BRAIN STORMING:

2000 BS-KÜLÖNVÉLEMÉNY

KLASSZIKUS LATIN BÖLCSESSÉGEKRŐL

AVAGY:

BÖLCSESSÉGEK LATINUL, MAGYARUL – ÉS BS-ÜL…

Mottó, No.1.:

„Ridiculum acri, fortius et melius magnas plerumque secat res.”

= Egy csípős vagy derűs megjegyzés gyakran a legnagyobb

dolgokat is találóbban és jobban eldönti.

(Horatius)

Mottó, No.2.:

„Minden éremnek két oldala van, s mindkettő
vethet árnyékot, vagy ragyoghat fényesen.”

(Brain Storming)

******************************

****************

*********

A BS-Különvéleményekről

A Brain Storming-féle Különvélemény sajátosan új műfaja lehet az aforizmairodalomnak… ki tudja, lehet, hogy már igen-igen korán, az írott kultúra hajnalán is igény lett volna rá – akkor, amikor az aforizma is megjelent. Miből állapítható ez meg? Talán a legstílusosabb módon azzal szemléltethető, hogy miként vélekedett az irodalom és kultúra világának néhány igen közismert és elismert alakja arról a jelenségről, hogy az értő ember olvasmánya meg­termékenyíti az elméjét, és az olvasottakat önmagáévá téve azt kiegészíteni, elemezni, azzal vitatkozni, tehát mélységében megérteni és élővé tenni igyekszik.

Íme tehát néhány klasszikus író fennmaradt mondása, melyek megelőlegezik és egyben meg­erősítik jelen írás alapeszméjét.

Montaigne, (1533 – 1592):

„Az avatott olvasó gyakran olyan értékeket is felfedez mások írásaiban, amelyeket nem a szerző rakott oda, vagy észre sem vett, s gazdagabb jelentéssel és színezettel ruházza fel őket.”

Voltaire, (1694 – 1778):

„A legjobbak azok a könyvek, amelyeket az olvasók kiegészítenek.”

denis Diderot, (1713 – 1784):

„A könyv ne csak barátunk, hanem ellenfelünk is legyen: értsük meg, de vitatkozzunk vele. Az olvasás csak így válik hasznunkra.”

Edmund Burke, (1729 – 1797):

„Aki elmélkedés nélkül olvas, olyan, mintha emésztés nélkül enne.”

Gotthold ephraim LesSing, (1729 – 1781):

„Aki a könyvekből nem tanul többet, csak azt, ami a könyvekben áll, annak a könyv félig sem használt.”

Eötvös József, (1813 – 1871):

„Szavakkal csak gondolatokat fejezhetünk ki. Minden leírásnak hatása az olvasó képzelő­tehetségétől függ, s az író művészete csak abban áll, hogy ezt tevékenységbe hozza.”

gustave Flaubert(1821 – 1880):

„Olvasd újra az összes klasszikusokat. De ne úgy, mint a középiskolában, hanem magad­nak, és ítélkezz fölöttük tudatodban éppúgy, mintha egynémely modern írót ítélnél meg, teljes szellemi fegyverzettel és aggályoskodással.”

Lev Tolsztoj, (1828 – 1910):

„Az a körülmény, hogy különös és kizárólagos jelentőséget tulajdonítunk mindazoknak az íróknak, akiket a többség nagyoknak ismer el, nagy akadálya az igazság felismerésének. Nagyon gyakran gyenge és helytelen gondolatokkal találkozhatunk olyan könyvekben, amelyeket nagyoknak és szenteknek tartanak.”

Thomas mann, (1875 – 1956):

„Nem olvashatsz anélkül, hogy olvasmányod föl ne hangolna, meg ne termékenyítene, meg ne változtatna, hogy kedved ne támadna valami hasonlót csinálni és termékennyé válni az élmény hatására.”

THOMAS STEARNS ELIOT, (1888 – 1965):

„Egy bölcs ember mondásainak tanulmányozása hozzájárulhat, hogy kifejlessze azt a böl­cses­séget, amire az olvasó képes.”

louis Aragon, (1897 – 1982):

„Azt akarom elérni, hogy könyvem ne hagyjon magamra, arra kényszerítsen, hogy az olvasás után is gondolkozzam, önmagamat kérdezzem, és magamnak választ keressek. Ilyen értelemben a könyv gépezet az ember megváltoztatására.”

jean-paul Sartre, (1905 – 1980):

„Valójában az ember azért olvas, mert írni akar. Az olvasás mindenesetre kissé újraírás.”

Bálint györgy, (1906 – 1943):

„Tudományos könyvekben egy-egy lábjegyzetnek néha döntőbb szerep jut egy egész fejezetnél – és az életnek is vannak ilyen lábjegyzetei.”

