Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember

Életminőségünk őrzése, javítása és rontása

ABCD

NAPI ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLATOK– 27.

Szabad ötletek, idézetek és naplójegyzetek

Reményik Sándor: Míg állt a vár...

Míg állt a vár, míg állt a palota: 
Ó könnyű volt beszélni! 
Fölényes arccal állani oda 
S ormától fundamentomáig mérni 
Az ősök építette templomot. 
Míg állt a vár: ó könnyű volt beszélni! 
Lazítni itt is, ott is egy-egy téglát, 
Míg a boltívek roskataggá lettek, 
S a dómpillérek ernyedtek és bénák. 

Most minden rom. 
A földdel egyenlővé tétetett. 
Nincs fundamentom és nincsen orom. 
Csak fű a rom felett 
S a fű közt egy-egy csöndes nefelejcs. 

Cassandra hangja zokogásba fulladt. 
A száraz szemekből a könnyek árja 
Csöppenként indult: millió imádság, 
Az Istenbe, az örök óceánba. 
A fagyos ajkak tüzes ajkak lettek, 
Mintha a szívét az ajkára tenné: 
A gőgje alázattá változott, 
És a fölénye: őrült szerelemmé! 

Állok a fű közt, a romok felett, 
A nefelejcsek kicsi, kék fejét 
Simogatja kezem. 
Míg álltál: értetlenül néztelek, 
Most rádismerve nézlek, réveteg 
S imádlak romjaidban, - nemzetem! 

1921. május

*

”az, hogy magyar nem faj,

nem vér, hanem a lélek dolga.

Nem a vér alakította ki a magyar lelket

s hozta létre így a magyar fajt,

hanem ellenkezőleg,

a magyar lélek hatott a vérre

s most és minden időben az a magyar faj,

amit a magyar lélek áthatott.

Mindenki olyan mértékben magyar,

amekkora mértékben

magyar lélek ereje él és hat rajta keresztül...”

K.S,

*

Pajzán népdal

Hejehuja, pengő karika

Kanásznénak félre a likja

Csiszeg-csoszog konyhaajtóba

Míg a bojtár jól meg búbolja.

Sárga csizma pi-piros má-mándli

Megveszekedtél-e vagy mi-mi-mi

Tyuha-ide-tyuha-jó tyuha-jó

Lösz a fene soha jó, soha jó.

Zöld ágat eszik a kiskecske,

Vörös bort iszik a menyecske.

Mikor velem dolgát végezi

Távolról az urát csak neve-neve-neveti.

Térden állva szopik a bárány,

Hanyatt dűlve mulat a leány.

Mikor a közepin beszúrok

Akkor mondja, hej, te huncut, de tudod.

Volt neköm egy kecském, tudod-e

Kertbe rekesztöttem, láttad-e

Megette a farkas, tudod-e

Csak a likát hagyta, fújod, fújod, fújod-e.

*

Kép

Képes

Képtelen

Elképzel

Képzelőerő

Képzelő erőtlen

Elképzelhetetlen

Elképed

Képen vág

A képes fele

Képzés - képesített

Képesség

Képíró – képfestő

Fényképész

Költői kép

Arckép

Igazolványkép

Önkép – világkép

Leképez

Képviselő

Képmutogató

Képeket vág

Mozgó kép

Előkép

Álomkép

Emberkép – istenkép 

Stb.

*

Summás

(lat. summa ’összeg’)

a mezei munkás egy önálló újkori típusa,

nagybirtokra csoportosan (summásbandában) elszegődött

vándor idénymunkás,

aki kapálást (elsősorban cukorrépa, kukorica, burgonya)

és más, vegyes mezei munkát

(aratás, takarmánynövények betakarítása stb.)

végzett pénzért, terményrészért

és élelmezés (kommenció) fejében.

Kialakult általánosabb gyakorlat szerint

a készpénzt havonta

(innen a summás régi elnevezése:  

hónapos, hónapszámos, havi béres),

a terményrészt végelszámoláskor,

az élelemjárandóságot pedig

részben hetenként, részben havonként kapta.

