Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember
Életminőségünk őrzése, javítása és rontása
ABCD
NAPI ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLATOK – 7.
A készülő füzetek nyersanyaga-mellékterméke
Sok van, mi csodálatos,
De az embernél nincs semmi csodálatosabb.
Ő az: ki a szürke
Tengeren átkel,
A téli viharban
Örvénylő habokon,
S Gaiát, a magasztos istennőt,
Zaklatja a meg-megújulót
Évről évre az imbolygó ekevassal,
Fölszántva lovával a földet.
Szárnyas madarak könnyűszivű
Népére, az erdő vadjaira
Készítik a hurkot,
A sósvizü tengerben lakozó
Halakat hálóval fogja meg
A férfi, ki ésszel él.
Szolgáivá tette okos leleménnyel
A hegyek meg a rétek állatait,
A lobogóhajú paripának és a bikának
Nyakába vetette igáját.
És a beszédet és a széllel
Versenyző gondolatot meg a törvényt
Tanulja, a városrendezőt,
Lakhatatlan szirteken
Tűző nap forró sugarát s a fagyot
Kikerülni ügyes, mindenben ügyes,
Ha akármi jön, ám a haláltól
Nem tud menekülni,
De gyógyírt a nehéz nyavalyákra kigondol.
Ha tud valamit valaki,
Mesteri bölcset, újszerűt,
Van, ki a jóra, van, ki gonoszra tör vele.
Ki a földnek törvényeket ad,
Jogot, mit az isteni eskü véd,
Az a városban az első; de hazátlan,
Akinek jó, ami nem szép.
Tűzhelyemnél nincs helye.
Ne ossza meg tervét sem az velem, ki így cselekszik.
Szophoklész - Antigoné
*
A régit toldozni-foltozni
Vagy teljesen lerombolni
És tiszta lappal elindulni…
*
Egy szál gyufával
Felgyújtható egy sokszázéves erdő
*
A neofita túlbuzgók
*
Az élő fába is belekötsz
A kákán is csomót keresel
*
Elásott talentum
Aprópénzre váltott talentum
Elherdált, kidobott isteni ajándékok
*
BTK
A bűnök jogi/erkölcsi súlyozása
Megrontod a rádbízott gyereket
*
Milyen ember vagy?
A gödörben berendezkedő
Arctalan, személytelen, névtelen
Trójai falovat házába becipelő
Midász király utódja
Mértéktelen torkos falógép
Vaklármázó (pásztorfiú)
Összeférhetetlen, nagy helyen is…
Aki nem oszt és nem szoroz…
Aki csak rontja a levegőt
Füstölő gyárkémény - láncdohányos
Kipukkanó félben levő felfújt hólyag
Megcsömörlött, kiégett élvhajhász
Válogatós, ínyenckedő – moslékzabáló
Rendmániás, katonás…
Módszertelen-rendszertelen (vak tyúk)
Ziziért szüzességét elkótyavetyélő
Egy tál lencsés…
Szarrágó és szarkeverő
Beszáradt, elhervadt szingli-vénlány
*
Isten ajándéka
Aki nagyon akar, az nem esik teherbe,
Aki meg „csak” szeretne”, az meg igen
(Ahogy az örökbefogadás után jön a saját gyerek…)
*
Aki áldott állapotban van
És aki meg van átkozva, annak meddő a méhe?
*
Megosztva leuralni
A két veszekedő között a nevető harmadik
(Csongor és a versengésre bírt ördögfiókák)
*
Nagy nevetésnek sírás a vége?
Az nevet igazán, aki utoljára nevet.
*
Addig ne halj meg
Amíg nem építettél fel egy házat,
Amíg meg nem írtál egy könyvet,
Amíg fel nem nevelted a gyerekeidet,
Amíg…
*
Illúzióromboló
Bepillantasz a kulisszák mögé…
*
Rossz szomszédság török átok
Jobb egy jó szomszéd, mint száz távoli rokon
*
Így se volt jó, úgy se volt jó,
Mindig csak a más asszonya volt a jó!
