Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember
Életminőségünk őrzése, javítása és rontása
ABCD
NAPI ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLATOK – 9.
A készülő füzetek nyersanyaga-mellékterméke
Bartis Ferenc
És mégis élünk!
Széttépve és összetörten
Győzelmektől meggyötörten
Már magzatként bajba ölten
Vándor bölcsőtemetőkben -
És mégis élünk
Dobra vernek minden vágyat
Árverezés a vasárnap
Nászunkra is gyászhír támad
Üresek a gyermekágyak -
És mégis élünk
Elavult a dülők lelke
Kórót terem tarló mezsgye
Pusztul a föld egyre-egyre
Hull a szikla tenyerünkbe -
És mégis élünk
Fogaskerék futószalag
Egyik elmegy másik marad
Bölcsőnk, sírunk porrá szakad
Zokognak a kövek szavak -
És mégis élünk
Hogyha sírunk: kiröhögnek,
Hogyha kérünk: fel is kötnek,
Hogyha küzdünk: odalöknek
Történelmi kárörömnek -
És mégis élünk
Magyar, szavad világ értse:
Anyanyelvünk létünk vére;
Anyánk szíve tetemére
Átok zúdult: vége, vége... -
És mégis élünk!
p.s.:
Bartis Ferenc Utószó című versét
1956. november 1-jén,
halottak napján szavalta el
Kolozsváron a Házsongárdi temetőben
Dsida, Brassai, Kriza sírjánál,
s e verséért a Román Katonai Törvényszék a költőt
hét évi nehéz börtönbüntetésre ítélte...
*
NYOMORULTAK
Az igazság pedig ez:
nyomorultnak kell lennünk, és azok is vagyunk.
Emellett a legkomolyabb bajok főforrása,
melyek az embert érik,
az ember maga: homo hominis lupus,
az ember az embernek farkasa. (...)
De minek mennénk ily messze:
ötéves korban cérnafonóba vagy másféle gyárba lépni
s ettől kezdve először 10, majd 12,
végre 14 óra hosszat egy nap ott ülni,
s ugyanazt a mechanikus munkát végezni -
valóban drága ár azért a gyönyörűségért,
hogy valaki lélegzetet vehet.
Pedig ez milliók sorsa
és sok más millióé cseppel sem különb.
SCHOPENHAUER
*
J
Ön-gyilkos humor
A boldog házasság titkai
Egy héten kétszer elmegyünk egy elegáns étterembe,
iszunk egy kis bort, finom ételeket eszünk, és jó társaságban vagyunk.
Ő keddenként megy, én péntekenként.
Külön ágyban alszunk. Az övé Floridában van, az enyém New Yorkban.
Mindenhova elviszem a feleségemet,
de folyton megtalálja a visszavezető utat.
Megkérdeztem a feleségemet, hova akar menni a házassági évfordulónkon.
"Oda, ahol már régóta nem voltam" mondta. Javasoltam neki a konyhát.
Mindig fogjuk egymás kezét. Ha elengedem, elkezd vásárolni.
Volt neki 1 elektromos turmixgépe, 1 elektromos kenyérpirítója
és 1 elektromos kenyérsütője. Ekkor azt mondta, hogy túl sok gépünk van,
már nem lehet sehova sem leülni. Hát, vettem neki egy elektromos széket.
A feleségem azt mondta,
hogy a kocsi nem indul, mert víz van a karburátorban.
Amikor megkérdeztem, hogy hol a kocsi, azt mondta a tóban.
A feleségem kókuszdió és banán diétán van.
Még egy dekát sem fogyott, de ha látnátok, hogy mászik fel a fára!!!!
A feleségem iszappakolást kapott és 2 napig remekül nézett ki.
Aztán az iszap leesett.
Futott a kukásautó után ordítva "Nem késtem még el a szeméttel?"
A vezető visszakiabált: "Á, nem. Ugorjon be!"
Fifti-fifti alapon osztozunk,
Egy nekem, egy - ezt - neked:
Így akkor most kvittek vagyunk?
*
Örök gyanakvás, bosszúszomj
De pontosan úgy, mint a dalokban,
melyeket a kávéházi chansonénekesnők énekelnek.