Mindezt a bandaközösen kereste;

rendszerint a summásgazda vette át,

s maguk között a munkában töltött idő arányában,

továbbá a munkaerő minősítése szerint osztották fel:

a zsákolást és egyéb nehéz testi munkát is végző

felnőtt férfiak voltak az egészkezesek

(más néven: egészrészes, teljes vagy I. osztályú munkások),

a nők, serdülők és idősebbek pedig a félkezesek

(félrészes, félmunkás, II. osztályú munkás);

ez utóbbiak a teljes kereset felét, harmadát,

olykor csak negyedét kaphatták,

még ha az időszak nagyobb részében

a férfiakkal egyenlő értékű munkát végeztek is. –

Elsősorban

az ezer holdon felüli nagybirtokon alkalmazták őket

az intenzívebb növénykultúrák meghonosodása után;

voltaképpen  cselédpótló idénymunkások,

akik azonban nem napszámban,

hanem huzamosabb időre: 1–6, ritkábban 8 hónapra

(szórványos esetekben volt ún. téli summás is),

tehát tavasztól őszig szegődtek el.

A summás kemény fegyelem alatt,

hajszás munkában kereste kenyerét,

otthonában viszont

szinte tétlenül próbálta átvészelni a telet.

Az időbéres summások

nem és kor szerint összetett,

de lokálisan egységes

bandaszervezetekben éltek és dolgoztak,

magukkal vitték szigorú paraszti erkölcseiket,

megtartották viseletüket és folklórjukat is,

a vándorélet lassan éreztette csak hatását. –

A summásmunka a 19. sz. második felében alakult ki.

A summásjárás időszakában

kb. 30 000 főre tehetjük a teljes létszámot,

zömük Borsod (Mezőkövesd, Tard, Szentistván),

Nyitra és Trencsén megyéből származik,

nem sokkal kevesebb a hevesi summások száma sem,

de a történelmi Mo. számos megyéjében

(Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Vas és Zala)

megtaláljuk őket,

köztük szlovákokat (Nyitra)

és kárpátukránokat (Nagyberezna) is.

A nagybirtokok 1945-ös felosztása

vetett véget ennek az életformának,

1948-ban volt az utolsó említésre méltó summásjárás.

(még: agrárproletár,  summásmunka). – 

*

"....a magyar kultúrát,

észjárást és világszemléletet

a parasztság őrizte csak meg,

de közben elmaradt európai műveltsége.

A gimnáziumokban, főiskolákon, egyetemeken

tanuló ifjúság

teljesen a germán kultúra vonzásába került

és így a középosztály elszakadt a néptől,

gyökértelen értelmiséget alkot...”

K.S.

*

A hobó ˙

(angolul: hobo) kifejezés

egy Egyesült Államokbeli vándormunkást jelent.

A kifejezés olyan embert jelöl,

akinek nincs stabil szállása, az országot járja

és alkalmi munkákból él.

A hobók általában gyalog

vagy tehervonatokon potyázva utazták át az országot.

A hobót az különbözteti meg a csavargótól,

hogy a hobó hajlandó dolgozni, s ezért is utazik.

A szubkultúra „virágzása”

a 19. század végén és a 20. század elején volt,

olyan periódusokban,

mikor gazdasági válság volt az országban

és kevés munkahely.

Sok ember indult el

szaktudást nem igénylő alkalmi munkát keresni,

ami többnyire aratás vagy gyümölcsszedés volt.

Számuk

főleg a nagy gazdasági válságidején

ugrott meg nagymértékben.

Később már nem a megélhetés,

hanem a kalandvágy és a szabadságvágy hajtotta a hobókat.

Az életmód életfilozófia lett.

A hobó szó eredete vitatott.

Egyesek a „Hoe Boy” kifejezésből származtatják:

a hoe angolul kapát jelent,

melyet a mezőgazdaságból megélő hobó magával hordott.

A kapa nyeléhez kötötték a batyujukat,

amiben az összes vagyonuk volt.

Mások különböző köszönési formák

összevont formáiból származtatják:

„Ho, boy!”, vagy a „Ho, beau!”-ból,

mely egy gyakori köszönési forma volt vasutasoknál.

Mivel a hobók általában vasúton utaztak,

sok elmélet itt keresi a szó eredetét.

*

Magyar megoldás

"Azt a feltevésemet,

hogy minden kísérlet,

mely földünkön és történelmünkben

ellenállt a feladatok magyar megoldási módjának,

csak veszteglést, visszafejlődést, kárt, pusztulást,

betegséget és tetszhalált eredményezhetett,

jó gyümölcsöt nem termett sohasem s ezután sem teremhet..."

"Azt azonban,

hogy igazi halált nem okozott

sem eddig s ezután sem okozhat,

mert hálá Istennek,

a magyar passzív rezisztenciának

van mégis egy aktív,

erőszakos-végeszakasztó szempillantása,

nem mertem még tudományos igazságként hirdetni,

itt említem csak, mint gyanításomat és feltevésemet.