(A szomszéd pázsitja mindig zöldebb?)
*
A természet keveset kíván, a képzelgés sokat
*
Ha nincs otthon a macska,
Csak akkor cincognak az egerek…
*
Amikor úgy játszanak veled,
Ahogyan a macska az egérrel…
*
A nyomor leépíti az embert
Korgó gyomorral nem lehet filozofálni
Amikor Chaplin a társában ehető tyúkot lát
*
Koravének
A gazdagnak sok a gondja
A sok gond aggasztó-öregítő
És akit korán munkára fogtak?
És aki látástól vakulásig gürizik?
*
Társas-lélektan
A megosztott öröm sokszorozódik,
A megosztott bánat arányosan csökken
Párosan, hármasban stb. jobb lehet az élet
*
Kabátlopási ügy
A te kabátodat lopták el
Avagy te loptál el egy nagykabátot?
Ennyi év távlatából már összemosódik…
*
Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér
*
Prokrusztész ágya
Ha nem férsz bele, csonkolnak
Ha rövid vagy, erővel kinyújtanak….
*
A teremtés koronáját
Nem egy mamut vagy egy óriáscápa,
De egy szemmel láthatatlan kis bacilus, vírus öli meg?
*
Ragadós
A fertőző ásítás
A ragályos unalom
Az élet nemi úton terjedő betegség?
*
Bacilusgazda
Aki hordozza a fertőzést, de maga nem fertőzőtt
*
Amikor a parazita
Elpusztítja azt a gazdaállatot, amelyiken élősködik,
S így mintegy maga alatt vágja a fát, „öngyilkos’ lesz…
*
Bunkócska
Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót,
Amilyent sihedernyi koromban.
A szívembe nyilall, ez a szép, régi dal,
Kifakadnak a könnyeim nyomban!
Hej, te bunkócska, te drága,
Hej, te eleven fa gircses-görcsös ága,
Te drága...! Segíts most!
Nagyapákról e dal unokákra maradt,
S unokákra maradt ez a szerszám.
Ha nagy baj van veled, soha el ne feledd,
Hogy van még bunkó, van még ezerszám!
Hej, te bunkócska, te drága,
Hej, te eleven fa gircses-görcsös ága,
Te drága...! Segíts most!
De majd eljő a nap, mikor ébred a rab,
S lekötött kezét, lábát kinyújtja,
Aki ellene volt, az a fűbe harap,
Mert a bunkó a földre lesújtja!
Hej, te bunkócska, te drága,
Hej, te elven fa gircses-görcsös ága,
Te drága...! Segíts most!
https://www.youtube.com/watch?v=3vGqGwY22KI
*
Egy tyúkért mész perelni
És egy disznó árát hagyod a bíróságon
*
Mint a béka,
Aki nem ugrik ki a vízből,
Ha szép lassan melegítik oly forróra,
Hogy a végén ott elpusztul, megdöglik…
*
Bátorságpróba
Egy kezdő-haladó késdobáló elé állni
(És amikor apád a fejeden levő almára céloz…)
*
Légyfogó
Mitől döglik a légy?
Két legyet egy csapással
Szemtelen, mint a piaci légy
Légy a levesben – lenyelni/kiköpni
A markomba zárva legyet zümmögtetni…
*
A szegénynek adni kötelesség,
A költőnek, bölcsnek dicsőség
*
Tabula rasa
Minden nap tiszta lap
Minden gyerekből akármi lehet?
*
Eutanázia – kegyelemdöfés?
Morfium-túladagolás,
kvázi aranylövés
a végstádiumos rákbetegeknek…
*
Hát ki van lehányva?
A tömött buszon a holtrészeg ráhány utastársára.
- Fúj disznó! – háborodik fel a megdöbbent áldozat.
- Én disznó? Hát ki van lehányva?
*
Paradoxon
Ha sokat akarsz enni, keveset egyél.
