Pünkösd ünnepét a húsvét után az ötvenedik napon tartjuk, görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hagyományosan a húsvéthoz hasonlóan egész héten át tartó ünnep.
A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.
Számos népszokás kötődik a pünkösdhöz.
Ilyen a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdi királynéjárás, a törökbasázás, a tavaszköszöntés, a borzakirály, a rabjárás és még jó néhány. Ezek között vannak átfedések, tájegységenkénti különbségek.
A májusfát ekkor táncolják körbe, majd döntik ki.
A legnépszerűbb pünkösdi szokásról, a pünkösdi királyválasztásról itt írtam bővebben:
http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/punkosdi_kiraly_valasztas
Hesspávázás:
Udvarhelyszéken, Sóvidéken ma is élő gyermekek által gyakorolt pünkösdi szokás a hesspávázás, bár a XX. század elején hesspávázni még a nagylányok jártak.
Napjainkban a szereplők egy-hat osztályos leánykák. Egy-egy csoportba öt-nyolc lány szerepel, és egy ugyanolyan korú fiú a király. A legkisebbiket maguk közül királynénak választják. Régebben a királyon és királynén kívül választottak koszorúslányt vagy kisnyoszolyót. A többiek, akik a zászlókat viszik, a „ludak". Legfontosabb feltétel, hogy a szereplők mind jó énekesek és bátor fellépésűek legyenek. A királynak nem kötelező énekelnie, mert neki más feladata van: ő gyűjti össze a pénzadományt és köszöni meg a kapott pénzt.
Udvarhelyszéken ma is élő pünkösdi szokás. A 10-12 éves gyerekek választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt, nyoszolyólányokat, a többiek a zászlóvivők lesznek. Ez a hesspávázó csapat kora reggel énekelve elindul (élen a királlyal, a királynéval és a királylánnyal) bejárni a falut.
A hesspávázók manapság egy-egy osztály tanulói, jó előre összebeszélnek: megszervezik a csoportot és énekpróbát tartanak. A kijelölt időben összegyűlnek valamelyikük házánál, ahonnan indulnak bejárni a falut. A kellékek előállításában a szülők is segítenek. A királynak koronát, vagy cukorsüveg alakú csákót készítenek, a lányoknak fehér virágkoszorút vagy pártát készítenek. Valamennyien népviseletbe öltöznek. A ludak rúdra kötött szőttes törülközőt vagy szervétet visznek zászlóként. A csapat a kora reggeli órákban indul vasárnap és énekelve bejárják az egész falut. Manapság addig járnak, míg bírják hanggal, s míg bírja a lábuk; régebb csak az első harangszóig illett hesspávázni. A menet élén a király halad, bal oldalán a királynő, mögöttük a koszorúslány, utánuk két sorban a zászlósok. Menet közben a következő éneket énekelik:
Az összeget a végén elosztják egyformán egymás között. Közös játékkal zárták a napot. A játék eredetére több magyarázat van. Legelterjedtebb az, hogy a hesspávázás a sójoggal volt kapcsolatban. A szájhagyomány szerint a sófalviak sójogi panaszukkal Mária Terézia császárnőhöz fordultak, aki fogadására és jóindulatának megnyerésére öltöztették a gyerekeket hesspávázóknak. A játéknak régen párosító funkciója is volt, ez napjainkban megszűnt, a gyerekek már csak megszokásból járnak hesspávázni, de ez nagy élményt jelent számukra.
A hesspávázás Udvarhely megyében, Sóvidéken pünkösdkor ma is élő pünkösdi népszokás. 10-12 éves leánykák és különböző korú fiúk választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt és nyoszolyólányokat, a többiek pedig a zászlóvivők, a "ludak". A hesspávázó csapat a kora reggeli órákban indul - Alsósófalván vasárnap, Parajdon hétfőn - , és énekelve bejárja az egész falut. A menet élén halad a király és a királyné halad. Alsósófalván közöttük megy a királylány, utánuk két sorban a zászlósok. Énekelve járják végig a falut. A kapott adományokat egymás között elosztják.
Tánczos Erzsébet
Forrás:
http://www.hoxa.hu/?p1=cikk&p2=3158
http://alsosofalva.blogspot.hu/2011/08/hesspavazas.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91s%C3%B3falva
http://hungarotheka.hu/szokasok/tavasz/102-punkosd.html