S a dalok tanulsága mindig annyi, hogy
az összetört szíveket nem lehet többé eggyé ragasztani.
Az életben is ennyi a tanulság.
Ha egy ember egyszer
bizalommal, föltétlen érzésekkel közeledett valakihez,
s érzéseit megsértették, "szívét összetörték",
soha többé nem tud igazi bizalmat,
feltétlen odaadást érezni egy másik ember iránt.
Nincs érzékenyebb anyag a földön, mint az emberi anyag.
Képtelen arra, hogy elfeledjen egy sértést,
mellyel lelkét vagy érzéseit illették.
S bármiféle baráti vagy szerelmi találkozást
hoz is még számára az élet,
gyanakvó marad,
minden kapcsolat torz és gonosz játékalkalom lesz számára,
örökké bosszút akar.
Ilyen az ember.
Vigyázz, ha ilyen megsértett szívűekkel állasz szemközt:
nem tudod őket megengesztelni.
S nincs az a türelem, bölcsesség, nagylelkűség, szenvedély,
mely az ilyen csalódott szíveket nyugtatni tudja…
Márai Sándor
*
Koncz Zsuzsa dala
Sajnálom szegényt
1. Sajnálom szegényt, a következőt,
Miattad fogom büntetni őt,
Nem leszek gonosz, csak könyörtelen,
Csak annyira komisz, mint te vagy velem.
2. Sajnálom szegényt, ki előttem áll,
Eljátszott mindent előre már,
Nem hiszem soha egy szavát sem el,
Csalódni elég volt egyszer.
R. Kár volt így hazudni,
Volt egy tisztább út is,
Kár volt így hazudni,
Megtettem volna úgyis.
3. Sajnálom szegényt, a következőt,
Miattad fogom büntetni őt,
Naponta rajongva jöhet felém,
Csak téged akarlak én.
Lovas Róbert - Szenes Iván szerzeménye
(Egy rádió krimi,
„Gyilkosság a sztriptíz bárban” betétdala volt.)
https://www.youtube.com/watch?v=Q3SDCsp2AJo&feature=kp
*
J
Sportanyuka
Egy kölyökcsapat mérkőzésén
Ati edző félrehívja Ödönkét, és megkérdezi tőle:
- Kisfiam, tudod, mi az a csapatmunka, az együttműködés?
- Igen.
- És tudod, hogy igazán nem az számít,
hogy nyerünk-e vagy veszítünk,
hanem hogy mind egy csapat vagyunk?
A gyerek bólogat.
- Akkor biztos azt is tudod, hogy ha megbüntetnek,
akkor nem szabad tiltakozni,
a bírót rugdosni, és káromkodni, igaz?
Bólogatás.
- És ha én lecseréllek,
hogy egy másik gyerek is játszhasson,
akkor engem sem szokás "seggfejnek” nevezni, így van?
A kisfiú csendben bólogat.
- Na, kisfiam, ha mindezekkel tisztában vagy,
akkor menj szépen és magyarázd el anyukádnak is…
*
SZÁLKA ÉS GERENDA
Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!
Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek;
és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek.
Miért nézed a szálkát atyádfia szemében,
a magad szemében pedig
miért nem veszed észre még a gerendát sem?
Vagy hogyan mondhatod akkor atyádfiának:
Hadd vegyem ki szemedből a szálkát! -
mikor a magad szemében ott a gerenda.
Képmutató, vedd ki előbb saját szemedből a gerendát,
És akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy
kivehesd atyádfia szeméből a szálkát.
Máté 7:1-5
*
Emberszabású majmok,
avagy a megszokás hatalma
Vegyünk egy ketrecet, amiben öt majom van.
A ketrecben egy madzagon lóg egy banán.
A banánt csak a legfelső lépcsőfokról lehet elérni.
Az egyik előbb-utóbb odamegy a lépcsőhöz
és elkezd felmászni a banánért.
Azonban ahogy hozzáér a lépcsőhöz,
az összes hideg zuhanyt kap.
Kicsit később egy másik is megpróbál felmászni a banánért -
az eredmény ugyanaz.
Ez még számos alkalommal megtörténik.