Ha sokat enni, azaz sokáig enni,
vagy sokáig élni akarsz,
keveset egyél, vagyis légy mértékletes
*
„A humor a teljes igazság.”
„A humorban nem ismerek tréfát!”
Karinthy Frigyes
*
Juhász Gyula
Ó Ember!
Az Embert én sajnálva szeretem,
A gyűlölet nem borom, kenyerem.
Mert jó az Ember, csak a sors gonosz,
Az bujtogat, sebez és ostoroz.
Mert szent az Ember, nagyra született,
Hogy lássa, élje e mély életet,
Mely fönséges csuda, dicső titok
És áldottak a bitók és sirok,
Mert szent a szenvedés, szent a halál
S a hantok ormán nincs vég, nincs határ.
Rögtúró férgek, fényes csillagok,
Egy végre vannak: kicsinyek, nagyok.
Ó Ember, búsan, alázatosan
Nézd, lásd, az örök küllő mint rohan,
Az örök törvény mint áll és itél,
Rongy gőgöd, dühöd, átkod itt mit ér?
*
A suttogó propaganda
Avagy a viccek, kabarék hatalma:
Degenerált, idióta parazitának mutatni be
Egy nemzet korább elitjét, arisztokratáját…
*
Noblesse oblige
A név, a rang, a hatalom kötelez
Akinek több adatott, az többel tartozik
*
Az ész csele avagy a méhek meséje
Mindenki a legönzőbb céljait követi,
De egészében mégis a közjót mozdítja elő?
*
A tánc mint próbaházasság
A mindkét szívhez-szívből jövő muzsikára
Egymásra hangolva, összehangoltan mozogni,
Testi kontaktusban, a másik szemébe nézve
És az illatától megmámorosodva,
Egymásba belefeledkezve,
A külvilágot kizárva…
*
Évődni vagy elpucolni…
„…fáj, ha azt kell látnia,
hogy nem adhatunk meg mindent
a szívünk vágya szerint
azoknak, akiket szeretünk.
A fásult szívűnek egészen mindegy,
hogy jólétben, kényelemben,
minden kellemetlenség híjával
élnek-e a hozzátartozói.
Mit bánja ő, hogy az asszony gyötrődik,
s a gyerek nem kapja meg a magáét
se a nevelésből, se a tisztaságból,
se az anyai szeretetből
úgy, ahogy ez a gyerekre ráférne.
De bennem mindez ég
és pokoli lánggal perzseli egész bensőmet.
Elfutok hát hazulról,
hogy ne lássam azt a sok hiányosságot,
amivel odahaza bíbelődnek.
– Ezzel ugyan egy hajszányit se segít a bajon.
- Tudom. De ha már rajtuk nem segíthetek,
legalább a magam fájdalmán enyhítek valamicskét
úgy, ahogyan tudok.
Mert hát úgy gondolom,
hogy azzal se könnyítenék a bajon,
ha odahaza kuksolnék
s évődnék azon, amit látok.
Ez az évődés, higgye el, beteggé tenne előbb-utóbb.
S attól az úristen mentse meg a családomat,
hogy a két kezem ne bírja a munkát.
Mivé lennének,
ha még én se kereshetnék rájok?
Miattuk menekülök otthonrúl,
érti uram, miattuk, mert isten úgy segél..”
Wallesz Jenő: Segíts magadon.
Gondolatok a munkásosztály háztartási viszonyainak javításáról
*
Hízelgő álbarátok gyűrűjében
Nagyon figyelj az ellenségeidre,
Az egyetlen és utolsó esélyed lehet,
Hogy megtudd magadról a fájó igazat
*
A barátaimtól védjen meg az Isten,
Az ellenségeimmel elbánok én magam is
*
Tetszeni vagy tetszelegni
Szenvedni vagy szenvelegni
*
Látatlanban
Egy üres papírt aláírni,
Amire később ráírják a halálos ítéleted
(vagy az életfogytiglani adósrabszolgaságod)
*
Aki józanul mulat, szeretkezik,
De mámorosan, részegen köt szerződést
(se hall, se lát – elvakítva – bódultan stb.)