Mikó Imre, (1911 – 1977):

„Sohasem lehet tudni, hogy egy kézbe vett könyv kiből milyen gondolatokat vált ki, és mikor lehet tettek rugója.”

… és így tovább. Meggyőződésem, hogy amennyiben az ő kezükbe került volna akár ez a BS-Különvéleményekkel teli írás, az itt felidézett gondolataik szellemiségének megelevenedését vélték volna felfedezni benne.

Mégis felmerülhet a kérdés, miszerint…

MIRE JÓ A KÜLÖNVÉLEMÉNY?

… És különösen ebben az esetben jogos ez a kérdés: mire jó a klasszikus latin bölcselet mon­datnyi remekeit kommentálni, átfogalmazni, apró változtatásokkal teljesen más, vagy homlok­egyenesen ellentétes jelentést kihozni belőlük, más megvilágításba helyezni, modern viszo­nyokra adaptálni, formájukat kicsavarva viccesre fordítani a bennük megbúvó mély tartalmat? Több mindenre is: a bölcsességek alaposabb átgondolása eleve segítséget nyújt azok saját éle­tünkben való hasznosításában; a tartalom újrafogalmazása, személyessé tétele még köze­lebb hozza az alapbölcsesség velejét a magunk gondolkodásába; esetenként pedig korábban nem nyilvánvaló tartalmak is kiderülhetnek, mivel a tömény bölcsességek újabb szikrákat gyújt­hatnak és újabb bölcsességek születését is okozhatják.

Jelen műben mintegy kétezer, eredetileg latinul írott bölcsesség szerepel eredeti latin nyelven, annak magyar fordításával, és a hozzá fűzött különvéleményemmel.

Praktikus okokból az elrendezés abc-rendszerű az eredeti latin bölcsességek tekintetében, mivel a fordítás sokféleképpen kezdődhet. A témák vagy fő tartalom szerinti kategorizálás a sokféleképpen értelmezhető tartalmak miatt csak késleltette volna a mű elkészültét és elterelte volna az olvasó figyelmét a fő mondanivalóról, nevezetesen a klasszikusnak tekintett bölcses­ségek újraértelmezésének módjáról.

A gyűjtemény 2 részre tagozódik, ezeket kronológiai megfontolásokból különítettem el, mivel a teljes mű 4 év munkájának az eredménye: az első felén 2007 és 2009 között dolgoztam, és ebben a 2 éves ciklusban mintegy 300 különvéleményt írtam; a második felét 2010 és 2011 között vetettem papírra, amikor is 1700 különvéleményt fogalmaztam meg.

Bizonyos latin bölcsességek után olyan idézőjelbe tett mondatok szerepelnek, melyek az adott bölcsesség gyakorlatban, a hétköznapi beszélgetésben, társalgásban való megjelenésmódját mutatom be.

*** *** *** *** *** *** *** ***

*** *** *** *** *** ***

*** *** ***

I. RÉSZ

(2007-2009)

1.

„A facto ad ius non datur consequentia.” (Jogi axióma)

= A cselekedetből annak jogosságára nem lehet következtetni.

BRAIN STORMING:

… A jogból pedig az erkölcsre nem lehet következtetni.

***

2.

„Ab actu ad posse valet illatio.” (Skolasztikus axióma)

= A tényből annak lehetőségére lehet következtetni.

BRAIN STORMING:

Vagyis abból, hogy valami van, abból arra lehet következtetni, hogy „lehet, hogy van”?

***

3.

„Absque labore gravi nequeunt consueta repelli.” (?)

= Komoly erőfeszítés nélkül a megszokást nem lehet legyőzni.

BRAIN STORMING:

… És legalább annyira nehéz a hasznos megszokásokat kialakítani!

***

4.

„Accusare nemo se debet nisi coram Deo.” (Jogi axióma)

= Senki sem köteles önmagát vádolni – csak Isten előtt.

BRAIN STORMING:

= „Hülye vagy – de nem kell előttem bevallanod!”

***

5.

„Affirmanti incumbit probatio.” (Jogi axióma)

= Aki valamit állít, annak feladata a bizonyítás.

BRAIN STORMING:

Ez az állítás hogyan bizonyítható???

***

6.

„Ardua vincit amor.” (Jelmondat)

= A szeretet legyőzi a nehézségeket.

BRAIN STORMING:

A szexhez, a pénzhez, a státushoz való hozzájutásban is…

***

7.

„Astra inclinant sed non cogunt.” (Aquinói Szt Tamás)

= A csillagok megmutatják hajlamainkat, de nem kényszerítenek.

