Pokol Béla

E könyv anyagát a Miskolci Egyetemen 1994-95 folyamán, különböző bölcsész szakok számára tartott előadásaimhoz írt jegyzetek alkotják. Így egyértelműen oktatási célzattal készült, és legfeljebb adalék lehet egy valamikori átfogó monográfiához e témában. Ma mindenesetre nem kedvez az idő és a hazai kommunikációs közeg egy ilyen monográfia elkészítéséhez. Ez azonban nem lehetett akadálya annak, hogy legalább az érintett szakok diákjai számára röviden összefoglaljuk a modern francia szociológiaelmélet legfontosabb életműveit. Pierre Bourdieu-tól az elmúlt évtizedek folyamán lassanként nagy tömegű magyar fordítás is rendelkezésre áll és az interjúk sokasága olvasható vele a hazai folyóiratokban és lapokban, de komolyan vehető elemző jellegű munka elméletéről még nem született. Az itt található anyagok elméletének ismertetése mellett legalább néhány lépést kívántak tenni ezen téren is. A többi elmélettel Bourdieu-éhoz képest viszonylag kevesebbet foglalkoztam az előadásokon, és ez nem vitásan értékelést is kifejez irányukban. Így Michel Foucault vagy Lyotard elemzéseiről a könyvben csak egy-egy rövid fejezet található, noha a hazai szellemi élet bizonyos körei mint a modern szellem bajnokait ünneplik sokszor őket. Rövid rész foglakozik Raymond Boudon módszertani individualizmuson alapuló elméletével is, ám ez kevésbé értékelést fejez ki, mint inkább ezen elmélet "bevezetetlensége" a hazai szellemi életben adja az okát. Egy későbbi kiadásban ez az elmélet feltétlenül bővebb tárgyalást érdemel majd meg. Az egyes elméleteket megelőző általános elemzést a mai francia és elsősorban az ezt uraló párizsi szellemi életről nélkülözhetetlennek láttam ahhoz, hogy az Olvasó megérthesse bizonyos elméleti irányzatok dominanciájának, más elméletek tendenciaszerű háttérbe szorulásának az okát. Átfogóan még csak azt lehet mondani az előszó lezárásaként, hogy ugyanazok a szellemi és kultúrpolitikai hegemóniák, amelyek a párizsi szellemi életben kijelölik az egyes elméletek súlyát és ezek művelhetőségét, a világban való terjesztésüket is nagy mértékben meg tudják határozni. Nem független ettől a magyar szellemi élet sem, és ezért sokszor e hegemóniákkal szemben kell értékelni az egyes elméletek tényleges kognitív súlyát