Kis idő elteltével, amikor egy elindul a lépcső felé
a többiek megpróbálják megakadályozni.
Most zárjuk el a vízcsapot, nem lesz több zuhany.
Cseréljük ki az egyik majmot egy újoncra.
Az új "fiú" meglátja a banánt
és megpróbál érte felmászni.
A többiek azonnal megtámadják
és nem engedik, hogy a lépcső közelébe menjen.
Amikor minden mászási kísérlet kudarcba fullad
a többiek támadása miatt, az új "fiú" feladja.
Most cseréljünk ki
még egy régi (zuhanyozott) majmot egy újoncra.
Az új megint csak megpróbálja megszerezni a banánt,
de a többi négy megtámadja ezért.
Az előző újonc is aktívan részt vesz a támadásban.
Amikor már ez is feladta, cseréljük ki a harmadik majmot is.
Amikor ez is megpróbál eljutni a banánhoz,
a többi négy megtámadja.
Pedig a négy támadó közül kettőnek elképzelése sincs,
hogy miért nem szabad a banánnal próbálkozni.
Miután a negyedik és az ötödik majmot is kicseréltük
a ketrecben lévő majmok egyikének sincs emléke a hideg zuhanyról.
Mégis, meg sem próbálnak felmenni a banánért.
Hogy miért?
Mert ez mindig így volt és mindenki azt látta,
hogy így kell ezt csinálni…
*
Nagy László
Ki viszi át a szerelmet?
Létem, ha végleg lemerült, Ki imád tücsökhegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszül föl a szivárványra? Lágy hantú mezővé a sziklacsípőket, Ki öleli sírva? Ki öleli sírva? Ki becéz falban megeredt Hajakat, verőereket? S dúlt hiteknek kicsoda állít Káromkodásból katedrálist? Létem ha végleg lemerült, Ki rettenti a keselyűt? S ki viszi át a fogában tartva A szerelmet a túlsó partra? Létem ha végleg lemerült, Ki rettenti a keselyűt? S ki viszi át a fogában tartva A szerelmet a túlsó partra?
1.
Sebő együttes
https://www.youtube.com/watch?v=frybRd3snVY
2. Beatrice
https://www.youtube.com/watch?v=EdoAMTnfTUk
3.Janicsák Veca
https://www.youtube.com/watch?v=xzjDKAvhpUY
4.
Republic
https://www.youtube.com/watch?v=cJsOMcArlOw
5.
Kicsi Hang Verséneklő Együttes
https://www.youtube.com/watch?v=R4NWS3oX0iA
6.
Panírozott Barikád
https://www.youtube.com/watch?v=IPYz2Uw95es
*
Káromkodásból katedrális…
Mikes Kelemen meséli egy levelében
annak a püspöknek a történetét,
aki egyszer egy sziget mellett elhajózván
rettenetes káromkodásokra, átkokra lett figyelmes -
kiszállt s ott egy remetét talált, akit kérdőre vont.
A remete szörnyen megijedt, magyarázkodott
mondván, hogy ő most imádkozott...
A püspök leteremtette, lehordta -
majd megtanította szép imádságokra,
s dolgát jó végezve elhagyta a szigetet..
De mit lát a hajóról?
Kétségbeesetten szalad utána a vízen a remete:
- Atyám, atyám! Elfelejtettem az imént tanult imákat!
- Jól van fiam, csak csináld úgy, ahogy eddig…
*
Disznók elé gyöngyöt…?
Beavatottság és reveláció
Az azonban bizonyos,
hogy Isten szándékosan beszél az ő gyermekeivel
olyan különös nyelven és példázatokban,
hogy az istentelenek, akik kívül vannak,
meg ne értsék, mit beszél és mit akar ő gyermekeivel.
Krisztus maga világosan megmondja,
azért beszél példázatokban, allegorikus nyelven a tanítványaival
(amint Püthagorasz is az övéivel),
hogy az ő titka a szavak függönye mögött
az iskolán belül maradjon elrejtve az istentelenek elől,
hogy egyedül az ő gyermekei értsék meg.
