Payday Loans

Keresés

A legújabb

FLASZTER-NÓTAFA PDF Nyomtatás E-mail
5. Ének, tánc és zene

MOLNÁR GÁL PÉTER : FLASZTER-NÓTAFA

ÍRTA: MOLNÁR GÁL PÉTER ROVAT: POLITIKA

 

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

 

Józsefvárosban látta meg a proli-világot Fejes Endre. A Tisza Kálmán (manapság Köztársaság) tér 27-es házban. Homlokzata fölszintes, mögötte három emelet gangrácsokkal koszorúzva. A földszintre fölhúztak három emeletet. Ez lett a Volksbund székháza. Utóbb a Kommunista Párt székháza. A Fejes-család átköltözött a tér túloldalára. A gyanúsan proli-fertály Vay Ádám utcába. Ott pofozták emberré. Máig érzik nyolcvan évesen is állandó támadókészségén.

 

Mint kerül szóba Fejes Endre, amikor a főszerkesztő cikket rendelt Szenes Ivánról?

Mert a Josephstädter-tájból dúsan kivirágzott az irodalom.

Mándy Iván is a földrészé. A Kerepesi úton lakott érett koráig. Reggel későn, ha ébredt, s kinézett az ablakon, a szemközti Kerepesi temető sírkövei köszöntötték. Csoda, hogy legderűsebb írását is átitatta a mélabú?

Méndy Iván.jpgFejes Endre.jpgpressburger.jpg
Mándy Iván              Fejes Endre           Gioirgo Pressburger

Az Erdélyi utca és a Teleki tér sarkán laktak a Pressburger-ikrek. Miklós a Giornale di Parma kritikusa lett, amíg halálát nem lelte autóbalesetben. Gyuriból Giorgo lett. Színházi rendező, regény és drámaíró, kulturális diplomata. Néhány évig a Múzeum utcában, a régi Országház épületéből lett Olasz Intézetben igazgatott.

Hát Szenes Iván? Mindjárt szó esik róla.

A Népszínház utca meg a József körút sarkán, a mostani amerikai zsömlébe fasírt helyén terült el a Simplon kávéház. Tele volt mindig. A szemközti házból a Rákosi Jenő Budapesti Hírlapjától idejárt a jobboldal, a Conti utcából a Népszavától a szocik. Jól el voltak egymás mellett. Itt tanyázott Kassák, a főpincért itt lejmolta mindig Zelk Zoltán, a nincstelen poéta.

ZoltanZelk.jpgkassák.jpg
Zelk Zoltán                                             Kassák Lajos

Ennyi bevezetés után következhet Szenes Iván.

SzenesIvan_apjaval_Andorral.jpgSzenes Iván profil.jpg
Szenes Iván édesapjával, Szenes Andorral  és később, már karrierje csúcsán

 

Állítólag ő is a Józsefváros gyermeke. Mégsem lett író. Tolla mégis híressé tette. Irodalmi bedolgozó volt. Bérköltő. Slágergyártó. Régi iparoscsalád sarja. Szórakoztatóiparosok voltak felmenői. Apja, Szenes Andor színpadi író, slágerköltő (Maga rég nem lesz a világon…, Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát…, Ne sírj kislány, minden május tovaszáll…) Megannyi léha örökbecs.

Nagybátyja, Szenes Béla a Pesti Hírlapban és a Színházi Életben írta Szenes ember aláírással groteszk rigmusait és humoros sziporkáit. A buta ember címmel írt vígjátéka (1921) a Belvárosi Színház komoly sikerdarabja volt. Az alvó férj (1926) a Vígszínház sikere. A mai bábszínház helyén működött Andrássy Úti Színház kabarékorában minden új műsora játszotta tréfáit.

Apja szórakoztatóipari kézműves. Kálmán Imre és Lehár operettjeinek dalait ő költötte magyarra. A Montmartrei ibolya című Kálmán-operettet a pap dolgozta át magyarra. 1954. szeptember 17-én megnyitották a Fővárosi Operett második játszási helyét, a Blaha Lujza Színházat. Kálmán Imre: Montmartrei ibolya a nyitó előadás. Szenes átdolgozta édesapja átdolgozását. A toldás-foldásban szerzőtársai: Lőrincz Pál és ki más, mint Kertész Imre (!)

blaha_lujza_szinhaz.jpgÚj Színház.jpg
Egykori Blaha Lujza Színház,              ma Új színház

