Petőfi Sándor
ARANY LACINAK
Hallod-e?
Jer ide,
Jer, ha mondom,
Rontom-bontom,
Ülj meg itten az ölemben,
De ne moccanj, mert különben
Meg talállak csípni,
Igy ni!
Ugye fáj?
Hát ne kiabálj.
Szájadat betedd,
S nyisd ki füledet,
Nyisd ki ezt a kis kaput;
Majd meglátod, hogy mi fut
Rajta át fejedbe...
Egy kis tarka lepke.
Tarka lepke, kis mese,
Szállj be Laci fejibe.
Volt egy ember, nagybajúszos.
Mit csinált? elment a kúthoz.
De nem volt viz a vederbe’,
Kapta magát, telemerte.
És vajon minek
Meritette meg
Azt a vedret?
Tán a kertet
Kéne meglocsolnia?
Vagy ihatnék?... nem biz a.
Telt vederrel a kezében
A mezőre ballag szépen,
Ott megállt és körülnézett;
Ejnye vajon mit szemlélhet?
Tán a fényes délibábot?
Hisz olyat már sokat látott...
Vagy a szomszéd falu tornyát?
Hisz azon meg nem sokat lát...
Vagy tán azt az embert,
Ki amott a kendert
Áztatóba hordja?
Arra sincsen gondja.
Mire van hát?
Ebugattát!
Már csak megmondom, mi végett
Nézi át a mezőséget,
A vizet mért hozta ki?
Ürgét akar önteni.
Ninini:
Ott az ürge,
Hű, mi fürge,
Mint szalad!
Pillanat,
S odabenn van,
Benn a lyukban.
A mi emberünk se’ rest,
Odanyargal egyenest
A lyuk mellé,
S beleönté
A veder vizet;
Torkig tele lett.
A szegény kis ürge
Egy darabig türte,
Hanem aztán csak kimászott,
Még az inge is átázott.
A lyuk száján nyakon csipték,
Nyakon csipték, hazavitték,
S mostan...
Itt van...
Karjaimban,
Mert e fürge
Pajkos ürge
Te vagy, Laci, te bizony!
(Szalonta, 1847. június 110.)
ürgeöntés
Az Alföldön, a Dunántúlon, a palócoknál az ürgét (lat. Citellus citellus) földalatti vackából kiöntik s az előbúvó állatot nyakánál megragadva, horoggal elkapva a földhöz csapják. A volt nagybirtokokon a fiatal béreslegények vasárnaponként jártak ürgészni s a levagdalt ürgefarkok után az uradalomtól kisebb pénzösszeget kaptak. Az ürgehúst egyes vidékeken (pl. a Pest megyei Monor környékén) sütve, főzve fogyasztották. A cigányok napjainkban is eszik. Az ürgemájat farkashályog ellen kenőcsként használták. A jászsági, a nagykunsági néphit szerint az ürge bőréből készült erszényből a pénz soha ki nem fogy. – Prémjéért kiöntik a hörcsögöt (lat. Cricetus vulgaris), a molnárgörényt (lat. Mustela eversmanni) is. A rókát, borzot kotorékjából a falusi alkalmi vadfogók ronggyal, száraz marhatrágyával, vizes szénával, szalmával ma is kifüstölik. Az előbúvó állat elé gyakran zsákot helyeznek. A borz zsírját főzésre, világításra, bőrpuhításra használják. Beregben szőre elégetésével távol lehet tartani a gonoszt. Hája, zsírja a reumás testrészeket gyógyítja. Az ürgeöntés a román, ukrán síkságon is gyakori, ahol az ürge húsát szintén fogyasztották. A különböző állatok odújukból való kifüstölését a középkori francia, német vadászirodalom is említi, s napjainkban még Európa- és Ázsia-szerte ismert vadfogási mód. – Irod. Lovassy Sándor: Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik (Bp., 1927); Manninen, 1.; Die Sachkultur Estlands (I., Tartu, 1931); Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933); Borzsák Endre: Pákászat Monoron és környékén (Ethn., 1937); Vajkai Aurél: Adatok a Bakony gyűjtögető és vadfogó életmódjához (Vasi Szle, 1938).
Ürgeöntés miatt felfüggesztett börtön
Két év börtönre ítélt a bíróság - a büntetés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztve - két siófoki férfit, akik augusztusban ürgét öntöttek, s közülük hármat el is pusztítottak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén.
A Siófoki Járási Ügyészség fokozottan védett élő szervezet egyedeinek pusztulását okozó természetkárosítás bűntette és lopás miatt emelt vádat az elkövetők ellen, akiket a rendőrök a helyszínen elfogtak - közölte a Somogy Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
A főügyészség a közleményében azt írta: az ürge fokozottan védett állatnak minősül, eszmei értéke 250 ezer forint, így a három állat elpusztításával az elkövetők 750 ezer forintnak megfelelő kárt okoztak.
MTI
http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6876
Elhangzó szöveg:
A bő gabonatermés miatt Pest megyében
igen elszaporodtak az ürgék.
Az aszódi járás parasztjai versenyt rendeztek
a kártékony állatok pusztítására,
mert egy ürgecsalád 25 kg búzát is elfogyaszt évente.
Öntéssel és különböző kelepcékkel
eddig közel 45.000 darab ürgét pusztítottak el.
Kis István Mihály
Ürgeöntés
Tenger támadt rónák helyén,
bőszült, fénylő vízáradat.
Táltos felhők kormos egén
cseppek mögött búvik a nap.
Nincs egy talpalattnyi száraz,
hol pihenne a fáradt vad;
nincs a szegény népnek támasz,
tető nélkül, árván marad.
Emberemlék nem jegyezte,
történelem is füstködös;
nevén soha nem nevezte,
hogy kiöntött a Holt-Körös!
Mesét idéz eme látvány:
tengerfelszín alatt töltés,
vízzel takart, nyúlós dágvány...
ítéletes ürgeöntés!
Más szájából nem is hinném,
röhögnék ily bárgyú mesén,
de az ürge - ázott pintér -
Te vagy, szomszéd! - és persze én.
|