*
A falu bikája
Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
*
Az én babám egy fekete nő
(dalszöveg)
Szívemben vágy parazsa nő,
meggyújt egy fekete nő, tüzes szemével.
Beleszerettem rögtön, csak az a baj,
hogy szívem olvad, akár a pirítóson a vaj.
Az én babám egy fekete nő,
A szeme fénylő fekete kő.
Fekete hajú, fekete fajú,
Jól tudom, boldog, akit megölel ő.
Fekete gyöngysor van a nyakán,
fekete testén csak a banán.
Piros, mint tűz a szája,
a Charlestont úgy riszálja,
Az én kis fekete babám!
*
Nagy kincs egy jóbarát,
De még mindig jobb egyedül,
Mintha abban a tévhitben vagy,
Hogy van egy igazi, de az hamis…
*
Rátarti, gőgős, kevély
Ki, ha én nem – magas lovon ül
Fennhordja az orrát és orra esik
Elbizakodottságában elemi hibát vét
Felfuvalkodott béka, aki kipukkan…
*
Meghasonlás - tudathasadás
Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal
Nappal pandúr, éjjel rabló (de nem tud róla)
*
Szer
Szer – szerves – szertelen – egyszer
Szerel – ékszer – élelmiszer – középszer -
Szerencse – szeretet – szerelem – szertartás
Szerkezet – szerv – szerfelett – szerét ejti stb.
*
Nem annyira az a legény, aki üt,
Hanem inkább az, aki állja az ütést…
*
"A jó lóápoló lovát szereti
és minden körülmények között
előbb gondoskodik róla,
mint saját magáról.
Azt a lovast, ki lovától a tápot elvonja,
azt kellőleg meg nem itatja, rosszul ápolja,
vagy rossz bánással abban netalán kárt tesz,
meg kell büntetni,
sőt a körülményekhez képest
haditörvényszék elé kell állítani."
(Lovas csendőrök tankönyve)
*
Ördögi körök
- Miért iszol?
- Mert bánatos vagyok.
- Miért vagy bánatos,
- Mert iszom...
*
A poéngyilkos
És aki előre elmondja, ki a krimiben a gyilkos
(akit ezért Sinkovits egy kabaréjelenetben megöl)
*
Bagdadi életkép
(népi hősköltemény nyomán)
Bagdadban Bagdadban
Jókedvű arabok az ablakban
Jódolgukban kacagnak ma hajnalban
És nem szól a szomszéd hogy halkabban!
Egyetlen óriási ünnep van
Nagyban megy a hoci-nesze suttyomban
Esznek-isznak szexuális mámorban
Egész nap a hejehuja napja van
Nem történik ilyen minden paplakban
Hozzá még csak kurjongatnak haj! haj! haj!
Terjed az őrület még gyorsabban
Fékevesztett ordítások bamm! bamm! bamm!
Püföli az agyamat vad ritmusban
Csak egyetlen darabont ki mamlasz mama
De viszket a marka, hogy elkapja
Óriás Delilát szorongassa
Feje már belilul a gondokba
Agyában terve kigyúl lángokba
Még ma este kiül ő az ablakba
Delilával bagzani fog Bagdadban
(Grandpierre Attila)
*
Gond
Gondterhelt
Gondolkodás
Gondviselés
Gondozás
Gondűzés
Gondtalanság
Gondoskodás
Gondban lenni
*
Életmentő hős
Aki a saját életét kockáztatva, áldozva
Kiment tűzből, vízből stb. egy másik embert.
És aki azért jár a parton, hátha beesik valaki?
És aki esetleg be is lök, hogy kimenthessen…
*
Hősök
Hiányzó hősök
Szájhősök
Feleslegesen-károsan hősködők
Hősköltemények és hősszerelmesek
(A legjobb, ha nincs hősre szükség,
De rossz, ha szükség esetén nincs ilyen..)
