Antonio Vivaldi: Nagy Tigran, örmény király - Francesco Silvani eredeti szövegkönyve és Vivaldi más művei alapján kiegészített opera két részben.

A librettót fordította és gondozta: Lax Éva.
A Budapesti Kamaraopera (művészeti vezető: Moldován Domokos) koncertszerű előadása.

Vezényel: Németh Pál
Közreműködik: a Savaria Barokk Együttes
Szereposztás:
Tigrane - Artur Stefanowitz (kontratenor),
Mitridate - Timothy Bentch (tenor),
Cleopatra - Fodor Beatrix (szoprán),
Oronte - Molnár Zsolt (bariton),
Apamia - Hajnóczy Júlia (szoprán),
Clearte - Hegyi Barnabás (kontratenor),
Arbante - Jekl László (basszus)
(Magyar Tudományos Akadémia Díszterme, 2004. március 29.)

Antonio Vivaldi (1678–1741), a kalandos életű velencei pap, hegedűművész és zeneszerző nevét elsősorban népszerű hangszeres versenyművek komponistájaként ismerik a koncertlátogatók. Az utóbbi években azonban különböző olaszországi könyvtárak mélyéről egyre-másra kerülnek elő Vivaldi évszázadokon át elveszettnek hitt kompozíciói, s lassan kiderül: életműve sokkal gazdagabb és változatosabb, mint korábban bárki gondolta volna. Ismeretlen operái sorra jelennek meg CD-n, s ennek nyomán Nyugat-Európában valóságos Vivaldi-reneszánsz bontakozott ki. Ezért is reményteljes vállalkozás a Tigran király színpadi előadása, illetve stúdiófelvétele, ami a 2004 elején jelent meg a Hungarotonnál.
A Budapesti Kamaraopera (1991) művészeti vezetőjét, Moldován Domokost pályakezdése óta foglalkoztatja Vivaldi mester művészete, emellett régóta szenvedélyesen kutatja örmény őseinek kultúráját, s ezért is értesült 2002-ben nagy örömmel arról, hogy Antonio Vivaldi kevéssé ismert kompozíciói között egy olyan operatöredék is megtalálható, amely Tigran örmény király történetét dolgozza fel. A mű megszólaltatása azonban cseppet sem volt egyszerű feladat, hiszen nyomtatott kotta egyáltalán nem létezik, a kéziratot egy torinói könyvtárban őrzik, a szövegkönyvet pedig Firenzében. Több hónapig tartó előkészítés után a torinói magyar konzulátus munkatársa, Udud Éva segítségével végül sikerült hozzájutni a kézirat másolatához, amelyből Németh Pál állította össze a partitúrát, s tette előadásra alkalmassá a töredéket.

Az operának egyébként csak a második felvonása maradt fenn: az első és harmadik felvonás - amit valószínűleg nem is Vivaldi írt - egyelőre lappang, de Moldován Domokos szerint ez nem okoz problémát. "Vivaldi korában még egyáltalán nem törődtek a copyrighttal, szabadon cserélgették a különböző operák áriáit, így most sem szentségtörés a művet ebben a töredékes formában, koncertszerűen előadni.” "Ha közben előkerülne az első és harmadik felvonás, akkor természetesen azokat is megszólaltatjuk. Ha nem, akkor Vivaldi más kompozícióinak részleteivel egészítjük ki az előadást.” Moldován szerint ezt is szabadon megtehetik, hiszen a Tigran királynak még a műfaja is pasticcio, azaz "pástétomopera”. A rekonstrukcióban egyébként Francesco Fanna zenetudós, a velencei Vivaldi Intézet igazgatója is segítségükre volt.

Ismertető: Tigrane és Mitridate között nincs túl jó viszony: az előbbi beleszeret Cleopátrába, a rivális leányába, Farnace álnév alatt belopakodik az ellenséges hadsereg parancsnokságára és fényes győzelmet arat. Cleopátrán kívül Tigranéba szintén szerelmes a pontuszi Apamia, aki már feltárta céljait a magára maradt Mitridate királynak. De mindenféle kísértés ellenére győz Cleopátra állhatatossága és Tigrane erénye.



Zenei rendező: Durkó Katalin,
Hangmérnök: Kuklis Béla
Szerkesztő: Miklósi András

(Ismétlés: szeptember 6., 12:05)