mondjuk a leggazdagabb családoknak. Miután a legszegényebb család kifizeti a csekkeket, a jövedelem 30%-a elmegy, míg a gazdagabb családok jövedelmének “csupán” 20%-a megy el erre a célra. (Fűteni pedig mindenkinek kell.)

(Éppen ezért nem felel meg az egyenlőség elvének a mindenkire egyformán vonatkozó egykulcsos adó! Ahogyan az X-Programban már le lett írva.)

Az arány is megdöbbentő. Míg 1992-ben a szegény családok jövedelmük 13%-át emésztette fel a lakásfenntartás, addig 2012-re ez 30%-ra kúszott fel. Értelemszerűen kevesebb marad minden másra, például élelmiszerre.

Ergo, hiába vehetünk több élelmiszert, ha azt arányában kevesebb jövedelemből tehetjük, mint egykor. (De még mindig nem értünk oda, hogy végső megállapítást tehessünk.)

Közlekedés

Mennyit vásárolhattál a nettó minimálbérből?

Magas benzinár, magas benzinár oda, még a minimálbérből is több üzemanyagra futja, mint egykor.

Kritikus azonban a tömegközlekedés kérdése. A BKV évente többször is emelt árat, aminek következtében ma már sokkal drágább, mint egykor. Ennek is fő oka, hogy az állam fokozatosan kiszállt a támogatásból. Ellentétben Ausztriával, ahol felismerték, hogy a gazdasági fejlődés alapja, ha az emberek olcsón el tudnak jutni munkahelyükre. Bécsben olcsóbb a tömegközlekedés (BKV), mint nálunk.

2015-től egészen egyszerű megoldással kerülhetne feleannyiba a BKV, mint most! Kíváncsi vagyok, az önkormányzati választások előtt hányan fogják feltenni a kérdést a főpolgármester-jelöltjüknek, hogy ezt vállalja-e, megvalósítja-e? Ismétlem, megszorítás nélkül kerülhetne feleannyiba a BKV, mint most!

A MÁV esetében hasonló a helyzet. Az állam nemcsak kivonult a támogatásból, de az Orbáni rendszer részeként 2013-tól kötelező gyorsvonati pótjegyet vezetett be! Nem elég drága, gondolta, drágít rajta még egy kicsit a stadionok terhére. (A Volánbusztól is megkértem az adatokat 200 km-es jegyre vonatkozóan, a cikk lezártáig nem érkezett meg.)

BKV bérletek árai

Kiemelt színekkel jelöltem az éveket, ahol többször is történt áremelés. Az emelések egyébként jóval meghaladták az infláció szintjét.

Mennyit vásárolhattál a nettó átlagbérből?

A helyzet itt is ugyanaz, csak a mennyiségek változtak.

Élelmiszer + lakásfenntartás + tömegközlekedés

Mivel az élelmiszereken kívül a másik két csoport jelentősen drágult, meg kell tudnunk, ha ezen költségeket levonjuk, akkor is többre futja, mint 1990-ben? Hisz ekkor kapunk egy reális adatot arról, hogy jobban élünk-e vagy pedig rosszabbul? Ehhez a már bemutatott táblázat adatait használom.

lakasfenn_tized_1992_2005_2012

Az 1992-es adatot használom 1990-re, a 2012-es adatot pedig 2013-ra. Hiszen nincs jövedelmi tizedekben kifejezett adatunk 1990-ről és még 2013-ról sem. Ez egyébként nem ritka a statisztikában. A háztartások fogyasztásánál is a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetet veszik alapul, hiszen az adott évről a sok adat miatt nincsen még adat.

Az adott évek nettó minimálbéreiből és átlagbéreiből le fogom vonni a látható százalékos lakásfenntartási költségeket, valamint egy darab felnőtt BKV bérlet árát.

Magyarul:

  • A nettó minimálbér 1990-ben 4 518 forint. Ebből elment rezsire 13,4% és a 450 forintos BKV bérlet, tehát maradt: 3 462 forint,
  • A nettó minimálbér 2005-ben 49 305 forint. Elment rezsire 22,3% és átlagáron 6231 forint BKV bérletre, maradt: 32 079 forint,
  • A nettó minimálbér 2013-ban 64 190 forint. Elment rezsire immár 29,89% és a 10 500 forintos BKV bérlet utazásra, maradt: 34 503 forint.

