TERVEK
Az elkövetkező időkben
a honlap megszüntetése-szüneteltetése
módot ad a nagy egész résztémáinak kimunkálására,
az egy kérdéskörről születő gondolataim csokorba gyűjtésére,
amit azután tömör-velős formában füzetekben fogok közreadni,
ha lesz rá anyagi lehetőségem, segítségem és megrendelésem...
Ez azért is jó, mert még nagyobb összeszedettségre kötelez,
hisz az ember nem akármit ad ki a kezéből "szent" írásban...
És így új olvasóközönség érhető el, és esetleg bevétellel járhat...
Az alábbiakban felsorolok néhány címet,
ami támpotot adhat: milyen konkrét terveim vannak,
mit tartok én itt és most a legfontosabb megközelítésnek,
és - nem mellékesen - miben haladtam idáig a leginkább előre...
EUGÉNIUSZ FÜZETEK - 2014.
I. A nyilvánvaló önsorsrontó balgaság szelleme/példatára
II. Antiparainesis: mit ne tégy, milyen ember ne légy fiam
III. Mindaz, akinek hálás vagyok és amit szívből köszönök
IV. Oly korban élünk mi a Földön: a népirtás mai módozatai
V. Társtalanság, szerelmi gyötrelem, házassági pokol
VI. Álbarátok és/vagy nyílt lelki hadviselők, hidegháborúzók
VII. Rossz evés-ivás, gólya-róka vendégség
VIII. Otthontalanság, hontalanság - idegenbe szakadás...
IX. Szegény ember - Tiborc mai panaszai
X. Szellemi, segítő szerep, hivatás, ars poetica
XI. Pokoljáró dudás sors - pályakockázatok és nehézségek
XII. Írástudók árulása - tippek a bűnvalláshoz...
XIII. A grundfoci dicsérete
(A lista folyamatosa bővül)
Az én nagy magyar vállalkozásom mögött
az az alapfeltevés húzódik, hogy mindenki boldog szeretne lenni,
mi több, erre nemcsak hogy bárki mással egyenlő esélye van,
de ez magával és másokkal szemben is elemi szent kötelessége!
Minenki élete lehet mennyiségben-minőségben teljes értékű,
ha van elegendő istengyermeki hite és lelki bátorsága
élni, felnőtté válni, barátkozni, szeretni, hivatását megtalálni,
otthont teremteni, családot alapítani, játszani, tréfálni stb.
Annyi körülöttünk a - rejtve, nylítan, de - boldogtalan ember,
aki nem él, csak éldegél, túlél, vegetál, tetszhalottá dermed stb.,
s aki minden bajáért a balszerencséjét, a körülményeket okolja.
Akinek akár lelkileg durván sokkoló is lehet az a felismerés,
hogy nagyságrenddel több múlik rajta, mint ezt hinni szeretné...
Én pedig pont azt a jó hírt szeretném a füzeteimben
és az alábbi naplójegyzetekben is igazolni és példázni,
hogy még a mai korban, melyben csendes népirtás folyik,
még egy halmozottan hátrányos helyzetű állatorvosi lóból is
lehet a maga kis édenkertjében fickándozó "táltos paripa"...
|