Előszó

A földrajzi köznevek mint helyet jelölő kifejezések bármely nyelv szókincsének, így a magyarnak is a központi elemkészletébe tartoznak, a helyek fajtájának megjelölésére ugyanis kizárólag ezek az elemek alkalmasak. Érthető tehát, hogy a földrajzi köznevekkel kapcsolatos vizsgálatok a helynevek kutatásában mindenkor igen fontos szerepet töltöttek be. Ezért természetes az a jelenség is, hogy amikor a helynevekkel összefüggő feladatok a nyelvtudományban előtérbe kerültek, mindig erősebb figyelem fordult a földrajzi köznevek felé is. A szócsoport kutatásának fellendülését ily módon elsősorban a rendszeres helynévgyűjtés megindulásához, vagyis az élőnyelvi helynévi adatok felhalmozódásához köthetjük a magyar és a nemzetközi tudományosságban egyaránt. A földrajzi köznevek kérdése mindamellett önmagában, azaz a helynevektől függetlenül is gyakran kerül a nyelvészeti vizsgálatok középpontjába. 

A földrajzi köznevek tudományos igényű feldolgozásának alapvető feltétele az adott szócsoport adatainak lehető legteljesebb egybeállítása, ezért nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi névtudományban is fontos célnak tekintik a nyelvész szakemberek a földrajzi köznevek állományának összegyűjtését és sokféle igényt kielégítő, jól kezelhető formában történő közreadását. Ezen a téren a szláv névkutatók járnak az élen: a 20. század második felében több szláv nyelv földrajziköznév-szótára is elkészült, de létezik az angol nyelvnek is földrajziköznév-gyűjteménye. A magyar nyelvészeti kutatásokban évtizedekkel ezelőtt ugyancsak megfogalmazódott s azóta is folyamatosan napirenden van egy minél teljesebb földrajziköznév-szótár közreadásának gondolata. 

Az a kiadvány tehát, amit most kézben tart az olvasó, hiánypótló munkának tekinthető, amely a helynévkutatást segítő gyakorlati hasznosság mellett további kutatási lehetőségeket is kínál. Anyagának felhasználásával mindenekelőtt pontosíthatóvá válik a helynevek helynévfajtákba rendezése, ami a helynévrendszerek nyelvészeti elemzésének alapvető feltétele. Ezt a nyelvi szempontú osztályozást pedig akkor végezhetjük el megnyugtatóan, ha ismerjük az ide tartozó elemek jelentéstartalmát, alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyait. A névkutatás szempontjain túl a szótár szélesebb felhasználási lehetőségeire is utalhatunk: a földrajzi köznevek nyelvtörténeti, etimológiai, nyelvföldrajzi célú vizsgálataira. E távolabbi cél különösen fontos lehet a tekintetben, hogy - lévén szó a magyar szókincs talán legjobban adatolható rétegéről - a nyelvföldrajzi vizsgálatok minden bizonnyal e szócsoport kapcsán terjeszthetők ki a magyar nyelvtörténet legkorábbi időszakaira.

...