Igen-igen, 2005-ről 2013-ra alig marad több az említett költségek levonása után! Pedig az eredeti nettó minimálbér 15 ezer forinttal magasabb! Ennyit számít az irdatlan magas rezsiköltség és tömegközlekedési díjak. Ugyanezt megcsinálom a nettó átlagbérrel is a 6-7. tized adatait alapul véve, már nem részletezem.

Mennyi élelmiszert vásárolhattál a nettó minimálbérből a rezsi és BKV bérlet levonása után?

Hát itt már vegyesebb kép fogad minket. A 10 élelmiszerből 5-nél kevesebbet, 5-nél pedig többet tudunk vásárolni, mint 1990-ben.

Ha a 2005-ös évet is beleteszem, akkor így néz ki:

Továbbra is kiugró ez az év, a kiinduló és végső év természetesen nem változott az előző ábrához képest.

Mennyi élelmiszert vásárolhattál a nettó átlagbérből a rezsi és BKV bérlet levonása után?

Lényegesen jobb a helyzet, a vizsgált 10 élelmiszerből csupán 3-nál látunk visszaesést, de azok sem túlzóak.

2005: ugyanaz a helyzet.

2006-os országgyűlési választások

Orbán – mint látjuk a statisztikákból – a legnagyobb idióta volt, amikor engedélyezte a fidesz számára ezt a kampányt 2006-ban:

Hol voltak a fidesz statisztikusai, fogalmam sincsen. Senki nem gondolhatta komolyan, hogy ilyen adatok mellett ezt a kampányt bárki elhiszi. Ezek nem csak adatok, hiszen az adatok a valóságot tükrözik. 2005 volt a legjobb év az elkölthető pénzt, vásárolható mennyiségeket illetően.

Gyurcsányt 2006-ban LEHETETLEN volt legyőzni! A már említett okokból: HITELBŐL döntötte a pénzt a lakossághoz a felelősség legkisebb jele nélkül. A gazdaság alapja: nem kenyeret kell adni a népnek, hanem kapát! A kenyér elfogy! De kapával újratermelhető.

Mivel ma nincsen kapa, a kenyér elfogyott, ott tartunk, ahol. Jönnek az újabb és újabb megszorítások.

Keresetek

Jobban élünk hát vagy rosszabbul? 1990. évi bázison kiszámoltam a nettó minimálbér és átlagbér emelkedését, és mellé helyeztem az inflációs adatot is.

A jobb alsó sarokban látható, hogy 1990-től az infláció 1210%! A nettó minimálbér emelkedése1410%, míg a nettó átlagbér emelkedése 1494%.

Mind a két eset azt mutatja, hogy jobban élünk, több terméket tudunk vásárolni, mint 1990-ben.

De mi van akkor az előző ábrával, ahol a lakhatás és BKV bérlet levonása után nem minden termékből tudtunk többet vásárolni? Ezzel természetesen a KSH is tisztában van. Az inflációs értéket elkészítik a főbb csoportokra:

Láthatjuk, hogy a nettó minimálbért csak a szolgáltatások (főként közlekedés) és háztartási energia előzi meg. Ezeket azonban súlyozzák. A háztartások tényleges szokásait veszik figyelembe, így kapják meg az átlagos inflációt = piros szín!

Ahogy mutattam, az általam vizsgált élelmiszerek között volt a házi jellegű kenyér, melynek ára 2013-ban 310 forint, azonban a szegényebb ember nem ezt fogja megvenni, hanem a tescoban kapható fehér kenyeret 130 forintért! Az infláció mérésénél is a tényleges fogyasztási szokásokat veszik figyelembe.

Rétegárindex

És mi van azzal, hogy a szegényebb embernek drágább a rezsi a jövedelem arányában? Akkor neki nem magasabb az infláció? De. A KSH 2000-től ezért vezette be a rétegárindexet! Azaz külön is kiszámítják, hogy mekkora az infláció az alacsony, a közepes és a magas jövedelmű családoknak.

2013-ban az infláció:

  • alacsony jövedelmű háztartásokra: 102,2%
  • közepes jövedelmű háztartásokra: 101,7%
  • magas jövedelmű háztartásokra: 101,8%

A különbség nem jelentős, hiszen a rétegeknek megváltozik a fogyasztási szokásuk, ha például csökken vagy nő a jövedelmük.