BRAIN STORMING:

Mégis ezzel válnak önmagukat beteljesítő jóslatokká…

***

8.

„Audi multa, loquere pauca.” (?)

= Sokakat hallgass meg, de keveset beszélj!

BRAIN STORMING:

… És hallgasd meg azt is, amit te magad mondasz!

***

9.

„Aut regem, aut fatuum nasci oportere.” (Seneca)

= Vagy királynak, vagy bolondnak kellene születni (ti. ahhoz, hogy boldognak érezze magát – a szerk.).

BRAIN STORMING:

Akkor a születetten bolond királynak a legjobb!

***

10.

„Beatus non est, qui se esse nesciat.” (?)

= Nem boldog az, aki nem tudja, hogy boldog…

BRAIN STORMING:

A boldogtalanság az, amikor az ember éppen nem annak akar örülni, aminek örülhetne!

***

11.

„Bene agere et laetari.” (Jelmondat)

= A jótett vidámmá tesz.

BRAIN STORMING:

… Ha velünk ill. nekünk teszik!

***

12.

„Bene docet, qui bene distinguit.” (?)

= Jól tanít, aki jól tud megkülönböztetni…

BRAIN STORMING:

Ez ott kezdődik, hogy a tanár meg tudja különböztetni azt, hogy neki mit kell megtanítania, és a tanítványainak mit kell megtanulnia; és hogy a kijelölt tananyagból mit érdemes meg­tanítania…

***

13.

„Bene facis, quod litteras anteponis voluptatibus.” (?)

= Jól teszed, ha a tudományt többre becsülöd az élvezetnél.

BRAIN STORMING:

Ezek szerint a szexológia a tudományok csúcsa!

***

14.

„Bene provisam rem, verba non invita sequuntur.” (Horatius)

= Ha világosan tudjuk, hogy mit akarunk mondani, akkor a szavakat is megtaláljuk hozzá.

BRAIN STORMING:

Én az e heti ötös lottószámokat akarom világosan megmondani.

***

15.

„Beneficium accipere libertatem vendere est.” (Publ. Syrus)

= Az ajándék elfogadása a szabadság bizonyos feladása.

BRAIN STORMING:

… Rendben, de akkor mi a helyzet amnesztiával?

***

16.

„Beneficium non est cuius sine rubore meminise non possum.” (Seneca)

= Nem jótétemény az, amire pirongás nélkül nem tudunk visszaemlékezni.

BRAIN STORMING:

Viszont valószínűleg nagyon élvezetes volt!

***

17.

„Bis dat, qui cito dat – nil dat, qui munere tardat.” (Publius Syrus)

= Kétszeresen ad, aki gyorsan ad – de semmit sem ad, aki adományával késlekedik.

BRAIN STORMING:

Lásd: A gyors pofon kettővel felér!

***

18.

„Bis repetita placent.” (Horatius)

= Amit kétszer megismételnek, az tetszik.

BRAIN STORMING:

Vagyis a 3. pofon már jólesik?

***

19.

„Bona fides non patitur, út semel exactum iterum exigatur.” (Reg. iuris 83.)

= Az egyszer teljesített dolgot még egyszer igényelni rosszhiszeműségre vall.

BRAIN STORMING:

Különösen a nők részéről – aktus után!

***

20.

„Bonae fidei non congruit de apicibus iuris disputare.” (Jogi axióma)

= A jogi szőrszálhasogatás nem vall jóhiszeműségre.

BRAIN STORMING:

Nézőpont kérdése!

***

21.

„Calamitas virtuis occasio est.” (Seneca)

= A megpróbáltatás alkalom az erény gyakorlására.

BRAIN STORMING:

És ha csalás miatt van megpróbáltatás?

***

22.

„Cessante, sublata causa: cessat effectus.” (?)

= Ha megszűnik az ok, megszűnik az okozat (eredmény) is.

BRAIN STORMING:

Ha kioperálják valaki agyából a lövedéket, attól feléled?

***

23.

„Circulus vitiosus.” (?)

= „Ördögi kör.” = Hibás kör, hibás okoskodás, mely azzal bizonyít, amit be kellene bizonyí­tani. (Olyan helyzet, amiből nincs kiút. – a szerk.)

BRAIN STORMING:

A „circulus vitiosus” létezése igazolja, hogy a logika alapjába véve a szavakra vonatkozik, és nem a valóságra.

***

24.

„Clerici portantes flores, aut stulti, aut mundi amatores.” (?)

= A pap – ha virágot visz – vagy ostoba, vagy világfi.

FORRÁS ÉS FOLYTATÁS:

Brain Storming