Payday Loans

Keresés

A legújabb

Mátyás királynak kiváló,bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv
Boldog-boldogtalan emberek életminősége
2014. július 21. hétfő, 09:00

A hálózatos verzió megnyitása  Open the online version

GALEOTTO MARZIO

 

MÁTYÁS

KIRÁLYNAK

KIVÁLÓ, BÖLCS, TRÉFÁS

MONDÁSAIRÓL

ÉS TETTEIRŐL SZÓLÓ

KÖNYV


KARDOS TIBOR
FORDÍTÁSÁBAN

Képtalálat a következőre: „bölcs könyv”

TARTALOM

AJÁNLÁS

1 /JELES MONDÁS
2 / TRÉFÁS MONDÁS
3 / ELMÉS MONDÁS
4 /JELES MONDÁS
5 / ELMÉS MONDÁS
6 / BÖLCS CSELEKEDET
7 / JELES TETT
8 / ELMÉS MONDÁS
9 / BÖLCS MONDÁS
10 / BÖLCS MONDÁS
11 / ELMÉS MONDÁS
12 / BÖLCS CSELEKEDET
13 / BÖLCS CSELEKEDET
14 /JELES CSELEKEDET
15 / DICSŐ TETT
16/ BÖLCS MONDÁS
17 / KIVÁLÓ TETT
18 / BÖLCS TETT
19 / BÖLCS MONDÁS
20 / A KIRÁLY CSODÁLATRA MÉLTÓ TULAJDONSÁGA
21 / BÖLCS MONDÁS
22 / BÖLCS MONDÁS
23 / BÖLCS MONDÁS
24 / BÖLCS TETT
25 / BÖLCS MONDÁS
26 / BÖLCS MONDÁS
27 / BÖLCS CSELEKEDET
28 / BÖLCS CSELEKEDET
29 / TRÉFÁS CSELEKEDET
30 / BÖLCS CSELEKEDET
31 / BÖLCS MONDÁS
32 / MAGYARORSZÁG DÍCSÉRETE

UTÓSZÓ

 

 


AJÁNLÁS

Nemes János herceg![1]

Már rég szerettem volna valamit a te számodra is alkotni, hogy megérthesd belőle: Galeotto Mátyás királynak, a te szülődnek és néked legodaadóbb híve. Mikor magamban meghánytam-vetettem, mi is volna megfelelő a te gyermeki korodhoz, hogy téged az erényre serkentsen, eszembe ötlött királyi atyádnak némely pompás, bölcs meg tréfás mondása és tette. Úgy véltem, ez fog legjobban megfelelni korodnak. Ugyanis az apák és ősök családi példája lelkesíti és a virtusra ösztökéli a fiakat. Mire felnőnek, beléjük ivódnak az otthon példái, ők is úgy gondolkoznak majd, hogy nem szabad az ősök erkölcsétől tágítani, és a merész és nehéz ügyekbe fürge lélekkel vetik bele magukat. Jól tudja ezt Vergilius is, a költő, midőn így szól:

Ősi erényre, férfi erőre tüzelnek-e vajjon
Aeneas atya és nagy elődöd, néhai Hector?[2]

Mindazt, amit e könyvecskébe beleillesztettünk, legnagyobbrészt saját fülünkkel hallottuk, vagy szemünkkel láttuk. Ugyanis állandó társa és vendége voltunk a felséges Mátyás királynak, amint azt te is igen jól tudod. Könnyen felfoghatja, aki átnézi az ókoriak könyveit, főleg pedig Liviust, mennyire üdvös, ha megírjuk, amit mi magunk láttunk és hallottunk azokról, akik a dolgokat megcselekedték. Mert mikor a történetírók olyasmit írnak meg, amit másoktól hallottak, és nem maguk láttak, néha annyira eltérnek egymástól, hogy az olvasó bizonytalanságban marad. Ezért vitatkozik Livius olyan gyakran, mintha csak ki szeretné csalni az igazságot.