S nem azért van ez így, mert Isten ellenük van,
hanem azért, mert ő tudja,
hogy ezek még nem érettek meg
és nem méltóak az igazságra,
igen, hogy disznók és kutyák, akik az Írást lábbal tapossák
*
Heltai Jenő: Karácsony
A szeretet nagy ünnepén,
Amikor minden csupa fény,
Amikor minden csupa pompa
És csillogó a karácsonyfa,
Mikor az angyal szárnya lebben
És békesség van szívetekben,
Nagynak, kicsinynek gyönyörül,
Amikor gazdag és szegény örül,
A szeretet nagy ünnepén,
Mikor kiújul a remény,
Amikor testvér minden ember
És egy a másnak könnyes szemmel
Bocsátja meg sok vétkeit,
A dús kolduson segít,
Mikor fehéren száll a béke árnya
Minden kunyhóra, minden palotára,
A szeretet nagy ünnepén,
Amikor annyi költemény
Hirdeti ékes mondatokban,
Hogy végre ismét Karácsony van,
Mikor övéihez rohan
Mindenki meghatottan, boldogan,
Mikor mindenki egyetért,
Mindenki egyért, egy mindenkiért.
A szeretet nagy ünnepén...
Tovább miért is fűzzem én?
Mikor az angyal szárnya lebben,
Sok-sok minden van a szívekben,
Irigység, méreg, epe mennyi!
Csak szeretet nincs egy szemernyi.
De mindegy! Minden csupa pompa,
Csillog, ragyog a karácsonyfa,
Telizsúfolva minden ág,
Lóg rajta sok cifraság,
Hány ember sóhajt most nagyot:
"Bár X.Y. lógna ott
A karácsonyi dísz helyén..."
A szeretet nagy ünnepén.
*
Saturnalia
(lat.), ősrégi latin népünnep,
mely a hagyomány szerint
annak a boldog aranykornak emlékezetét rejtette,
mely Saturnusnak (l. o.) uralkodása alatt volt a világon.
Évforduló ünnep volt, melynek napja dec. 17-ére esett,
de az egész ünnep teljes egy hetet vett igénybe.
Régóta megülték, de szabályozása a császárok korába esik.
Augustus 3 napot engedett,
Tiberius és Caligula is megtoldották egy-egy nappal.
Az egész idő alatt teljes munkaszünet és korlátlan jókedv uralkodott.
A gazdagok a szegényeket megvendégelték,
a rabszolgák láncait leszedték, a cselédek az uraság asztalához ültek.
A gazdagok rózsával koszorúzták fejüket,
a családtagok apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak
(akár csak a mai karácsonyi ajándékok).
A császárok a népnek mulatságáról is gondoskodtak:
cirkuszi versenyek, gladiátorjátékok
és alakos felvonulások követték egymást,
melyek a bolondok ünnepe, karnevál és más ünnepek ősképéül tekintendők.
(Pallas Nagylexikon)
*
Mt 10,17-22
De óvakodjatok az emberektől!
Mert átadnak benneteket a törvényszékeknek,
és zsinagógáikban megkorbácsolnak majd titeket.
Helytartókhoz és királyokhoz hurcolnak benneteket miattam,
hogy tanúságot tegyetek előttük és a pogányok előtt.
Amikor pedig átadnak titeket,
ne aggódjatok előre, hogy hogyan vagy mit beszéljetek.
Mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit mondjatok.
Hiszen nem ti vagytok, akik beszéltek,
hanem Atyátok Lelke az, aki beszél általatok.
Akkor halálra adja majd a testvér a testvérét és apa a fiát.
A gyermekek szüleik ellen támadnak és halálra juttatják őket.
Gyűlöletesek lesztek minden nemzet előtt az én nevemért,
de aki kitart mindvégig, az megmenekül
*
Dicsekvő gazdik
- Kiválóan idomított kutyám van -
dicsekszik a házigazda a vendégeknek.
- Ha adok neki háromszáz forintot, cigarettát hoz érte.
- Ezt nem hiszem!
Éppen egy félórája adtam neki ötszázat
és most se cigaretta, se kutya!
- Csakhogy én azt mondtam magának,
hogy cigarettára háromszáz forintot adok neki.
Ha ötszázat kap, akkor moziba megy.