*
A hely szelleme - genius loci
Pl. a templomban, az erdőben vagy a vécén imádkozni
*
Társadalmi megbecsültség, rangsor
Az egyes foglalkozások, állások mai presztízse
*
Jaj, a legyőzötteknek!?
Presztízskérdést csinálni valamiből
Arcvesztés nélkül kihátrálni, méltósággal veszíteni
*
Aki mindenkit szolgál, azt senki sem fizeti
*
A magáét se, a másét is
Szarnak, bajnak nincs gazdája –
És aki más bűnét is magára vállalja?
*
Savanyú a szőlő, ha nem éred el?
Olcsó vigasz, ha az aranyat szarnak nevezed…
*
Optimista-pesszimista
Félig üres,
vagy félig tele a pohár?
Ugyanaz a pohár…
Közhely?
De attól még alapigazság lehet!
Ha levágják az egyik kezedet,
akár a jobbat, a jobbikat,
hasba is szúrhatod magad –
de éppúgy elkezdhetsz örülni,
hogy még van egy másik,
s azzal gyakorolsz,
ügyeskedsz…
*
Nem hiszi senki,
mennyit hazudunk e világon:
a gonosz erényeket színlel,
a jobb sokszor hibákat, hogy
a többségnél jobbnak ne látszassék,
s mindenki legalább
hallgatás által sérti az igazságot.
S vajon ez jobb-e?
Ha szólni mernénk,
természetünk
- mely,
bármit mondjanak is néhányan,
mindég csak jobbhoz vezérel –
rég kivítta volna győzelmét,
de gyáván hallgatunk,
s az alávalóság dúsan sarjadozik
engedékenységünktől ápolva. –
Nemcsak nem hazudni,
hanem az igazságot megmondani –
ez kötelességünk,
s ki ezt nem tevé, vétkezett,
ki hallgat, hazudott.
(Eötvös József)
*
Egy zsidó vicc – egy vicc a zsidókról
- Ábrahám! 25éves vagy, itt az ideje, hogy megnősülj, és valami állást
keressek neked.
- Ki jönne hozzám, hát én nem nagyon ismerek senkit. - mondja a fia.
- Mit szólnál a Bill Gates lányához? - kérdi az öreg.
- Nem lenne rossz...
Elballag az öreg Bill Gateshez, és azt mondja neki:
- Helló Bill! Mit szólnál hozzá, ha a fiam elvenné a lányodat feleségül?
- Miért venné? Ki a te fiad? - kérdezi Gates.
- Hát ő az Amerikai Nemzeti Bank elnökhelyettese. - feleli az öreg.
- Hát, lehet róla szó....
Elballag az öreg az Amerikai Nemzeti Bank elnökéhez, és mondja neki:
- Nem venné fel a fiamat ide a bankba alelnöknek?
- Miért venném? Ki a maga fia? - kérdezi az elnök.
- Hát nem tudja? Ő a Bill Gates veje.......
- Hát, lehet róla szó....
*
Zsarnok
szerző: Kölcsey Ferenc
Virtus s igazság zengtek nyelveden,
De gyűlölte mindkettőt szived;
Csak leple volt hatalmad bűneidnek,
S szádban a törvény átok leve.
Ezüstkehelyt ürített a gonosz asztalodnál,
Kivűl az ajtón sírt az üldözött.
Még egy falatja volt az éhező szegénynek,
S elrablottad azt;
Avult fedél óvá még a szelektől,
Hideg vérrel hajtád ki onnan is.
Hajh bujdosott az ősi lakhelyéről,
Sápadt neje
Keblében vitte kisdedét, s panaszát
Poroszlód azt korbáccsal ölte el!
S terád bízatott-e ezreknek boldogsága,
Hogy árulhasd pénzért véröket?
S neked ád majd márványt s nagy nevet a hízelkedés
O Rabló, sírodon?
Cseke, 1823. április
|