De ebben a kicsiny könyvben csak igaz és kétségbevonhatatlan dolgok vannak, minden alaposan művelt ember tudja, hogy ez mennyire fontos. Nemde a mi lelkünket is jobban megragadná Livius ékesszólása Scipio szépségéről, ha azt a bizonyos lecsüngő, fürtös hajzatot, azt a méltóságteljes magatartást, amit annyira magasztal, nemcsak olvasta, hanem saját szemével látta volna? Ki olvasta valaha is kétkedő lélekkel a Zsidó háborút, ki vonta valaha is kétségbe a Vespasianus család erényeit, hiszen a szerző, Josephus, állítja, hogy minden eseménynél jelen volt?[3]

Fogadd tehát, nemes herceg, ezt a kis terjedelmű, de nagyon hiteles munkát. Annak a királynak némely mondásáról és tettéről van benne szó, aki a törököt oly gyakran tönkreverte, aki legyőzte Csehországot, leigázta a románokat, lesújtott a lengyelekre, az ellene támadó Magyarországot a régi fegyelemben kezében megtartotta, meghódította Ausztriát, hadi erejével az Óceánt és az Adriai-tengert tette meg birodalma határává, és megszabadította Otrantót a török elnyomástól. De ezekről majd máskor! Most pedig térjünk vissza tárgyunkhoz; de előbb felhívom a figyelmedet arra, hogy a legnagyobb királyok, a legnagyobb uralkodók, a legelmésebb filozófusok, legfőképpen pedig Augustus császár gyakran tréfálkoztak. Aki erről tanúbizonyságot keres, olvassa el Macrobius könyvét és Plutarkhosz Apophthegmáit, és rá fog jönni, hogy igazat mondtam.[4]

1 /JELES MONDÁS

AZ ELLENSÉGGEL SZEMBEN IS KÖTELEZŐ BECSÜLETRŐL

Hogy atyád az ellenséggel szemben is mennyire szótartó volt, nyomban kitetszik. Mátyás király éppen háborút viselt György, Csehország királya ellen, aki igen fortélyos ember volt, és Pál pápa ki is átkozta eretneksége miatt. Mátyás király e háború alkalmával bátran és okosan járt el sok dologban, és sok híres város ostrommal való bevételével Györgyöt már-már megadásra kényszerítette. Végül is, mint az királyok között szokás, megbeszélésre jöttek össze, melybe mindkét részről csak néhány embert vontak be; Galeottót azonban, aki Mátyás király kíséretében volt, magukkal vitték a királyok magánszobájukba is, és ott kettesben beszélgettek. A beszélgetés befejeztével mindkettő a szállására ment. György király fiai - köztük az idősebbik is, a Victorinus nevű - apjuk parancsára elkísérték Mátyás királyt, és bementek Olmütz városába is. Mikor a pápai követ észrevette ezt, könyörögve kérte Mátyás királyt, hogy fejezze be győzelemmel a veszélyes és nehéz háborút, gondoljon a szentatyára, a kereszténységre, a súlyos veszteségekre. Ekkor a király megkérdezte a követet, mi módon volna ez lehetséges, hiszen a cseh nép a hadviselésben képzett, hadserege nagy, városai jól védettek.

- Hiszen láttad - mondta -, milyen nehezen vívtuk meg Olmützöt is meg Brünn városát is.

Erre a követ így szólt a királyhoz:

- Kezed között vannak György király fiai, különösen Victorinus. Ez igen ügyes ember, benne van apjának minden reménysége. Fogasd el őt is, a testvérét is, és vége lesz ennek a háborúnak, mert az apát összetöri fiai rabsága, és azonnal megadja magát. Mindezt pedig a gyalázat árnyéka nélkül viheted végre, hiszen téged követve jöttek be Olmützbe, és te nem adtad nekik sem szavadat, sem ígéretedet, hogy visszatérhetnek.