*
Kosztolányi Dezső: Bohóc
Lecsuklik minden pilla most, nem is találsz több villamost, így járok én is itt, gyalog, köröttem olcsó angyalok. Kármin, sáfrány, körúti nők, selyemharisnyák, rossz cipők s ami búsítja bús dalom, a fanyar arcon fájdalom. Ha a sír szavát hallanád, nem hallanál ily balladát. Egy árva költő tévelyeg s itt méri a mély éjeket. Egy görbeutcán remegőn járkálok, mint a temetőn. Ó élet! sár! láz! csúnya út! a vége és a mélye rút. De jó itt, mert ez utca fáj és szép, mert téboly ez a táj s álarc alól mártír-szemek, testvér szemei rémlenek. Festett az arcom nékem is és szenvedés az ékem is. Jaj, a költő gyomrába kóc, ő is beteg és torz bohóc...
*
Kosztolányi
Egy napon meglátogatta Kun Bélát,
annak Visegrádi utcai lakásán,
akivel egykor egy szobában dolgoztak a Budapesti Naplónál.
Kun felvázolta neki propagandaízű szavakkal
az akkori politikai helyzet komolyságát,
valamint az elkövetkezendő kíméletlen harcot is ecsetelte.
Amikor Kosztolányi megkérdezte tőle,
hogy mi lesz vele és az írókkal, Kun azt felelte:
„Reád semmi szükség a proletárállamban.
Versek nem kellenek.
Majd tanulsz valami mesterséget.
Ha okoskodsz, ki fogunk végezni.”
[17][18]
Wiki
*
Kosztolányi
Íróként
a politikamentességre törekedett,
igyekezett távol tartani magát
mind a jobb-, mind a baloldaltól,
ennek ellenére egy-egy megnyilvánulásáért
mindkét oldalról támadások érték.
Mint sok írástudó és művész, a
z első napokban még támogatta a Tanácsköztársaságot,
de a proletárdiktatúra megviselte,
és nem értett egyet a bolsevizmussal sem.
A kommün bukása után, 1919-21 között
az Új Nemzedék című szélsőjobboldali lapnál helyezkedett el;
létrehozója, egyik szerkesztője és szerzője volt
a lap Pardon rovatának,[19]
amelynek cikkei vitriolos hangon szóltak
a Tanácsköztársaságról és annak vezetőiről,
illetve gyakran antiszemita megnyilvánulásokkal fűszerezve
reagáltak a napi jelenségekre.
A lap Horthy Miklós egyik befolyásos emberének,
Bangha Béla páternek az érdekszférájába tartozott,
s ő tartotta fontosnak
egy olyan írói nagyság foglalkoztatását, mint Kosztolányi.
A Pardon-cikkek mindegyike névtelenül jelent meg,
és nehéz kideríteni, melyik származott Kosztolányitól,
mivel többen is írták őket.
A nemzeti szocializmusnak
csak a kezdetét érte meg, de egyértelműen elítélte.[20]
Wiki
*
Kosztolányi Dezső
Jajveszékelő a magyar romokon
Jaj, merre menjek? Jaj, merre nézzek? Jaj, mit rebegjek? Jaj, mit hazudjak? Jaj, tán loholjak? Jaj, tán feküdjek? Jaj, mért akarjak? Jaj, mért pihenjek? Jaj, régi kertünk? Jaj, versek álma? Jaj, drága fajtám? Jaj, bús vidékem? Jaj, hogy sziszegjek? Jaj, hogy üvöltsek? Jaj, hogy kígyózzak? Jaj, hogy harapjak? Jaj, hol az arcom? Jaj, hol a múltam? Jaj, hol az ágyam? Jaj, hol a sírom? (1919. szeptember.)
*
Hittanból elégtelen
„Az Egyház alapítása óta
a zsidóság és a pogányság egységét jelenti.
Kereszténység nincsen a nélkül a szövetség nélkül,
amit Isten a választott néppel kötött,
és amit soha nem vont vissza. Soha!”
Dávid Katalin
*
Zsidó
„Mindezideig
nem jött ki ez a szó a tollam alól:
zsidó.