Részválasz 1)

Az árak és bérek arányát tekintve jobban élünk, mint 1990-ben! A minimálbéren élők minimálisan jobban, az átlagbéren élők pedig erősen érezhető módon, még ha nem is így gondolják. A legtöbben a két politikai oldal állandó riogatásait veszik alapul, és ezért érzik rosszabbnak azt az állapotot, amelyben éppen élnek, mely valójában nem is rosszabb, mint a múlt.

Létminimum

Fontos azért megnézni azt is, hányan élnek, éltek a létminimum alatt, és hogy a minimálbér mennyivel marad el a létminimumtól?

Orbán első és második kormányzása közti éles különbség

Bekereteztem a rá vonatkozó minimálbér-emeléseket. Látható, hogy 2000 és 2002 között ténylegesen megduplázta a nettó minimálbért! Tehát nem átverés volt, mint a 2010 utáni, ahol bruttóban emelte, nettóban viszont alig.

Hogyan hatott ez a létminimumra?

1998-ig a nettó minimálbér és a létminimum egyre inkább eltávolodott egymástól. Orbán Viktor döntött úgy, hogy drasztikusan megemeli a minimálbért. (Most nem térek ki ennek időszerűségére.) A lényeg, két év alatt nettó 20 ezer forinttal emelte a minimálbért, melynek hatására – látható az ábrán – a nettó átlagkereset is emelkedett, hiszen a vállalkozások rákényszerültek a magasabb képzettségűek bérének emelésére is.

A 2002-es év volt az egész időszak alatt, amikor a nettó minimálbér szinte behozta a létminimumot!

Mi történt ezután? Magyarázza meg valaki, hogyan veszthette el a fidesz a következő választást? Hiszen a dolgozóknak kedvezett ezzel a nem kis súlyú döntésével. A kiskeresetűeknek kedvezett! Mégis elvesztette a választásokat.

Nyugdíjasok

Bizony. Orbán Viktor egyetlen dologgal nem számolt: hogy ebben az országban MINDEN országgyűlési választást a 3 millió nyugdíjas dönti el! Orbán Viktor ugyanis nem szentelt elég figyelmet a nyugdíjasoknak, azoknak a nyugdíjasoknak, akik annyit értenek a gazdasághoz, hogy valahol a parlamentben van eldugva egy pénztermő fa, amiről senki nem akar nekik pénzt adni.

Mi következik mindebből 2010 után? Orbán Viktor megtanulta a leckét: a nyugdíjasok az elsők! Ha elvesztette a választásokat azzal, hogy elképesztően emelte a minimálbért, akkor sosem fogja elveszteni 2014-ben a választásokat, ha nem emeli a minimálbért (csak bruttóban, ami rejtett adó), és ha elég figyelmet szentel a nyugdíjasoknak: rezsicsökkentés, bankok mint ellenség, szolgáltatók mint ellenség!

Orbán Viktor megtanulta egy életre a leckét: nincs szükség választási programra, nincs szükség semmi másra, csak arra, hogy a nyugdíjasok kapjanak.

Ezért nem veszítette el 2006-ban sem a választásokat Gyurcsány, ezért verte meg Orbánt Medgyessy, mert ők már tanulva Orbán és Bokros hibájából: azonnal mindent a nyugdíjasoknak ígértek. 2009-ben amint megszüntette Bajnai a 13. havi nyugdíjat, el is vesztette az mszp a választásokat.

Bokros Lajos

Sajnos az emberek nem hajlandóak tudomásul venni, hogy 1987-ről 1992-re megszűnt 1,5 milliómunkahely! (Amit a hitel tartott addig is életben.)

A foglalkoztatottak száma így alakult:

Bokros volt az egyetlen, aki megpróbált valódi megoldást találni a problémára! Azt a megoldást választotta, hogy amíg nem jön helyre a gazdaság, addig többen keressenek kevesebbet, ezzel munkát adva ennek az “utcára” került 1,5 millió főnek!

A magyar népnek ez nem tetszett. Leginkább persze a már akkor is nyugdíjasoknak vagy nyugdíj előtt állóknak, de rajtuk kívül az aktív dolgozóknak sem.