Erre Mátyás király így felelt:

- György király fiai azért léptek be velem a városba, mert hittek szavaimnak. Én ugyanis egész úton nyájasan beszélgettem velük különféle dolgokról. Ezért semmiképpen sem fogom elfogatni, sőt inkább teljes tiszteletadással küldöm el őket. Szerintem ugyanis egyet jelent, akár tekintetemmel, akár valamely bólintással, mozdulattal vagy más módon nyújtom a baráti indulat és jóakarat reményét. Mert aki csak írott vagy adott szava miatt engedi el épségben ellenfelét, az nem a szavát félti, hanem a becsületét, hiszen nyomban árulással vádolnák meg, ha valamit tesz ellensége ellen, bár az fel tudja mutatni írott szavát. Aki azonban őszinte szívvel ápolja a hűséget, mindig ugyanaz marad, akár írás, akár adott szó, akár egy bólintás vagy nyájas társalgás kezeskedik is csupán felőle. Ezentúl óvakodj tőle, hogy ilyenféléket tanácsolj országomban, mert mi az effajta példamutatástól mindig irtóztunk.[5]

2 / TRÉFÁS MONDÁS

Egyszer lakoma közben a királyi asztalnál tréfás beszéd járta éppen, és szó esett egy fejedelemről, akinek a felesége oly mértékben készen állott bárkinek kedvére tenni, hogy utcalánynak tartották. Egy nem éppen bárdolatlan elméjű férfiú azonban védelmezni próbálta az asszony jó hírét, mondván, hogy gyermekei a férjéhez hasonlítanak:

- Ha ez az asszony házasságtörő volna, ahogy ti gondoljátok, akkor a szeretőjéhez, nem pedig a férjéhez hasonló fiakat szülne.

Azt hitte ugyanis, hogy a fiak törvényességének legfőbb bizonyítéka, ha hasonlítanak szülőjükre. Ekkor Mátyás király mosolyogva így szólt:

- Te se mondanád ezt még egyszer, ha átlapoztad volna a bölcsesség könyveit. Sőt, azt állítanád, hogy a gyermeknek apjához való hasonlatossága inkább vall házasságtörő, mint becsületes asszonyra. Az asszonyok ugyanis, mikor szeretőjüket ölelik, szüntelenül férjükre gondolnak, mert rettegnek, hogy férjük tetten éri őket. Innen van aztán, hogy ez a heves képzeleti játék a szülők képét vési a magzatokba. A legélesebb elméjű bölcsek, a legkiválóbb orvosok és tömérdek példa bizonyítja, hogy a képzelet műveli mindezt.

Az asszony védelmezője elpirult, mi pedig kacagva és tele vidámsággal állítottuk, hogy ez így van, felismertük, hogy, mint Avicenna[6]tanúsítja, a lélekben megvan az erő a dolgok megváltoztatására, a mágia tudománya pedig éppenséggel nem idegenkedik az efféléktől, sőt, habozás nélkül igaznak tartja.

 


A hálózatos verzió megnyitása  Open the online version

MESÉK ÉS MONDÁK
Mátyás királyról



A szöveget válogatta és az utószót írta Kríza Ildikó




TARTALOM

AZ OKOS KIRÁLY

Mátyás király aranyszőrű báránya
Mátyás király huszárja
Mátyás király és a székely ember leánya
Mátyás király kérdése
Hogy osztotta be életét az öregember?
Szabad rabló, szabad gyilkos, szabad koldus
A legjobb barát mög a legnagyobb ellenség
Mátyás király és Toldi
Az oláh katona
Mátyás király a barlangban
Mátyás király udvari bolondja
Mátyás és a bolond
Márkus szekrénye
Mátyás király katonája
Mátyás király ordenánca
Máttyás király és a szegén favágó
Mátyás királyrú
Mondja kend értelmesebben!
Mátyás okos felesége
Tarts a szakállas asszonytól!
Mátyás király meg a nád
Mese Mátyás királyról és Cudarrúl
Mátyás az ihásznál

MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS

Csukafogta róka
Mátyás király és a kis kakast felosztó szomszéd
Hogyan ajándékozott Mátyás király?
Ajándékba száz botütés
Gergely juhász kanala
Mátyás király és a kutyák
Mátyás király mögbünteti a gazdag embört
Mátyás király és a fiatal bíró
Mátyás király meghúzta a határt
A pátrói embör és a kerékszög
Mátyás király lányai
Királyfi
Hogyan vigasztalta mög Mátyás királ az öregöket 
és hogy szomorította mög a fiatalokat?
Mátyás király és az aratók
Mátyás király napszámba dolgozik
Vérré válik, mint barátban a lencse
Mi van legtöbb a világon?
Olybá tarthatja, mintha zsebében volna
Szamár a csillagász és csillagász a szamár
Mátyás király és a mutatványos
Mióta csizmadia a csizmamester?
Mátyás király és a részeges bíró
Mátyás király vette le a rabigát
Mátyás király és a cigány béres
Mátyás király a cinkotai kántorral a kocsmában
Mátyás király és a részeges huszár
Mátyás a pécs
i szőllőhögyön
Mátyás királ meg a goromba nemes
Mátyás királ meg a nándor
Mátyás király lustái

AZ ÁLRUHÁS KIRÁLY

Mátyás király és a huszár
Mátyás király lopni megy
A vadász és a huszár
Szabadszentkirály
Mátyás király és a betyárok
Eccör vót Budán kutyavásár!
Mátyás királ oskolája
Máttyás király
Mióta kell az üres kocsinak a terhes elől kitérni?
Mátyás király hordja a köleszsákokat
Mátyás ujja volt a kocsiszeg
Mátyás követe
Mátyás király Jénében
Mátyás király meg a juhász
Mátyás király és a jószívű szegény ember
A megtrágyázott lencse
A kövesdi vár
Gond nélkül élünk
Mátyás király mög a szállásadó cigányok
Mátyás király a cinkotai kántornál
Nincs májja, mint a csóri csukának
Mátyás király és a csűri csukamáj
Mátyás és a bányabáró
Mátyás mög a kamarás
Hollós Máttyás
Mátyás és a szántóvető
Marcibányi meg Mátyás
Mátyás és a kereszteletlen gyerek
Mátyás király megeteti a papokat
A ruha teszi az embert
Mátyás király tanácsa
Mátyás király és a Vörös Márta
Mátyás király a borsi kocsmában
Mátyás a königsbergi erdőben
Mátyás és a főbíró

MÁTYÁS ÉLETÉRŐL

Mátyás álma
Mátyás mint ostoros
Mátyás királlyá választása
Királyválasztás
Az ifjú Mátyás király
A táltosgalamb
A letördelt nyílvesszők
Drakula és Mátyás
Kevély királykisasszony
Mátyás és Pogandzivcsi
Budai királyválasztás
Mátyás török fogságban (részlet)
Mátyás király és Alencsica (részlet)
Bánta puszta
Mátyás király dologra taníttatja a húgát
Mátyás a török táborban
Mátyás Crudinnál
Mátyás Bécset kémleli
Mátyás halála (részlet)
Mátyás királyt leszúrták!
Az oroszlánok halála

MÁTYÁS-MESÉK 
MÁTYÁS-MONDÁK

A Mátyás-folklór kialakulása
Mátyás, az igazságos
Az igazságos király tettei
Az okos király
Mátyás és a salamoni bölcsességek
Az okos válasz
Mátyás helye az anekdotában
Mátyás királlyá választása
Mátyás király a szomszéd népek folklórjában
A Mátyás-folklór jelentősége

Tájszavak és idegen eredetű szavak magyarázata
Forrásjegyzék