Mert van ilyen minden után pontot tevő lelkiállapot.

A csömör."

"Tűr, tűr az objektív és primitív

ázsiai jellegű társaslélek sokáig,

még mindíg tűr, sokszor úgy tetszik a végletekig tűr,

de egyszer csak végképp megcsömörlik.

Akkor aztán mindennek vége.

Egyelőre képtelen új szellemi táplálékfelvételre,

a legutoljára beleerőltetett adag talán vissza is jön belőle,

ki kell kurálnia magát, bőjtöl, diétázik

s csak azután lehet belediktálni kívülről valamit,

ha egy darabig a maga életét élhette és erőre kapott..."

"...sem erőszakoskodásra,

sem pesszimizmusra

nincs szükségünk, tehát okunk sincs.

Ezen a földön,

ebben a sorsközösségben

csak magyar élet lehetséges,

ha pedig a mi magunk magyarsága telítődnék

a kívánatosnál nagyobb mértékben idegen elemmel,

legfeljebb elfog bennünket a csömör,

s megint megúsztuk egy kis szenvedéssel..."

Karácsony Sándor

*

„Hobó”

Élet – ars poetica – életmű

Egy

művésznek,

tudósnak,

bölcselőnek

mindig meg kell őriznie

azt a szellemi szabadságát,

hogy kimondhassa,

ha a király meztelen...

ha elfogadja,

neadjisten keresi

a hatalom kegyeit,

az alkotóként is kiheréli...

nagyon vigyáznia kell,

hogy kitől és milyen 

díjakat, támogatásokat stb.

fogad el...

nincs ingyen ajándék,

minden ajándék elfogadás lekötelez...

a mecénás téged támogat,

a szponzor meg irányít, befolyásol...

nem szeretem,

ha valaki a fenegyerek pózában tetszeleg,

miközben többnyire csak műbalhéi voltak,

amikkel közvetve a népszerűségét növelték...

hogy azt higgyük,

ő a mi emberünk...

ismerős ez a politikából,

gondoljunk csak Demszky Gáborra…

A Fidesz szponzorálta

legutóbbi - tévés! - koncertjén

Balázs Fecó Radics Béla képét vetítette ki...!?

Ő hamarabb jutott Dönci sorsára...

Az érdekes,

ha valaki előadja az üldözöttet,

és közben évtizedek óta klubja van,

. most éppen Óbudán -,

és most is fizetett tagja

a "Nemzeti Színháznak",

és 12 milliót kap csak úgy...

Dönci 

(Balaton, Európa Kiadó)

meg  szinte éhen halt,

nem kapott lehetőséget,

és itt maradt három kisgyerek...

Nekem Hobó 

mindig hamisan csengett...

egy ideig

az Oly sokáig voltunk lent...

számai jelentettek kivételt.

Káder apuka,

A Kossuth téren 56-ban lövető,

Földes László lázadó gyereke,

aki azért a mi kutyánk kölyke

stb.

Amúgy

érdekes.,

hogy mégis

létrejöhetnek nagy művek

amúgy magát teljesen korrumpáló szerzőtől is...!?

Jókai Mórt

egyszer maga Ferenc József

húzta ki a szarból,

a teljes anyagi csődből!!!!!

Sok műnél

meg nem is ismerjük az alkotót

(s talán jobb is, mert nem befolyásol...)

Hrabal

pl. vállalta, hogy besúgó lesz,

és nem vonult külső-belső emigrációba...

Így mi

feltehetően jobban jártunk,

de a lelki poklokat neki kellett megjárnia...

Kicsit hasonló Tar Sándor,

szociografikus író ismert esete is...

*

Salto mortale

(magyarul: halálugrás)

Ki – rejtett - védőháló felett, ki anélkül…

*

Opera-operett

Kis János és Nagy Jenő

– párhuzamos életrajzok

Engem a nyolcvanas években

Megfosztottak állásomtól, megélhetésemtől,

Az útlevelemtől, a magánéletem szentségétől,

Házkutattak, kifosztottak, előállítottak,

Fogdáztattak, megfélemlítettek, zsaroltak,

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek stb.,

Miközben az „illegális” ellenzék vezetőjének,

- ami a Hálózatból puccsal lett SZDSZ-é is lett -,

Tulajdonképpen még rendőri ügye sem volt…

Ő az SzDSz elnöke, egyetemi tanár lett,

Én meg szabadúszó – de inkább vízóra leolvasó…

*

Ki kell rúgni a hámfából

Ha sört iszom, részëg vagyok tölle, de tölle,

Szid az asszony, nem törődöm vélle, vélle.