Létminimum alatt élők

A KSH adatai szerint: “1987-ben… kb. 660 ezer ember (az összlakosság kb. 6%-a) rendelkezett a létminimumnál kisebb jövedelemmel.” (Főbb népgazdasági folyamatok 1979-1987. KSH)

2010-re ez a szám 37%-ra, 2013-ra 36%-ra változott.

Részválasz 2)

Tehát, hogy jobban élünk-e, mindenképpen meg kell említeni, egyre többen élnek a létminimum szintje alatt, ami nem a fejlődés jele, még akkor sem, ha több mindent tudunk vásárolni a minimálbérből és az átlagbérből is!

Ez azt jelenti, hogy sokan azért élnek rosszabbul, mert leszakadtak! Akik 1990-ben is minimálbéren éltek és most is, azok ma több terméket tudnak vásárolni, mint akkor.

Mekkora összeg kell, kellett két gyerekhez?

A KSH külön megadja a létminimum értékét felnőttre, nyugdíjasra és családokra is. Kétgyerekes család létminimuma 2013-ban 253 779 forint!

2013

Ez azt jelenti, hogy 2013-ban két szülőnek fejenként nettó 126 890 forintot kell keresnie ahhoz, hogy a család minimálbéren éljen!

Látható az ábrában szürke és bordó színnel, hogy ez a minimum összeg meghaladja a nettó medián átlagbért, amit a dolgozók fele valójában megkeres! (Ezért nem közli ezt a számot a politika és nem számítja a KSH.) Mert drasztikus belegondolni, hogy a dolgozók több mint felének esélye sincsen arra, hogy két gyereket vállaljon!

És ha meg is keresed ezt az összeget, a nettó 126 ezer forintot, akkor is létminimumon élsz a két gyerekkel! Ez azt jelenti, hogy bármilyen váratlan kiadás esetén összeroppansz! Kérhetsz kölcsön vagy vehetsz fel hitelt! Mert a gyerek beteg lett vagy kitört a foga.

1990

1990-ben a kétgyermekes család létminimuma 20 ezer forint volt, míg a sima nettó átlagbér 10 108 forint, a nettó minimálbér 4 518 forint! Ez azt jelenti – annak ellenére, hogy nem ismerjük az akkori medián átlagkereset -, hogy a helyzet akkor feltételezhetően hasonló vagy rosszabb volt. Hiszen mindkét szülőnek meg kellett keresnie a nettó átlagbért ahhoz, hogy létminimumon éljen a család! (Ma nem kell.) Ezt már akkor is feltehetően a lakosság kevesebb, mint fele érte el.

Részválasz 3)

Két gyerek vállalása a dolgozók több mint felének a folyamatos létminimum alatt tengődéssel egyenértékű! (Egyenes következménye a nyugdíjbomba. Mindez azért, mert folyamatosan a nyugdíjasok érdekei vannak szem előtt tartva! És a társadalom nem nyitja ki a szemét.) De a helyzet jobb vagy azonos, mint 1990-ben, noha nem megfelelő.

Háztartások

Autók száma, egyéb kiadások, bevételek

A KSH a háztartások felmérésénél jövedelmi tizedeket képez. (=Ebből állapítja meg később a szegénységi küszöböt is.) Elképesztően sok adatot tárolnak háztartásokról, melyekből rengeteg következtetést lehet levonni.

2012-ben a legalsó jövedelmi tized összjövedelme egy főre bontva:

  • 24 813 forint/hó!fő! (Ebbe minden beletartozik, nyugdíj, gyes, gyed, munkanélküli segély stb.) ebből:
  • a munkajövedelem: 11 681 forint/fő/hó (nem vicc!)
  • a családi pótlék, gyerekkel kapcsolatos támogatás: 8 690 forint/fő/hó
  • munkanélküli ellátás: 2 501 forint/fő/hó
  • egyéb szociális ellátás: 1 402 forint/fő/hó

Az első jövedelmi tizedben a családok átlagos létszáma: 4 fő! Tehát a család összjövedelme nettó:99253 forint/hó/4fő! (Mindennel együtt) Melyből az állami támogatás / juttatás:  50 377 forint! (nem számolva a nyugdíjat)

Az autók száma a legalsó = legszegényebb és legfelső jövedelmi tizedben:

Megkérdezem, miért kell a legszegényebb háztartások 32%-ának is autó? 100 legszegényebb családra jut 32 autó, míg 100 leggazdagabb családra 81 autó. Ezeknek a családoknak nincs munkajövedelme, vagy nagyon kevés. Összességében több állami támogatásban részesülnek, mint amennyit megkeresnek.