Szenes Iván 1945–1948 között köztisztviselő a Városházán. Fodor Gyula, kommunista alpolgármester titkára. 1948–1949-ben a Világosság, a Szociáldemokrata Párt délutáni napilapjának munkatársa. Vonzalmai azonban a szórakoztatóiparhoz sodorják. Rémlik, mintha Tolnay Klári a Művész Színház zenés bohózatában (Házasság hármasban) azt énekelte: A szerelmi ábécében a T a tisztesség, Nem kell félni, nem bánt a néni, Talán még csókot is ád… Horváth Jenő dallamaihoz talán mégsem Szenes írta a fenti verset, inkább a méltatlanul elfelejtett másik dalköltő, Halász Rudolf. Valószínűbb, mivel Halász papája a gyerekszínházas Siliga bácsi volt, a Simplon törzsvendége, Várkonyi és Nemzeti színházbeli kor- és elvtársai onnan merítették az ismeretséget. Szenes akkor még alpáribb színházaknak faragott rímeket. A Jókai téren üzemelt a Medgyaszay Színpad. Kodály Zoltán utaltatta ki az egykori trágár Komédia Orfeumot Medgyaszay Vilmának a magyar dalkultúra fölvirágoztatásáért megdolgozott éveiért. Igazgatója a sanszonett és Somogyi Kálmán. Utóbbi 1928-1938 között a Komédia Orfeumot dirigálta. Medgyaszay a színházhoz csupán nevét adja, Somogyi a varrógépes Singer apjától maradt pénzét, valamint megbízható rossz ízlését. “Egy emésztéssel kapcsolatos durva élcet képes volt napokig cizellálni, hogy jól alá legyen támasztva, és mindenki megértse” – emlékezett rá Kellér Dezső. Szenes itt átdolgoz, fordít, színre alkalmaz.

A Medgyaszay Színpad igazán a magyar színház egyik mélypontja. Jellemzésül: egy megmagyarított francia bulvár szereposztása így festett: Combi – Lénárd Béla, Combiné – Szapáry Gabi. Van azonban lejjebb a Jókai téri orfeumnál. 
Szenes slágert ír Szerdahelyi Zoltán zenéjéhez. Harmat Imre (Teve van egypúpú…) abszurdjaival vetekedő Három aranyásó ment a hegyek közt a vízesés felé, halihó, az aranyért. A blődlit nem egyedül költötte, hanem Lóránd Györggyel négykezesben. Miként írnak ketten társszerzésben dalszöveget? Rejtély.

komedia.jpgkolibri_epulet.jpg
Az egykori Komédia Orfeum,                                    ma Kolibri Színpad

Az megérthető, miért ír Lóránddal társban. A Rózsa utca 50-es házban, a Grafikus Szövetség átalakított színháztermében működni kezd az Új Színház (1945). Kurta életében gyakran változtat nevet, a direkció azonos marad. Igazgatója Lóránd György “a zsák- és ponyva-szakmából.” (Dalszövegíró. Talán című angol keringőjét Karády énekelte. Kétszázötvennél több filmdalszövege, táncdala volt közismeretlen.) Szöveget írt Breitner János, Walter László, Szűcs János, Ilniczky László, Virág Elemér zenéjéhez. Egyetlen családi érdekessége, hogy Peter Lorre távoli retyerutyája. Lóránd megosztozik Szenessel a jogdíjon és a színház szép szőke színésznőjén, Kornai Marianne-on, aki Lórámd eljegyzett arája, de hamarosan nagy szerepet kap Szenes Iván életében. Ugyanis összeházasodnak mindhalálukig. (A televízió különböző műsoraiban gyakran ismétlik Szenes Andor: A szenesember című jelenetét. Kornai itt Latabár Kálmán partnere.)

Az államosítás majdnem derékba töri Szenes rímiparos pályafutását. Szükségtelen a rímdaráló gép. Az asszonánctermelő. Vagyis kecskerím-pásztor; tudják: olyanok a kecskerímek, / Mint mikor a kecske rí, mek.

Ismét hivatali tisztviselő lesz, de a szórakoztatóiparban, Goda Gábor, kultúrtanácsnok 1948. október 8-án községesíti a Magyar Színházat, a Városi Színházat, a Nagycirkuszt, a Fővárosi (Royal) Varietét, a Kamara Varietét a FÖNI (Fővárosi Népszórakoztató Intézmények keretén belül). Igazgató: Sásdi Károlyné. A személyzeti osztálynak vezetője: Baksa Soós László. Vezető állásban van itt az utóbb szociológussá lett László Bencsik Sándor, és az idővel zálogházassá vált táncos Klapka György, meg Szenes Iván.

Vidám Színpad.jpg
Néhai Vidám Színpad, most Centrál Színház

1951–1956 között a Vidám Színpad dramaturgja. 1956–1961-ben az Országos Cirkusz Vállalat varietéosztályának, valamint szabadtéri színpadainak művészeti vezetője. 1961–1979 között a győri Kisfaludy és a József Attila Színház dramaturgja. 1979-től a Vidám Színpad dramaturgja, kabarék szerkesztője, menedzsere. Minden vidám jelenet, színdarab az ő kezén ment át. Gyakran átdolgozottan jött ki keze alól.

Az írni kevéssé, überolni vastagon tudó újságírók leslágerkirályozták. Nem volt az, nem volt slágerkirály. Rímiparos volt. Dalszövegtermelő. Nyálas nótákhoz költött verseket. Amikor a Táncdalfesztiválon új időknek új táncdalai szólaltak meg, azokhoz is Szenes írta a szövegeket. Fekete munkásként. Név nélkül.
Termelt giccset, de állandó munkatársa volt Hofi Gézának. Ekvilibrista politikai érzékenységgel és szatirikus éllel.

