Az első edzőterem előbb a Király utcában (1859-1870 között), majd a Városligeti fasor és a mai Dózsa György út sarkán álló épületben működött. Persze a szolgáltatást nem edző-, vagy konditeremnek nevezték, hanem "testegyenészeti" intézetnek.
Az intézmény szolgáltatásai hasonlítanak egy maihoz. Az egyetlen, nem elhanyagolható különbség: az edzőterem látogatói betegek voltak, az elvégzett tornagyakorlatok pedig a gyógyulást szolgálták. Egészséges ember ide be nem tette a lábát.
A Batizfalvy-féle testegyenészeti intézet épülete a Király utcában. A vállalkozás idővel kinőtte az épületet. A tulajdonos a Városliget mellett építtetett egy új épületet.
A Városligeti fasor és a mai Dózsa György (anno Aréna út) sarkán álló gyógyintézet épülete ma is áll. (Az épületen emléktábla hirdeti, ebben működött 1946-1949 között a Dózsa György népi kollégium.) A kép érdekessége az Aréna úti lóvasúti végállomás, amelynek helye engem meglepett. Az épületben a tornatermek mellett már volt zuhanyzó is. A földszinten ortopédia működött egy- és kétágyas szobákkal. Az 1880-as évekre az intézmény a közeben fekvő városligeti artézi kút kénes vizét is a gyógyítás szolgálatába állította.
Edzőterem tornaeszközökkel. A gyakorlatokat az intézet tulajdonosa, Batizfalvy Sámuel mutatta be, a vendégeknek pedig utánozták. A tornaórák délelőtt voltak. Egy-egy mozgássort hatszor-hétszer kellett elismételni. A foglalkozások hatvan percesek voltak. Biztonsági okokból a bal oldali főállványt a terem padlójához erősítették. A felnyíló pamlagokat fekvő gyakorlatokhoz használták.
Ez pedig a Picery-féle készülék, azaz egy ruganyos zsineg feszítéshez. Az edzésekre hölgyek is jártak, ők a gyakorlatokat bő és kényelmes „zubbonyokban” végezték.
Itt a vége, fuss el véle.