De most kijő, mert ki kellett jönnie.
A XIX. század liberalizmusa, demokráciája,
kapitalizmusa, szocializmusa és bolsevizmusa – zsidó.
A zsidó világuralom a XIX. században érte el csúcspontját.
A világban szétszórt és egyes nemzetek között élő zsidóság
képviseli főképp azt a személytelen, felelőtlen és láthatatlan hatalmat,
amely az összes nemzetek fölé csúcsosodott
és a nemzetek fölött álló jogrendet alkotott.
Nem akarom mondani,
hogy ez a jogrend kizárólag csak a zsidóságot képviselte.
De merem állítani, hogy kilencven százalékban csak őket.
A megmaradt tíz százalék a hazafiatlan és nemzetietlen tőkét jelenti,
amely jobban szerette a pénzt, mint a hazát.
Jobban a saját hatalmát, mint nemzete boldogságát.”
dr. Trikál József(1873-1950),
a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara
néhai professzora, sőt dékánja
(Új Élet a régi romjain, 1934)
*
Megítélés és a felrovás fórumai
Jézus egy alkalommal így oktatta tanítványait:
"Ha testvéred vétkezik ellened,
menj, és figyelmeztesd őt négyszemközt!
Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet.
Ha azonban nem hallgat rád,
vigyél magaddal egy vagy két társat, hogy
"kettőnek a tanúbizonysága vagy háromé tanúsítsa a dolgot".
Ha rájuk sem hallgat, mondd meg a hívek közösségének!
Ha a hívek közösségére sem hallgat,
vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.
Bizony, mondom nektek:
Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is,
és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is.
És bizony, mondom nektek:
Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön,
és úgy kérik, megkapják azt mennyei Atyámtól.
Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben,
ott vagyok közöttük."
Máté Evangéliuma 18,15-20
*
Komjáthy Jenő
EGY FŐPAPNAK
Hazugság apja volt a Sátán; Hazugság papja! Most a hátán Nyargalsz te fene-szilajon. Hiába sallang és tudós lé, Jól ismerünk mi már, te kópé, Kilátszik a lóláb, papom!
Eszményiség! Ez hát a jelszó, A hímporos szárny, - ámde hernyó Lebeg a csilló szárnyakon. Gyönyörű mez! De hát a lényeg Csak undok, éhes, satnya féreg... Kilátszik a lóláb, papom!
Az Evolúciót lihegve Megtámadád, titkon szepegve, Szemed a zsíros koncokon. Tanítni mersz? Előbb te menj hát A belső evolúción át!... Kilátszik a lóláb, papom!
Ismerjük a szemforgatósdit, Így védte kasztod mind az ósdit, Legelve buja maszlagon. Vesd le előbb a reverendát, Az ósdi vallás ócska rongyát!... Kilátszik a lóláb, papom!
Kardot ragadni, dalra kelni, Eszményekért hevülni, tenni: Barbár vagy ehhez, paflagon. Ne affektáld az Eszme gondját, Magadba járjad a bolondját!... Kilátszik a lóláb, papom!
A Szabadságért harcra kelni, Népet szeretni, fölemelni, Hogy éljen méltón, szabadon: Minderre szűk a reverenda. Ám dividete dividenda!... Kilátszik a lóláb, papom!
"Divide et impera!" Régen Hatott, de az új nemzedéken Nem fog ki jelmezes barom. E faj a cifra színen átlát, Hiába bíbor és a skárlát... Kilátszik a lóláb, papom!
Fölszabadítni minden embert, Ragadva zsarnokokra fegyvert: Dicső dolog vón, mondhatom! Ez ám az Eszmény! De a gátra Ember kell, ki ne nézzen hátra!... Kilátszik a lóláb, papom!
Szabadságot minden paránynak! Ezt hirdetik a jók, a bátrak, Hogy ne heverjen parlagon A Mindenségnek egy atomja... Utópia! Kinek mi gondja!... Kilátszik a lóláb, papom!
Sötétség apja volt a Sátán; Sötétség papja! most a hátán Nyargalsz te furfang-utakon. Hiába sallang és tudós lé, Jól ismerünk mi már, te kópé, Elárul a lóláb, papom!
|