A zenei formák eltűntek a színpadokról. Az utolsó harminc év kabaréterméséből egyetlen fülekbe ragadt, önálló szerzemény Hofi Géza (Marek Miklós-Szenes Iván) dala maradt meg: Én elszabtam, te elszabtad, ő elszabta… Sem zeneszerzők, sem szövegírók nem írnak új dalokat. Százéves időszerűségek, antik szövegfricskák, ásatással feltárt zenei leletek szólnak, ha a jelenkori színház nótára szánja el magát.

Néhány özönvízzel ezelőtt minden színházi évad slágerré énekelte valamelyik számát. Fodor Imre a József Attila Színház régi vágású, jó szimatú színházi róka igazgatója – hagyományápolásként – évadzáró bemutatóra zenés játékot rendelt. Számos emlékezetes előadás született így, sok nagy sláger is innen repült útjára. 44 éve a József Attila zenét rendelt Nádas Gábortól, dalszövegeket pedig Szenes Ivántól Somerset Maugham Otthon és szépség című vígjátékához. A prózai szövegét csattanósra magyarította Nemes László. Imádok férjhez menni lett az új címe. Várady Hédi lett a primadonna. Mellette Darvas Iván és Bodrogi Gyula nyársat nyelt angolsággal bájkolódták szerepüket ellenállhatatlanná. Benedek Árpád rendezte a mulatságot. Levehetetlen siker lett. Várady Hédi kidőlt. Váltotta Almási Éva. A nézők továbbra is dőltek. Azóta hol itt, hol ott felüti fejét az országban. Siker. Sláger a Kicsit szomorkás a hangulatom máma…vagy a Mikor egy angol mulat, Pooompás a haaangulat…

Maugham megzenésítését nem az Angyalföldön fundálták ki.

Max Reinhardt Maugham gúnyos színdarabjából Viktória címmel megrendezte Mischa Spoliansky zenés vígjátékát. Darvas Lili volt Viktória, aki feleségül megy háborúban elesett férje barátjához, Frederickhez. A halottnak hitt William hazajön. A két barát versengve igyekszik megszabadulni az asszonytól. Végül Viktória hozzámegy egy harmadikhoz. Molnár Ferencné Darvas Lili előbb Berlinben (Komödie, 1926), utána a bécsi Theater in der Josefstadtban énekelte Somerset Maughamot. Bécsben is a Józsefvárosban.

Mégsem ajánlható színháznak idehaza, hogy a nagyszerű Spoliansky számaival mutassa be a darabot. Nádas nótái, Szenes dalszövegei eltéphetetlenek ma már. 44 év után is élnek a színpadon. Élnek a régi nézőkben és az új nézőkben. 
Éles eszű színházi szakember volt. Tudta a színi hatások. Tudta a receptjét a közönség megragadásának. Majdnem tévedhetetlen dramaturgként előre kiszimatolta a siker lehetőségét, ha a tapshoz néha kitekerte is a darab nyakát. Képes volt fülön fogni a közönséget.

MGP_vége.jpgszenes_giccs.jpg
Molnár Gál Péter                          Szenes Iván

Kiszámította a hatást. És jól tudott számolni. Valóban a VIII. kerületben lakott. Már az édesapja is ott lakott. 1089. Rezső tér 3.

 

*

 

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész.

 

Molnár Gál Péter, aki MGP-ként írta be magát a színház- és a médiatörténetbe, 1961-ben szerzett diplomát dramaturgként, de már 1960-ban a Petőfi Színház dramaturgja lett. A hatvanas évektől a Népszabadság kulturális rovatának munkatársa, egészen 1978-ig. Ekkor ugyanis a caracasi filmfesztiválra indult – madridi átszállással – a Ferihegyi repülőtérről. A vámvizsgálatnál elkérték tőle a cigarettatárcáját, amely egy kicsempészésre szánt mikrofilmet rejtett. A mikrofilmet előző nap az akkori demokratikus ellenzék ismert személyisége, Kenedi János adta át neki, és a párizsi Irodalmi Újságnak írt cikkét tartalmazta. Az írás így is megjelent, de MGP-nek mennie kellett a pártlap Népszabadságtól.

Ekkor Molnár Gál a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa lett, majd dramaturgként dolgozott a Pécsi Nemzeti, a Békés Megyei Jókai és a Veszprémi Petőfi Színházban. 1988-tól ismét a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa volt.

2004 novemberében elismerte, hogy 1963-ban aláírta a belügyi beszervezési nyilatkozatot. Mint kiderült, a színikritikus azért lépett a III/III-as csoportba, mert homoszexualitása miatt megzsarolták.

Meghatározó színikritikái mellett megannyi tanulmányt és könyvet is publikált: Honthy Hanna és kora (1967),Olvasópróba (1968), Rendelkezőpróba (1972), Izgága Színház (1974), Színházi holmi (1976), Emlékpróba(1977), A Latabárok (1982), A Páger-ügy (1988), Latinovits (1990), Hogyan csináljunk rossz színházat? (1994),A pesti mulatók (2001).  (Forrás: NOL)