Hazamegyek, lefekszem melléje, melléje,

Itt a hátam, beszélgessen vélle, vélle.

Ijaha, haha, csuhajja, haha,

Nem lëhet az ember fából,

Ki kell rugni / Néha kirúg a hámfából.

Illegő ja billegője, volt a fene soha jó!

Itt a bor és itt pálinka, itt mulat a részeg banda.

Bor, pálinka, gólya orra, koppantója, egyenes görbe fakerék,

Ó, de szép, millyen szép ez a háromlábú szék!

*

Lélek

Lelkes

Lélektelen

Lélekölő

Kétlelkű

Lélekharang

Jólelkű – rosszlelkű

Szívvel-lélekkel

Lelkem, galambocskám

Holt lelkek

Lélekvándorlás

Lélek és lélegzet

Lelketlen ember

Lélek és élet

Lelkes állat

Lelkület

Lélekhalász

Nagylelkű – nagy lélek

Fellelkesít, feltüzel

A lélek halhatatlansága

Szentlélek – Szent Szellem

*

Nem sokaság, hanem. 

Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. 

Berzsenyi

*

"...Semmi sem könnyebb,

mint azonnal felismerhetni,

ki a magyar és kicsoda nem az.

De nem fontos megállapítani,

ki az és ki nem az,

mert a dolog természete szerint

nem érdemes itt nem magyarnak lenni.

Annak, ami nem-magyar,

nálunk mindig csak jelenje lehetséges,

jövője nincs..." 

Karácsony Sándor

*

Szentháromság

És a kimaradt negyedik, az Anyaisten

Babba Mária, Szűz Mária – Mária országa

*

Pál apostoltól Erdő Péterig

Az ún. zsidó-kereszténység

Ha valamit nem tudsz legyőzni, állj az élére

A zsidó Ótestamentum istene nem Jézus istene

Madarat tolláról, embert istenképéről ismerni meg

Ha egy népnek meghamisítják istenképét, vége van

(Bővebben: lásd Tóth Ferenc előadásait, könyvét)

*

Szól

Beszól

Leszól

Elszólja magát

Összeszólalkozik

Mindenbe beleszól

Megszólja a társát

A pártközpont odaszól

*

Tiszta

Tisztátalan

Nem szobatiszta

Tisztába kell tenni

Tisztaságmániás

Piszkos kezű

Mocskos gondolat

Koszfészek

Lerondít

Piszkol

Sároz – sárdobáló

Fekete seggű – befeketítő

Nem tiszta – nem szertelen

*

Beszél

Félrebeszél

Magában beszél

Hülyeségeket beszél

Feleslegesen beszél

Néma – németül beszél

Mindent kibeszél

Bebeszéli magának

Beszéddel fáraszt

Rébeszélő-gép

*

Aki nem lép egyszerre,

Nem kap rétest estére,

Pedig a rétes nagyon jó,

Katonának az való

*

Magyar-szlovák

Ajándék lónak nem nézem a fogát

Szuvenyír nyihaha ne kukacska protku

*

Fegyver

Kétélű kard

Ekevasból kard

A kapanyél is elsül

Szúró, vágó, ütő, lövő

Kis- és nagyhatósugarú

Titkos fegyver - ~raktár

Meztelenül fegyveresek ellen

Ki fegyvert ragad, fegyver által vész el

*

VIRÁGÉNEK

Ellopták szívemet, jól érzem,
Aki ellopta is, esmérem.
Tied vagyok, rabod vagyok, 
megkötözött foglyod vagyok, 
édesem.

Szerencsés és kedves tolvaj vagy, 
De ha már megloptál, el se hagyj!
Tied vagyok, rabod vagyok, 
megkötözött foglyod vagyok, 
édesem.

Egy szép virágszálra akadtam,
Mézre, nem méregre találtam.
Tied vagyok, rabod vagyok, 
megkötözött foglyod vagyok, 
édesem.

Szánj meg hát, gyönyörű violám, 
Én szeretlek, szeress, szép rózsám! 
Tied vagyok, rabod vagyok, 
megkötözött foglyod vagyok, 
édesem.

https://www.youtube.com/watch?v=8PsHgKObWNg