Ez a magyarok általános hozzáállása az élethez:

  • gyerek felsőoktatására nem telik
  • cigire telik
  • autóra telik
  • alkoholra telik
  • okostelefonra és magas telefonszámlára telik
  • de az állam miért nem ad többet a pénztermő fáról? (Arról a fáról, amit a dolgozóktól vonnak el.)

Látható, hogy az emberek a kevés pénzüket sem költik el reálisan, megfontoltan.

 

Miért költ Orbán stadionokra? Pontosan azért, amiért a legszegényebb réteg autóra! Nekik is meg van a magyarázatuk, hogy miért “kell” autó. Orbánnak is meg van, hogy neki miért “kell” stadion. Formálisan szólva 1:1. A magyar társadalom semmiben nem különbözik a politikától. A társadalom adja a politikusokat. Ennél fogva hibás az az elképzelés, hogy lesz valaha is jó politika! Nem lesz, míg a társadalom nem hajlandó reálisan gondolkodni.

 

Nekem például nincsen okostelefonom. Bár néha már érezném hasznát, hiszen folyamatosan szükségem van az aktuális információkra a cikkek írásához. És mivel nem autóval járok, hanem tömegközlekedéssel – pedig az átlagbér felett keresek -, a napi utazással töltött óráimban böngészném a híreket útközben. De! Nem vagyok hajlandó ilyen gusztustalanul magas áron netes mobilelőfizetést vásárolni!

Nézzük tovább:

Telefonhívások száma:

Ez több mint 8 millió hívást jelent! Főként mobilon. Erre van pénz?

Internet:

Több mint 6 millió! Annyira nem lehet rossz az életszínvonal. Magyarországon 4 millió háztartás van.

Ausztriáról szól kitekintéssel később egészítem ki a cikket. Néhány adat még nem érkezett meg az osztrák statisztikai hivataltól.

Összegzés, végső válasz:

  • Kijelenthető, hogy az árak és bérek tekintetében jobban élünk, mint 1990-ben
  • Aki meg tudta tartani jövedelemszerző képességét, több mindent tud vásárolni abból, mint korábban
  • Elképesztően sokan szakadtak le a szegényebb rétegbe, ahonnan rendkívül nehéz újra kitörni, ők emiatt élnek rosszabbul, nem az árak drágulása miatt
  • Két gyerek vállalása a dolgozók több mint felének egyenértékű a létminimum alatti életszínvonallal (1990-re nem lehet biztosat mondani, mert nem ismerjük a már sokszor említett nettó medián keresetet.)
  • A magyar emberek nem értik a gazdasági folyamatokat, a választásokat a már nem aktív nyugdíjasok döntik el a fiatalok és aktívak helyett, ezzel minden esélyt elvéve a valódi változás elöl.
  • A magyar emberek pazarló életmódot folytatnak. A pénzt az életük jobbá tételére is fordíthatnák, ehelyett teljesen felesleges kényelmi funkciókat vásárolnak
  • Fontos megjegyezni, ha a magyar nép nem józanodik ki villámgyorsan, ennek az országnak nem lesz sok jövője! Még egyszer: nem a politika, hanem a társadalom miatt.

Érdekességként: ennek a cikknek a megírásához számtalan adatot kellett beszereznem. Nem tudom mennyi, de nagyon sok munkaórát emészt fel a saját számítások, ábrák elkészítése. A KSH könyvtárába kétszer látogattam el, ott 500 forintot fizettem a regisztrációs jegyért, és 1000 forintot a fénymásolásért csak ehhez a cikkhez beszerzett adatok miatt. A weboldal éves fenntartása 24 ezer forintba kerül. Az életben semmi sincsen ingyen! Ha valaki valamit el akar érni, ahhoz aktívan tenni kell. Akik várják a pénztermő fáról osztogató politikust, azok várhatnak… mert nincs pénztermő fa, csak pénzt termelő ember!

 

szerző:

CSÓKÁSI LÁSZLÓ

forrás: iksz.beszolunk.hu